Nem szeretne személyes találkozót? Tanácsadásunk már online is elérhető! Tudnivalók

Sok fiatal egyelőre csak általános tartalékot tudnak kialakítani, és a készpénzüket nem fektetik be valamilyen nyugdíjalapba. Ezzel együtt a nyugdíjbiztosítások népszerűsége gyorsan növekszik a fiatalok körében is.

Azt már korábban is számos kutatás alátámasztotta, hogy a fiatalok pénzügyi tudatosság terén sokszor megelőzik az idősebb generációkat: a 30 év alattiak meglepően nagy része minden hónapban félreteszi jövedelme egy részét (már amennyire erre van lehetőségük), tudatosan gyűjt lakásra vagy más célra, vagy akár már felkészül a nyugdíja évekre.

Mire és mennyit tesznek félre a fiatalok?

Korábbi felmérések arra utaltak, hogy ha a fiatalok tartalékot halmoznak fel, azt általában rövidebb távra szánják, például valamilyen termékre, utazásra, saját autóra vagy lakásra (illetve lakáshitel önrészére) spórolnak. A CIG Pannónia biztosító felmérése szerint azonban a 25-29 éves korosztály mintegy 53 százaléka rendelkezett valamennyi megtakarítással, 40 százalék pedig valamilyen módon a nyugdíjas évekre is gyűjtött.

Persze nem kell hatalmas összegekre gondolni: a 18-29 évesek nagy többsége kevesebb mint havi 10 ezer forintot tesz félre, csak minden nyolcadik fiatal tud ennél nagyobb összeget tartalékolni hosszú távra. Emellett a teljes megtakarítás összege is igen alacsony általában, a 19-29 évesek birtokában a hónap végén átlagosan csak 517 ezer forint volt – ez néhány hónap megélhetésre is épp, hogy elég.

Valószínűleg a megtakarítással nem rendelkező fiatalok sem felelőtlenségből nem tesznek félre idősebb korukra, hanem mert a jövedelmükből nem jut erre, hiszen a 30 alattiak nagy többsége nem számít arra, hogy az állami nyugdíjbefizetésükből sokat viszontláthatnak majd. A Generali Biztosító felmérésén megkérdezettek negyede (27 százaléka) azt válaszolta, arra számít, hogy semmilyen nyugdíjat nem kap majd öregkorában. További 15 százalék pedig jelentős életszínvonal-eséssel számol, nagy többségű (69 százalék) pedig arra számít, hogy nyugdíjasként is dolgoznia kell majd.

A nyugdíjpénztár már nem olyan menő a fiatalok körében

A fiatalok között a legnépszerűbb megtakarítási formának a nyugdíjbiztosítás számít. Ezek gyakorlatilag futamidős, befektetési egységekhez kötött életbiztosítások, de a kockázati életbiztosításokkal szemben itt a biztosítási díjat nem befolyásolja az ügyfél életkora és egészségi állapota; ennek ellenére ezek a konstrukciók látványosan terjednek a fiatalabbak körében:

A K&H idei kutatása szerint a nyugdíjra spóroló fiatalok 14,6 százaléka választja a nyugdíjbiztosítást.

A nyugdíjpénztárak népszerűsége ugyanakkor látványosan hanyatlik a korosztályban. Az MNB adatai szerint ráadásul 2016 óta több mint 10 százalékkal csökkent a 30 év alatti nyugdíjpénztári tagok száma, de ugyanebben az időszakban a 30-as, 40-es pénztártagok száma is hasonló mértékben esett vissza.

Úgy tűnik, a fiatalok jelentős része vált nyugdíjbiztosításra, ami az utóbbi pár évben a legdinamikusabban növekvő nyugdíj-megtakarítási konstrukció volt. A CIG biztosító kutatásán résztvevő 25-29 évesek 10 százaléka válaszolta azt, hogy nyugdíjbiztosítással készülnek az időskorra. Ezt erősítik a K&H biztosító adatai is, ezek szerint

az állami támogatással – azaz adókedvezménnyel igénybe vehető – nyugdíjbiztosítások 18,1 százaléka a 35 év alattiaknál van a társaságnál,

szemben az öt évvel korábbi 11,6 százalékos aránnyal.

Nyugdíj-előtakarékosság állampapírból?

Az adókedvezmény mértéke nyugdíjbiztosítások esetén maximum 130 ezer forint lehet, ami persze nem jelenti azt, hogy a biztosított fiatalok minden évben ekkora összeggel növelik a megtakarításukat, ennél valójában jóval kisebb adókedvezményt kapnak. Az éves szja-ból legfeljebb a nyugdíjbiztosítási számlára érkező befizetés 20 százaléka igényelhető vissza, vagyis ez csak akkor maximalizálható, ha évente 650 ezer forintot, vagy annál többet fizet az ember a számlára – ez havonta mintegy 54 ezer forintot jelentene, ami nem sok fiatal számára megfizethető.

A nyugdíjpénztárak és nyugdíjbiztosítások mellett a fiatalok jó része választhat egyéb megtakarítási formákat is. Ezek közül valószínűleg még mindig a készpénz és a folyószámla a legnépszerűbb, annak ellenére, hogy így az infláció miatt gyakorlatilag garantált, hogy a megtakarításunk veszt az értékéből.

A közelmúltban vált igazán népszerűvé az államkötvény. A magyar kormány a közelmúltban két, kiemelkedő hozamú állampapírt is piacra dobott, amelyekkel évente akár 5 százalék feletti garantált hozam is elérhető. Ugyanakkor az államkötvény, és általában a befektetési számlán jegyezhető értékpapírok nem ideálisak a nyugdíjcélú spórolásra, egyrészt rövid lejárati idejük miatt, másrészt azért, mert ezekre nem igényelhetők az említett adókedvezmények – ezekkel az alacsonyabb kamat ellenére is előnyösebb lehet valamelyik kifejezetten nyugdíj-előtakarékosságra kifejlesztett konstrukció.

