Nem szeretne személyes találkozót? Tanácsadásunk már online is elérhető! Tudnivalók

Soha nem volt még ennyi megtakarítása a lakosságnak, mint ma, azonban ennek több mint fele állampapírba került. Az új állampapírok bevezetésének nem a készpénz, hanem a befektetési jegyek voltak a legnagyobb vesztesei, és hosszú távon problémákhoz vezethet, hogy az öngondoskodási termékekbe is keveset fektetnek az emberek.

A Magyar Nemzeti Bank még februárban hozta nyilvánosságra a magyar háztartások megtakarításairól szóló statisztikáját. A jegybank adatai szerint tavaly

60 000 milliárd forint fölé emelkedett a magyar háztartások bruttó pénzügyi vagyon,

vagyis a különféle megtakarítási célú termékekben és készpénzben tartott vagyon, ebben a tárgyi ingóságok és ingatlanok nincsenek benne. Ennél korábban még egy évben sem mért magasabb számot az MNB.

[A jelentés még a koronavírus-járvány kitörése előtt született – a szerk.]

Élre tört az államkötvény

A megtakarítások összértéke a 2010-es évek, azaz a 2008-as globális pénzügyi válságból történő kilábalás óta csaknem folyamatosan növekedett, eközben az egyes megtakarítástípusok egymáshoz viszonyított aránya is jelentősen eltolódott. Érdekesség, hogy az időszakban mintegy kétszeresére nőttek a készpénzes (azaz folyószámlás és fizikai pénzben tartott) megtakarítások, az összes megtakarítási forma közül ez produkálta a második legnagyobb növekedést (igaz, ennek oka részben az volt, hogy az egyéb banki betétkonstrukciók jelentős része megszűnt, vagy elvesztette vonzerejét).

A legnagyobb arányban a lakosság állampapír-megtakarításai nőttek az elmúlt években. Bár mostanában rengeteget hallhattunk a prémium állampapírok (a 2017-ben bevezetett Prémium Magyar Állampapír és a tavaly indult Magyar Állampapír Plusz) népszerűségéről, valójában már 2016-ban elindult az állampapírvagyon emelkedése, ekkor már ez volt a második legnépszerűbb megtakarítási forma.

A tavalyi év különlegessége, hogy először fordult elő, hogy a lakosságnak összesítve több pénze van állampapírban, mint folyószámlán.

Tavaly az új befektetések 64 százaléka állampapír-vásárlás volt, így a teljes állampapír-állomány 8 000 milliárd forintra nőtt.

A készpénz nem került ki a párnahuzatból

Bár alapvetően az államháztartás és általában a magyar gazdaság szempontjából jó hír az állampapír-állomány növekedése, a képet kicsit árnyalja, hogy ebben az időszakban a készpénzes és a folyószámlás megtakarítások is növekedtek.

A kormánynak az új állampapírok bevezetésével az egyik fő célja pedig éppen az volt, hogy a lakosság készpénzvagyonát aktív befektetéssé konvertálja. Hiszen, ahogy arra korábban több közgazdász is rámutatott, a párnahuzatba rejtett vagyonok valójában komoly veszteséget okoz a gazdaságnak, hiszen csak az értékük csökken az infláció miatt, miközben sem a bankok, sem az állam nem fektetheti be őket jövedelmező üzletekbe.

Ezzel szemben állampapír vásárlásával az ember gyakorlatilag hitelt ad az államnak, a pénz a költségvetésbe kerül, ahol a kormány elvileg megtérülő, gazdaságélénkítő projektekbe fektetheti, mielőtt visszafizeti a hitelező állampapír-tulajdonosnak. Persze az utóbbi években általában emelkedtek a háztartások bevételei, és ezek nagyobb részét fektetik be, mint korábban, de a meglévő készpénzes megtakarításokat még messze nem sikerült becsatornázni a gazdaságba.

Az elmúlt két évben az állampapír-állomány nem a készpénz, hanem inkább a befektetési alapok rovására nőtt. Tavaly és tavalyelőtt egyedüliként csökkent ezeknek a termékeknek az állománya, a befektetők mintegy 336 millió forintot vontak ki az alapokból. Ez persze abból a szempontból érthető, hogy a prémium állampapírok kamatja megközelíti azt a hasznot, amit a befektetési alapok jó esetben megtermelnek, csak épp az előbbiek hozama garantált. Ráadásul tavaly nyár óta kamatadót sem kell fizetni az új állampapírokkal elért bevételek után.

Nőtt az öngondoskodás, de nem eléggé

Szintén problémás, hogy továbbra is kifejezetten alacsony az öngondoskodási termékek elterjedtsége. Bár tavaly a nyugdíjpénztárak állománya 9 százalékkal, az életbiztosításoké 8,1 százalékkal nőtt, ezek összértéke még mindig jelentősen elmarad az állampapíroktól, vagy akár a készpénzes megtakarításoktól, annak ellenére, hogy a nyugdíj-előtakarékosságokat például adókedvezménnyel is támogatja az állam. További probléma, hogy a szolgáltatók viszonylag nehezen találnak új tagokat a fiatalok közül: az MNB adatai szerint például 2016 és 2019 között több mint 10 százalékkal csökkent a 30 év alatti nyugdíjpénztári tagok száma, de ugyanebben az időszakban a 30-as, 40-es pénztártagok száma is hasonló mértékben esett vissza.

Az alacsony öngondoskodási ráta veszélyeire egyébként az MNB is figyelmeztetett, tavaly azt javasolták, teljesen újfajta alapok bevezetésével és további szolgáltatásokkal (állami normatíva, beépített egészségbiztosítás) kellene vonzóbbá tenni az öngondoskodást.

Bár az állampapírok garantált kamata csábítónak tűnik, hosszú távon ezek mégsem tekinthetők biztonságos megtakarításnak. A jelenlegi prémium állampapírokkal komoly hozam érhető el, ezek viszont legkésőbb 5 év múlva már lejárnak. Ha szeretnénk, hogy befektetésünk értéke növekedjen, újra be kell fektetnünk a pénzünket, azonban

semmi garancia nincs rá, hogy ekkor is ugyanilyen kedvező hozamú állampapírok állnak majd rendelkezésre.

Hosszú távú befektetésre az öngondoskodási alapok egyrészt azért alkalmasabbak, mert ezek esetében vagy egy távoli eseményhez kötött a lejárat (nyugdíj-megtakarítások esetében például a nyugdíjba vonuláshoz), vagy (mint az életbiztosítások esetében) az eredeti feltételekkel meghosszabbítható a futamidő. Másrészt az ilyen befektetéseknél az ügyfél olyan előnyöket kap, amelyek a futamidő előrehaladtával összeadódnak. A nyugdíjcélú megtakarításoknál ilyen a 20 százalékos szja-jóváírási lehetőség, a befektetési célú életbiztosításoknál pedig az 5 és 10 évnyi tagság után belépő adókedvezmény, majd adómentesség. A biztosítások (élet- vagy nyugdíjbiztosítások) további előnye, hogy a megtakarítás semmilyen módon nem elidegeníthető, például nem inkasszózható tartozás esetén sem.

