Nyugdíjbiztosítás TKM – Hasonlítsd össze a nyugdíjbiztosítási költségeket

A nyugdíjbiztosítás TKM a nyugdíjbiztosítások költségeinek összehasonlításában segít. A TKM értékkel könnyen megállapíthatod, hogy melyik nyugdíjbiztosításnak lesz várhatóan alacsonyabb a költsége. Itt megtalálod egy táblázatban a befektetési egységekhez kötött nyugdíjbiztosítások és a garantált kamatú nyugdíjbiztosítások TKM értékeit.

Ezért kell a nyugdíjbiztosítás költségeket összehasonlítanod

Arra, hogy mennyi pénzed gyűlik össze a megtakarítási idő végére, a megtakarított összeg, az adójóváírás és az azokon elért hozam mellett a szerződés költsége van nagy hatással. Minél drágább a megtakarításod, annál kevesebb pénzed marad a befizetéseidből.

Nem meglepő tehát, hogy a legtöbben nem csak a legjobb nyugdíjbiztosítást, de a legolcsóbbat is keresik, amikor elkezdenek megtakarítani a nyugdíjas korra. Az eltérő költségek miatt ugyanis több millió forint lehet az eltérés a lejárati összegekben.

Abban, hogy te könnyedén össze tudd hasonlítani a nyugdíjbiztosításokat, a TKM mutató segít. Ezzel az egyszerű százalékos mutatóval összevetheted a különböző nyugdíjbiztosításokat a várható költségeik alapján.

Ebben a cikkben megtudod, hogy mi a TKM, hogyan számolják ki és vajon elég-e kizárólag erre a mutatóra támaszkodnod, amikor a számodra legjobb nyugdíjbiztosítást keresed és összehasonlítod a különböző nyugdíjcélú megtakarításokat.

Miért fontos a nyugdíjbiztosítás költségéről beszélni?

Érdemes tudnod, hogy még mindig találkozhatsz úgynevezett “fejnehéz” költségszerkezetű nyugdíj előtakarékossággal. Ez azt jelenti, hogy a fix költségeket nem egyenlő mértékben elosztva vonja a biztosító a megtakarítási idő alatt, hanem az első 3-5 évben fizeted ki a rendszeres díjakból.

A befizetett rendszeres díjakat a biztosító befektetési egységek mellett kezdeti egységekre váltja és ezeket vonja el költségként. Így történhet meg, hogy sokan csodálkozva nézik a kezdeti években: befizetéseiket elvonta a biztosító és alig maradt valami az eredeti célra, azaz a nyugdíjra.

A nyugdíjbiztosítás költsége természetesen azért fontos, mert a megtakarítási idő alatt elvont költségek között több százezer vagy akár millió forintos különbség is lehet, főleg, ha a nyugdíj megtakarítás 10-20 évig vagy akár hosszabb ideig fut. Ennyi idő alatt, kis százalékos eltérések is jelentős összeggé nőhetik ki magukat.

Milliós eltérés a költségekben

A GRANTIS nyugdíjszakértői által használt kalkulátorral (ezzel hasonlítják össze neked is a megtakarításokat) két unit-linked nyugdíjbiztosítást hasonlítottunk össze egy példaügyfél adatai alapján. A megtakarítások lejárati összegeit ugyanazon feltételek mellett kalkuláltuk (feltételezett éves hozam, időtáv, adójóváírás, indexálás, befizetés nagysága és további 5 feltétel), egyedül a TKM eltérő.

A fenti megtakarításnak 2,08% – 3,74%, az alatta lévőnek 2,04% – 3,38% a teljes költségmutatója.

A kalkuláció eredménye azt mutatja, hogy a drágább termékkel több pénzed lesz a lejárati idő végén. Miért? Ha jól megnézed, a drágább terméknek a bónusz szerkezete adja az előnyét. 4 millió forinttal több gyűlik össze a bónusz számlán.