Ez alól kivételt jelenthet a már többször beharangozott, a nyugdíjba vonuláskor lejára nyugdíjkötvény. Erről legutóbb októberben beszéltek a döntéshozók, megerősítve, hogy az állam gyakorlatilag beszállna a nyugdíj-előtakarékossági piacra, alternatívát kínálva a meglévő megoldásokra. A kötvény bevezetése már biztosan átcsúszik 2020-ra, és egyelőre nem lehet semmi biztosat tudni arról, kinek, milyen körülmények között éri majd meg jegyezni.

Ami a meglévő állampapírokat illeti, ezek a rövid- és középtávú megtakarításra lehetnek ideálisak: hozamuk és (a Prémium Magyar Állampapír esetében) infláció elleni védettségük miatt érdemes lehet állampapírban gyűjteni pár évig az autóra vagy lakásra szánt pénzt.

Két év alatt jelentősen nőttek a fiatalok megtakarításai, ma a 19-29 évesek több mint 40 százaléka minden hónapban félretesz valamennyi pénzt. Igaz, a takarékoskodást könnyíti, hogy a korosztály fele még a szüleivel él, szóval lakbért és rezsit nem igazán kell fizetnie.

A K&H Csoport nyáron tette közzé újra ún. ifjúsági indexét, amely a fiatalok pénzügyi tudatosságáról, megtakarítási szokásaikról nyújt átfogó képet. Az aktuális index szerint a fiatalok mintegy 53 százaléka rendelkezik valamilyen megtakarítással, ami a legmagasabb érték évek óta. A megtakarítások átlagos összege 517 000 forint volt 2019 első negyedévében, ami jelentős növekedés a 2018-ban mért 414 000 forintos összeghez képest. A szemlélet változását mutatja az is, hogy a megkérdezettek több mint fele (55 százalék) az anyagi biztonságot jelölte meg az életben legfontosabb 3 dolog egyikeként, ennél csak a családdal való jó kapcsolatot említették többen (62 százalék).

Lakásra spórolnak a legtöbben

A fiatalok megtakarítási céljai között, ahogy a korábbi években is, idén is a lakásvásárlás (50 százalék) áll az első helyen. Itt érdemes megemlíteni, hogy (szintén K&H-adatok alapján) a 19-29 éves korosztály közel fele a szüleivel él. A januári felmérés szerint a fiatalok 21 százalékának van csak saját otthona. 44 százalék a család tulajdonában lévő lakásban él, a maradék 35 százalék pedig albérletben vagy kollégiumban. Mindez jelentősen árnyalja a fenti adatokat:

egyrészt a fiatalok java része még nem hosszú távra, a házas, majd nyugdíjas évekre tartalékol, hanem még csak az önállóság alapfeltételét, a különélést szeretné megalapozni.

Másrészt, akik a „mamahotelből” járnak dolgozni, jóval könnyebben tehetnek félre, hiszen nem kell saját lakás fenntartására, vagy albérletre költeniük, nem garantált tehát, hogy a jövőben is képesek lesznek majd rendszeresen félretenni.

A fiatalok nagy része viszonylag későn, 28 évesen költözne el a szüleitől, azonban ez várhatóan nem sikerül mindenkinek: 53 százalék azt mondja, egyelőre nem látja, mikor lesz lehetősége elköltözni a családi fészekből. A legtöbb esetben anyagi okokból halasztják a fiatalok az elköltözést (62 százalék). A válaszadók 21 százaléka csak akkor költözne, ha komoly párkapcsolata lenne, 17 százalék pedig úgy érzi, hogy még nem áll készen az önálló életre. 12 százalék azért él a szüleivel, mert gondoznia, ápolnia kell őket, 8 százalék pedig egyáltalán nem tervez elköltözni a családi házból.

Érdemes megjegyezni, hogy a lakások drágulása miatt jelentősen többet fizethet az, aki évekig halogatja a vásárlást, olyannyira, hogy még azzal is spórolhatunk, ha hitelből veszünk lakást, hiszen az áremelkedés meghaladhatja a törlesztőrészletek kamatait is. Erről itt írtunk bővebben.

Nyugdíjra gyűjteni huszonévesen

Visszatérve a megtakarításokra: a megtakarítással rendelkezők 43 százaléka általános tartalékot tesz félre, 40 százalék autóvásárlásra gyűjt, 36 százalék pedig egy tervezett utazás miatt takarékoskodik. Jelentősen nő viszont azoknak az aránya, akik nyugdíjcélra tesznek félre: a K&H 2017-es ifjúsági indexének adatai a szerint még csak a fiatalok 3 százaléka fordította megtakarításainak egy részét nyugdíjcélra. Ez az arány 2018 elejére már 11, 2018 végére pedig már 14 százalékra nőtt.

A K&H felmérése ismét alátámasztja számos egyéb, hasonló tartalmú közvélemény-kutatás eredményét, hogy a fiatalok az állami nyugdíj helyett sokkal inkább bíznak az öngondoskodásban. Nem csoda, hiszen az állami ellátás most is rendkívül alacsony, meg sem közelíti az átlagbéreket:

a Magyar Államkincstár adatai szerint az öregségi nyugdíj átlagos nettó összege idén januárban csak havi 134.900 forint volt.

És ez a demográfiai mutatókat és az eltartó-eltartott arány alakulását elnézve a jövőben már csak alacsonyabb lesz. A KSH előrejelzése szerint csupán 15 év múlva, 2034-re Magyarország lakosságszáma 8,85 millióra csökken, aminek közel negyede 65 év feletti nyugdíjas lesz. A nyugdíjrendszer ilyen körülmények között aligha lesz stabilizálható a korhatár kitolása (akár 70 éves kor felé), vagy a nyugdíjak csökkentése nélkül.

Hónap végén vagy elején tegyünk félre?

