Sok fiatal egyelőre csak általános tartalékot tudnak kialakítani, és a készpénzüket nem fektetik be valamilyen nyugdíjalapba. Ezzel együtt a nyugdíjbiztosítások népszerűsége gyorsan növekszik a fiatalok körében is.

Azt már korábban is számos kutatás alátámasztotta, hogy a fiatalok pénzügyi tudatosság terén sokszor megelőzik az idősebb generációkat: a 30 év alattiak meglepően nagy része minden hónapban félreteszi jövedelme egy részét (már amennyire erre van lehetőségük), tudatosan gyűjt lakásra vagy más célra, vagy akár már felkészül a nyugdíja évekre.

Mire és mennyit tesznek félre a fiatalok?

Korábbi felmérések arra utaltak, hogy ha a fiatalok tartalékot halmoznak fel, azt általában rövidebb távra szánják, például valamilyen termékre, utazásra, saját autóra vagy lakásra (illetve lakáshitel önrészére) spórolnak. A CIG Pannónia biztosító felmérése szerint azonban a 25-29 éves korosztály mintegy 53 százaléka rendelkezett valamennyi megtakarítással, 40 százalék pedig valamilyen módon a nyugdíjas évekre is gyűjtött.

Persze nem kell hatalmas összegekre gondolni: a 18-29 évesek nagy többsége kevesebb mint havi 10 ezer forintot tesz félre, csak minden nyolcadik fiatal tud ennél nagyobb összeget tartalékolni hosszú távra. Emellett a teljes megtakarítás összege is igen alacsony általában, a 19-29 évesek birtokában a hónap végén átlagosan csak 517 ezer forint volt – ez néhány hónap megélhetésre is épp, hogy elég.

Valószínűleg a megtakarítással nem rendelkező fiatalok sem felelőtlenségből nem tesznek félre idősebb korukra, hanem mert a jövedelmükből nem jut erre, hiszen a 30 alattiak nagy többsége nem számít arra, hogy az állami nyugdíjbefizetésükből sokat viszontláthatnak majd. A Generali Biztosító felmérésén megkérdezettek negyede (27 százaléka) azt válaszolta, arra számít, hogy semmilyen nyugdíjat nem kap majd öregkorában. További 15 százalék pedig jelentős életszínvonal-eséssel számol, nagy többségű (69 százalék) pedig arra számít, hogy nyugdíjasként is dolgoznia kell majd.

A nyugdíjpénztár már nem olyan menő a fiatalok körében

A fiatalok között a legnépszerűbb megtakarítási formának a nyugdíjbiztosítás számít. Ezek gyakorlatilag futamidős, befektetési egységekhez kötött életbiztosítások, de a kockázati életbiztosításokkal szemben itt a biztosítási díjat nem befolyásolja az ügyfél életkora és egészségi állapota; ennek ellenére ezek a konstrukciók látványosan terjednek a fiatalabbak körében:

A K&H idei kutatása szerint a nyugdíjra spóroló fiatalok 14,6 százaléka választja a nyugdíjbiztosítást.

A nyugdíjpénztárak népszerűsége ugyanakkor látványosan hanyatlik a korosztályban. Az MNB adatai szerint ráadásul 2016 óta több mint 10 százalékkal csökkent a 30 év alatti nyugdíjpénztári tagok száma, de ugyanebben az időszakban a 30-as, 40-es pénztártagok száma is hasonló mértékben esett vissza.

Úgy tűnik, a fiatalok jelentős része vált nyugdíjbiztosításra, ami az utóbbi pár évben a legdinamikusabban növekvő nyugdíj-megtakarítási konstrukció volt. A CIG biztosító kutatásán résztvevő 25-29 évesek 10 százaléka válaszolta azt, hogy nyugdíjbiztosítással készülnek az időskorra. Ezt erősítik a K&H biztosító adatai is, ezek szerint

az állami támogatással – azaz adókedvezménnyel igénybe vehető – nyugdíjbiztosítások 18,1 százaléka a 35 év alattiaknál van a társaságnál,

szemben az öt évvel korábbi 11,6 százalékos aránnyal.

Nyugdíj-előtakarékosság állampapírból?

Az adókedvezmény mértéke nyugdíjbiztosítások esetén maximum 130 ezer forint lehet, ami persze nem jelenti azt, hogy a biztosított fiatalok minden évben ekkora összeggel növelik a megtakarításukat, ennél valójában jóval kisebb adókedvezményt kapnak. Az éves szja-ból legfeljebb a nyugdíjbiztosítási számlára érkező befizetés 20 százaléka igényelhető vissza, vagyis ez csak akkor maximalizálható, ha évente 650 ezer forintot, vagy annál többet fizet az ember a számlára – ez havonta mintegy 54 ezer forintot jelentene, ami nem sok fiatal számára megfizethető.

A nyugdíjpénztárak és nyugdíjbiztosítások mellett a fiatalok jó része választhat egyéb megtakarítási formákat is. Ezek közül valószínűleg még mindig a készpénz és a folyószámla a legnépszerűbb, annak ellenére, hogy így az infláció miatt gyakorlatilag garantált, hogy a megtakarításunk veszt az értékéből.

A közelmúltban vált igazán népszerűvé az államkötvény. A magyar kormány a közelmúltban két, kiemelkedő hozamú állampapírt is piacra dobott, amelyekkel évente akár 5 százalék feletti garantált hozam is elérhető. Ugyanakkor az államkötvény, és általában a befektetési számlán jegyezhető értékpapírok nem ideálisak a nyugdíjcélú spórolásra, egyrészt rövid lejárati idejük miatt, másrészt azért, mert ezekre nem igényelhetők az említett adókedvezmények – ezekkel az alacsonyabb kamat ellenére is előnyösebb lehet valamelyik kifejezetten nyugdíj-előtakarékosságra kifejlesztett konstrukció.

Ez alól kivételt jelenthet a már többször beharangozott, a nyugdíjba vonuláskor lejára nyugdíjkötvény. Erről legutóbb októberben beszéltek a döntéshozók, megerősítve, hogy az állam gyakorlatilag beszállna a nyugdíj-előtakarékossági piacra, alternatívát kínálva a meglévő megoldásokra. A kötvény bevezetése már biztosan átcsúszik 2020-ra, és egyelőre nem lehet semmi biztosat tudni arról, kinek, milyen körülmények között éri majd meg jegyezni.

Ami a meglévő állampapírokat illeti, ezek a rövid- és középtávú megtakarításra lehetnek ideálisak: hozamuk és (a Prémium Magyar Állampapír esetében) infláció elleni védettségük miatt érdemes lehet állampapírban gyűjteni pár évig az autóra vagy lakásra szánt pénzt.

Pontosabban tervezhetjük jövőre a nyugdíjcélú megtakarításunkat: az MNB az önkéntes nyugdíjpénztárakra is bevezeti az életbiztosításoknál régóta használt Teljes Költségmutatót. A mutató segítségével megtudhatjuk, milyen rendszeres költségeket vonnak le tőlünk pénztártagként.

Az úgynevezett Teljes Költségmutató (TKM) közzétételét még 2017-ben tette kötelezővé a Magyar Nemzeti Bank a befektetési célú életbiztosítást kínáló társaságoknak, igaz, a legtöbb hazai biztosító már ezelőtt is nyilvánosságra hozta ezt a mutatót. A TKM egy százalékos szám, amely egy adott futamidőre vonatkozik, és éves szinten mutatja meg az átlagköltséget. Például ha egy 20 éves futamidejű biztosítás TKM-je 1,8 százalék, az azt jelenti, hogy 20 év alatt az átlagos éves költség 1,8 százalék lesz – persze így lehetnek olyan évek, ahol kevesebb, máskor pedig több lesz az éves költség.