Két év alatt jelentősen nőttek a fiatalok megtakarításai, ma a 19-29 évesek több mint 40 százaléka minden hónapban félretesz valamennyi pénzt. Igaz, a takarékoskodást könnyíti, hogy a korosztály fele még a szüleivel él, szóval lakbért és rezsit nem igazán kell fizetnie.

A K&H Csoport nyáron tette közzé újra ún. ifjúsági indexét, amely a fiatalok pénzügyi tudatosságáról, megtakarítási szokásaikról nyújt átfogó képet. Az aktuális index szerint a fiatalok mintegy 53 százaléka rendelkezik valamilyen megtakarítással, ami a legmagasabb érték évek óta. A megtakarítások átlagos összege 517 000 forint volt 2019 első negyedévében, ami jelentős növekedés a 2018-ban mért 414 000 forintos összeghez képest. A szemlélet változását mutatja az is, hogy a megkérdezettek több mint fele (55 százalék) az anyagi biztonságot jelölte meg az életben legfontosabb 3 dolog egyikeként, ennél csak a családdal való jó kapcsolatot említették többen (62 százalék).

Lakásra spórolnak a legtöbben

A fiatalok megtakarítási céljai között, ahogy a korábbi években is, idén is a lakásvásárlás (50 százalék) áll az első helyen. Itt érdemes megemlíteni, hogy (szintén K&H-adatok alapján) a 19-29 éves korosztály közel fele a szüleivel él. A januári felmérés szerint a fiatalok 21 százalékának van csak saját otthona. 44 százalék a család tulajdonában lévő lakásban él, a maradék 35 százalék pedig albérletben vagy kollégiumban. Mindez jelentősen árnyalja a fenti adatokat:

egyrészt a fiatalok java része még nem hosszú távra, a házas, majd nyugdíjas évekre tartalékol, hanem még csak az önállóság alapfeltételét, a különélést szeretné megalapozni.

Másrészt, akik a „mamahotelből” járnak dolgozni, jóval könnyebben tehetnek félre, hiszen nem kell saját lakás fenntartására, vagy albérletre költeniük, nem garantált tehát, hogy a jövőben is képesek lesznek majd rendszeresen félretenni.

A fiatalok nagy része viszonylag későn, 28 évesen költözne el a szüleitől, azonban ez várhatóan nem sikerül mindenkinek: 53 százalék azt mondja, egyelőre nem látja, mikor lesz lehetősége elköltözni a családi fészekből. A legtöbb esetben anyagi okokból halasztják a fiatalok az elköltözést (62 százalék). A válaszadók 21 százaléka csak akkor költözne, ha komoly párkapcsolata lenne, 17 százalék pedig úgy érzi, hogy még nem áll készen az önálló életre. 12 százalék azért él a szüleivel, mert gondoznia, ápolnia kell őket, 8 százalék pedig egyáltalán nem tervez elköltözni a családi házból.

Érdemes megjegyezni, hogy a lakások drágulása miatt jelentősen többet fizethet az, aki évekig halogatja a vásárlást, olyannyira, hogy még azzal is spórolhatunk, ha hitelből veszünk lakást, hiszen az áremelkedés meghaladhatja a törlesztőrészletek kamatait is. Erről itt írtunk bővebben.

Nyugdíjra gyűjteni huszonévesen

Visszatérve a megtakarításokra: a megtakarítással rendelkezők 43 százaléka általános tartalékot tesz félre, 40 százalék autóvásárlásra gyűjt, 36 százalék pedig egy tervezett utazás miatt takarékoskodik. Jelentősen nő viszont azoknak az aránya, akik nyugdíjcélra tesznek félre: a K&H 2017-es ifjúsági indexének adatai a szerint még csak a fiatalok 3 százaléka fordította megtakarításainak egy részét nyugdíjcélra. Ez az arány 2018 elejére már 11, 2018 végére pedig már 14 százalékra nőtt.

A K&H felmérése ismét alátámasztja számos egyéb, hasonló tartalmú közvélemény-kutatás eredményét, hogy a fiatalok az állami nyugdíj helyett sokkal inkább bíznak az öngondoskodásban. Nem csoda, hiszen az állami ellátás most is rendkívül alacsony, meg sem közelíti az átlagbéreket:

a Magyar Államkincstár adatai szerint az öregségi nyugdíj átlagos nettó összege idén januárban csak havi 134.900 forint volt.

És ez a demográfiai mutatókat és az eltartó-eltartott arány alakulását elnézve a jövőben már csak alacsonyabb lesz. A KSH előrejelzése szerint csupán 15 év múlva, 2034-re Magyarország lakosságszáma 8,85 millióra csökken, aminek közel negyede 65 év feletti nyugdíjas lesz. A nyugdíjrendszer ilyen körülmények között aligha lesz stabilizálható a korhatár kitolása (akár 70 éves kor felé), vagy a nyugdíjak csökkentése nélkül.

Hónap végén vagy elején tegyünk félre?

A K&H számai alapján a fiatalok kétféle megtakarítási stratégiát alkalmaznak: 23 százalékuk azt az összeget teszi félre, ami különféle költségek után még a hónap végén megmaradt. 30 százalékuk ezzel szemben a hónap elején tesz félre egy állandó összeget, vagy a jövedelme egy bizonyos százalékát, és a maradék összegből gazdálkodik a hónap hátralevő részében. Egyértelműen az utóbbi a praktikusabb, tudatosabb módszer: a hétköznapokban számos nem létfontosságú dologra elmehet a pénzünk, különösen, ha nem készítünk előre költségvetést, így a hónap végén könnyen megtakarítás nélkül maradhatunk. Ha azonban a hónap elején teszünk félre, elkerülhetjük, hogy a jövő rovására legyenek felesleges kiadásaink.

Nyugdíj-megtakarítási programok

Az utóbbi, hónap elején történő megtakarításra ideálisak a nyugdíjcélú megtakarítások. A nyugdíjbiztosítások, a nyugdíj-előtakarékossági számlák (NYESZ) és az önkéntes nyugdíjpénztárak mind-mind olyan megtakarítási formát kínálnak, amiben havonta érdemes egy-egy állandó összeget befizetni, hogy évek múlva garantált kamatokkal együtt férhessünk hozzá befektetésünkhöz. Az, hogy ezek közül kinek melyik a legelőnyösebb, személyes élethelyzettől, preferenciától függ, azonban az mindegyikre igaz, hogy minél fiatalabb korban kezdünk el félretenni a segítségükkel, annál nagyobb anyagi biztonsággal vághatunk neki a nyugdíjas éveknek.