A K&H számai alapján a fiatalok kétféle megtakarítási stratégiát alkalmaznak: 23 százalékuk azt az összeget teszi félre, ami különféle költségek után még a hónap végén megmaradt. 30 százalékuk ezzel szemben a hónap elején tesz félre egy állandó összeget, vagy a jövedelme egy bizonyos százalékát, és a maradék összegből gazdálkodik a hónap hátralevő részében. Egyértelműen az utóbbi a praktikusabb, tudatosabb módszer: a hétköznapokban számos nem létfontosságú dologra elmehet a pénzünk, különösen, ha nem készítünk előre költségvetést, így a hónap végén könnyen megtakarítás nélkül maradhatunk. Ha azonban a hónap elején teszünk félre, elkerülhetjük, hogy a jövő rovására legyenek felesleges kiadásaink.

Nyugdíj-megtakarítási programok

Az utóbbi, hónap elején történő megtakarításra ideálisak a nyugdíjcélú megtakarítások. A nyugdíjbiztosítások, a nyugdíj-előtakarékossági számlák (NYESZ) és az önkéntes nyugdíjpénztárak mind-mind olyan megtakarítási formát kínálnak, amiben havonta érdemes egy-egy állandó összeget befizetni, hogy évek múlva garantált kamatokkal együtt férhessünk hozzá befektetésünkhöz. Az, hogy ezek közül kinek melyik a legelőnyösebb, személyes élethelyzettől, preferenciától függ, azonban az mindegyikre igaz, hogy minél fiatalabb korban kezdünk el félretenni a segítségükkel, annál nagyobb anyagi biztonsággal vághatunk neki a nyugdíjas éveknek.

A Grantis országos toplistájából kiderül, hogy a megtakarítók mely magyarországi megyékben készülnek leginkább a nyugdíjas éveikre, és hogy mennyi adóvisszatérítésre számíthatnak az államtól.

1000 főből álló országos minta alapján megvizsgáltuk, mennyi pénzt tettek félre nyugdíj-előtakarékosság céljából az emberek az ország egyes megyéiben a 2018-as év során.

A magyarországi átlag havi 20.600 forint,

azaz országos szinten ennyi megtakarítással egészítették ki a jövőbeli állami nyugdíjukat a magyarok. Megyei szintén már nagyobb eltéréseket látunk az erre fordított összeg nagyságában.

Nyolc megye volt az országos átlag alatt, köztük is Csongrád megye zárt az utolsó helyen havi 17.000 forinttal. Meglepő, de az ország legmagasabb jövedelmi átlagát magáénak tudó Budapest csak harmadik lett az országos ranglistán 22.900 forinttal. A fővárost Szabolcs-Szatmár-Bereg (23.600 Ft) és Fejér megye (23.100 Ft) előzte meg. A lista első és utolsó helyezettje között 6600 forint különbség van, ami jól mutatja az eltéréseket a megtakarítási hajlandóságban.

„Az átlagfizetés 10%-át érdemes félretenni nyugdíj-előtakarékossági célokra”

– mondta el Pálmai Viktor, a Grantis megtakarítási szakértője. „Ebből a kritériumból kiindulva ezek a megtakarítási összegek többé-kevésbé megfelelőnek mondhatók, tekintve, hogy 219.400 forint a nettó átlagkereset” – tette hozzá a szakértő.

A nyugdíj-előtakarékosságoknak három fajtája van Magyarországon: az önkéntes nyugdíjpénztár, a nyugdíjbiztosítás és a nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ). Mindhárom mellé adókedvezmény jár: az éves befizetések 20%-át lehet visszaigényelni a személyi jövedelemadóból 100-150 ezer forintos értékhatárig.

Ez alapján kiszámolható, hogy országos szinten 49.400 forinttal gyarapodik majd a megtakarítók nyugdíjszámlája az állam jóvoltából, miután az szja-bevallás során visszaigényelték a nekik járó összeget. Természetesen megyei szinten itt is eltérések vannak: akik többet takarítottak meg, több adókedvezményben részesülhetnek. Míg Csongrádon csak 40.700 forintot, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében már 56.600 forintot igényelhetnek vissza a nyugdíjra gyűjtők.

Egy nyugdíj-előtakarékossági kalkulátorral is készültünk: a megtakarításban gondolkodók kiszámolhatják, mennyi pénzzel gyarapíthatják a jövőbeli állami nyugdíjukat.

Decemberben a nyugdíjbiztosítások száma átlépheti a 280 ezret a megnövekedett érdeklődésnek köszönhetően, ez ugyanis az utolsó alkalom arra, hogy az idei év után járó, akár 130 ezer forint értékű adóvisszatérítést igénybe tudják venni a megtakarítók.

A nyugdíjbiztosítás a három nyugdíj-megtakarítás egyike, amelyet az állam minden évben 20%-os adóvisszatérítéssel támogat. Ez az összeg akár 130 ezer forint is lehet, amit a korábban befizetett személyi jövedelemadóból (szja) utalnak át a megtakarító privát nyugdíjszámlájára.

„Az elmúlt évek tapasztalatai alapján óriási év végi roham várható a nyugdíjbiztosítások terén”

– mondta el Reiner András, a GRANTIS pénzügyi tanácsadó cég megtakarítási szakértője. Hozzátette, hogy most van az utolsó alkalom arra, hogy igénybe lehessen venni a 2018-as évre szóló adóvisszatérítést. Emiatt a decemberben megtakarítást indítók egész évre visszamenőleg fizetik be az éves nyugdíj-megtakarításuk teljes összegét, hogy az adójóváírást maximálisan ki tudják használni.

„Akik még az idei évben elindítják a nyugdíjbiztosításukat, azok a jövő évi adóbevallási időszak végéig, azaz 2019. május 20-ig igényelhetik vissza az adójukat a 2018-ban befizetett összeg után, amit néhány hónapon belül jóvá is írnak a nyugdíjszámlájukon”

– mondta el a szakértő, aki azt is kiemelte: akik csak 2019. januárban indítanak nyugdíjbiztosítást, azok az idei évre járó adóvisszatérítést véglegesen elveszítik.