Ugyanakkor a rendszeres befizetéseken és az adójóváíráson szedett díjak már jól mutatják a különbséget: a rendszeres befizetéseiden közel másfél millió forinttal kevesebb pénz gyűlik a drágább konstrukcióban és azon a számlán is kevesebb pénz gyűlik össze, amin az adójóváírást fialtatják. Ott nagyjából 300 000 forinttal kapsz kevesebbet.

Tehát a két nyugdíjbiztosítás költsége között mindössze néhány ezrelék a különbség, mégis közel 2 millió forint lesz a lejárati összegben a becsült eltérés a kalkuláció szerint.

Mi az a TKM?

A TKM, azaz a teljes költség mutató egy egységes, százalékos érték. A klasszikus és a befektetési egységekhez kötött nyugdíjbiztosítások és életbiztosítások várható átlagos éves költségét fejezi ki, amit egy meghatározott példaügyfélre számolnak ki a magyar biztosítók.

Ha például azt látod, hogy egy nyugdíjbiztosítás TKM értéke 1,6% – 2,5%, akkor az azt jelenti, hogy 100 befizetett forintodra 1,6 – 2,5 forintot fizetsz ki a költségekre.

A TKM érték alapvetően azt mutatja meg, hogy egy teljesen költségmentes megtakarításhoz képest nagyjából mekkora lesz az a veszteség, amit a költségek miatt szenvedsz el.

Mi a teljes költségmutató célja?

A TKM mutató célja, hogy átláthatóbbak és egyszerűen összehasonlíthatók legyenek a befektetési egységekhez kötött élet- és nyugdíjbiztosítások a költségeik alapján, ami kifejezetten fontos egy hosszú távú megtakarítás vagy befektetés esetében.

A megtakarítások TKM-ét még a szerződéskötés előtt könnyen megismerheted, például a GRANTIS nyugdíjszakértői is felhívják rá a figyelmedet, de a biztosítóknak is kötelező feltüntetniük. Így teljesebb képet kaphatsz a várható költségekről még az előtt, hogy elindítanál egy nyugdíj szerződést.

Sőt, ma már nem csak a hagyományos és a befektetési egységekhez kötött nyugdíjbiztosítások esetén kötelesek a biztosítók TKM-et feltüntetni.

A magyar biztosítók mellett a hazai nyugdíjpénztárak is közlik az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításokra vonatkozó teljes költségmutató értékeket. Így a nyugdíjbiztosítások költségeit már nem csak egymással, hanem az önkéntes nyugdíjpénztárak költségeivel is összehasonlíthatod.

Miért volt szükség a TKM bevezetésére?

A TKM-et 2010-ben vezette be a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) a unit-linked élet- és nyugdíjbiztosítások esetében, amelyek költségszerkezete ekkor nagyon bonyolult volt, átlagos megtakarító számára (sőt, igazából sok szakember számára is) teljesen átláthatatlan.

Már ekkor voltak nagyon kedvező költségszerkezetű megtakarítások, ugyanakkor rengeteg más nyugdíjcélú termék volt indokolatlanul drága. Ez viszont az ügyfelek számára – a termékek bonyolultságából adódóan – ki sem derült, így a megtakarításnak csakhamar csalódás lett a vége. (Érdekesség, hogy a TKM mutató az európai biztosítási piacon is egyedülálló megoldás a mai napig).

Ezt a helyzetet kívánta megoldani a MABISZ, és létrehozta a TKM Chartát az egységes önszabályozás és a korrekt ügyfél-tájékoztatás érdekében. A Chartához önként csatlakozhattak a biztosítók (nagyrészük – 16 biztosító, köztük a piacvezetők – meg is tették). A csatlakozott tagbiztosítók közösen megalkották a TKM-et.

A biztosítók 2010-ben alkalmazták először a TKM értékek bemutatását, így a megtakarítási piac egyre transzparensebbé vált. Az ügyfelek innentől a unit-linked életbiztosítások és nyugdíjbiztosítások mellé TKM mutató dokumentumot is kaptak a szerződés létrejötte előtt, amiben részletesen kifejtette a biztosító, hogy mi az a TKM és mire szolgál, illetve példakalkulációval is illusztrálta, hogy mire számíthat az ügyfél a költségekkel kapcsolatban.