Hazánkban az elmúlt években duplájára nőtt az az összeg, amit az emberek szerencsejátékra költenek. Átlagosan egy magyar évi 53 ezer forintot szán arra, hogy egyszer csak mellészegődjön a szerencse, és akár milliomossá válhasson egyik napról a másikra. De valóban ez a legjobb taktika annak érdekében, hogy meggazdagodjunk?

A szerencsejáték a magyarok körében nagy népszerűségnek örvend, ami valahol érthető is: ki ne szeretne magának lehetőséget teremteni arra, hogy egyszer csak rámosolyogjon a szerencse, és pont az ő számait húzzák ki a lottón, vagy éppen azt a sorsjegyet válassza ki a postán, amelyikkel aztán gyakorlatilag egyik pillanatról a másikra a milliomossá válhat.

Igaz ugyan, hogy néhány száz, vagy ezer forintot rá is kell arra áldozni, hogy megadjuk magunknak ezt az esélyt, de ez az összeg eltörpül ahhoz képest, amivel ezek a játékok kecsegtetnek – tehát felfogható egy igazán remek befektetésnek is, már-már kihagyhatatlan az ajánlat. A probléma csak az, hogy az esetek többségében mégsem nyerünk, ha időnként pedig mégis, akkor is általában csak minimális összeget. Ráadásul havi szinten nem is feltétlenül áll meg a “befektetett” összeg néhány száz, vagy ezer forintnál.

Évente átlagosan 53 ezer forintot költünk szerencsejátékra

Az állami kézben lévő Szerencsejáték Zrt. 2017-es árbevétele 436 milliárd forint volt, nagyjából dupla annyi, mint 5 évvel korábban: a 2012-es évet ugyanis 213 milliárd forinttal zárták. Évente átlagosan már 53 ezer forintot költünk szerencsejátékra, ez is évről évre növekszik. Ez pedig a jelenlegi, 216 ezer forintos nettó átlagbérhez viszonyítva is megdöbbentő: gyakorlatilag ennek a negyedét adja ki ugyanis ez az összeg. Továbbá vessük össze mindezt egy olyan költséggel, ami létszükséglet: az élelmiszerekre fordított kiadásokkal. A KSH adatai szerint erre átlagosan havonta 22 500 forintot szánunk.

A valóságban minimális annak az esélye, hogy egy lottószelvény vagy sorsjegy tegyen valakit gazdaggá

De ha már ennyit fordítunk ilyen kiadásokra, nézzük meg azt is, mennyi esélye van annak, hogy a szerencse segít majd hozzá minket a gazdagsághoz. Ha például az 5-ös lottó nyerési esélyeit vizsgáljuk – és az elmúlt időszakban halmozódó több milliárdos főnyereményt tekintve szinte biztos, hogy ez sokakat foglalkoztat -, annak, hogy 90 szám közül pont azt az 5-öt jelöljük be, amit végül adott héten kihúznak 1 : 43 949 268 az esélye, ami lássuk be, igen csak alacsony.

De nézzük meg, hogy megy ez a sorsjegyek esetében. Persze itt elég széles a skála, vannak olcsóbb verziók és drágábbak, vannak olyanok, ahol 5 millió a főnyeremény, és van olyan, amelyiknél akár 100 millió forint is ütheti a markunkat. Miután felmérések szerint a legnépszerűbb a vásárlók körében a Black Jack, lássuk tehát annak az esélyeit, hogy ezt választva mekkora a valószínűsége annak, hogy a legmagasabb nyereménnyel, vagyis ebben az esetben 15 millió forinttal távozhatunk majd egy szép napon. Miután 5 millió sorsjegyből csupán 4 darabra igaz, hogy a legmagasabb összeget rejti magában, ezért 1 : 1 250 000 az esély arra, hogy pont egy ilyen kerüljön hozzánk. Persze itt már valamivel jobbak a kilátások, mint például az 5-ös lottó esetében, de nem véletlen: a főnyeremény is a töredéke annak, mint amire ott pályázunk a szelvényünkkel.

A szerencsejátékra szánt pénzt akár meg is takaríthatnánk

Különösen érdekesek ezek az adatok a szerencsejáték népszerűsége kapcsán akkor, amikor olyan felmérések látnak napvilágot, mennyire kevesen rendelkeznek megtakarításokkal hazánkban. Egyrészt minden harmadik embernek jelentene komoly problémát egy váratlan nagyobb kiadás: legyen szó akár egy háztartási gép elromlásáról, egy komolyabb betegségről, esetleg állásvesztésről. Másrészt pedig azok esetében sem milliós összegekről beszélhetünk, akik mégis rendelkeznek félretett pénzzel: többnyire maximum egy hónapig fedezné a költségeiket szükség esetén az, amit megtakarítottak. A leggyakoribb indok pedig erre általában a következő: nincs miből gyűjtögetni. A szerencsejátékra fordított összegeket elnézve azonban ez sokszor nem feltétlen igaz.

Persze érthető, hogy sokkal kecsegtetőbb annak a reménye, hogy néhány száz, vagy ezer forintból egyik napról a másikra milliomossá válhatunk, de mint láttuk, a valóságban ennek igen kicsi az esélye. Így pedig a havonta erre szánt összeg gyakorlatilag kidobott pénzzé válik, amit sosem látunk viszont. Emellett pedig érdekes lehet eljátszani a gondolattal, ha a lottószelvényekre, kaparóssorsjegyekre szánt pénzt minden alkalommal eltettük volna egy borítékba az elmúlt években, lehetséges, hogy már tényleg milliomosok lennénk.

Arra is van megoldás, hogy tovább növeljük a megtakarításainkat

Ráadásul több olyan lehetőség is rendelkezésre áll, amivel nem csak a félretett pénzünket gyűjtögethetjük, de még kamatokra, vagy akár évenkénti adójóváírásra is szert tehetünk. Számos megtakarítási eszközzel találkozhatunk, melyek segítségével még tovább gyarapodhat a pénzünk: hogy számunkra melyik lenne az, ami ideálisnak bizonyul, az pedig az igényeink függvénye.

Érdemes átgondolni, például milyen céllal, milyen időtávban gondolkodunk, valamint azt is, mekkora a kockázati hajlandóságunk, és így tovább. Pénzügyi döntéseinket azonban mindig ajánlott alaposan megfontolni annak érdekében, hogy hosszú távon is elégedettek lehessünk a választással.