A GRANTIS 3300 fős országos mintája alapján átlagosan havi 22.900 forintot tesz félre egy nyugdíjbiztosítással rendelkező megtakarító. Nekik átlagosan 55 ezer forint adóvisszatérítés jár majd jövőre. A cég elemzői szerint az év végi rohamnak köszönhetően a nyugdíjbiztosítási szerződések száma túllépheti a 280 ezret.

Erről egyébként Sebestyén András, a GRANTIS vezérigazgatója is beszélt az ECHO TV reggeli műsorában:

Egyre kevesebb gyerek születik, miközben az emberek egyre tovább élnek: már másfél millió 70 év feletti nyugdíjas van Magyarországon. A gazdaságilag aktívak egyre fogynak, a nyugdíjrendszer válságba került. Csak az elmúlt évtizedben vált ez beszédtémává, pedig a krízis előjelei 30-40 éve kezdtek látszani.

Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a népességfogyás az elmúlt két évtizedben kezdődött el, a valóság ezzel szemben az, hogy nagyjából 1980 óta tart. A magyar népesség elsőként a Ratkó-korszak gyermekei miatt kezdett növekedni az ’50-es évektől kezdve. Ez a generáció még sok gyereket vállalt, ők lettek a Ratkó-unokák, innentől kezdve viszont egyre csökkent a gyermekvállalási kedv. A 2004-es EU-csatlakozásunk óta a határok megnyíltak, ezzel a lehetőséggel nagyon sok munkavállaló élt is, így a népesség fogyásában az elvándorlás hatása sem lebecsülendő.

1980 óta csökken a magyar népesség (forrás: KSH)

A népességfogyás önmagában nem lenne probléma, csakhogy ez együtt járt a társadalom elöregedésével, és az eltartók és eltartottak egészséges egyensúlyának felborulásához vezetett. Radikálisan csökkent ugyanis a gazdaságilag aktívak száma. Az apró emelkedés, amit az utóbbi években látunk, a munkanélküliség visszaszorulásával hozható összefüggésbe, de nyilván ennek a hatása is véges.

Aktív keresők és nyugdíjasok (forrás: KSH)

A nyugdíjasok száma viszont töretlenül növekedett az ezredfordulóig, ekkor valamelyest csökkenést látunk. Erről kormányzati intézkedések tehetnek. A korhatárt fokozatosan felemelték 62 évről 65-re, és a korhatár előtti nyugdíjazást is megszigorították, a rokkantnyugdíjasok jogosultságait felülvizsgálták.

Ezzel szemben viszont azóta bevezették a Nők 40 korkedvezményt, melynek értelmében a nők 40 év szolgálati idő után nyugdíjba mehetnek akkor is, ha még nem érték el a 65 éves kort. Azóta több mint 200 ezren éltek ezzel a lehetőséggel (a költségvetésnek ez 260 milliárd forintjába kerül évente). A csökkenés tehát átmeneti volt, újabb emelkedés várható a nyugdíjasok számában, főleg mivel a Ratkó-unokák lassan tömegével nyugdíjba mennek. Pedig jövőre már így is 2773 milliárdot fogunk kifizetni öregségi nyugellátásokra.

Az 1960-as és 2017-es korfákat megnézve egyértelműen látjuk a társadalom átlagéletkorának eltolódását. Akik 1960 körül gyerekek, fiatalok voltak, azok most idősek, de nem követte őket demográfiai utánpótlás. A 40 év alattiak száma megcsappant, szinte megfeleződtek 1960-hoz képest.

1960-as korfa (feketével) és 2017-es korfa (színnel) (Forrás: KSH)

Amellett, hogy kevesebb gyerek születik, azt is látni kell, hogy egyre tovább élünk. Sokan még mindig ott tartanak, hogy „meg sem érem a nyugdíjt”, ezért szerintük felesleges a nyugdíjas évek megélhetésével törődni, eközben a születéskor várható élettartam egyre növekszik, és ez a korfából is látszik (meg lehet nézni, 1960-ban mennyi 70 feletti volt, és most mennyien vannak).

Míg 1960-ban egy férfi örülhetett, ha 65 éves koráig élt, addig most az átlag a 72 éves kort is elérheti.

A nőknél ugyanez az életkor 70-ről 79 évre növekedett. 2050-ig újabb 3,4 évvel hosszabbodhat meg a várható élettartam mindkét nemnél.

Nyugdíjasok száma életkor szerint (Forrás: ONYF)

Sokan nem is gondolnák, milyen sok ember él meg szép hosszú kort már jelenleg is:

Nagyjából félmillió nyugdíjas jár a 60-as éveiben, és közel egymillió 70-79 év közötti van. 450 ezren járnak a 80-as éveikben – ez majdnem félmillió ember. 100 ezer olyan van, aki 90 és 99 év közötti nyugdíjas, és 2200-an mondhatják el magukról, hogy legalább 100 évesek.

Kár lenne tehát arra alapozni, hogy „úgyis meghalok 60 évesen”, miközben a mostani aktívak közül nagyon sokan legalább 10-15 évet is nagy valószínűséggel eltölthetnek nyugdíjban.

A mostani keresőkre anyagi értelemben nem vár fényes jövő: a költségvetés már most is rengeteg pénzt áldoz a nyugdíjak kifizetésére. Ha még több nyugdíjas lesz, és még kevesebb gazdaságilag aktív, az nyugdíjcsökkentéshez, adóemeléshez és egy sor más kellemetlen intézkedéshez vezethet. A nyugdíjrendszer reformjára még senki sem talált ki jó megoldást, legfeljebb egyéni szinten, privát nyugdíj-megtakarítás formájában. Ez a legtöbb, amit jelenleg tehetünk.

Negyven év múlva, amikor a mostani 25 évesek nyugdíjba mennek, kétszer annyi nyugdíjas lesz, mint gyerek. Elöregedő társadalmunk képtelen lesz élhető állami nyugdíjat biztosítani neked. Nem véletlen, hogy a felmérések szerint a magyar emberek többsége nem bízik az állami gondoskodásban. Emiatt talán te is keresed a megoldást, hogyan tudnád a leendő állami nyugdíjadat kiegészíteni, és ezzel élhetőbbé tenni az öregkorod, de nem tudod pontosan, mik a lehetőségeid, vagy ha tudod is, nehéz választani. A legjobb helyen jársz! A nyugdíjcélú megtakarításokról szóló cikksorozatom célja, hogy bemutassam neked a 7 legfontosabb kérdést, amit fel kell tenned magadnak, mielőtt bármilyen nyugdíjcélú előtakarékosságba belekezdenél. Ez az a 7 szempont, amit tanácsadói pályám során magam is mindig szem előtt tartottam.