Becsült százalék

Az MNB januárban életbe lépő szabályozása bevezet egy új, az önkéntes pénztárakra vonatkozó mutatószámot, a TKMnyp-t. Még korábban a nyugdíjpénztárak csak a korábbi években felmerült költségeket tették közzé, addig a TKMnyp újdonsága, hogy a jövőben felmerülő költségeket próbálja megjósolni.

Vagyis a TKMnyp egy pénztártag feltételezett, hosszú távú megtakarításának modellezett költségét mutatja be 10, 20 és 30 éves futamidőkkel számolva.

A TKMnyp számítása, hasonlóan a TKM-hez, az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (EIOPA) által megadott kockázatmentes hozamgörbe alapján történik, és tartalmaz minden közvetett és közvetlen kiadást, amit 25 ezer forintos havi befizetés esetén felmerül. A költségek változhatnak attól függően, milyen értékpapír-portfóliót választunk, amikor csatlakozunk a pénztárhoz, ezért egy-egy portfólióhoz külön TKMnyp lesz elérhető.

Az MNB előrejelzése szerint a nyugdíjpénztárak teljes költségmutatója 0,5 és 2,28 százalék közé esik majd, vagyis évente átlagosan a befektetésünknek ekkora része lesz az, amit a társaságnál hagyunk. A valós haszon tehát úgy számítható ki, ha a hozam százalékából levonjuk ezt a költségmutatót. Tehát ha például a pénztári befektetésünk átlaghozama 7 százalék volt, a TKMnyp pedig 2, akkor összesen 5 százalékkal nőtt a befektetésünk értéke.

A befektetési életbiztosítások, például nyugdíjbiztosítások átlagosan drágább konstrukciók, mint a nyugdíjpénztári számlák. A biztosítások TKM-je 0,89 és 5,69 százalék közé esik, átlagosan tehát ezek drágább termékek, de nem törvényszerűen. Előnyük, hogy nagyobb szabadságot biztosítanak az ügyfélnek az értékpapír-portfólió kiválasztásában, így személyre szabhatóbb.

Nem mindegy, mennyit fizetünk be

Fontos tudni azonban, hogy a nyugdíjpénztárak által levont úgynevezett működési és likviditási költség mértéke attól függ, mennyi pénzt fizetünk be a pénztárba. Ez különösen az első években fontos, ilyenkor a kisebb összegű (a pénztáraknál az első két sávba tartozó, jellemzően évi 120-130 ezernél alacsonyabb) befizetések 6-10 százalékát is levonhatják. Az első években tehát garantáltan nettó veszteséget jelent majd a nyugdíjpénztári tagság. A későbbiekben már a csökken a likviditási költség jelentősége, az átlagos levonás a kisebb befizetés esetén is 1-2 százalékra esik vissza. Jó stratégia lehet ezért, ha az első évben a készpénzes megtakarításunk jelentősebb részét fizetjük be a pénztárba, ilyenkor a likviditási költség is alacsonyabb.

Hosszú távon az önkéntes nyugdíjpénztári portfóliók fő költségelemét nem a befizetés-arányos költségek jelentik, hanem a teljes vagyonra vetített (általában a szerződésben nem szereplő) portfóliókezelési költség. A Portfolio számítása szerint ez a nagyobb biztosítóknál évente az egy százalékot is megközelíti, amit nem az éves befizetésekre, hanem az egész vagyonra rónak ki – vagyis az éves hozamból azonnal le is vonhatjuk ezt az értéket.

A TKMnyp alapján pontos képet kaphatunk arról, hogy milyen költségei lehetnek a nyugdíjpénztári tagságunknak. Azt, hogy mennyit nő a megtakarításunk értéke, már nehezebb megjósolni, hiszen a hozam mindig attól függ, hogyan alakult a portfóliónkhoz tartozó értékpapírok árfolyama az adott időszakban. Ez azt jelenti, hogy egy-egy évben még negatív hozam is előfordulhat, tavaly például a hazai pénztárak nagy része veszteséggel zárta az évet. Az MNB adatai szerint a tagok átlagosan a befektetésük 1,8 százalékát bukták el az árfolyamok kedvezőtlen alakulása miatt (amihez persze még hozzájönnek a TKMnyp-ben szereplő költségek is). 2018-ban az állampapírok árfolyamának zuhanása okozta a veszteséget, amelyek a pénztári portfóliók mintegy 65 százalékát adják. Ez a jövőben várhatóan változni fog, nemrég az MNB ajánlásban kifogásolta az állampapírok túlsúlyát, ehelyett sokszínűbb portfóliók kisebb kockázatot jelentenének a pénztártagok megtakarításaira.

Jó eséllyel lehet jövedelmező egy nyugdíjpénztári megtakarítás

Az árfolyamkockázatok ellenére hosszú távon egyértelműen jövedelmezőnek bizonyultak az önkéntes nyugdíjpénztárak: az elmúlt 10 évben a portfóliók átlagos éves hozama 7,41 százalék volt, így az MNB becsléseivel 0,5 és 2,28 közötti százalékos éves költséggel számolva is nettó nyereségről beszélhetünk. Ehhez a hozamhoz pedig még hozzá kell számítani azt az összeget, amit az SZJA-ból spórolhatunk meg a pénztári befizetésekhez igénybe vehető adóvisszatérítés kihasználásával: az éves nyugdíjcélú befizetés 20 százalékát írtatjuk jóvá az szja-ból 150 ezer forintos értékhatárig, vagyis akár évi 150 ezer forintnyi adót is megspórolhatunk pénztártagként.

A magyar fiatalok ötöde gondolja csak úgy, hogy rokonai támogatása nélkül is boldogulni tud majd nyugdíjasként, és mintegy felük arra készül, hogy a nyugdíj mellett is dolgoznia kell majd. A 30 év alattiak drámai mértékben nem bíznak az állami nyugdíjban: jó részük szerint szerint már huszonéves korban el kell kezdeni félretenni a nyugdíjas évekre.

A CIG Pannónia júliusban tette közzé a 18-29 évese korosztály körében végzett, a nyugdíjról szóló felmérés eredményeit. A kutatás eredményei kevéssé meglepők azok számára, akik figyelemmel kísérik a magyar nyugdíjrendszer alakulását – talán csak az okoz kellemes meglepetést, hogy a fiatalok mennyire tudatában vannak a helyzet súlyosságának, ami miatt kénytelenek évtizedekkel előre gondolkodni a pénzügyeikről.

Nem számítanak az állami ellátásra

A közvélemény-kutatás alátámasztotta más, hasonló felmérések eredményét: a fiatalok nem bíznak az állami nyugdíjban. Ennek oka lehet egyrészt az, hogy az állami ellátás már most is nagyon alacsony. A Magyar Államkincstár adatai szerint az öregségi nyugdíj átlagos nettó összege idén januárban csak havi 134.900 forint volt, ami már önmagában alig elég a megélhetésre. Ráadásul ezt az átlagot igencsak felhúzza a kisszámú, de több százezres összegű „luxusnyugdíjban” részesülő személy. Valójában az átlagosnak megfelelő, 100 és 150 ezer közötti nyugdíjat csak az idősek 40 százaléka, 800 ezer ember kap, és az idősek több mint negyedének a nyugdíja a havi százezer forintot sem éri el.