A 2018-as adatok azt mutatják, hogy a magyarok körében egyre népszerűbb befektetés az állampapír. A lakossági állampapír-állomány tavaly 713 milliárd forinttal nőtt, ez pedig több mint 10%-os növekedést jelent egy év alatt. Ebből az apropóból összefoglaltuk, mit érdemes tudni erről a befektetési lehetőségről.

A lakossági állampapír állomány 713 milliárd forinttal emelkedett a tavalyi évben. Ezzel együtt év végére már 7516 milliárd forint pihent állampapírokban. Miután ez egy alacsony kockázatú befektetési lehetőség, érthető, hogy sokak számára népszerű megoldás – különösen a 40 év alattiakra jellemző, hogy ezt választják.

Amikor állampapírt vásárolunk, tulajdonképpen egy előre meghatározott időre, előre meghatározott kamatra az államnak adunk kölcsön. Meghatározott címletek vannak, tehát a különböző típusoknál változó, hogy mekkora az az alapösszeg, amiből már állampapírt lehet venni (például: 1 Ft, 1000 Ft, 10.000 Ft). Minimum és maximum futamidőkről beszélhetünk, tehát típusonként az is eltér, mennyi időre kötjük le a pénzünket (például: fél év, 1 év, 2, év, 3 év, 5 év, 9 év, 19 év) – 5 évnél hosszabb időre azonban ritkán veszik, kivéve ha babakötvényről van szó.

Lehet fix kamatozású, de hosszabb futamidőnél változó is (inflációhoz kötött), és a kamat mértéke a futamidő hosszúságától függ. Alacsony kockázat jellemzi, mert az állam garanciát vállal a meghatározott kamat fizetésére azért cserében, hogy kölcsönadtuk neki a pénzünket. Kijelenthető, hogy a legnagyobb vonzerő például a bankbetétekhez képest – ami szintén alacsony kockázatú megtakarítási eszköznek számít – a magasabb kamat.

(Forrás: Magyar Állampapír)

A tavalyi év emelkedése persze nem minden típusú állampapírt érintett egyformán.

Nézzük meg részletesebben a legnépszerűbbeket:

1. Kétéves Magyar Állampapír – 2MÁP

A Kétéves Magyar Állampapír nevéből is adódóan egy 2 éves futamidővel kibocsátott lakossági állampapír, melynek alapcímlete 1 forint. Fix kamatozású, az aktuális éves kamat 3,25%, a kamatfizetés pedig évente történik. A kamatbevétel azonban adóköteles, az adó mértéke jelenleg 15%. A futamidő végén a kamat a tőkével együtt – de a kamatadó levonását követően – kerül az ügyfél számlájára. A Kétéves Magyar Állampapírok lakossági állománya 2018-ban 33%-kal emelkedett.

2. Prémium Magyar Állampapír – PMÁP

A Prémium Magyar Állampapírt már két időtávval is választható: 3 és 5 éves futamidővel kerülnek ugyanis kibocsátásra, és az alapcímlete is magasabb, mint a kétévesnek: 1000 forint. További különbség, hogy ez – mind a két futamidővel – változó kamatozású állampapír, mert ebben az esetben az infláció mértéke szerinti kamatbázisból, illetve az ezen felüli kamatprémiumból adódik össze a kifizetett kamat mértéke. A kamatprémium 3 év esetén 1,4%, míg 5 év esetén 1,7%. Az aktuális éves kamat 3 évnél 4,2%, 5 évnél pedig 4,5%.

A kamatbevétel természetesen itt is adóköteles, az adó mértéke jelenleg 15%. Ebben az esetben azonban a hosszabb időtáv miatt van lehetőség a csökkentésére, illetve a teljes kamatadó megfizetése alóli mentességre, ha tartós befektetési számlán keresztül vásárolunk értékpapírokat. A Prémium Magyar állampapírok lakossági állománya 2018-ban 30%-kal emelkedett.

3. Babakötvény – BABA

A Babakötvény egy speciális befektetési lehetőség, ezt ugyanis nem veheti igénybe bárki. A 2005. december 31. után született gyermekek számára nyitható Start-értékpapírszámlára, amire ha pénzt teszünk, akkor abból a Magyar Államkincstár ilyen típusú értékpapírt vesz. A futamidő a kibocsátás napjától számított 19 év, az alapcímlet pedig 1 forint.

Itt is változó kamatozású állampapírról beszélünk, de itt már az infláció feletti 3% a kamatprémium. Az aktuális éves kamat jelenleg így 5,8%. Az ilyen formában megtakarított pénz azonban csak a 18. születésnapján követően veheti fel az a gyermek, akinek nyitották a számlát. Jelenleg összesen 60 milliárd forintnyi megtakarítás kamatozik Babakötvényben, a lakosság állománya e tekintetben 43%-kal emelkedett 2018-ban.

Az alacsony kockázatú befektetési lehetőségekkel szemben nagyobb a nyitottság

Bár az állampapír népszerűsége a pénzügyi tudatosság növekedését mutatja, még mindig inkább az alacsony kockázat és a rövidebb távok mellett döntünk. Bár az állampapírok a banki kamatoknál jobb kilátásokkal kecsegtetnek, ennél azonban akár magasabb hozam is elérhető, ezért érdemes egyéb lehetőségeket is számításba venni, amikor befektetést fontolgatunk.

De tény, hogy ezek már hosszabb távon, 10-20 vagy akár 30 éves távlatban bizonyulhatnak megfelelő opciónak. Ilyen például a befektetéssel kombinált életbiztosítás, a részvény, a kötvény, a befektetési alap, amelyek piaci alapon működnek. Persze, számos tényezőtől függ az, hogy kinek melyik megoldás válhat be a leginkább: milyen céllal takarítanánk meg, milyen időtávra kötnénk le a pénzünket, mekkora a kockázati hajlandóságunk.

Ha lehetőségünk van rá, érdemes diverzifikálni is a befektetéseinket, tehát több eszközben tartani a pénzünket. Ennél a megoldásnál pedig akár a megtakarításaink egy részének rövidebb, vagy közép-hosszú távú, míg másik részének hosszabb távú eszközt is választhatunk. Az állam által kínált megoldás biztonságos, viszont nem érdemes egy lapra feltenni minden pénzünket, és kizárólag a magyar gazdaság teljesítményétől függővé tenni azt, hogyan alakulnak a befektetéseink. Valóban fontos tehát a biztonság, ezt azonban leginkább azzal érhetjük el, ha a pénzünket különböző eszközökben tartjuk.

Sokakat ért hidegzuhanyként 2018 októberében a bejelentés arról, hogy megszüntetik a lakástakarékok állami támogatását. Az ezzel kapcsolatos törvénymódosítással persze a lakástakarék-rendszer teljes egészében ugyan nem szűnt meg, azonban a lényegét adó állami támogatást gyakorlatilag egyik napról a másikra törölték el. Ezzel pedig komoly fejtörést okoztak a lakosság egy jelentős részének azzal kapcsolatban, hogy ezek után mibe fektesse a pénzét.

