Kevesen tudják, hogy számos gyakori betegség után igényelhető SZJA-kedvezmény, ehhez elég egy háziorvosi igazolás is. Bemutatjuk, kik is milyen egészségügyi adókedvezményre jogosultak.

Bár már régóta érvényben van az a kormányrendelet, amellyel számos krónikus betegséggel együtt élő ember részesülhet adókedvezményben, de még ma is igen kevesen élnek ezzel a lehetőséggel. A rendelet az adókedvezmény havi mértékét a minimálbér 5 százalékával megegyező összegben határozza meg, amit a személyi jövedelemadóból adnak vissza.

Ez a minimálbér 2020-as szintje alapján havi 8050 forintot jelent, vagyis éves szinten idén összesen 96 600 forintról van szó.

Ez az adókedvezmény már az alacsonyabb jövedelmű embereknek is nagy segítséget jelent. 2018-ban például egy bruttó 138 ezer forintos minimálbéren lévő gyermektelen munkavállaló havonta 20 700 forint szja-t fizetett, a havi nettó keresete pedig 91 770 forint volt. Ő, ha jogosult volt a kedvezményre, évente már közel egyhavi nettó bérének megfelelő összeggel, 82 700 forintot tarthatott volna meg.

Nem csak a legsúlyosabb betegségek miatt igényelhető

Annak, hogy kevesen ismerik a kedvezmény, az egyik oka az lehet, hogy a jogosultság rendelet címe szerint súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekre vonatkozik. Valójában, ha megnézzük a felsorolt egészségügyi problémákat, azt látjuk, hogy

nemcsak a legsúlyosabb fogyatékossággal élő emberek igényelhetik őket, hanem például olyanok is, akik cukorbetegségben vagy laktóz-intoleranciában szenvednek.

A 335/2009. (XII. 29.) kormányrendelet hosszú listán sorolja, milyen problémák miatt válhat valaki jogosulttá az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezményre. Ezen szerepelnek a mindennapi életet és a munkavégzést nehezítő állapotok: látás- és hallásproblémák, mozgásszervi zavarok és sérülések (például ha valaki végtaghiányos, vagy kerekesszéket kell, hogy használjon), illetve mentális zavarok. Szerepel emellett többféle súlyos betegség a listán, például szív- és érrendszeri problémák, autoimmun betegségek és a daganatos betegségek több típusa.

A lista nem állandó, 2019-ben bővült is, így tavaly óta adókedvezményt igényelhetnek az emlő- és petefészek-daganatban, a méhnyakrákban, az endometriózisban, valamint a here- és prosztatarákban szenvedők is (a betegségek teljes listája BNO-kóddal együtt elérhető ezen a linken).

Laktóz- és gluténérzékenység

Nem újdonság viszont, hogy az adókedvezményre jogosultak két gyakori emésztési zavarral, a laktóz-intolernciával és a cöliákiával, ismertebb nevén gluténérzékenységgel vagy lisztérzékenységgel élők is.

A laktózérzékenység vagy laktózintolerancia a laktóz, egy a tejben és a tejtermékekben megtalálható cukorféle lebontásának a képtelensége. A laktáz enzim alacsony szintje miatt a laktózérzékeny embereknél a tej fogyasztása puffadást, hasmenést vagy görcsöket okoz – az érzékenység foka és a tünetek erőssége attól függ, mennyire alacsony a szervezetben a laktáz szintje.

Globálisan a laktózérzékenységet igazából nem is lehet emésztési zavarnak nevezni, hiszen az emberiség mintegy 75 százaléka felnőttként már megjelenik a tejcukor-érzékenység. Olyan országokban, ahol történelmileg nem terjedt el a tehéntej fogyasztása, ma is a lakosság több mint 90 százaléka laktózérzékeny.

Arról nincsenek megbízható adatok, mennyi laktózérzékeny ember él Magyarországon. Az óvatosabb becslések szerint a népesség 10-15 százaléka lehet érintett, mások szerint a valós szám akár 35 százalék is lehet.