Ebben a cikkben a nyugdíjbiztosításokról lesz szó.

Először is tudnod kell, hogy háromféle államilag támogatott nyugdíj-megtakarítási program közül választhatsz. A nyugdíjbiztosításon kívül létezik még önkéntes nyugdíjpénztár és nyugdíj előtakarékossági számla (NYESZ) is, ám ezeket majd a cikksorozat következő részeiben fogom bemutatni. Maradjunk most a nyugdíjbiztosításoknál!

Kétféle döntést kell meghoznod:

  1. Neked való-e a nyugdíjbiztosítás?
  2. Ha igen, mi alapján érdemes kiválasztanod a konkrét ajánlatot?

Számtalan megkeresésem volt az elmúlt 11 évben, több mint ötezren kértek tőlem tanácsot pénzügyi témákban, és nekik is azt mondtam mindig, amit most neked: 7 kérdést kell feltenned egy nyugdíj-előtakarékosság kiválasztásánál. Ha ezekre megtalálod a választ, akkor képes leszel felelős döntést hozni. Előbb ezeket kell megválaszolnod, és csak azután kezdj konkrét ajánlatokban gondolkodni.

Mi a 7 legfőbb kérdés?

I. Mekkora hozamot termel?
II. Mekkora költséggel jár?
III. Független-e az államtól?
IV. Jár-e hozzá állami támogatás?
V. Mennyire rugalmas?
VI. Milyen a hozzáférhetősége?
VII. Kell-e hozzá szakértelem és aktív menedzselés a részedről?

A fenti 7 kérdést minden esetben fel szoktam tenni a tanácsadásaimon, és téged is erre biztatlak, hogy tedd fel őket magadnak, mert csakis a válaszok megismerésével lehet eldönteni egy ajánlatról, hogy tényleg a te érdekeidet fogja-e szolgálni. Ezek azok a legfontosabb szempontok, amik meghatározzák egy adott konstrukció minőségét. Ha ezek tudatában döntesz, nagyobb eséllyel leszel elégedett évekkel-évtizedekkel a szerződés megkötése után is.

Vessük teszt alá a nyugdíjbiztosítást! Nézzük meg, kiállja-e a 7 fő kérdés próbáját!

I. Mekkora hozamot termel?

Tanácsadásaim során az emberek arra kíváncsiak a leginkább, mennyi lesz a hozamuk, ha egyik vagy másik ajánlatot választják. Ez teljesen természetes, mert olyan megoldást keresnek, ami gyarapítja a vagyonukat, máskülönben a befőttesüvegben is tarthatnák a pénzüket. Nem akarják, hogy az infláció feleméssze a megtakarításukat, és még ezen felül is szeretnék, ha gyarapodna a félretett pénzük. Elöljáróban érdemes tudnod, hogy megkülönböztetünk kamatot és hozamot. A kamat annyiban fix, hogy tudod előre a nagyságát, a hozam viszont változó mértékű (bármekkora lehet, akár negatív is!), mert a mögöttes befektetési teljesítménytől függ. A kettőt olykor kombinálni is szokták, ezek adják együttesen a nyereséged. A realizált hozam, vagyis amit ténylegesen megkapsz, ennél viszont kevesebb, mert le kell vonni belőle a költségeket.

Arra a kérdésre tehát, hogy mennyi lesz a hozam, mindig egy egyszerű és közismert mondást szoktam felhozni: az éremnek két oldala van. A nyugdíjmegtakarításokat is úgy kell elképzelni, mint egy érmét, aminek két fő oldala: a hozam és a költségek. Egy nyugdíjmegtakarítás hozamot, vagyis hasznot termel neked, mert befekteted a pénzt, és nem hagyod, hogy az infláció szépen-lassan feleméssze azt az összeget, amiben egyébként rengeteg potenciál rejlik. Viszont, ahogy minden konstrukciónak, ennek is ára van: a pénzintézet elkér tőled valamennyi pénzt, amiért megőrzi és befekteti a megtakarításod.

A hozamot és a költségeket a mérleg ellentétes serpenyőjébe kell tenni, és megnézni, merre billen a mérleg nyelve. Ha kell, vegyél elő egy füzetet, húzz egy vonalat középen, és egyik oldalra gyűjtsd össze a költségeket, a másik oldalra pedig a hozamot. Miután minden megvan, vond ki a költségeket a hozamodból, és nézd meg, hogy mekkora számot kapsz. A cél, hogy ez a szám minél magasabb legyen. Mi ezt egyébként megtettük helyetted a kalkulátorunkkal, néhány kattintás az egész. A teljességhez hozzátartozik, hogy mindenhol, ahol hozamról beszélünk, beszélnünk kell kockázatról is. Ezek kéz a kézben járnak: magasabb hozamkilátás – magasabb kockázat. Erről minden esetben te döntesz, de alapszabály, hogy minél több időd van, annál jobban kockáztathatsz.

Sosem elég tehát, ha csak a mérleg egyik oldalára koncentrálsz. Lehet, hogy kevés költséggel járó befektetésnek tűnik egy adott nyugdíjmegtakarítás, de közben a várható hozam is kevés lesz, és végül nem nyersz vele sokat. Lehet, hogy a várható hozam lesz kiemelkedően magas, ekkor viszont a költségek lehetnek szintén magasak, és rájössz, hogy végső soron nem sok haszon marad a zsebedben. A biztosítási piacon ezt felejtik el sokszor: mindkét oldalt ismertetni.