Az elmúlt években a lakosság körében hatalmas népszerűségnek örvendtek a lakástakarékok a megtakarítási formák között, ami nem volt véletlen. Bár csak lakáscélra lehetett felhasználni az ilyen formában gyűjtögetett pénzt, de a befizetések után járó állami támogatás nagyon kedvezővé tette ezt a konstrukciót. A szolgáltató által fizetett 1-3% között betéti kamat mellé ugyanis az éves befizetések 30%-a járt pluszban, maximum 72 ezer forintig, tehát akár 10%-os éves hozamot is el lehetett érni ilyen formában négyéves időtávon.

Éppen ezért ért sokként szinte mindenkit 2018 október közepén a bejelentés, amely arról szólt, hogy megszüntetnék a lakástakarékok után járó állami támogatást. Az utolsó napokban pánikszerűen rohamozták meg sokan a szolgáltatókat, hogy még a régi keretek szerint köthessenek szerződést, hiszen azokra még élt a támogatás. Azóta azonban minimálisra csökkent az érdeklődés a termék iránt, hiszen elvesztette az igazi vonzerejét: az akár 10%-os éves hozam lehetőségét.

Sokakban merült fel a kérdés: hogyan tovább?

Egy friss felmérés szerint a lakástakarék-tulajdonosok nagy részének nincs más befektetése ezen az eszközön kívül, valamint 3/4-e nem is tudja, mibe fektesse a pénzét a jövőben. Ebből is látszik tehát, hogy valóban egy népszerű megtakarítási lehetőség legnagyobb előnye vált semmissé ezzel a módosítással, hatalmas űrt hagyva maga után. Válaszként a változásokra új konstrukcióval csak a Fundamenta állt elő a négy hazai lakástakarék-pénztár közül – a másik három egyébként az OTP, az Erste és az Aegon volt -, de ez is a legrövidebb, 6 éves futamidő mellett csak 1% alatti éves hozamot kínál, így a termék előnye már elsősorban inkább az alacsony, fix lakáshitelkamat.

De lássuk, a felmérés szerint miben gondolkozik a lakástakarék-tulajdonosok 1/4-e, aki már tervezi, mibe fekteti a pénzét a jövőben. Egy kisebb részük, összesen 4%-uk továbbra is kitart a lakástakarék mellett, de a legtöbben inkább az állami támogatás megszüntetése miatt más eszközök felé nyitnának: a legnépszerűbb az értékpapír, az ingatlan és a nyugdíjcélú megtakarítás, ez a hármas tette ki a válaszok felét, állampapírban, befektetéssel kombinált biztosításban, befektetési alapban, valamint aranyban a válaszadóknak összesen csak a 20%-a gondolkozik.

Élet a lakástakarékon túl

Bár valóban egy nagyon kedvező konstrukció lényegi eleme szűnt meg a lakástakarékok után járó állami támogatás megszűnésével, ez nem jelenti azt, hogy ettől kezdve már csak az a megoldás maradt, hogy otthon egy malacperselyben gyűjtögessük a félretenni szánt pénzünket. Ráadásul számos olyan megtakarítási eszköz áll még rendelkezésünkre, amellyel az összegyűjtött pénzünket nem csak lakáscélra, hanem sokkal szabadabban használhatjuk fel.

Hogy a számos lehetőség közül végül melyik lenne a legmegfelelőbb számunkra, sok mindentől függ, több tényezőt is mérlegelnünk kell: milyen időtávra tervezzük lekötni a pénzünket, mekkora a kockázati hajlandóságunk, milyen célból takarítanánk meg, és így tovább. Összeszedtünk néhány lehetőséget, amelyek szóba jöhetnek.

1. Megtakarítási számla

Kézenfekvő és egyszerű, kockázatmentes és rövidebb távon is alkalmas megtakarítási célra. Bármely bankban lehetőségünk nyílik megtakarítási számlát vezetni, amely esetében napi kamatjóváírás van, éppen ezért bármikor kivehetjük a pénzünket, ilyenkor az éves kamat arányos részét kapjuk, ez után viszont még adózunk is. Azonban éppen ezért nem is érdemes túl magas kamatra számítani: a legjobb esetben is maximum 1,5%-ot érhetünk el, de legtöbbször ennél inkább csak kevesebbet, akár az 1%-ot sem.

2. Állampapír

Amikor állampapírt vásárlunk, tulajdonképpen egy előre meghatározott időre, előre meghatározott kamatra az államnak adunk kölcsön. Ez már egy középtávú befektetés, hosszabb elköteleződést igényel, viszont a kockázati szintje még mindig alacsony. A legjobb kamatot a Prémium Magyar Állampapír fizeti jelenleg az állampapírok közt, aktuálisan 3 évnél 4,20%-ot, 5 évnél pedig 4,10%-ot. Ráadásul miután az állampapírok minimális kamatveszteséggel bármikor visszaválthatóak, amennyiben valamilyen oknál fogva mégis kivennénk a pénzünket ebből az eszközből – persze jobban megéri nem így tenni.

3. Befektetéssel kombinált életbiztosítás

Ebben az esetben a biztosító az ügyfélre bízza a befektetési portfólió kiválasztását – tehát azt, hogy mibe fektessék a pénzét –, ezzel pedig ő maga dönti el, mekkora kockázatokat szeretne felvállalni a magasabb hozam érdekében, amit viszont nem garantálnak. Ilyenkor különféle összetételű és kockázati szintű értékpapír-csomagokat (főleg befektetési alapokat) választhatunk, amivel valamilyen iparágba, régióba vagy cégcsoportba fektethetjük a pénzünket (az eszközalapok palettája igen széleskörű). Reálisan akár 7-8%-os éves átlaghozam is elérhető ezzel az eszközzel, viszont ez csak igazán hosszú távon, minimum 10 éves távban gondolkozva éri meg.

4. Értékpapírszámla

Befektetési alapokba önállóan, a befektetéssel kombinált életbiztosítás megkötése nélkül is fektethetünk, részvényeket vagy kötvényeket is vásárolhatunk önállóan, de ez a megoldás nagyobb hozzáértést igényel. Ebben az esetben rendelkeznünk kell értékpapírszámlával, de ilyen formában nem a biztosító portfóliómenedzsere állítja össze és kezeli az általunk kiválasztott eszközalapokat, hanem ez a mi feladatunk.