Etikus életbiztosítási törvény bevezetése

A költségek szabályozása ugyanakkor nem állt meg itt, mert bár megannyi biztosító csatlakozott, a TKM-mutató számítása közel sem volt teljeskörű és minden termékre kiterjedő.

A biztosítókat is szabályozó Magyar Nemzeti Bank 2013-2014-ben vázolta fel az úgynevezett fairbank-stratégiáját, amit 2015-ben kiterjesztett az életbiztosítási piac szereplőire is. Ez volt az etikus (fair) életbiztosítási koncepció, aminek pontos kidolgozását a MABISZ-szal és a Nemzetgazdasági Minisztériummal (ma már Pénzügyminisztérium) kezdte meg a jegybank.

Az etikus életbiztosítási koncepció lényege igen egyszerűen megfogalmazható: működjenek tisztességesen a pénzügyi szolgáltatók.

Egy olyan keretrendszer kialakítását jelenti, amiben a biztosítók prudensen működnek, érvényesülnek az ügyfelek érdekeit szem előtt tartó fogyasztóvédelmi intézkedések, és olyan nyugdíjbiztosítás és életbiztosítás lesz elérhető az ügyfeleknek, amiknek hosszú távú fennmaradása az ügyfél és a magyar biztosítók számára is fontos szempont.

Ebben a koncepcióban volt kiemelt szerepe a TKM-értéknek is, hiszen cél volt a jó ár/érték arányú megtakarítás.

Nyugdíjbiztosítások TKM szabályozása

Reagálva arra, hogy 2014-től 20 százalékos adójóváírást lehet igényelni hagyományos és a befektetési egységekhez kötött nyugdíjbiztosítás után, megtörtént az első jelentősebb gyakorlati lépés is a TKM-mutató szabályozásában: ebben az évben májusban adott ki ajánlást a jegybank a nyugdíjbiztosítások költségeinek maximalizálására.

Tehát bevezetett egy költségplafont, aminél nem lehetett drágább egy nyugdíjbiztosítás. Tette ezt azért, mert egyes termékeknél még mindig olyan magas költségek voltak, hogy az szja-jóváírás gyakorlatilag a biztosítót gazdagította és nem az ügyfél vagyonát gyarapította.

A jegybank ezt megelőzendő 10 éves lejáratnál maximum 4,25 százalék, 15 évesnél 3,95 százalék, 20 éves futamidőnél pedig 3,5 százalék teljes költségmutatót tartott elfogadhatónak. Ha a nyugdíjbiztosításhoz kapcsolódó eszközalap magas hozampotenciállal rendelkezik és ezért indokoltan összetettebb, komplexebb, vagy tartalmaz hozam és tőkegaranciát, vagy valamiért a biztosítási kockázat indokolttá teszi, akkor további 2 százalékponttal lehet magasabb a plafon.

Kötelező a TKM értékek bemutatása

Következő lépés 2016-ban jött el, itt már az etikus életbiztosítási szabályozás keretén belül vált a befektetési egységekhez kötött élet- és nyugdíjbiztosítások költségének kiszámítása kötelezővé a magyar biztosítóknak.

Újdonság volt, hogy nem csak a unit-linked, hanem a hagyományos megtakarítási termékek esetében is közzé kellett tenni a TKM értéket, a befektetési egységekhez kötött élet- és nyugdíjbiztosításoknál pedig eszközalap szinten is be kellett mutatni az ügyfeleknek. Így az ügyfelek részletesebben megismerhetik, hogy ténylegesen mennyibe kerülnek azok az eszközalapok, amiket beválogatnak a portfólióba. Ez megint egy olyan lépés, ami a tudatosabb befektetési döntést támogatja.

A TKM-érték kiszámítási módjának alapja a MABISZ által korábban kidolgozott módszertan.

Hol találhatod meg a TKM mutatót?