A másik ok, hogy a nyugdíjszint a jövőben már minden bizonnyal csak alacsonyabb lesz a mostaninál. A KSH előrejelzése szerint csupán 15 év múlva, 2034-re Magyarország lakosságszáma 8,85 millióra csökken, aminek közel negyede 65 év feletti nyugdíjas lesz, és ha csak addigra nem áll be valamilyen hirtelen demográfiai fordulat, a jelenlegi korfa alapján csak romlani fog az eltartó-eltartott arány.

A fiatalok nyugdíjkilátásairól Pozsár László, a Grantis nyugdíjszakértője is beszélgetett a Klubrádió műsorában:

Mikor kezdjünk félretenni a nyugdíjas éveinkre?

A CIG Életbiztosító felmérése szerint a fiatalok túlnyomó többsége felismeri az öngondoskodás fontosságát: csak 2,6 százaléka gondolja úgy, hogy elegendő lesz az állami nyugdíj, és a legtöbbjük szerint már évtizedekkel a nyugdíjkorhatár előtt érdemes elkezdeni takarékoskodni. A válaszadók több mint harmada (35 százalék) szerint már 18 és 25 éves kor között érdemes félretenni nyugdíjra, 29,9 százalék szerint pedig 25 és 35 év között elegendő elkezdeni takarékoskodni. Csak 22,2 százalék szerint elegendő, ha 35 évnél idősebb korban kezdünk nyugdíjra félretenni. Sokak szerint azonban még az előtakarékosság is kevés lesz: a megkérdezettek mintegy fele úgy véli, hogy időskorukban rokonaik támogatására fognak szorulni.

A kutatásban résztvevőket arról is kérdezték, szerintük hány évnyi nyugdíjas életre számítanak, illetve hogy mivel egészítenék ki nyugdíjukat és félretett megtakarításukat. A válaszadók több mint negyede szerint 5-10 évet tölthetnek nyugdíjasként, további 22 százalék ennél hosszabb, 10-20 éves periódusra számít. A nyugdíjkorhatár ma 65 év, míg a születéskor várható átlagos éllettartam (a férfiak és nők kilátásait átlagolva) 75,5 év. Ez alapján reális tehát a 10 év nyugdíj, ugyanakkor már a közeli jövőben számíthatunk az állami nyugdíjkorhatár emelkedésére.

Igaz, sokan nem számítanak pihenésre nyugdíjasként sem: a fiatalok 40 százaléka reméli, hogy nyugdíjasként semmilyen munkát nem kell majd végeznie, míg közel negyedük önkénteskedne, vagy jótékonysági célú munkát végezne. A válaszadók 19 százaléka nyilatkozott úgy, hogy idős korában saját vállalkozása segítségével egészítené ki nyugdíját, 11 százalék pedig a jelenlegi pozíciójában dolgozna tovább.

Mennyit tesznek félre a fiatalok?

Bár a fiatalok nagy része fontosnak tartja az öngondoskodást, sokaknak problémát okoz az előtakarékosság, hiszen a mindennapi kiadások mellett egyszerűen nem marad pénzt, amit félretehetnek. A K&H csoport idei felmérése szerint a fiatalok valamivel több, mint fele, 53 százalék rendelkezik valamilyen megtakarítással, azonban ennek egy jelentős részét nem időskorra szánják:

csak a fiatalok 43 százaléka képez „általános tartalékot”, sokan egy-egy konkrét célra (lakásra, autóra, utazásra) takarékoskodnak.

További probléma, hogy azok, akik megtakarítanak, jelentős részben készpénzben vagy bankbetétben tartják a félretett pénzüket. Ez nemcsak a fiatalokra jellemző: az Intrum felmérése szerint a magyar háztartások mintegy 80 százalékának csak készpénzes vagy bankszámlán tartott megtakarítása van. Bár szükség esetén a készpénzben tartott összeg azonnal elérhető, mégis az így félretett vagyon értéke nemcsak, hogy nem növekszik, de az éves infláció miatt még veszteséget is elszenved.

A nyugdíjas évekre nyugdíjcélú megtakarítással érdemes készülni

Hosszú távra, például nyugdíjcélra a legelőnyösebbek az erre a célra létrehozott befektetési formák: a nyugdíjbiztosítások, a nyugdíj-előtakarossági számla (NYESZ) és az önkéntes nyugdíjpénztár. Személyes élethelyzettől, preferenciától függ, ezek közül kinek melyik a legelőnyösebb, de az egyöntetűen igaz rájuk, hogy akkor segíthetnek a legtöbbet, ha már évtizedekkel előre elkezdünk félretenni. Ha harminc éves korunk előtt akár csak havi 10 ezer forintot fektetünk be ilyen módon, már akkor is többmilliós összeghez férhetünk hozzá nyugdíjasként.

Ijesztő számokat kaptak kézhez az év elején az önkéntes nyugdíjpénztári tagok. Sokaknak nemhogy nem gyarapodott a megtakarítása, de még buktak is pénztárakon, pánikra még sincs ok – bemutatjuk, miért.

Februárban komoly sokk érte az önkéntes pénztári tagokat, amikor megkapták az értesítést a befektetéseik éves eredményéről. 2018-at a magyarországi pénztárak nagy része negatív hozamokkal zárta, az MNB adatai szerint a tagok átlagosan a befektetésük 1,8 százalékát bukták el. Növekedést csak a harmadik negyedévben könyvelhetett el a szektor, míg az utolsó negyedévben 0,49 százalékos volt a tagok átlagos vesztesége. 2018 első félévében csaknem 24 milliárd forintot buktak a nyugdíjalapok.

Mi lehetett ennek az oka? A nyugdíjpénztárak eredményét leginkább két tényező befolyásolja: a hozamot garantáló pénzügyi eszközök árfolyama (azaz a magyar és a nemzetközi értékpapírpiac helyzete), valamint hogy hányan és mennyit fizetnek be a pénztárakba. 2018 egyik szempontból sem volt szerencsés év.

Rosszul muzsikáltak az állampapírok

A legnagyobb önkéntes nyugdíjpénztárak többségében úgynevezett kiegyensúlyozott portfóliókat alkalmaznak, azaz a befektetéseket nagyrészt alacsony árfolyamkockázatú értékpapírokba, leginkább államkötvényekbe fektetik.

Magyarországon rendkívül nagy a pénztári alapokban az állampapírok túlsúlya, ezek aránya 65 százalék,

ezt követik a befektetési jegyek, 25 százalékkal (az állampapírok túlsúlyát nemrég még az MNB is kifogásolta).

Tavaly a nemzetközi piacok kiszámíthatatlansága az értékpapírok árfolyamát is kikezdte. A legjelentősebb hosszú állampapírokat összesítő MAX Index 773 ponton kezdte az évet, és októberben elérte a mélypontot, a 735-öt. Hasonló mértékben csökkent, január és szeptember között 737-ről 711-re esett, átlagosan tehát mintegy 3-4 százalékot estek az állampapír-portfóliók árfolyamai.

Évről évre kevesebb pénztártag

Eközben jelentősen csökkent az önkéntes nyugdíjpénztári tagok száma is: az MNB adatai szerint év végére 1,134 millió fizető tagja volta a hazai önkéntes nyugdíjpénztáraknak, mintegy 4000-el kevesebb, mint egy évvel korábban. A pénztárakból kilépők befizetéseit az intézetek a tb-nek adják át – a tb-nek átutalt pénz összege tavaly 28 százalékkal volt magasabb, mint korábban, ami jelentős kiesést okozott az önkéntes nyugdíjpénztáraknak. Összességében a nyugdíjpénztárak által kezelt vagyon piaci értéke 247,5 milliárd forint volt 2018 végén, 2,9 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban.