5. Nyugdíjcélú megtakarítás

Ha úgy döntünk, hogy hosszú távon gondolkodunk, és már eljött az ideje, hogy az időskorunk anyagi biztonságát is megalapozzuk, háromféle nyugdíjcélú megtakarítás is rendelkezésünkre áll, ráadásul itt még él az állami támogatás. Ezek a következők: nyugdíjbiztosítás, önkéntes nyugdíjpénztár és a nyugdíj-előtakarékossági számla, melyek esetében az éves befizetésünk 20%-át igényelhetjük vissza adóbevalláskor, maximum 100-150 ezer forintig. Befizetéseinket persze a kamatok is tovább gyarapítják.

6. Gyermekcélú megtakarítás

Amennyiben pedig gyermekünk jövőjének megalapozása érdekében tervezünk megtakarítani, abban az esetben is több lehetőség áll a rendelkezésünkre. Minden 2006 óta született gyermeknek automatikusan jár az állam által biztosított életkezdési támogatás, amelyet a Start-számlán, azaz egy minimális kamatozású letéti számlán helyeznek el a Magyar Államkincstárban. Ahhoz, hogy ez a kezdő összeg akár havi megtakarításokkal tovább gyarapodjon, Start-értékpapírszámla nyitására van szükség. Az ide elhelyezett összegekből pedig minden esetben Babakötvényt, azaz egy speciális állampapírt vásárol a Magyar Államkincstár. Emellett számos banknál van ma már lehetőség kimondottan gyermekeknek szánt megtakarítási számla nyitására, és a biztosítóknál is lehetőség nyílik gyermekcélú megtakarítások indítására.

Szükséges az alapos utánajárás, hogy megfontolt döntés születhessen

Látható tehát, hogy bár valóban sajnálatos változás a lakástakarékok után járó állami támogatás megszüntetése, ugyanakkor van még bőven megtakarítási eszköz, amelyek közül választhatunk. Azonban fontos, hogy a pénzügyi döntéseinket minden esetben megfontoltan hozzuk meg, és alapos utánajárás előzze meg a választásunkat, hogy hosszú távon is elégedettek lehessünk a befektetéseinkkel.

Egy befektetés esetében az egyébként sem túl magas kamatok mellett sokat számíthat, ha megúszhatjuk a kamatadót. Ha már jelenleg is rendelkezünk tőkével, amit szívesen befektetnénk 3 vagy 5 éves távra, a Tartós Befektetési Számla megfelelő megoldásnak bizonyulhat. Ebben a cikkünkben összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat erről a megtakarítási eszközről!

A TBSZ kétféle számla rövidítése is lehet: a Tartós Befektetési Számláé, valamint a Tartós Betéti Számláé. A kettő nagyon hasonlóan működik, a különbség az, hogy míg az előbbit értékpapírszámla, addig az utóbbit bankbetétszámla helyett köthetjük. A továbbiakban az első opcióról lesz szó.

A TBSZ egy olyan alszámla, amelyen kamatadómentesen köthetjük le a pénzünket,

és bármely pénzintézetnél – legyen az hitelintézet vagy befektetési szolgáltató – megnyithatjuk.

A gyakorlatban is igaz, hogy egy TBSZ általában megegyezik a hagyományos értékpapírszámlával vagy bankbetéttel, csak az ebben az esetben megjelenő adózási kedvezmény miatt tartalmaz némi megkötést. Nézzük tehát, mit érdemes tudni egy ilyen számla működéséről.

Milyen esetben lehet jó megoldás a TBSZ?

Amikor befektetésen gondolkozunk, az, hogy mi a célunk és mennyi időre tervezzük lekötni a pénzünket, nagyban befolyásolhatja, melyik lehetőség lesz számunkra a legmegfelelőbb. A befektetési időtáv a TBSZ esetében különösen fontos szempont: ugyanis 3 év után már kedvezőbb adózási feltételekkel, 5 év után pedig adómentesen juthatunk hozzá a kamatnyereséggel növelt tőkénkhez.

Tehát a TBSZ azok számára lehet jó választás, akik legalább 3 vagy 5 évre kötnék le a pénzüket.

Nagyon fontos tulajdonsága emellett – amit szintén érdemes átgondolni azelőtt, hogy választunk –, hogy itt nem folyamatos, havi szintű megtakarításokról beszélünk. A TBSZ egy zárt konstrukció, ezért az első évet követően nincs lehetőségünk a számlára pénz tenni. Tehát ez abban az esetben előnyös, ha már rendelkezünk azzal a tőkével, amit a számlára tennénk, vagy megelégszünk azzal, hogy csak 1 évig tudunk rá befizetni. Térjünk rá, hogyan is néz ki ez a gyakorlatban.

Minden esetben gyűjtőévvel indulunk

Érdemes tisztában lenni azzal, amikor a TBSZ-t választjuk, hogy ebben az első évben van lehetőség a befizetésre, utána már nem. A gyűjtőév mindig január 1-vel indul, és december 31-vel zárul.

Itt azonban nem biztos, hogy tényleg 1 teljes évről van szó.

Bár maximum 1 év áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy pénzt helyezzünk el a számlán, de akár december 30-án is megtehetjük ezt, így mindössze egynapos lesz a gyűjtőévünk. Ugyanakkor a gyűjtőév lejárta után, ha további megtakarítást szeretnénk ilyen formában elhelyezni egy számlán, egy újabb TBSZ nyitásával van erre lehetőségünk – de a két számla egymástól független lesz.

Ezt követően indul meg az első 3 éves ciklus

Itt már nincs lehetőségünk befizetésre, ugyanakkor a pénzt közben a számlán kezelhetjük: megválaszthatjuk vagy megváltoztathatjuk, hogy mibe fektetjük be.

Ha ezalatt a 3 év alatt úgy döntünk, hogy kivesszük a pénzünket a számláról vagy akár csak egy részét, úgy elbukjuk az adómentességet.

Ebben az esetben a 15%-os SZJA-t kell a kamatnyereségünk után befizetnünk. Viszont érdemes tudni, hogy ilyenkor a pénzintézet ezt nem vonja le automatikusan, hanem nekünk kell bevallanunk, ami számunkra plusz adminisztrációt jelent. Ebben az esetben azonban tudnunk kell, hogy a számla is megszűnik.

Igaz, bármikor hozzányúlhatunk a pénzünkhöz ezalatt az időszak alatt, ugyanakkor nem érdemes, mert a legnagyobb előnyét bukjuk el vele – vagyis az adókedvezményt vagy adómentességet.

3 év után adókedvezmény, 5 év után adómentesség

A 3. évtől sincs lehetőségünk befizetésre, viszont amennyiben úgy döntünk, hogy kivennénk a számlán lévő  pénzünk egészét vagy egy részét, már csak a 10%-ot kell az kamatnyereségünk után adóként befizetnünk – tehát 5%-kal kevesebbet, mint a 3. év előtt. Azonban még ekkor is a számla megszűnésével jár a pénzkivétel.