Hogy az ügyfelek könnyen elérhessék a TKM mutatót a biztosítók kötelesek a pontosan termék bevezetésével egy időben közzétenni a weboldalukon. A TKM-et táblázatos formában, termékenként és bizonyos esetekben eszközalaponként kell közölniük.

A TKM értékeket te magad is összehasonlíthatod a fenti táblázatunkkal, hiszen rendszeresen frissítjük azokat, így mindig az pontosan aktuális értékeket látod. A GRANTIS öngondoskodási szakértői a személyes konzultációk során minden esetben elmondják neked, hogy az összehasonlított nyugdíjbiztosításokra milyen költségmutató érvényes.

Megtalálhatod a TKM-et a biztosítók által készített Kiemelt Információs Dokumentumban, azaz a KID-ben. Az átláthatóság és könnyebb értelmezhetőség érdekében a biztosítók minden termékhez elérhetővé teszik a KID-et. Ebben összegyűjtik a legfontosabb információkat a megtakarítással kapcsolatban, figyelembe véve, hogy tömör és lényegre törő legyen a dokumentum.

A KID is azt a célt szolgálja, hogy megalapozott pénzügyi döntést hozhass és ehhez ne kelljen a száraz jogi nyelven írt anyagokat böngészned. A KID-ben szerepelnek az adott termékkel kapcsolatos TKM adatok is.

A TKM értékek szerepelnek az Magyar Nemzeti Bank honlapján is. A TKM-kereső segítségével nem csak a termékek, de az eszközalapok közötti költségeltéréseket is megnézheted.

Fontos, hogy a biztosító a futamidő alatt nem számolja neked újra a TKM-et.

Miért látható egy időtávnál két TKM érték?

A TKM táblázatban is láthatod, hogy egy időtartamra két vagyonarányos TKM érték van meghatározva, például 3,11% – 4,12%.

Ez az adott időtávra vonatkozó legalacsonyabb és a legmagasabb költséget jelenti, ami „elérhető” az adott megtakarítással. Azért kell egy tól-ig értéket megadni, mert a mögöttes eszközalapoknak más és más költsége van, viszont rajtad áll, hogy melyik eszközalap befektetési egységeit vásárolod a portfóliódba. Így amit pontosan meg lehet állapítani, hogy mekkora lenne a költség a legolcsóbb és a legdrágább eszközalapokkal.

Hogyan történik a TKM számítás?

A TKM értékeket a biztosítók

• 35 éves biztosítottra (vagy, ha neki nem köthető szerződés, akkor a legjobb közelítést kell használni)
• csak a kötelező biztosítási kockázatokra (tehát kiegészítő biztosítások nélkül)
• rendszeres díjas megtakarítás esetén havi 25 000 forintos befizetésre,
• egyszeri díjas megtakarításnál 4,5 millió forint egyszeri befizetésre,
• rendszeres díjas megtakarításnál 10, 15 és 20 éves
• egyszeri díjfizetésnél 5, 10, és 20 éves futamidőre

kalkulálják.

Nyugdíjbiztosítás esetében a TKM értéket

• rendszeres díjas biztosításnál 10, 15, illetve 20 éves tartamokra 45, 50, 55 éves
• egyszeri díjas biztosításnál 5, 10, illetve 20 éves tartamokra 45, 55, 60 éves

példaügyfélre számolják. Mivel a nyugdíjbiztosítás annyiban speciális, hogy nyugdíjba vonuláskor fizet, ezért a tartamra 65 év, mínusz a belépési korral kell számolni.

A biztosító 4 tizedesjegy pontossággal, százalékos formában köteles közzétenni a TKM értékeket.

A TKM mutató fajtái

A TKM-nek több verziója is van.

• Standard TKM

A TKM-et a biztosítók egy, az átlagszerződéshez leginkább közelítő példa alapján számítják. Például a biztosított 35 éves, az időtartam 10, 15 és 20 év, havi 25 000 Ft-os díjfizetéssel, csoportos beszedési megbízással fizetik és nincs szüneteltetve, felmondva a szerződés  

• TKM*

Ha a példaparaméterek valamiért nem használhatók a biztosításnál – például a biztosítás sokkal drágább, mint a piaci átlagdíj, vagy nem lehet pont 35 éves biztosítottra kötni – és ez hatással van a TKM-re, akkor * jelzés szerepel a TKM mutató mellett. Ez hívja fel a figyelmet arra, hogy a biztosító eltért a típuspéldától.