A G7 cikke szerint az ő nagy többségük nem tud az adókedvezményről, így most is teljes összegű adót fizet. A portál becslése szerint akár 670 ezer olyan ember lehet, akik nem vették igénybe az adókedvezményt, amire jogosultak lennének. Ők évente több tízmilliárd forint plusz pénzt is hagyhatnak az államkasszában.

A gluténérzékenység jóval ritkább, a világ népességének nagyjából 1 százalékát érinti, bár a diagnózisok száma növekszik. A problémát egy a vékonybelet érintő autoimmun betegség okozza, ami gyulladásos reakciót okoz, ha az érintett gabonalisztet tartalmazó ételeket fogyaszt. A tünetek esettől függően változhatnak, előfordul, hogy a betegség teljesen tünetmentes, de a leggyakrabban emésztőszervi panaszokkal, például hasmenéssel, székrekedéssel, puffadással jár. A hosszú távon kezeletlen gluténérzékenység pedig a vitaminok felszívódásának zavarához vezethet, és növelheti a daganatos betegségek kialakulásának veszélyét is.

Így igényelhető a kedvezmény

Ha érintettek vagyunk valamelyik betegségben, az adókedvezményt a Nemzeti Adó és Vámhivatal területi irodájában igényelhetjük. Ehhez szükségünk van először is háziorvos vagy szakorvos igazolására, amely megállapítja a listán szereplő betegségek egyikét. A háziorvos véleménye nem minden esetben elég, egyes betegségeknél a háziorvos csak szakorvosi vélemény alapján állíthat ki igazolást (laktóz-intoleranciáról szóló igazoláshoz például gasztroenterológus véleménye szükséges).

Az igazolás birtokában két időpontban kérhetjük a kedvezményt a NAV-nál:

az szja-előleg megállapításánál, az adóelőleg-nyilatkozattal év közben, vagy a személyi jövedelemadó bevallásakor májusban.

Fontos, hogy az adókedvezmény visszamenőleg is kérhető arra az évre, amelyben megállapították a betegséget. Ez a kedvezmény viszont csak akkor igényelhető, ha az orvosnál igazolást kaptunk arról, hogy a betegség már abban az adóévben is fennállt, amikorra az önellenőrzést végezzük.

Az orvosi igazolásnak a diagnózis mellett a következőket kell még tartalmaznia:

  • a kedvezményt igénybevevő személyazonosító adatai,
  • a lakóhelye,
  • adóazonosító jele,
  • az igazolás kiállítását megalapozó szakorvosi dokumentáció kiadásának dátuma,
  • a betegség véglegességének vagy ideiglenességének megállapítása,
  • az igazolást kiállító szakorvos vagy háziorvos aláírása.

A Grantis országos toplistájából kiderül, hogy a megtakarítók mely magyarországi megyékben készülnek leginkább a nyugdíjas éveikre, és hogy mennyi adóvisszatérítésre számíthatnak az államtól.

1000 főből álló országos minta alapján megvizsgáltuk, mennyi pénzt tettek félre nyugdíj-előtakarékosság céljából az emberek az ország egyes megyéiben a 2018-as év során.

A magyarországi átlag havi 20.600 forint,

azaz országos szinten ennyi megtakarítással egészítették ki a jövőbeli állami nyugdíjukat a magyarok. Megyei szintén már nagyobb eltéréseket látunk az erre fordított összeg nagyságában.

Nyolc megye volt az országos átlag alatt, köztük is Csongrád megye zárt az utolsó helyen havi 17.000 forinttal. Meglepő, de az ország legmagasabb jövedelmi átlagát magáénak tudó Budapest csak harmadik lett az országos ranglistán 22.900 forinttal. A fővárost Szabolcs-Szatmár-Bereg (23.600 Ft) és Fejér megye (23.100 Ft) előzte meg. A lista első és utolsó helyezettje között 6600 forint különbség van, ami jól mutatja az eltéréseket a megtakarítási hajlandóságban.

„Az átlagfizetés 10%-át érdemes félretenni nyugdíj-előtakarékossági célokra”

– mondta el Pálmai Viktor, a Grantis megtakarítási szakértője. „Ebből a kritériumból kiindulva ezek a megtakarítási összegek többé-kevésbé megfelelőnek mondhatók, tekintve, hogy 219.400 forint a nettó átlagkereset” – tette hozzá a szakértő.