Amennyiben pedig kivárjuk az 5 évet, úgy már adómentesen juthatunk hozzá a pénzünkhöz.

Miután a gyűjtő év december 31-vel zárul, így bármikor is indítottuk, az 5. év is minden esetben december 31-vel zárul.

Ha pedig tovább szeretnénk gyarapítani megtakarításunkat, azt egy újabb 5 éves ciklus elindításával tehetjük meg ekkor.

Az egyes pénzintézeteknél lehetnek eltérések

A Tartós Befektetési Számlán elhelyezett pénz számos dologba befektethető: legyen szó akár részvényekről, kötvényekről, állampapírokról, befektetési jegyekről, és így tovább. Azt azonban érdemes tudni, hogy nem minden pénzintézetnél ugyanazok a lehetőségek érhetők el. Hogy egy szemléletes példát vegyünk: a Magyar Államkincstárnál is lehetőségünk van számlanyitásra, ráadásul költségmentesen, ugyanakkor náluk csak állampapírba fektethetünk.

Érdemes még megemlíteni azt is, hogy egy TBSZ-nek is lehetnek költségei.

Mivel egy pénzintézetnél vezetett számláról van szó, felmerülhet számlavezetési költség – ez attól függ, hol nyitunk ilyen számlát.

Például sok esetben, ha egy pénzintézetnél már rendelkezünk hagyományos számlával, úgy elengedhetik ezeket a költségeket. Ugyanakkor a legtöbbször ezek a költségek – ha vannak is – alacsonyabbak, mint amit az adókedvezmény miatt nyerünk ezzel a lehetőséggel. Tehát még a számlavezetési költség megfizetésével is jól járunk ezzel a konstrukcióval.  

Hogyan nyithatunk Tartós Befektetési Számlát?

Bárki nyithat TBSZ-t, aki magyar állampolgár és betöltötte a 18. életévét. Érvényes személyigazolvánnyal vagy új típusú jogosítvánnyal vagy útlevéllel, illetve lakcímkártyával és adóazonosító jellel kell rendelkezni. Külföldi állampolgárok esetében amire szükség van: útlevél vagy személyigazolvány, illetve magyarországi tartózkodásra jogosító okmány és magyar adóazonosító jel.

A számlanyitás egyszerű, mindössze a fent említett személyes okmányok szükségesek hozzá.

A nyitáskor el kell helyezni a számlán minimum 25 ezer forintot. Feltétel továbbá, hogy adott pénzintézetnél adott évben még ne legyen a nevünkön TBSZ számla. Fontos tudni ugyanis, hogy egy évben egy pénzintézetnél csak egy számlát nyithatunk – ha szeretnénk még egyet nyitni, azt csak másik intézetnél tehetjük meg.

Érdemes alaposan megfontolni a döntést

A Tartós Befektetési Számla az 5 év után járó adómentesség miatt egy igen kedvező konstrukció lehet, amennyiben legalább középtávra szeretnénk lekötni a pénzünket. Főleg abban az esetben lehet igazán jó választás, ha már rendelkezünk tőkével – hiszen nem rendszeres megtakarításról van szó ebben az esetben – , amit szeretnénk befektetni, majd mi magunk kezelni a befektetéseinket.

Érdemes alaposan utánajárni a lehetőségeinknek, mielőtt megtakarítási eszközt választunk, hogy valóban az igényeinkhez leginkább passzoló formát találhassuk meg – így pedig tényleg jól járjunk.

Nagyon sokan szeretnének lakást vásárolni, viszont a jelenlegi magyar ingatlanárak mellett egy hatékony megtakarítási forma nélkül ez aligha kivitelezhető. Éppen ezért utánajártunk, hogy a lakástakarékok állami támogatásának megszüntetése után milyen hazai megtakarításokkal lehet lakáscélra gyűjteni, és összehasonlítottuk, melyikkel hány évbe telne összegyűjteni egy lakás árát.

Évek óta óriási a kereslet a lakáspiacon. Miután októberben megszűnt a lakástakarékok után járó állami támogatás, egy igen népszerű formája vált kevésbé vonzóvá a lakáscélú megtakarításoknak. Ebből kifolyólag elgondolkoztunk azon, milyen alternatívák kínálkoznak a helyettesítésére.

Kiszámoltuk, hogy – hitelfelvétel lehetőségét minden esetben elhagyva, a teljes összeget megtakarításból finanszírozva – vajon mennyi ideig tart összegyűjteni egy lakás árát. A lentebb bemutatott példák tehát csak az eszközök összehasonlítását szolgálják.

Mennyibe kerül most egy lakás?

A KSH szerint Budapesten a lakások négyzetméterára jelenleg átlagosan 477 ezer forint. Az összehasonlíthatóság kedvéért minden esetben egy 45 nm-es budapesti lakást vettünk alapul – az előbbi négyzetméterár alapján 22 millió forintos árral számolva. A lakás méreténél abból indultunk ki, hogy ez a méret a legnépszerű az otthont keresők körében. Természetesen más magyar városokban – akár Szegeden, akár Debrecenben vagy Győrben –  az ár eltérő lehet.

Így számoltunk

Minden esetben havi 20 ezer forintos megtakarítással számoltunk, mert az átlag megtakarító ennyit tesz félre, és ez átlagfizetés mellett viszonylag könnyen vállalható.

A kamatkörnyezet tekintetében a jelenlegi helyzetet vettük alapul, ez ugyanakkor a jövőben változhat, ahogyan most sem ugyanaz a helyzet áll fent, mint például 5 vagy 10 éve.

Nem számoltunk az inflációval, valamint az adókkal sem. Az inflációt egységesen kihagytuk a képletből, mert a példánk szempontjából nem lényeges, az arányokon nem módosít. Az adó mértéke pedig az egyes eseteknél eltérhet, valamint hosszú távon bizonytalan és torzítaná az eredményt.

Szimplán készpénzzel nagyon sokáig tartana

Gyakori elgondolás a megtakarításokkal kapcsolatban, hogy a legjobban akkor járunk, ha otthon a malacperselyben gyűjtögetjük a pénzünket, mert ezt tartják a legbiztonságosabb módszernek. De valóban ez a legmegfelelőbb megoldás?

Amennyiben havonta 20 ezer forintot teszünk el, ezzel a módszerrel közel

92 évünkbe telik, mire elérjük a 22 millió forintos megtakarításunkat.

Ez azt jelenti, ha már 20 évesen el is kezdünk megtakarítani, 112 évesek lennénk, mire összegyűlne ez az összeg.