Az elmúlt évek nyugdíjbiztosítási hozamai

Lássuk, milyen módon termel neked hozamot a nyugdíjbiztosítás! Két fajtáját különböztetjük meg. A klasszikus, vagyis vegyes életbiztosítások garantálnak egy 1 és 2,3% közötti fix kamatot évente, azaz ezt mindenképp megkapod, bár nem valami sok. A garantált kamatnak ez az ára. Viszont a vegyes biztosítások többlethozamot fizetnek neked, vagyis ha a biztosítód a garantált kamatnál több hasznot ér el az adott időszakban, akkor a fix kamat feletti résznek a 80-100%-át kapod meg pluszban. A biztosítók ügyesen kalkulálnak a számokkal: ahol magasabb a fix kamat (2% körüli), ott alacsonyabb a többlethozamból jövő részesedés (~80%). Ugyanez fordítva is igaz: ahol alacsony a garantált kamat (1% körüli), ott akár a többlethozam 100%-át is megkaphatod. Ezek a vegyes életbiztosítások elérhetőek például az Aegon, az MKB, a Grawe, az ING és a Posta biztosítóknál is.

A vegyes mellett létezik befektetéssel kombinált életbiztosítás is. Ennél nincs garantált kamat, cserébe viszont te döntöd el, hogy mibe fekteted a pénzed, amivel a banki kamatok többszörösét érheted el. Számos befektetési alap közül választhatsz, amiket képzett vagyonkezelők menedzselnek, akik érdekeltek a sikerben, mert tevékenységük mások számára nyomon követhető (transzparens), és az az érdekük, hogy az ügyfelek őket válasszák. Te döntöd el, hogy a kockázatkerülő, lassan építkező megoldást, vagy a kockázatosabb, de magasabb hozampotenciálú lehetőséget választod.

II. Mekkora költséggel jár?

A hozam áttekintése után beszéljünk a költségekről is, mert ugyanúgy figyelembe kell venni őket. Ahogy az előző pontban említettem, minden banki konstrukciónak vagy biztosítói megtakarításnak költsége van. Hosszú távon nagyon nem mindegy, hogy a költség 1% vagy 5% éves szinten. De azt sem szabad elfelejteni, hogy sokszor nem a legolcsóbb, legköltségkímélőbb ajánlat a legcélravezetőbb a számodra. Előfordulnak esetek, amikor igenis érdemesebb a nagyobb költségűt választani, hiszen a hosszú távú érdeked az, hogy a legbiztonságosabb és a leggyorsabban célt érő megoldást válaszd. A költség tehát fontos, de nem kizárólagos szempont. Sose válassz csakis a költség alapján!

A nyugdíjbiztosításokkal szemben gyakori kritika volt néhány éve, hogy túlzottan költségesek. Ez a piac 70-80%-ára igaz volt, de a Magyar Nemzeti Bank felismerte ezt, és erre válaszul bevezették az etikus életbiztosítási koncepciót. Ezzel a nyugdíjbiztosítás lett az egyedüli nyugdíj-előtakarékossági forma, aminél minden költséget ki kell mutatni, és ezek mértéke is maximalizálva van. Ezáltal a nyugdíjbiztosítás általánosságban olcsóbb lett, és egy csomó drága termék eltűnt a piacról. A nyugdíjbiztosítással szemben kritikus cikkek persze meglepő módon általában a legdrágább ajánlatokat emelik ki, pedig a termékek 20-30%-a kifejezetten olcsónak számít. Mi ezt a fajta részrehajlást is maximálisan mellőzzük tanácsadói munkánk során, mivel teljesen objektíven, a számokra hagyatkozva alkotunk véleményt, és a kalkulátorunk segítségével bármilyen állításunk leellenőrizhető. Mi egyébként sem a pénzintézetek szolgálatában állunk, minket az MNB felügyel, és az objektív tanácsadói munkánkért kapunk jutalékot.

Néhány éve, még az etikus koncepció előtt, bevezették a teljes költségmutatót (TKM), ami a költségeket hivatott százalékosan kimutatni. Viszont ez csak egy referenciaszám, ami egy típuspélda alapján számol, és egy 35 éves személy paramétereit veszi figyelembe. A te esetedben ez a mutató valószínűleg nem pontos, mivel a személyes paramétereid eltérhetnek a típuspélda alanyához képest. Mi ezért fejlesztettünk ki egy kalkulátort, ami személyre szabva, a te adataidat beütve, a hivatalos TKM-nél pontosabban mutatja meg a költségeket. Ha úgy tetszik, megmutatjuk a te személyes, egyedi TKM-edet. Kalkulátorunkról még az Origo hírportál is cikkezett (ha elolvasnád, kattints ide!). Természetesen, ha kell, személyesen ki is elemezzük neked a kalkulátor eredményeit.

Azt érdemes tudnod a költségek típusairól, hogy az etikus koncepció miatt maximum négyféle lehet. A szerződéskötési költséget általában az első három évben vonják le, ezért ezek az évek költségesebbek, de utána ez a költség megszűnik. A negyedik év után fenntartási költséget vonnak, ez lehet évente 0%, de 5-6% is. Ezért rendkívül kritikus, hogy melyik ajánlatot választod, mert a költségek nagyban eltérhetnek. Vagyonarányos költségeid lehetnek még, amit az alap-, vagyon- és letétkezelésért fizetsz a bent lévő pénz százalékában (évente 1-3%). A számlavezetéshez vagy befizetéshez kapcsolódó költségek az adminisztráció és a díjbeszedés költségét takarják, ezek évente mindössze pár száz forintos tételek.

III. Független-e az államtól?

A magyarok államba vetett bizalma többször is megrendült az évek során. Sokaknak eszébe jut ilyenkor a magánnyugdíjpénztári vagyon váratlan államosítása, ezért nagyon szkeptikusan tekintenek mindenre, amit az állam biztosít. Érthetően olyan nyugdíjcélú megtakarítást szeretnének, ami az államtól független, és ami miatt nem kell aggódniuk, hogy esetleg elvesztik.

