Nem szeretne személyes találkozót? Tanácsadásunk már online is elérhető! Tudnivalók

A válságban majd kiderül, érdemes volt-e állampapírba fektetni

Soha nem volt még ennyi megtakarítása a lakosságnak, mint ma, azonban ennek több mint fele állampapírba került. Az új állampapírok bevezetésének nem a készpénz, hanem a befektetési jegyek voltak a legnagyobb vesztesei, és hosszú távon problémákhoz vezethet, hogy az öngondoskodási termékekbe is keveset fektetnek az emberek.

A Magyar Nemzeti Bank még februárban hozta nyilvánosságra a magyar háztartások megtakarításairól szóló statisztikáját. A jegybank adatai szerint tavaly

60 000 milliárd forint fölé emelkedett a magyar háztartások bruttó pénzügyi vagyon,

vagyis a különféle megtakarítási célú termékekben és készpénzben tartott vagyon, ebben a tárgyi ingóságok és ingatlanok nincsenek benne. Ennél korábban még egy évben sem mért magasabb számot az MNB.

[A jelentés még a koronavírus-járvány kitörése előtt született – a szerk.]

Élre tört az államkötvény

A megtakarítások összértéke a 2010-es évek, azaz a 2008-as globális pénzügyi válságból történő kilábalás óta csaknem folyamatosan növekedett, eközben az egyes megtakarítástípusok egymáshoz viszonyított aránya is jelentősen eltolódott. Érdekesség, hogy az időszakban mintegy kétszeresére nőttek a készpénzes (azaz folyószámlás és fizikai pénzben tartott) megtakarítások, az összes megtakarítási forma közül ez produkálta a második legnagyobb növekedést (igaz, ennek oka részben az volt, hogy az egyéb banki betétkonstrukciók jelentős része megszűnt, vagy elvesztette vonzerejét).

A legnagyobb arányban a lakosság állampapír-megtakarításai nőttek az elmúlt években. Bár mostanában rengeteget hallhattunk a prémium állampapírok (a 2017-ben bevezetett Prémium Magyar Állampapír és a tavaly indult Magyar Állampapír Plusz) népszerűségéről, valójában már 2016-ban elindult az állampapírvagyon emelkedése, ekkor már ez volt a második legnépszerűbb megtakarítási forma.

A tavalyi év különlegessége, hogy először fordult elő, hogy a lakosságnak összesítve több pénze van állampapírban, mint folyószámlán.

Tavaly az új befektetések 64 százaléka állampapír-vásárlás volt, így a teljes állampapír-állomány 8 000 milliárd forintra nőtt.

A készpénz nem került ki a párnahuzatból

Bár alapvetően az államháztartás és általában a magyar gazdaság szempontjából jó hír az állampapír-állomány növekedése, a képet kicsit árnyalja, hogy ebben az időszakban a készpénzes és a folyószámlás megtakarítások is növekedtek.

A kormánynak az új állampapírok bevezetésével az egyik fő célja pedig éppen az volt, hogy a lakosság készpénzvagyonát aktív befektetéssé konvertálja. Hiszen, ahogy arra korábban több közgazdász is rámutatott, a párnahuzatba rejtett vagyonok valójában komoly veszteséget okoz a gazdaságnak, hiszen csak az értékük csökken az infláció miatt, miközben sem a bankok, sem az állam nem fektetheti be őket jövedelmező üzletekbe.

Ezzel szemben állampapír vásárlásával az ember gyakorlatilag hitelt ad az államnak, a pénz a költségvetésbe kerül, ahol a kormány elvileg megtérülő, gazdaságélénkítő projektekbe fektetheti, mielőtt visszafizeti a hitelező állampapír-tulajdonosnak. Persze az utóbbi években általában emelkedtek a háztartások bevételei, és ezek nagyobb részét fektetik be, mint korábban, de a meglévő készpénzes megtakarításokat még messze nem sikerült becsatornázni a gazdaságba.

Az elmúlt két évben az állampapír-állomány nem a készpénz, hanem inkább a befektetési alapok rovására nőtt. Tavaly és tavalyelőtt egyedüliként csökkent ezeknek a termékeknek az állománya, a befektetők mintegy 336 millió forintot vontak ki az alapokból. Ez persze abból a szempontból érthető, hogy a prémium állampapírok kamatja megközelíti azt a hasznot, amit a befektetési alapok jó esetben megtermelnek, csak épp az előbbiek hozama garantált. Ráadásul tavaly nyár óta kamatadót sem kell fizetni az új állampapírokkal elért bevételek után.

Nőtt az öngondoskodás, de nem eléggé

Szintén problémás, hogy továbbra is kifejezetten alacsony az öngondoskodási termékek elterjedtsége. Bár tavaly a nyugdíjpénztárak állománya 9 százalékkal, az életbiztosításoké 8,1 százalékkal nőtt, ezek összértéke még mindig jelentősen elmarad az állampapíroktól, vagy akár a készpénzes megtakarításoktól, annak ellenére, hogy a nyugdíj-előtakarékosságokat például adókedvezménnyel is támogatja az állam. További probléma, hogy a szolgáltatók viszonylag nehezen találnak új tagokat a fiatalok közül: az MNB adatai szerint például 2016 és 2019 között több mint 10 százalékkal csökkent a 30 év alatti nyugdíjpénztári tagok száma, de ugyanebben az időszakban a 30-as, 40-es pénztártagok száma is hasonló mértékben esett vissza.

Az alacsony öngondoskodási ráta veszélyeire egyébként az MNB is figyelmeztetett, tavaly azt javasolták, teljesen újfajta alapok bevezetésével és további szolgáltatásokkal (állami normatíva, beépített egészségbiztosítás) kellene vonzóbbá tenni az öngondoskodást.

Bár az állampapírok garantált kamata csábítónak tűnik, hosszú távon ezek mégsem tekinthetők biztonságos megtakarításnak. A jelenlegi prémium állampapírokkal komoly hozam érhető el, ezek viszont legkésőbb 5 év múlva már lejárnak. Ha szeretnénk, hogy befektetésünk értéke növekedjen, újra be kell fektetnünk a pénzünket, azonban

semmi garancia nincs rá, hogy ekkor is ugyanilyen kedvező hozamú állampapírok állnak majd rendelkezésre.

Hosszú távú befektetésre az öngondoskodási alapok egyrészt azért alkalmasabbak, mert ezek esetében vagy egy távoli eseményhez kötött a lejárat (nyugdíj-megtakarítások esetében például a nyugdíjba vonuláshoz), vagy (mint az életbiztosítások esetében) az eredeti feltételekkel meghosszabbítható a futamidő. Másrészt az ilyen befektetéseknél az ügyfél olyan előnyöket kap, amelyek a futamidő előrehaladtával összeadódnak. A nyugdíjcélú megtakarításoknál ilyen a 20 százalékos szja-jóváírási lehetőség, a befektetési célú életbiztosításoknál pedig az 5 és 10 évnyi tagság után belépő adókedvezmény, majd adómentesség. A biztosítások (élet- vagy nyugdíjbiztosítások) további előnye, hogy a megtakarítás semmilyen módon nem elidegeníthető, például nem inkasszózható tartozás esetén sem.

Jelentkezzen díjmentes és független tanácsadásunkra!

Számíthat ránk a pénzügyekben az élet legtöbb területén. Ossza meg velünk elképzeléseit, és segítünk megtalálni azt, ami a legkedvezőbb megoldást nyújtja Önnek.
Ez történik,
miután jelentkezik

További cikkeink