Bár a többi eszköz esetében sem számoltunk az inflációval, annyit azért érdemes itt megemlíteni, hogy 92 év múlva egészen biztosan nem fog annyit érni ez a pénz, mint jelenleg, mivel itt nincs kamat, ami ellensúlyozná az értékcsökkenést.

Megtakarítási számlák: kevés kötöttség, alacsony kamat

A bankoknál indítható megtakarítási számláknál napi kamatjóváírás van, vagyis nem kell lekötni a pénzünket. Bármikor vesszük is ki az addig összegyűjtött megtakarítást, az éves kamat arányos részét megkapjuk (ami után adózni kell, de ezzel most nem számoltunk).

Éppen ezért nem olyan magasak ezek a kamatok, hiszen a bank nem tudhatja, mikor kell visszaadnia az itt elhelyezett összeget, ezért nem használja hosszabb távú, nagyobb haszonnal járó befektetéseihez. Ezt tehát nem is szokták hosszú távú befektetésként használni a megtakarítók, mert – ahogy látni fogjuk – nem nagyon éri meg nekik. Az egyes intézeteknél mindössze 0,01%-tól indulnak a kamatok, igaz az 1,5%-ot is elérhetjük, ha ügyesen választunkEzzel számolva nagyjából 58 évünkbe telne, amíg összegyűjtjük a várt 22 millió forintot.

Bár ez még mindig nagyon soknak tűnik, még így is majdnem fele annyi időt jelent, mintha otthon, a malacperselybe raktuk volna a pénzünket (pedig csak másfél százalék kamatunk volt!).

Lekötött bankbetét

A lekötött betét hasonlóan működik, mint a megtakarítási számla, viszont – ahogy a nevéből is adódik – a megtakarító leköti a pénzét meghatározott időtartamra: a lekötés végéig nem nyúlhatunk a pénzünkhöz, különben a bank nem fizet kamatot.

Éppen e miatt a különbség miatt ennél az opciónál magasabb lehet a kamat, hiszen az előző esettel ellentétben itt a bank számolhat azzal, mikor kell majd visszaadnia a lekötött összeget. Bár intézménytől és konstrukciótól függően itt is 0,01%-tól indul, de akár 2,5%-ot is elérhet (ami még mindig elég alacsony kamat, így inkább rövidebb távú megtakarításra alkalmas, cserébe teljesen kockázatmentes).

Bár „csak” 1%-kal nagyobb kamatot ad a lekötött betét a megtakarítási számlához képest, ugyanakkor 10 évet nyerhetünk vele: itt már 48 év alatt összejön a 22 millió forint.

Az állampapír

Amikor állampapírt vásárlunk, tulajdonképpen egy előre meghatározott időre, előre meghatározott kamatra az államnak adunk kölcsön. A legjobb kamatot az 5 éves Prémium Magyar Állampapír fizeti jelenleg az állampapírok közt, ami nem véletlen: ez már egy középtávú befektetés, hosszabb elköteleződést igényel, viszont a kockázati szintje még mindig alacsony.

Az említett 5 éves állampapír a mindenkori infláció felett jelenleg 1,4%-ot fizet, ami jelen állás szerint 3,8% éves kamatot jelent. Eddig ez az első befektetési formánk, amivel infláció feletti, vagyis reálhozamot értünk el.

1,3%-kal haladja meg a lekötött betétnél alapul vett kamatot, és ezzel újabb közel 10 évet nyerhetünk az előbbi opcióhoz képest: a tervezett 22 millió forintot 40 év alatt tudjuk megtakarítani.

A befektetéssel kombinált életbiztosítás

A következő befektetési lehetőség, aminek utánajártunk: a befektetéssel kombinált életbiztosítás. Ez valójában csak jogilag tekinthető életbiztosításnak, a gyakorlatban sokkal inkább egy megtakarítás.

Ebben az esetben a biztosító az ügyfélre bízza a befektetési portfólió kiválasztását – tehát azt, hogy mibe fektessék a pénzét –, ezzel pedig ő maga dönti el, mekkora kockázatokat szeretne felvállalni a magasabb hozam érdekében, amit viszont nem garantálnak. Ilyenkor különféle összetételű és kockázati szintű értékpapír-csomagokat (főleg befektetési alapokat) választhatunk, amivel valamilyen iparágba, régióba vagy cégcsoportba fektethetjük a pénzünket (az eszközalapok palettája igen széleskörű).

Befektetési alapokba ugyanakkor önállóan, a befektetéssel kombinált életbiztosítás megkötése nélkül is fektethetünk, de ez a megoldás nagyobb hozzáértést igényel. Ezeknél nem a biztosító portfóliómenedzsere állítja össze és kezeli az általunk kiválasztott eszközalapokat, hanem ez a mi feladatunk. Akár életbiztosítást, akár az önállóan összeállított befektetési alapokat választjuk, az éves vagyonarányos költség 1-4% körül is mozoghat.

És akkor térjünk rá a lényegre: hány év alatt tudjuk megtakarítani ezzel az eszközzel a tervezett összeget? Bruttó 7,5% hozamot vettünk alapul – ennél lehet több és lehet kevesebb is –, és 2%-os éves átlagköltséggel számoltunk. Így tehát a nettó hozam 5,5%, ebben az esetben pedig

kicsit több, mint 33 évre lenne szükségünk a 22 millió forint eléréséig.

Kijelenthető tehát, hogy az általunk vizsgált lehetőségek közül – bár ez kockázatosabb és hosszabb távú befektetési lehetőség, mint a többi – ennél érjük el a célt a legrövidebb idő alatt.

A jól megválasztott befektetési lehetőséggel évtizedeket nyerhetünk

A fentebb említett példák természetesen csak az összehasonlítást szolgálják a különböző megtakarítási eszközök tekintetében. Ha valaki más alapterületű lakást vesz, ami adott esetben nem is Budapesten van, akkor az természetesen más lakásárat eredményez. Itt tehát minden tényező változhat az igényeink és lehetőségeink függvényében. A hitelfelvétel lehetőségével egyik esetben sem számoltunk, mert lehetetlenné tenné az összehasonlítást, viszont tudjuk, hogy a legtöbben igénybe veszik egy lakásvásárlás esetében, de ez a példánk szempontjából mindegy is.

Ahogyan láthattuk, az elsőre elhanyagolhatónak látszó különbségek a kamatok tekintetében jelentős eltéréseket produkálhatnak hosszútávon. Egyértelmű, hogy a legkevésbé hatékony készpénzzel gyűjteni: közel 60 évvel tovább tart így elérni a célunk, mint az általunk vizsgált legmagasabb hozamú, még vállalható kockázati kategóriában lévő megoldásnál. Egy jól megválasztott befektetéssel tehát valóban előrébb juthatunk, mintha csak otthon őriznénk a megtakarításainkat.