A nyugdíjbiztosítások száma idén túllépheti a 200 ezret, legalábbis erre enged következtetni, hogy a Mabisz szerint 2015 végén 137 ezer nyugdíjbiztosítás volt életben (amiből egyébként 31 milliárd forint privát megtakarítás keletkezett). Az emberek körében azért is népszerű ez a megoldás, mert teljesen, minden téren független az államtól. Nem a bruttó fizetésed részeként kezelik, mint a magánnyugdíjpénztári befizetéseket. Utóbbit az állam hozta létre, majd szüntette meg néhány éve. A nyugdíjbiztosítás ezzel szemben jogilag egy életbiztosítás, ami érinthetetlen az állam számára, mivel egy szolgáltatás, és nem pedig magántulajdon. A nettó keresetedből fizeted be egy privát, sok esetben nem is magyarországi alapítású biztosítónak, amihez az államnak semmi köze. A nagyobb biztosítók 100-200 éve a piac megkerülhetetlen szereplői, akik úgy vigyáznak a pénzedre, hogy az garantáltan független lesz az államtól. A nyugdíjbiztosításból összegyűjtött pénzt ugyanolyan abszurd lenne államosítani, mintha a folyószámládat sajátítanák ki.

Sőt, ilyen szempontból a nyugdíjbiztosítás még biztonságosabb is, mint egy folyószámla, mert – ahogy említettem is – jogilag életbiztosítás, tehát nem vonható inkasszó alá és nem behajtható, mivel nem magántulajdon. A nyugdíjkorhatár esetleges emelkedésétől is független. A másik kettő nyugdíj-előtakarékossági formával szemben a nyugdíjbiztosításnál a szerződéskötéskor életben lévő nyugdíjkorhatár a mérvadó (ekkor férsz hozzá a befizetéseidhez). A nyugdíjbiztosítás abban is független a magyar államtól, hogy – az önkéntes nyugdíjpénztárral szemben – az ide befektetett pénzt nem kizárólag magyar állampapírok vásárlására fordítják. Nem kerülsz teljes függésbe a magyar gazdaság aktuális állapotától, mert a befektetési alapok jelentős részét külföldi értékpapírok teszik ki.

IV. Jár-e hozzá állami támogatás?

A magyar állam támogatja a privát nyugdíjcélú megtakarításokat. Pontosabban adójóváírásról van szó, az SZJA-dból kaphatod vissza az éves befizetésed 20%-át, de évente legfeljebb 100-150 ezer forintot (nyugdíj-megtakarítási formától függően). Ebből is látszik, hogy maga az állam is tudja, hogy a nyugdíjrendszer válságban van, ezért is ösztönzik a privát megtakarításokat.

Az adójóváírás mindenképp egy hasznos lehetőség, mert csökkenti a költségeidet, és amíg életben van, addig érdemes is használni, de nem emiatt kell egyik vagy másik nyugdíjmegtakarítás mellett dönteni. Ahogy az előző pontban kifejtettem: érdemes megőrizni az államtól való függetlenséget. Az államnak joga van megszüntetni ezt a támogatást. Olyan takarékossági formát kell tehát választanod, ami akkor is nyereséges, ha nem támogatja az állam.

A nyugdíjbiztosítások közt elérhetőek olyan konstrukciók is, amik az évi 20%-os (maximum 130 ezer forintos) SZJA-jóváírás nélkül is jó eséllyel nyereségesek lesznek. Így olyan megoldást is választhatsz, ami nem függ az állami támogatástól, anélkül is jó üzlet. Tanácsadói munkám arra is kiterjed, hogy ezeknek a megoldásoknak a megtalálásában segítsek.

V. Mennyire rugalmas?

Nehéz évtizedekre előre tervezni, ezért az emberek félni szoktak a hosszú távú elkötelezettségektől, és ez emberileg teljesen érthető. Történhetnek váratlan események, mint például egy válás, egy tartós betegség, bedőlhet a vállalkozásod, elbocsáthatnak a munkahelyedről, haláleset stb. Érthető, ha szeretnéd tudni, hogyan befolyásolják ezek a nyugdíjcélú vállalásodat.

Nyugdíjbiztosítást azért szoktak nyugodt szívvel kötni az emberek, mert meglehetősen rugalmas. Ha váratlan esemény ér, és emiatt nem tudod fizetni a biztosításod, akkor sem kell megszüntetned. A nyugdíjbiztosítást akár egy évig is szüneteltetheted, akár több alkalommal is. Annyiban még rugalmas a nyugdíjbiztosítás, hogy devizában is fizethetsz be, legyen szó akár euróról, fontról vagy más külföldi devizáról.

Viszont tudnod kell, hogy alapvetően olyan egyezséget kötsz a biztosítóval, amelyben vállalod, hogy rendszeresen fizetni fogsz, ez azonban elsősorban a te érdeked. A NYESZ-nél például nem kötelező a befizetés, de ahhoz, hogy egy ilyen konstrukció tényleg jövedelmező legyen, nagyon szigorú pénzügyi fegyelemre van szükség, ami csak a lakosság 2-5%-ánál van meg. Ez a fajta „rugalmatlanság” tehát nem hátrány, hanem erény: téged motivál abban, hogy tényleg félretedd a pénzt.

VI. Milyen a hozzáférhetősége?

A tőlem tanácsot kérő emberek gyakran megkérdezik azt is, hogy milyen könnyen férnek hozzá a pénzükhöz ennél és ennél a nyugdíjcélú megtakarításnál. Ilyenkor mindig elmondom nekik, hogy nem elég egy ilyen konstrukciót megkötni, azt fizetni is kell. Máshogy nem lesz értelme. Ezeket a megtakarítási formákat direkt úgy alakították ki, hogy ne lehessen könnyedén hozzájuk férni.

Azon a véleményen vagyunk mi is, hogy ez nem az a megtakarítás, amihez hozzá kell férned, mielőtt elérnéd a nyugdíjkorhatárt. Ha szeretnél hozzáférhető vagyont, akkor például a nyugdíjbiztosítás azért is jó, mert amellé eseti számlát nyithatsz, amely teljesen likvid, vagyis bármikor leveheted róla a pénzed.