A kilépések nagy számához csak kis részben járult hozzá, hogy a parlament novemberben eltörölte a pénztári befizetések adómentességét, hiszen 2018-ban nagyjából csak a tavalyelőtti tendencia folytatódott, a kilépők száma 2017-ben is hasonló volt, emellett a cafeteriarendszert érintő változások csak idén léptek életbe. Ez persze azt jelenti, hogy várhatóan idén ennél is többel csökken majd a pénztártagok száma – ami kár, hiszen a befektetések hozama a tavalyi rossz eredmény ellenére jelentősen emelkedett az elmúlt hónapokban.

Érdemes megjegyezni, hogy a tavalyi visszaesés inkább kivételt jelent, mint szabályt: az elmúlt 10 évben a nyugdíjpénztári befektetések átlagos éves növekedése 7,41 százalék volt.

Hamarosan ledolgozzák a veszteséget

Az idei első negyedévben a 2018-as veszteségek nagy részét ledolgozták a kasszák. Az MNB adatai szerint az első három hónap után minden hazai nyugdíjalap pluszban áll, a legjobbak árfolyama az időszak alatt 7-8 százalékot is emelkedett.

A legjobban teljesítő portfólió az MKB növekedési portfóliója lett 6,7 százalékkal, de 6 százalék felett van a Szövetség növekedési portfóliója is. A növekedés a következő negyedévben is folytatódott, júliusban továbbra is pluszban állt az összes pénztári portfólió. A legmagasabb féléves hozamot az OTP Dinamikus portfóliója termelte. A 90 százalékban részvényeket vagy részvényekhez hasonló eszközökhöz kötött, igen kockázatosnak számító alap árfolyama 12,26 százalékot emelkedett. A második helyen az Allianz kockázatvállaló alapja végzett, több mint 10 százalékos hozammal.

A kockázatosabbnak tartott alapok többsége 6-9 százalék közötti hozamot ért el az első félévben, de viszonylag nagy hasznot hoztak az alacsony kockázatú kiegyensúlyozott alapok is, például az OTP kiegyensúlyozott alapja 6,58 százalékos hozammal, vagy az Aegon és az Aranykor kiegyensúlyozott portfóliói is 5 százalék fölötti árfolyamnyereséggel.

A legtöbb portfólió alapját képező állampapírok a tavalyi év vége óta szépen növekednek, nyárra a MAX állampapírindex már 9 százalékkal magasabb volt az egy évvel korábbi mutatóhoz képest. Ha ez a tendencia folytatódik, az év végére is maradhat az önkéntes pénztári befektetések magas, 8-9 százalékos hozama.

A plusz adók kivetése sem tett jót a nyugdíjpénztáraknak

A jó hozamok ellenére azonban mégsem lehet felhőtlen a nyugdíjpénztári tagok öröme. A cafeteriaelemek újfajta adózása miatt számos cég megszüntette a pénztári befizetést mint béren kívüli juttatást. Ahol megmaradt, ott a munkáltató és a munkavállaló ma jövedelemként kell, hogy adózzon utána, összesen 54,5 százalékos adóteherrel. Az új adóból csak részben, 20 százalékos jóváírás vagy egy munkavállalói adómentességet garantáló opcióval spórolhatnak az önkéntes pénztári tagok – itt olvashat arról, hogyan érheti ez meg egy munkáltatónak és egy munkavállaló pénztártagnak.

Bár a cafeteriarendszer év eleji átalakításából a legnagyobb figyelmet az Erzsébet-utalvány és a lakáscélú munkáltatói támogatás megszűnése kapta, a változásoknak ennél van egy, a jövőre nézve jóval fontosabb következménye is. A rendszer átalakításával a hosszú távú megtakarítást, öngondoskodást segítő juttatásokat is hátrányosan érintette.

Az idén januárban életbe lépett változások nyomán teljesen megszűnt több cafeteriaelem kedvezményes adózása, így ezeket a munkáltatóknak ma már nincs érdekük fenntartani. Jövedelemként adóznak az ételutalványon és a lakáscélú juttatásokon túl a lakbér és a diákhitel-visszafizetés támogatása, valamint az iskolakezdési támogatás. Ezek összes adóterhe 54,5 százalék (a munkavállaló számára: 5 százalék szja + 10 százalék nyugdíjjárulék + 8,5 százalék egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék; a munkáltató számára 19,5 százalék szocho és 1,5 százalék szakképzési hozzájárulás).

Jövedelemként kell adózni az önkéntes egészség- és nyugdíjpénztári juttatások után is. 2019-től a pénztári munkáltatói hozzájárulás adózik, azaz a munkáltató 21 százalékos, a munkavállaló 33,5 százalékos adót fizet utána. Mint a későbbiekben látni fogjuk, ennek ellenére sem teljesen veszett ügy az önkéntes pénztári cafeteria, bár sokkal kevésbé kifizetődő, mint korábban volt.

Tavaly még máshogy néztek ki a juttatások

Az önkéntes pénztári befizetések tavaly még a legnépszerűbb cafeteriaelemek közé tartoztak. 2018-ban a béren kívüli juttatásként adott összeg 13 százalékát pénztári befizetésként kapták meg a munkavállalók. 2017-ben a cafeteriát igénylő alkalmazottak

63 százaléka kapta a juttatás egy részét önkéntes nyugdíjpénztári számlájára, 68 százalékuk pedig egészségpénztári számlára.

Az év eleje óta azonban drasztikusan csökkent az önkéntes egészség-, illetve nyugdíjpénztári juttatások népszerűsége. A Cafeteria Trend felmérése szerint tavalyhoz képest harmadára csökkent azoknak a cégeknek a száma, amelyek a pénztári támogatásokat egyáltalán felajánlják a cafeteria rugalmas elemei között.

Tarol a Széchenyi Pihenőkártya

Az átalakítások nyertese egyértelműen az üdülőkben, éttermekben, kávézókban használható a Széchenyi Pihenőkártya, vagyis a SZÉP-kártya, ami adózás szempontjából az egyetlen valódi béren kívüli juttatás, ami megmaradt, ennek az adója tavalyhoz hasonlóan 34,5 százalék: 15 százalék szja és 19,5 százalék szocho.

A Cafeteria Trend kutatása szerint idén a cafeteriafizetések összértékén belül 54 százalékra nőtt a kártya részesedése a tavalyi 38 százalékról. Mivel a három alszámla, más néven „zseb” mindegyikén emelték az adómentesen utalható összeget (szálláshely alszámla: 225 ezer, vendéglátás alszámla: 150 ezer, szabadidő alszámla: 75 ezer), mára a teljes cafeteriaekeret kimeríthető SZÉP-kártyás kifizetésekkel.

A pihenőkártya mellett adómentes opcióként még megmaradt többek között a munkába járás megtérítése, az ingyenes védőoltás, az óvodai és bölcsődei támogatás, valamint az ajándékba adható jegyek kulturális és sporteseményekre.

Mi lesz így az öngondoskodással?

A fentiek ellenére mégsem teljesen veszett ügy az önkéntes pénztári juttatás, bár a cafeteriarendszer átalakítása mindenképpen bonyolultabbá tette a pénztári tagok életét, akik ráadásul kevesebben tudnak megtakarítani, mint korábban.

Az új rendszerben béren kívüli juttatásként kétféle módon érheti meg az önkéntes pénztári juttatás a munkavállaló számára. Az első opció az ún. célzott szolgáltatás. Ennek munkáltatói adóterhe ugyan magasabb (40,71 százalék), mint a jövedelemé, a munkavállaló számára viszont adómentes. Hátránya, hogy a befizetések egyéni helyett egy céges számlára kerülnek, amivel a munkavállalók csak bizonyos egészségügyi szolgáltatásokat, vásárlásokat fedezhetnek.