• TKM-NY

A TKM-NY kifejezetten a nyugdíjbiztosítás TKM-értékét jelzi, mivel ilyen megtakarításnál annyiban változik a TKM-számítás, hogy a kifizetés a nyugdíjkorhatár elérése lesz, ami most 65 év. Így 35 éves ügyfél helyett 65 év mínusz a szerződés tartamát kell a példaügyfél korának venni. Így a TKM-NY számításánál a példaügyfél kora 45, 50 és 55 év a rendszeres díjas megtakarításoknál, az egyszeri díjasoknál pedig 45, 55 és 60 év.

Mit tartalmaz a TKM?

A TKM-mutató több elemet is tartalmaz, figyelembe veszi a közvetlen és a közvetett költségeket. Számol

• a kockázati díjrésszel, amit a megtakarításodhoz „kapott” kockázati életbiztosításért fizetsz,
• számol a mögöttes befektetés vagyonkezelési költségeivel
• az eszközalapok közötti váltás költségeivel
• a befektetési egységek vásárlásának és visszaváltásának költségével
• indexálással, ha kötelező (ha az inflációhoz kötött, akkor a képletben 0)
• a biztosító és a közvetítő díjával, tehát a szerzési és fenntartási költségekkel,
• bónuszokkal, ha kötelezőek.

A biztosítóknak minden évben július 1-ig kell aktualizálniuk a TKM-et. A számításokat külső szereplő – nagyobb könyvvizsgáló cég – is auditálja.

Ha például megváltoznak a termék költségei vagy egyéb paraméterei az induláshoz képest, a biztosítóknak újra kell számolniuk a TKM-et.

Euró vagy dollár alapú élet- és nyugdíjbiztosítások esetében a TKM-mutató kiszámításához forintra kell váltani a biztosítási díjakat. Ehhez az előző év december 31-én érvényes, Magyar Nemzeti Bank által meghatározott hivatalos devizaárfolyamot kell alkalmazni.

Azt, hogy hogyan kell számítani a TKM-et, rendeletben szabályozza a Magyar Nemzeti Bank.

Feltételezések a TKM érték kalkulálásakor

A TKM érték számítása során a biztosítók feltételezik, hogy

• a szerződés végig fennmarad, tehát nem szünteted meg futamidő lejárta előtt,
• a díjfizetés rendszeres és folyamatos
• a díjat nem módosítod,
• nem vásárolod vissza részlegesen a szerződést,
• nem kérsz díjmentesítést,
• nem kérsz díjszüneteltetést,

Ha a fentiek közül bármelyik feltétel változik, a költségmutató is változni fog.

Mit nem tartalmaz a TKM mutató?

Vannak olyan költségelemek, amik nem kerülnek be a TKM számítás képletébe. Ilyen például

• az indexálás, azaz az éves díjnövekedés mértéke, hiszen ezt legtöbbször szabadon változtathatod évente,
• a biztosítási összeg kifizetéséhez kapcsolódó adók és járulékok,
• olyan bónuszt, ami nem jár minden esetben.

Ne válassz nyugdíjbiztosítást kizárólag a TKM alapján

Ahogy fentebb bemutattam neked, a teljes költségmutató kalkulálására egy modell szolgál, amiben egy példaügyféllel számolnak a magyar biztosítók.

Fontos, hogy nem a te saját nyugdíjbiztosítás szerződésed TKM-értékét látod. Hiszen, ha te bármennyire is eltérsz ettől a példaügyféltől – nem pont 35 éves vagy, eltér a futamidőd, amikor a szerződés lejár vagy a példától eltérő díjat fizetsz – már nem lesz a te nyugdíjbiztosítás szerződésedre alkalmazható a TKM mutató.