A nyugdíj-előtakarékosságoknak három fajtája van Magyarországon: az önkéntes nyugdíjpénztár, a nyugdíjbiztosítás és a nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ). Mindhárom mellé adókedvezmény jár: az éves befizetések 20%-át lehet visszaigényelni a személyi jövedelemadóból 100-150 ezer forintos értékhatárig.

Ez alapján kiszámolható, hogy országos szinten 49.400 forinttal gyarapodik majd a megtakarítók nyugdíjszámlája az állam jóvoltából, miután az szja-bevallás során visszaigényelték a nekik járó összeget. Természetesen megyei szinten itt is eltérések vannak: akik többet takarítottak meg, több adókedvezményben részesülhetnek. Míg Csongrádon csak 40.700 forintot, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében már 56.600 forintot igényelhetnek vissza a nyugdíjra gyűjtők.

Egy nyugdíj-előtakarékossági kalkulátorral is készültünk: a megtakarításban gondolkodók kiszámolhatják, mennyi pénzzel gyarapíthatják a jövőbeli állami nyugdíjukat.

A magyarok közül egyre többen rendelkeznek a három nyugdíjcélú megtakarítás egyikével. Ezt az állam is honorálta: a megtakarítók 28 milliárd forint adóvisszatérítésben részesültek.

2018-ban jelentős összeget, összesen 142 milliárd forintot tettek félre a nyugdíjcélú megtakarítással rendelkezők az időskorukra, ami bizonyítja, hogy egyre többen látják be az öngondoskodás fontosságát. 710 ezren, fejenként átlagosan évi 200 ezer forintot takarítottak meg a háromféle nyugdíjcélú megtakarítás egyikével, ami havi szinten több mint 16 ezer forintos megtakarítást jelent. A Grantis ügyfelei körében 1736-an összesen, szintén a három lehetőség egyikével 317 millió forintot, azaz havi szinten fejenként szintén közel 16 ezer forintot tettek félre. Ez a három eszköz a következő: önkéntes nyugdíjpénztár, nyugdíjbiztosítás, valamint nyugdíj-előtakarékossági számla.

Jelentős különbségek vannak a nyugdíj-megtakarítások között

Bár mind a három megtakarítással a nyugdíjas évek anyagi biztonságának megteremtése a cél, személyfüggő, kinek melyik válik be a leginkább. Ugyan az önkéntes nyugdíjpénztárral és a nyugdíjbiztosítással hasonlóan befektetési portfóliókban kamatozhat a pénzünk, míg az első esetében maximum 3-5 opcióból választhatunk, amelynek többsége állampapír túlsúlyos, addig utóbbi esetében ennek többszöröséből válogathatunk, ráadásul az eszközök tekintetében is változatosabbak, így nagyobb a mozgástér. A nyugdíj-előtakarékossági számlát ezzel szemben az igazán hozzáértők választják: itt a megtakarítónak kell összeállítania és kezelni a saját befektetési portfólióját.

Bár a nyugdíjcélú megtakarítással rendelkezők között a legtöbben az önkéntes nyugdíjpénztárat választották, hiszen nagyjából 1 millióan vannak, a tagok fele nem fizeti a tagdíjat, és az átlagos havi befizetések is 3-5 ezer forint között mozognak, ami nem sok mindenre lesz elég. Ugyan a nyugdíjbiztosítás csak 2014 óta választható opció, a tavalyi évben már 270 ezren rendelkeztek ezzel a megtakarítással. Az ő esetükben ráadásul az átlagos havi befizetés is magasabb: nagyjából 20-22 ezer forint. A legkevesebben a nyugdíj-előtakarékossági számlát választók vannak, de mivel sokkal több odafigyelést és hozzáértést igényel, mint a másik kettő, nem is olyan meglepő: az előző évben már csak 125 ezren tettek félre ezzel az eszközzel. Azonban akik ezt választották, havi szinten átlagosan 32-45 ezer forintot is megtakarítottak nyugdíjcélra.