Érhetnek persze váratlan események. 40 százalékos rokkantság felett például csak a nyugdíjbiztosítás térít. Halál esetén a befizetett összeget az örököseid fogják megkapni (ha jelöltél meg örököst), ráadásul hagyatéki eljáráson kívül, illetékmentesen fognak hozzájutni az összegyűjtött pénzedhez. Ha más jellegű vészhelyzet áll elő, és utolsó utáni opcióként mindenképp kivennéd a nyugdíjbiztosítással összegyűjtött pénzed, akkor (terméktől függően) 2-3 év után megteheted, ebben az esetben viszont vissza kell fizetned az állami támogatást, plusz 20% büntetőkamatot.

VII. Kell-e hozzá szakértelem és aktív menedzselés a részedről?

Lássuk be, az emberek többsége nem szeretne a számok bogarászásával vesződni, nem akarnak tőzsdei híreket figyelni, ezért teljesen érthető, ha olyan nyugdíjcélú megtakarítást szeretnének, ami nem igényel rengeteg időt és hatalmas szaktudást.

A nyugdíjbiztosítás befektetési szakértelem nélkül is tökéletesen működik. Miután megkötötted, nem igényel részedről beavatkozást, mert a befektetési alapokat a vagyonkezelők menedzselik, akiknek az az érdeke, hogy sikert érjenek el. Tevékenységük nyomon követhető, így ők azt szeretnék, ha sikereik miatt minél többen őket választanák.

A NYESZ például kőkemény szaktudást feltételez, tulajdonképpen tőzsdézést jelent, és az aktív közreműködésed nélkül nem termel hozamot, hiába olcsó. A nyugdíjbiztosítás nem ilyen, mert akkor is gyarapodhat a pénzed, ha nem foglalkozol vele vagy nem értesz hozzá. Szakképzett vagyonkezelők elvégzik helyetted a munka oroszlánrészét, és nem a te dolgod, hogy ezzel vesződj.

Ahogy egy korábbi pontban már említettem: vegyes portfóliójú befektetésekről van szó, amik nem magyar állampapírokból állnak kizárólag, ezért nincsenek kitéve a magyar gazdaság ingadozásainak. Értékpapírok ezreiből állítják össze a „szakértői kosarat”, azaz a befektetési alapot, aminek a kockázat minimalizálása és a hozam maximalizálása a célja. Ez a befektetés nem egy lábon, hanem sok lábon áll. Persze ettől még nem mindegy, melyik befektetési alapot választod. A hozamok nagyban eltérhetnek attól függően, hogy milyen a befektetési alap összetétele. Ha megnézed az elmúlt időszak legnagyobb hozamait (lásd: I. pont), te is láthatod, mekkora lehet az eltérés attól függően, hogyan döntesz. Ebben lehet segítségedre egy pénzügyi tanácsadó.

***

Néhány további jótanács

A piac verseng a pénzedért, és mindenki azt akarja, hogy az ő termékébe fektess, függetlenül attól, hogy jól jársz-e vele vagy sem. Senkinek nem érdeke, hogy betekintést nyerj a részletekbe. Mindenki a saját portékáját árulja, és azt tartja a legjobbnak. Senki nem fog átküldeni a konkurenciához, mondván, hogy az ő termékük jobb. Az pedig elég valószínűtlen, hogy az első szembejövő ajánlat lesz a legjobb, viszont ahhoz már idő és szakértelem kell, hogy alaposan átfésüld a piacot. Olyan segítség kell neked, ami külső, független és pártatlan.

Neked nem a reklámszövegekre van szükséged, hanem átfogó, objektív információkra. Felelősséggel tartozol a saját pénzedért, és a pénzügyekben felelősen gondolkodni csak racionális úton lehet, vagyis a számok segítségével. Mi, a GRANTIS-nál mindent a racionális és felelős gondolkodásnak rendelünk alá. Tudást, és ezzel hatalmat szeretnénk a kezedbe adni, hogy felelősen hozhasd meg a döntéseidet. Minden terméket átnézünk, megvizsgálunk minden ajánlatot, kibogarászunk olyan apróbetűs részeket is, amiket máshol eltitkolnak, majd ezeket lefordítjuk a számok nyelvére, és így hasonlítjuk őket össze, közérthető formában. Azt mondjuk: döntsenek a számok, mert azok nem hazudnak.

A mi filozófiánk az, hogy ne termékekben gondolkodj, ne konkrét bankokban és biztosítókban. Minden szolgáltatónak van jó és rossz terméke is (ami persze nézőpont kérdése), a te célod pedig az, hogy megtaláld a számodra leginkább megfelelőt. Mint látod, számos kérdést fel kell tenned, mielőtt egy pénzügyi terméket választanál. Előbb legyenek meg a fontos szempontok és a célok, és csak utána jöjjön maga a konkrét termék.

Mi így adunk tanácsot

A személyes és egyben ingyenes tanácsadások alkalmával ugyanezeken a kérdéseken szoktunk végigmenni. Mostanra már havonta 800-1000 ember keres fel minket. Sikerünk abban rejlik, hogy mi nem terméket akarunk eladni neked, hanem objektív információkat szeretnénk átadni. Mi nem bankok megbízásából dolgozunk. Mi a te megbízásodban állunk. Nálunk semmit sem kell megvenned, mi csak a döntésben segítünk. Azon vagyunk, hogy az elvárásaid alapján megtaláljuk a megfelelő piaci lehetőségeket. Mi a független tanácsadásért kapunk jutalékot, és nem te fizetsz minket. Pártatlanságunkat az MNB felügyeli.

Ha maradtak kérdéseid, az teljesen természetes. Nyugodtan tedd fel őket online, és választ adunk a legjobb tudásunk szerint.

Legközelebb a nyugdíj előtakarékossági számlával, vagyis a NYESZ-szel fogom folytatni a cikksorozatot. Érdemes visszalátogatnod hozzánk, ha érdekel a téma.