A másik opció a nyugdíjpénztári tagok számára is elérhető munkáltatói hozzájárulás és adomány. Ez után a juttatás után a munkáltató és a munkavállaló is jövedelemként adózik (21+33,5 százalék),

viszont a pénztártag igénybe veheti a számára járó 20 százalékos, évente legfeljebb 150 ezer forintos adókedvezményt.

Egyedi szempontok alapján dől el, kinek melyik opció éri meg. Ha célzott szolgáltatást választanánk, azt kell mérlegelni, milyen egészségügyi szolgáltatásokra lehet szükségünk a jövőben, mennyi ezek költsége, és hogy a választott pénztár ezek közül mit és milyen mértékben térít meg (ezeket a feltételeket egyedi szerződésben rögzítik a pénztárral). Nyugdíjcélú megtakarításra a munkáltatói hozzájárulás alkalmas, de fontos tudni, hogy a 20 százalékos adójóváírás azok számára is elérhető, akik a fizetésükből tesznek félre nyugdíjszámlára. Vagyis a nyugdíjpénztári tagság akkor is megérheti, ha a munkáltatónk nem ajánlja fel ezt az opciót cafeteriaként.

A nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ) sosem volt a magyar lakosság kedvence: a nyugdíjbiztosítás a megjelenése után mindössze két évvel le is körözte a NYESZ-t, már ami a megtakarítók számát illeti, az önkéntes nyugdíjpénztár mellett pedig labdába sem rúghat. A NYESZ népszerűsége az eddigiekhez képest is tovább hanyatlik, de vajon mi ennek az oka?

A NYESZ-t, vagyis a nyugdíj-előtakarékossági számlát 2006. január 1-jén vezették be Magyarországon. Nem egy ismeretlen vagy újszerű konstrukció, a NYESZ tulajdonképpen egy értékpapírszámla, akár a tartós befektetési számla (TBSZ), aminek viszont annyi a specialitása, hogy a nyugdíj-előtakarékosságot szolgálja, vagyis csakis a nyugdíjkorhatár betöltésekor vehető fel a pénz adó- és járulékmentesen.

Az éves befizetések 20%-át szja-jóváírásként adják vissza, aminek az éves felső határa 100.000 forint.

A NYESZ-t öt éve még 170 ezren használták. Ez a szám azóta folyamatosan csökken. Tavaly 125 ezren vették igénybe, idén már a 117 ezret sem éri el. Ezek jó részét bankok kezelik, brókercégeknél már csak 25 ezer számla van. A NYESZ-eken összesen 489 milliárd forint értékben tartanak értékpapírokat, ami bár soknak tűnik, valójában ötéves mélypontot jelent. Viszonyításképp: TBSZ-en 2475 milliárdot tartanak a magyarok, míg csak az év első három hónapjában 210 milliárd forintnyi megtakarítást helyeztek el a bankszámláikon (többnyire látra szóló betétekben).

Az is igaz viszont, hogy a NYESZ sosem volt tömegtermék, mindig is inkább a felső-középosztály használta. A megtakarítók átlagosan évi 4-500 ezer forintot fizetnek be a számlájukra, ami havi 33-42 ezer forintot jelent. Ez sokszorosa annak a 3-5 ezer forintnak, amit egy átlagos önkéntes nyugdíjpénztári tag havonta befizet (a nyugdíjbiztosításoknál is csak havi 20-22 ezer forint ez az összeg).

A NYESZ nem egy egyszerű megtakarítási forma

Az okokat persze csak találgatni lehet, de köztük lehet az is, hogy a NYESZ-szel bizony foglalkozni kell. Sokakat az állítólagos olcsósága vonz be: a számlanyitás valóban nem olyan drága, pár ezer forintból megúszható. Az időt és a hozzáértést viszont sokan nem kalkulálják be, amit a NYESZ igényelne. Hiába ad teljes szabadságot, ha valaki elfelejt rá befizetni, a nyugdíj-megtakarítása sem gyarapszik (legfeljebb némi hozamot realizálhat), de a vagyonarányos költségeket ugyanúgy levonják.

Költségek ugyanis a NYESZ esetében is vannak. A számlavezetési díj minimum 2000 Ft, de a jogszabály szerint a teljes jóváírt éves átlagos állomány maximum 1%-a lehet. Ezen kívül kereskedési díjat számolhatnak fel az értékpapírok vétele és eladása után. A megvásárolt értékpapíroknak szintén lehetnek költségei: ha bevásárlod magad egy befektetési alapba, akkor alapkezelői költséget vonhatnak le tőled, ami vagyonarányos, vagyis százalékos költség.

Hova lettek a NYESZ-esek?

Az önkéntes nyugdíjpénztári tagok száma jóformán stagnál: 1 millió körül vannak évek óta. A NYESZ-esek tehát aligha vándoroltak át a pénztárakhoz. Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének (ÖPOSZ) közleménye szerint a pénztári megtakarítások 5%-kal nőttek, így már 1,2 millió Ft jut egy tagra. Azért ebből is látszik, hogy más réteg használja a pénztárakat, mint a NYESZ-t: utóbbinál még a mostani mélyponton is több mint 4 millió forint megtakarítása van egy átlagos számlatulajdonosnak.

A nyugdíjbiztosítást igénybe vevők száma viszont robbanásszerűen megnőtt: 2014-es bevezetése óta mostanra nagyjából 250 ezren használják. Hogy közülük hányan használtak korábban NYESZ-t, arról nincsenek információk.

Mindenesetre az 53 ezer megszűnt NYESZ esetében két dolog lehetséges: vagy nyugdíjjogosultságot szereztek a megtakarítók, vagy idő előtt megszűntették a számlát – utóbbi esetben viszont 20%-os büntetőkamattal kellett visszafizetniük az adójóváírást, és valószínűleg a tőkéjük után még adózniuk is kellett. Bízzunk benne, hogy többségük csak nyugdíjba ment, mert a másik eshetőség pénzügyileg elég kellemetlen.

Negyven év múlva, amikor a mostani 25 évesek nyugdíjba mennek, kétszer annyi nyugdíjas lesz, mint gyerek. Elöregedő társadalmunk képtelen lesz élhető állami nyugdíjat biztosítani neked. Nem véletlen, hogy a felmérések szerint a magyar emberek többsége nem bízik az állami gondoskodásban. Emiatt talán te is keresed a megoldást, hogyan tudnád a leendő állami nyugdíjadat kiegészíteni, és ezzel élhetőbbé tenni az öregkorod, de nem tudod pontosan, mik a lehetőségeid, vagy ha tudod is, nehéz választani. A legjobb helyen jársz! A nyugdíjcélú megtakarításokról szóló cikksorozatom célja, hogy bemutassam neked a 7 legfontosabb kérdést, amit fel kell tenned magadnak, mielőtt bármilyen nyugdíjcélú előtakarékosságba belekezdenél. Ez az a 7 szempont, amit tanácsadói pályám során magam is mindig szem előtt tartottam.

Ebben a cikkben a nyugdíjbiztosításokról lesz szó.

Először is tudnod kell, hogy háromféle államilag támogatott nyugdíj-megtakarítási program közül választhatsz. A nyugdíjbiztosításon kívül létezik még önkéntes nyugdíjpénztár és nyugdíj előtakarékossági számla (NYESZ) is, ám ezeket majd a cikksorozat következő részeiben fogom bemutatni. Maradjunk most a nyugdíjbiztosításoknál!