Abban az esetben is más lesz a TKM érték, ha valamilyen kiegészítő biztosítást vásárolsz a nyugdíjbiztosításod mellé, például egy balesetbiztosítást. Ennek a költségeivel nem számol a TKM.

A TKM tehát egy megközelítő képet ad neked arról, hogy éppen mekkora az átlagos költségszint az élet és nyugdíjbiztosítások piacán.

Ahhoz, hogy a te személyre szabott költségszerkezetedet megismerd, egyedi kalkulációra van szükség, amiben a GRANTIS öngondoskodási szakértői is tudnak segíteni. Előfordulhat akár, hogy egy megtakarítási szempontból egyébként jónak ítélt nyugdíjbiztosítás költségmutatója magasabb, ám csak azért, mert a kockázati díjrész nagyobb. Tehát a hozzácsatolt életbiztosítás kerül többe.

A TKM előnyei

A TKM-mel az ügyfelek egy iránymutatást kapnak arra, hogy azonos körülmények között melyik szerződésnek mekkora a költsége, segítve így az összehasonlítást.

A teljes költségmutató azért előnyös, mert

Érdemes a TKM alapján nyugdíjbiztosítást választani?

Alapvetően nem érdemes csak a TKM mutatóból kiindulnod, amikor élet- és nyugdíjbiztosítások összehasonlítása vagy kiválasztása a célod.

A TKM mindössze egy olyan érték, ami segít eligazodni a biztosítási költségek között és hogy lásd, nagyjából mennyibe kerülnek a biztosítások és pénztári megtakarítások akkor, amikor éppen vizsgálod azokat. Abban tehát segít, hogy lefüleld a túl drága vagy túl olcsó nyugdíj ajánlatokat. Ha ilyenekkel találkozol, érdemes rákérdezni a tanácsadódnál, hogy mi az oka a nagy eltérésnek.

Az élet- és nyugdíjbiztosítások kiválasztásának több fontos szempontja van, és csak egy ezek közül a költség. Érdemes még figyelned arra, hogy

• unit-linked megtakarítások esetén milyen eszközalapok érhetők el, azok hogyan teljesítettek a múltban. Ez ugyanis meghatározhatja a nyugdíjbiztosításod hozam termelő képességét a futamidő során.
• Mennyire stabil és megbízható a biztosító? Tagja a viszontbiztosítási rendszernek?
• Milyen eredményei vannak a biztosító portfóliókezelőjének (ebben leginkább az öngondoskodási tanácsadód tud segíteni)? Hogyan reagáltak az általa kezelt befektetési alapok egy-egy válság során?
• Mennyire likvid a megtakarítás, azaz milyen könnyen tudsz pénzt kivenni belőle, ha éppen szükséged van rá? Egy unit linked nyugdíjbiztosításnál jellemzően sokkal olcsóbban tudsz pénzt kivenni az eseti számláról, mintha részbe visszavásárolnád a megtakarítást.
• Milyen különböző kiegészítő biztosítások köthetők a szerződéshez és azok milyen áron érhetők el?
• Milyen a hűségbónusz szerkezete és mekkora díjat ír jóvá a biztosító? Milyen időközönként kapsz bónuszt és mit kell hozzá tenned?

Miben segíthet neked a GRANTIS szakértője?

Ezeket a szempontokat fontos megismerned ahhoz, hogy tudatos pénzügyi döntést hozz. Olyat, ami akár évtizedekig elkísér. Viszont a fentiek megismerése időt és kutatómunkát igényel. A GRANTIS nyugdíjtanácsadói ebben tudnak segíteni neked.

Mivel napi szinten foglalkozunk a nyugdíjbiztosítások független összehasonlításával, pontos válaszokat tudnak neked adni a több mint 10 éves szakmai múlttal rendelkező nyugdíjszakértőink.

Ha tehát számodra is fontos, hogy pontosan tudd, milyen nyugdíj megtakarítást készülsz indítani, érdemes leülnöd beszélni díjmentesen a GRANTIS szakértőivel, akik olyan nézőpontokat is megvilágíthatnak neked, amikre esetleg te nem is gondolsz.