Nyugdíj megtakarítás: Nyugdíjbiztosítás, NYESZ vagy Önkéntes nyugdíjpénztár?

Az önkéntes nyugdíjpénztár 1993-ban jött létre, ezt követte a nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ) 2006-ban, majd végül a nyugdíjbiztosítás 2014-ben. Mindhárom megoldásban közös, hogy a futamidő végét a nyugdíjkorhatár kezdete jelenti, illetve mindegyik esetében 20% adókedvezmény (adójóváírás) jár az éves befizetések után, ennek a támogatásnak az éves maximuma azonban már nem egyforma.

A továbbiakban egyesével végigvesszük a különbségeket, a hangsúlyt az előnyökre és hátrányokra fektetve.

A főbb szempontok az alábbiak lesznek:

• hol forgalmazzák a megtakarítást?
• van-e minimálisan elvárt befizetés?
• hány befektetési lehetőséget kínál?
• milyenek a hozamkilátások?
• milyen és mekkora költségek vannak?
• milyen a megtakarítás hozzáférhetősége?
• milyen feltételekkel örökölhető?
• évente mennyi a maximális adójóváírás?
• mikor érdemes választani?

Önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP)

Az önkéntes nyugdíjpénztár, ahogy neve is mutatja, egy pénztári megtakarítási forma. Több mint 20 nyugdíjpénztár közül lehet választani Magyarországon, ezeknek 75%-a banki-biztosítói kötődésű.

A havi minimum befizetés (tagdíj) 3–5 ezer forint. Az átlag pénztártag meg is elégszik ennyivel (az Állami Számvevőszék tanulmánya szerint), ami csak a lelkiismeret megnyugtatására elég, élhető nyugdíj-kiegészítésre nem. Ha nem fizeted be ezt a minimumot, akkor se történik sok minden: az egyéni számlád hozamából levonhatnak havonta maximum 4 ezer forintot. Ez a szankció nem elég drasztikus ahhoz, hogy motiváló legyen, ezt bizonyítja, hogy 40% feletti a tagdíjat nem fizetők aránya.

A befizetéseidet befektetik neked, ezeknek a részleteibe nem látsz bele. 3–5 portfólió közül választhatsz, amiket kockázati szintek szerint hoztak létre. A befektetési politikájuk általában konzervatív, vagyis kockázatkerülő, ami azt jelenti, hogy főként állampapírokba fektetnek, ami mérsékelt hozamkilátásokat eredményez. Portfóliót választani legfeljebb a múltbéli hozamok alapján tudsz, ami nem feltétlen kifizetődő taktika (a múlt nem garancia a jövőre nézve).

Az éves költségeket a következő jogcímen szedik be: működési és likviditási tartalékra levont tagdíjrész, vagyonkezelési díj és letétkezelési díj. Ezeket a pénztár köteles százalékosan közzétenni. Egy költségelemet viszont nem köteles kimutatni, ez pedig az esetleges alapkezelői díj, ami a befektetést terheli. A költségek egy részét a befizetéseidből vonják le (1–10%), de vagyonarányos költségek is vannak, amik a bent lévő megtakarításod egészéből vonódnak le (ez az, ami nincs transzparensen kimutatva, így százalékosan nem kifejezhető).

A nyugdíjpénztári megtakarítás a nyugdíjba vonuláskor vehető fel adómentesen, de ehhez a legalább 10 éves tagsági viszonynak meg kell lennie. Fontos tudni, hogy a nyugdíjkorhatár emelésével a hozzáférhetőség is későbbre tolódik, ami mindenképp hátrány. A nyugdíjpénztári hozam 10 év után válik adómentessé, a tőke 20 év után. Ellenkező esetben, ha kiveszed, 15% szja-t és 19,5% eho-t kell utána fizetni (az adóalap a futamidő szerint változik). Haláleseti kedvezményezett megjelölésére van lehetőség, ilyenkor az öröklés illetékmentes, és hagyatéki eljáráson kívül zajlik.

Az éves maximális adókedvezmény (jóváírás) 150 ezer forint.

Akkor válaszd, ha kevesebb, mint 10 éved van a nyugdíjig, és emiatt a legfőbb szempont a biztonság, nem pedig a magas hozam.

Nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ)

A nyugdíj-előtakarékossági számlákat a bankfiókok forgalmazzák, körülbelül 7 hazai bank foglalkozik vele. A NYESZ ugyanolyan értékpapírszámla, mint a többi, azzal a különbséggel, hogy nyugdíjcélra használható fel az itt gyűjtött összeg. A NYESZ tehát önmagában csak egy üres számla, amit neked kell megtöltened tartalommal.