Kétféle döntést kell meghoznod:

1. Neked való-e a nyugdíjbiztosítás?
2. Ha igen, mi alapján érdemes kiválasztanod a konkrét ajánlatot?

Számtalan megkeresésem volt az elmúlt 11 évben, több mint ötezren kértek tőlem tanácsot pénzügyi témákban, és nekik is azt mondtam mindig, amit most neked: 7 kérdést kell feltenned egy nyugdíj-előtakarékosság kiválasztásánál. Ha ezekre megtalálod a választ, akkor képes leszel felelős döntést hozni. Előbb ezeket kell megválaszolnod, és csak azután kezdj konkrét ajánlatokban gondolkodni.

Mi a 7 legfőbb kérdés?

I. Mekkora hozamot termel?
II. Mekkora költséggel jár?
III. Független-e az államtól?
IV. Jár-e hozzá állami támogatás?
V. Mennyire rugalmas?
VI. Milyen a hozzáférhetősége?
VII. Kell-e hozzá szakértelem és aktív menedzselés a részedről?

A fenti 7 kérdést minden esetben fel szoktam tenni a tanácsadásaimon, és téged is erre biztatlak, hogy tedd fel őket magadnak, mert csakis a válaszok megismerésével lehet eldönteni egy ajánlatról, hogy tényleg a te érdekeidet fogja-e szolgálni. Ezek azok a legfontosabb szempontok, amik meghatározzák egy adott konstrukció minőségét. Ha ezek tudatában döntesz, nagyobb eséllyel leszel elégedett évekkel-évtizedekkel a szerződés megkötése után is.

Vessük teszt alá a nyugdíjbiztosítást! Nézzük meg, kiállja-e a 7 fő kérdés próbáját!

I. Mekkora hozamot termel?

Tanácsadásaim során az emberek arra kíváncsiak a leginkább, mennyi lesz a hozamuk, ha egyik vagy másik ajánlatot választják. Ez teljesen természetes, mert olyan megoldást keresnek, ami gyarapítja a vagyonukat, máskülönben a befőttesüvegben is tarthatnák a pénzüket. Nem akarják, hogy az infláció feleméssze a megtakarításukat, és még ezen felül is szeretnék, ha gyarapodna a félretett pénzük. Elöljáróban érdemes tudnod, hogy megkülönböztetünk kamatot és hozamot. A kamat annyiban fix, hogy tudod előre a nagyságát, a hozam viszont változó mértékű (bármekkora lehet, akár negatív is!), mert a mögöttes befektetési teljesítménytől függ. A kettőt olykor kombinálni is szokták, ezek adják együttesen a nyereséged. A realizált hozam, vagyis amit ténylegesen megkapsz, ennél viszont kevesebb, mert le kell vonni belőle a költségeket.

Arra a kérdésre tehát, hogy mennyi lesz a hozam, mindig egy egyszerű és közismert mondást szoktam felhozni: az éremnek két oldala van. A nyugdíjmegtakarításokat is úgy kell elképzelni, mint egy érmét, aminek két fő oldala: a hozam és a költségek. Egy nyugdíjmegtakarítás hozamot, vagyis hasznot termel neked, mert befekteted a pénzt, és nem hagyod, hogy az infláció szépen-lassan feleméssze azt az összeget, amiben egyébként rengeteg potenciál rejlik. Viszont, ahogy minden konstrukciónak, ennek is ára van: a pénzintézet elkér tőled valamennyi pénzt, amiért megőrzi és befekteti a megtakarításod.

A hozamot és a költségeket a mérleg ellentétes serpenyőjébe kell tenni, és megnézni, merre billen a mérleg nyelve. Ha kell, vegyél elő egy füzetet, húzz egy vonalat középen, és egyik oldalra gyűjtsd össze a költségeket, a másik oldalra pedig a hozamot. Miután minden megvan, vond ki a költségeket a hozamodból, és nézd meg, hogy mekkora számot kapsz. A cél, hogy ez a szám minél magasabb legyen. Mi ezt egyébként megtettük helyetted a kalkulátorunkkal, néhány kattintás az egész. A teljességhez hozzátartozik, hogy mindenhol, ahol hozamról beszélünk, beszélnünk kell kockázatról is. Ezek kéz a kézben járnak: magasabb hozamkilátás – magasabb kockázat. Erről minden esetben te döntesz, de alapszabály, hogy minél több időd van, annál jobban kockáztathatsz.

Sosem elég tehát, ha csak a mérleg egyik oldalára koncentrálsz. Lehet, hogy kevés költséggel járó befektetésnek tűnik egy adott nyugdíjmegtakarítás, de közben a várható hozam is kevés lesz, és végül nem nyersz vele sokat. Lehet, hogy a várható hozam lesz kiemelkedően magas, ekkor viszont a költségek lehetnek szintén magasak, és rájössz, hogy végső soron nem sok haszon marad a zsebedben. A biztosítási piacon ezt felejtik el sokszor: mindkét oldalt ismertetni.

Lássuk, milyen módon termel neked hozamot a nyugdíjbiztosítás! Két fajtáját különböztetjük meg. A klasszikus, vagyis vegyes életbiztosítások garantálnak egy 1 és 2,3% közötti fix kamatot évente, azaz ezt mindenképp megkapod, bár nem valami sok. A garantált kamatnak ez az ára. Viszont a vegyes biztosítások többlethozamot fizetnek neked, vagyis ha a biztosítód a garantált kamatnál több hasznot ér el az adott időszakban, akkor a fix kamat feletti résznek a 80-100%-át kapod meg pluszban. A biztosítók ügyesen kalkulálnak a számokkal: ahol magasabb a fix kamat (2% körüli), ott alacsonyabb a többlethozamból jövő részesedés (~80%). Ugyanez fordítva is igaz: ahol alacsony a garantált kamat (1% körüli), ott akár a többlethozam 100%-át is megkaphatod. Ezek a vegyes életbiztosítások elérhetőek például az Aegon, az MKB, a Grawe, az ING és a Posta biztosítóknál is.

A vegyes mellett létezik befektetéssel kombinált életbiztosítás is. Ennél nincs garantált kamat, cserébe viszont te döntöd el, hogy mibe fekteted a pénzed, amivel a banki kamatok többszörösét érheted el. Számos befektetési alap közül választhatsz, amiket képzett vagyonkezelők menedzselnek, akik érdekeltek a sikerben, mert tevékenységük mások számára nyomon követhető (transzparens), és az az érdekük, hogy az ügyfelek őket válasszák. Te döntöd el, hogy a kockázatkerülő, lassan építkező megoldást, vagy a kockázatosabb, de magasabb hozampotenciálú lehetőséget választod.

II. Mekkora költséggel jár?

A hozam áttekintése után beszéljünk a költségekről is, mert ugyanúgy figyelembe kell venni őket. Ahogy az előző pontban említettem, minden banki konstrukciónak vagy biztosítói megtakarításnak költsége van. Hosszú távon nagyon nem mindegy, hogy a költség 1% vagy 5% éves szinten. De azt sem szabad elfelejteni, hogy sokszor nem a legolcsóbb, legköltségkímélőbb ajánlat a legcélravezetőbb a számodra. Előfordulnak esetek, amikor igenis érdemesebb a nagyobb költségűt választani, hiszen a hosszú távú érdeked az, hogy a legbiztonságosabb és a leggyorsabban célt érő megoldást válaszd. A költség tehát fontos, de nem kizárólagos szempont. Sose válassz csakis a költség alapján!