Az adókedvezmény sokakat ösztönöz

A nyugdíjtakarékosság fontosságára az állam is igyekszik felhívni a figyelmet: többek között ennek ösztönzése miatt jár az éves befizetések utáni 20%-os adókedvezmény mind a három nyugdíjmegtakarítási eszköz esetében. A maximálisan, az adóbevalláskor visszaigényelhető összeg azonban eszközönként eltér: nyugdíj-előtakarékossági számla esetében 100 ezer forintig, nyugdíjbiztosítás esetében 130 ezer forintig, míg önkéntes nyugdíjpénztár esetében 150 ezer forintig igényelhető vissza az bérből levont személyi jövedelemadó. Több nyugdíjcélú megtakarítás esetében azonban az éves maximum korlát is magasabb: akkor már akár 280 ezer forint is visszaigényelhetővé válik.

Ez a lehetőség valóban vonzóvá teszi a nyugdíjcélú megtakarításokat a lakosság körében. 2018-ban például 28 milliárd forintnyi adót, azaz fejenként 39 ezer forintot spórolhattak meg azok, akik éltek ezzel a lehetőséggel – fontos ugyanis leszögezni, hogy ez nem jár automatikusan, az adóbevallás benyújtásakor kell igényelni. Ezt pedig érdemes nem elfelejteni, mert bár lehet, hogy egy havi 20 ezer forintos nyugdíjmegtakarítás után járó 48 ezer forintos adójóváírás kevésnek hat, ez kifejezetten egy hosszú távú megtakarítás, ezért 20-30 éves távot éri meg figyelni: 30 évnél például már közel 1,5 millió forintot nyerhetünk ezzel, de 20 évnél is közel 1 milliót, és természetesen ez is ugyanúgy kamatozik, mint az általunk befizetett összegek. Ezek után nem véletlen tehát, hogy sokak számára csábító ez a kiegészítés, amikor megtakarításban gondolkoznak, és időskori anyagi biztonságukat igyekeznek bebizosítani.

A lakosság fele még mindig az állami nyugdíjra apellál, de a nyugdíjcéllal megtakarítók átlagéletkora fiatalodik

A Századvég Alapítvány kutatása szerint a nyugdíjas évek anyagi biztonságának megteremtését a lakosság fele még mindig az államtól várja. Nagyjából minden harmadik emberre igaz ugyanakkor, hogy nyugdíjcélú megtakarítással készül az időskorára – ez pedig már magasabb pénzügyi tudatosságról árulkodik. Jelenleg önkéntes nyugdíjpénztári tagsággal rendelkeznek a legtöbben, nagyjából 1 millióan vannak, azonban számuk évek óta stagnál – ráadásul a tagok fele a tagdíjat sem fizeti. A nyugdíjbiztosítás, bár csak 2014 óta opció, az ezt a lehetőséget választók száma évről évre növekszik, tavaly már a 280 ezret is elérte. A nyugdíj-előtakarékossági számlát választják a legkevesebben: ők csak 117 ezren vannak. Sokan vannak ugyanakkor a halogatók is, akik bár látják, hogy nem lesz elég, amit az államtól várhatnak, de még úgy érzik, várhatnak azzal, hogy nyugdíjcélú megtakarításba kezdjenek.

Ami viszont pozitív fejlemény, hogy bár nem olyan látványos, de fiatalodott a nyugdíjcélú megtakarítók átlagéletkora. A Grantis 3500 fős országos mintája alapján míg 2017-ben az átlagos magyar megtakarító 44 éves korában kötötte meg a szerződését, 2018-ra ez 43 évre csökkent. Viszont érdemes mögé nézni ennek: a 25-30 éves korcsoport aránya ugyanakkor megduplázódott a megtakarítók között. Ez pedig azt jelenti, hogy a huszonévesek egyre nagyobb arányban látják be azt, hogy mennyit számít az idő egy nyugdíjcélú megtakarítás esetében – hiszen ez azt jelenti, hogy az adójóváírást is még több éven keresztül tudják igénybe venni. Ráadásul könnyen belátható, hogy ugyanazzal a havi megtakarítási összeggel számítva, a már korábban említett 20 ezer forint sokkal nagyobb végösszeget eredményez majd, amennyiben valaki nem várja meg ezzel, hogy betöltse a negyven évet.