A nyugdíjbiztosításokkal szemben gyakori kritika volt néhány éve, hogy túlzottan költségesek. Ez a piac 70-80%-ára igaz volt, de a Magyar Nemzeti Bank felismerte ezt, és erre válaszul bevezették az etikus életbiztosítási koncepciót. Ezzel a nyugdíjbiztosítás lett az egyedüli nyugdíj-előtakarékossági forma, aminél minden költséget ki kell mutatni, és ezek mértéke is maximalizálva van. Ezáltal a nyugdíjbiztosítás általánosságban olcsóbb lett, és egy csomó drága termék eltűnt a piacról. A nyugdíjbiztosítással szemben kritikus cikkek persze meglepő módon általában a legdrágább ajánlatokat emelik ki, pedig a termékek 20-30%-a kifejezetten olcsónak számít. Mi ezt a fajta részrehajlást is maximálisan mellőzzük tanácsadói munkánk során, mivel teljesen objektíven, a számokra hagyatkozva alkotunk véleményt, és a kalkulátorunk segítségével bármilyen állításunk leellenőrizhető. Mi egyébként sem a pénzintézetek szolgálatában állunk, minket az MNB felügyel, és az objektív tanácsadói munkánkért kapunk jutalékot.

Néhány éve, még az etikus koncepció előtt, bevezették a teljes költségmutatót (TKM), ami a költségeket hivatott százalékosan kimutatni. Viszont ez csak egy referenciaszám, ami egy típuspélda alapján számol, és egy 35 éves személy paramétereit veszi figyelembe. A te esetedben ez a mutató valószínűleg nem pontos, mivel a személyes paramétereid eltérhetnek a típuspélda alanyához képest. Mi ezért fejlesztettünk ki egy kalkulátort, ami személyre szabva, a te adataidat beütve, a hivatalos TKM-nél pontosabban mutatja meg a költségeket. Ha úgy tetszik, megmutatjuk a te személyes, egyedi TKM-edet. Kalkulátorunkról még az Origo hírportál is cikkezett (ha elolvasnád, kattints ide!). Természetesen, ha kell, személyesen ki is elemezzük neked a kalkulátor eredményeit.

Azt érdemes tudnod a költségek típusairól, hogy az etikus koncepció miatt maximum négyféle lehet. A szerződéskötési költséget általában az első három évben vonják le, ezért ezek az évek költségesebbek, de utána ez a költség megszűnik. A negyedik év után fenntartási költséget vonnak, ez lehet évente 0%, de 5-6% is. Ezért rendkívül kritikus, hogy melyik ajánlatot választod, mert a költségek nagyban eltérhetnek. Vagyonarányos költségeid lehetnek még, amit az alap-, vagyon- és letétkezelésért fizetsz a bent lévő pénz százalékában (évente 1-3%). A számlavezetéshez vagy befizetéshez kapcsolódó költségek az adminisztráció és a díjbeszedés költségét takarják, ezek évente mindössze pár száz forintos tételek.

III. Független-e az államtól?

A magyarok államba vetett bizalma többször is megrendült az évek során. Sokaknak eszébe jut ilyenkor a magánnyugdíjpénztári vagyon váratlan államosítása, ezért nagyon szkeptikusan tekintenek mindenre, amit az állam biztosít. Érthetően olyan nyugdíjcélú megtakarítást szeretnének, ami az államtól független, és ami miatt nem kell aggódniuk, hogy esetleg elvesztik.

A nyugdíjbiztosítások száma idén túllépheti a 200 ezret, legalábbis erre enged következtetni, hogy a Mabisz szerint 2015 végén 137 ezer nyugdíjbiztosítás volt életben (amiből egyébként 31 milliárd forint privát megtakarítás keletkezett). Az emberek körében azért is népszerű ez a megoldás, mert teljesen, minden téren független az államtól. Nem a bruttó fizetésed részeként kezelik, mint a magánnyugdíjpénztári befizetéseket. Utóbbit az állam hozta létre, majd szüntette meg néhány éve. A nyugdíjbiztosítás ezzel szemben jogilag egy életbiztosítás, ami érinthetetlen az állam számára, mivel egy szolgáltatás, és nem pedig magántulajdon. A nettó keresetedből fizeted be egy privát, sok esetben nem is magyarországi alapítású biztosítónak, amihez az államnak semmi köze. A nagyobb biztosítók 100-200 éve a piac megkerülhetetlen szereplői, akik úgy vigyáznak a pénzedre, hogy az garantáltan független lesz az államtól. A nyugdíjbiztosításból összegyűjtött pénzt ugyanolyan abszurd lenne államosítani, mintha a folyószámládat sajátítanák ki.

Sőt, ilyen szempontból a nyugdíjbiztosítás még biztonságosabb is, mint egy folyószámla, mert – ahogy említettem is – jogilag életbiztosítás, tehát nem vonható inkasszó alá és nem behajtható, mivel nem magántulajdon. A nyugdíjkorhatár esetleges emelkedésétől is független. A másik kettő nyugdíj-előtakarékossági formával szemben a nyugdíjbiztosításnál a szerződéskötéskor életben lévő nyugdíjkorhatár a mérvadó (ekkor férsz hozzá a befizetéseidhez). A nyugdíjbiztosítás abban is független a magyar államtól, hogy – az önkéntes nyugdíjpénztárral szemben – az ide befektetett pénzt nem kizárólag magyar állampapírok vásárlására fordítják. Nem kerülsz teljes függésbe a magyar gazdaság aktuális állapotától, mert a befektetési alapok jelentős részét külföldi értékpapírok teszik ki.

IV. Jár-e hozzá állami támogatás?

A magyar állam támogatja a privát nyugdíjcélú megtakarításokat. Pontosabban adójóváírásról van szó, az SZJA-dból kaphatod vissza az éves befizetésed 20%-át, de évente legfeljebb 100-150 ezer forintot (nyugdíj-megtakarítási formától függően). Ebből is látszik, hogy maga az állam is tudja, hogy a nyugdíjrendszer válságban van, ezért is ösztönzik a privát megtakarításokat.

Az adójóváírás mindenképp egy hasznos lehetőség, mert csökkenti a költségeidet, és amíg életben van, addig érdemes is használni, de nem emiatt kell egyik vagy másik nyugdíjmegtakarítás mellett dönteni. Ahogy az előző pontban kifejtettem: érdemes megőrizni az államtól való függetlenséget. Az államnak joga van megszüntetni ezt a támogatást. Olyan takarékossági formát kell tehát választanod, ami akkor is nyereséges, ha nem támogatja az állam.

A nyugdíjbiztosítások közt elérhetőek olyan konstrukciók is, amik az évi 20%-os (maximum 130 ezer forintos) SZJA-jóváírás nélkül is jó eséllyel nyereségesek lesznek. Így olyan megoldást is választhatsz, ami nem függ az állami támogatástól, anélkül is jó üzlet. Tanácsadói munkám arra is kiterjed, hogy ezeknek a megoldásoknak a megtalálásában segítsek.

V. Mennyire rugalmas?

Nehéz évtizedekre előre tervezni, ezért az emberek félni szoktak a hosszú távú elkötelezettségektől, és ez emberileg teljesen érthető. Történhetnek váratlan események, mint például egy válás, egy tartós betegség, bedőlhet a vállalkozásod, elbocsáthatnak a munkahelyedről, haláleset stb. Érthető, ha szeretnéd tudni, hogyan befolyásolják ezek a nyugdíjcélú vállalásodat.

Nyugdíjbiztosítást azért szoktak nyugodt szívvel kötni az emberek, mert meglehetősen rugalmas. Ha váratlan esemény ér, és emiatt nem tudod fizetni a biztosításod, akkor sem kell megszüntetned. A nyugdíjbiztosítást akár egy évig is szüneteltetheted, akár több alkalommal is. Annyiban még rugalmas a nyugdíjbiztosítás, hogy devizában is fizethetsz be, legyen szó akár euróról, fontról vagy más külföldi devizáról.

Viszont tudnod kell, hogy alapvetően olyan egyezséget kötsz a biztosítóval, amelyben vállalod, hogy rendszeresen fizetni fogsz, ez azonban elsősorban a te érdeked. A NYESZ-nél például nem kötelező a befizetés, de ahhoz, hogy egy ilyen konstrukció tényleg jövedelmező legyen, nagyon szigorú pénzügyi fegyelemre van szükség, ami csak a lakosság 2-5%-ánál van meg. Ez a fajta „rugalmatlanság” tehát nem hátrány, hanem erény: téged motivál abban, hogy tényleg félretedd a pénzt.

VI. Milyen a hozzáférhetősége?

A tőlem tanácsot kérő emberek gyakran megkérdezik azt is, hogy milyen könnyen férnek hozzá a pénzükhöz ennél és ennél a nyugdíjcélú megtakarításnál. Ilyenkor mindig elmondom nekik, hogy nem elég egy ilyen konstrukciót megkötni, azt fizetni is kell. Máshogy nem lesz értelme. Ezeket a megtakarítási formákat direkt úgy alakították ki, hogy ne lehessen könnyedén hozzájuk férni.

Azon a véleményen vagyunk mi is, hogy ez nem az a megtakarítás, amihez hozzá kell férned, mielőtt elérnéd a nyugdíjkorhatárt. Ha szeretnél hozzáférhető vagyont, akkor például a nyugdíjbiztosítás azért is jó, mert amellé eseti számlát nyithatsz, amely teljesen likvid, vagyis bármikor leveheted róla a pénzed.

Érhetnek persze váratlan események. 40 százalékos rokkantság felett például csak a nyugdíjbiztosítás térít. Halál esetén a befizetett összeget az örököseid fogják megkapni (ha jelöltél meg örököst), ráadásul hagyatéki eljáráson kívül, illetékmentesen fognak hozzájutni az összegyűjtött pénzedhez. Ha más jellegű vészhelyzet áll elő, és utolsó utáni opcióként mindenképp kivennéd a nyugdíjbiztosítással összegyűjtött pénzed, akkor (terméktől függően) 2-3 év után megteheted, ebben az esetben viszont vissza kell fizetned az állami támogatást, plusz 20% büntetőkamatot.

VII. Kell-e hozzá szakértelem és aktív menedzselés a részedről?

Lássuk be, az emberek többsége nem szeretne a számok bogarászásával vesződni, nem akarnak tőzsdei híreket figyelni, ezért teljesen érthető, ha olyan nyugdíjcélú megtakarítást szeretnének, ami nem igényel rengeteg időt és hatalmas szaktudást.

A nyugdíjbiztosítás befektetési szakértelem nélkül is tökéletesen működik. Miután megkötötted, nem igényel részedről beavatkozást, mert a befektetési alapokat a vagyonkezelők menedzselik, akiknek az az érdeke, hogy sikert érjenek el. Tevékenységük nyomon követhető, így ők azt szeretnék, ha sikereik miatt minél többen őket választanák.

A NYESZ például kőkemény szaktudást feltételez, tulajdonképpen tőzsdézést jelent, és az aktív közreműködésed nélkül nem termel hozamot, hiába olcsó. A nyugdíjbiztosítás nem ilyen, mert akkor is gyarapodhat a pénzed, ha nem foglalkozol vele vagy nem értesz hozzá. Szakképzett vagyonkezelők elvégzik helyetted a munka oroszlánrészét, és nem a te dolgod, hogy ezzel vesződj.

Ahogy egy korábbi pontban már említettem: vegyes portfóliójú befektetésekről van szó, amik nem magyar állampapírokból állnak kizárólag, ezért nincsenek kitéve a magyar gazdaság ingadozásainak. Értékpapírok ezreiből állítják össze a „szakértői kosarat”, azaz a befektetési alapot, aminek a kockázat minimalizálása és a hozam maximalizálása a célja. Ez a befektetés nem egy lábon, hanem sok lábon áll. Persze ettől még nem mindegy, melyik befektetési alapot választod. A hozamok nagyban eltérhetnek attól függően, hogy milyen a befektetési alap összetétele. Ha megnézed az elmúlt időszak legnagyobb hozamait (lásd: I. pont), te is láthatod, mekkora lehet az eltérés attól függően, hogyan döntesz. Ebben lehet segítségedre egy pénzügyi tanácsadó.

***

Néhány további jótanács

A piac verseng a pénzedért, és mindenki azt akarja, hogy az ő termékébe fektess, függetlenül attól, hogy jól jársz-e vele vagy sem. Senkinek nem érdeke, hogy betekintést nyerj a részletekbe. Mindenki a saját portékáját árulja, és azt tartja a legjobbnak. Senki nem fog átküldeni a konkurenciához, mondván, hogy az ő termékük jobb. Az pedig elég valószínűtlen, hogy az első szembejövő ajánlat lesz a legjobb, viszont ahhoz már idő és szakértelem kell, hogy alaposan átfésüld a piacot. Olyan segítség kell neked, ami külső, független és pártatlan.

Neked nem a reklámszövegekre van szükséged, hanem átfogó, objektív információkra. Felelősséggel tartozol a saját pénzedért, és a pénzügyekben felelősen gondolkodni csak racionális úton lehet, vagyis a számok segítségével. Mi, a GRANTIS-nál mindent a racionális és felelős gondolkodásnak rendelünk alá. Tudást, és ezzel hatalmat szeretnénk a kezedbe adni, hogy felelősen hozhasd meg a döntéseidet. Minden terméket átnézünk, megvizsgálunk minden ajánlatot, kibogarászunk olyan apróbetűs részeket is, amiket máshol eltitkolnak, majd ezeket lefordítjuk a számok nyelvére, és így hasonlítjuk őket össze, közérthető formában. Azt mondjuk: döntsenek a számok, mert azok nem hazudnak.

A mi filozófiánk az, hogy ne termékekben gondolkodj, ne konkrét bankokban és biztosítókban. Minden szolgáltatónak van jó és rossz terméke is (ami persze nézőpont kérdése), a te célod pedig az, hogy megtaláld a számodra leginkább megfelelőt. Mint látod, számos kérdést fel kell tenned, mielőtt egy pénzügyi terméket választanál. Előbb legyenek meg a fontos szempontok és a célok, és csak utána jöjjön maga a konkrét termék.

Mi így adunk tanácsot

A személyes és egyben ingyenes tanácsadások alkalmával ugyanezeken a kérdéseken szoktunk végigmenni. Mostanra már havonta 800-1000 ember keres fel minket. Sikerünk abban rejlik, hogy mi nem terméket akarunk eladni neked, hanem objektív információkat szeretnénk átadni. Mi nem bankok megbízásából dolgozunk. Mi a te megbízásodban állunk. Nálunk semmit sem kell megvenned, mi csak a döntésben segítünk. Azon vagyunk, hogy az elvárásaid alapján megtaláljuk a megfelelő piaci lehetőségeket. Mi a független tanácsadásért kapunk jutalékot, és nem te fizetsz minket. Pártatlanságunkat az MNB felügyeli.

Ha maradtak kérdéseid, az teljesen természetes. Nyugodtan tedd fel őket online, és választ adunk a legjobb tudásunk szerint.

Legközelebb a nyugdíj előtakarékossági számlával, vagyis a NYESZ-szel fogom folytatni a cikksorozatot. Érdemes visszalátogatnod hozzánk, ha érdekel a téma.