Minimum befizetést csak a számla indításakor kérhetnek, ezek után annyi pénzt teszel rá, amennyit szeretnél. Senki nem fog noszogatni, ha évekig nem fizetsz be rá semennyit – persze így sem hozamod, sem nyugdíjad nem lesz. A számlanyitási díj egyébként néhány ezer forint, a számlavezetési díj is hasonló összeg évente. Így nézve a NYESZ nagyon olcsó, hiszen nincs vagyonarányos költség. Ez mindaddig igaz, amíg nem állítod össze a befektetési portfóliódat.

Ez ugyanis a te feladatod, ebben segítséget senkitől nem kapsz. Te döntöd el, hogy melyik befektetési alapba teszed a pénzed. Amint aktívan kezelt alapba fektetsz, máris megjelenik 2-3% vagyonarányos költség évente. Emellett egyébként kötvényeket, állampapírokat, részvényeket, ETF-eket és más egyéb értékpapírokat is vehetsz a számládra – változó költségek mellett.

A hozamod tehát annyi, amennyit elérsz, minden rajtad múlik. A költségeket is te szabályozod azzal, hogy milyen befektetéseket választasz. Több ezer lehetőség közül választhatsz, ami lehet előny is, ugyanakkor a legtöbb embernek inkább hátrány.

A NYESZ-szel gyűjtött összeghez akkor férhetsz hozzá, ha elérted a nyugdíjkorhatárt, és ha a számlát már legalább 10 éve vezeted. Ha növelik a nyugdíjkorhatárt, akkor az adómentes hozzáférhetőség lehetősége is későbbre tolódik. Ha előbb hozzányúlsz, akkor a pénzkivétel után 15% szja-t és 19,5% eho-t kell fizetned, illetve az adókedvezményeket vissza kell adnod 20%-os büntetőkamattal kiegészítve. Haláleseti kedvezményezett megjelölésére nincs lehetőség, hagyatéki eljárás keretében öröklődik.

Az éves maximális adókedvezmény (jóváírás) 100 ezer forint.

Akkor válaszd, ha aktív befektető vagy, jól ismered az értékpapírokat, és kellően fegyelmezett vagy ahhoz, hogy ténylegesen félretedd a nyugdíjra szánt összeget akkor is, ha nem kötelező.

Nyugdíjbiztosítás

A nyugdíjbiztosításokat a biztosítótársaságok forgalmazzák. Bár csak 2014 óta léteznek, valójában régi konstrukcióról van szó. A nyugdíjbiztosítás ugyanis megtakarítási célú életbiztosítást jelent, ami már több mint 20 éve jelen van Magyarországon. A különbség annyi a hagyományos életbiztosításokhoz képest, hogy a futamidő vége a nyugdíjkorhatárhoz kötött, illetve hogy adókedvezményt lehet igénybe venni a befizetések után.

Egy nyugdíjbiztosítás általában havi 10-12 ezer forinttól kezdve indítható el, de a havi befizetések átlagosan 20-22 ezer forint körül szoktak alakulni, ami már elég lehet az ütőképes nyugdíj-kiegészítés felépítéséhez. Ha anyagi nehézségek adódnak, akkor díjcsökkentés, díjszüneteltetés és díjmentesítés is kérhető bizonyos feltételek mellett.

Mi történik a befizetéseddel? Itthon több mint 15 biztosító foglalkozik nyugdíjbiztosítással, és náluk külön-külön is 10-25 befektetési portfólió (eszközalap) közül lehet választani. A hozamod a befektetési portfóliód teljesítményétől függ.

Mivel ezt összeállítják neked, nem kell hozzá értened. Ha menedzselt portfóliót választasz, akkor a nyugdíjbiztosítás szinte nulla időráfordítással működik, mert a portfóliómenedzser és az alapkezelő elvégzi helyetted a munkát. Ez a legtöbb ember számára hatalmas előnyt jelent. A vagyonarányos költségek miatt a portfóliókezelők érdekeltek abban, hogy sikerre vigyék a befektetésed, mert ebből ők is részesülnek. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján szép munkát végeztek hozamok terén, erről te is megbizonyosodhatsz:

A költségeket egyetlen számba sűrítve adja meg a Teljes Költségmutató (TKM). Ez egy százalékos érték, ami az éves átlagköltséget mutatja meg adott futamidő esetén, és ebben tényleg minden költség benne van. A nyugdíjbiztosítások emiatt transzparensek és összehasonlíthatóak, mert a költségszerkezetük egységes, és nincsenek eltitkolt, rejtett költségelemek (mint a pénztáraknál). A törvények szabályozzák a TKM maximális értékét is. A jelenlegi átlagköltség 3,5% körül mozog, de a 2%-os tartományban is lehet konstrukciókat találni.

A nyugdíjbiztosítással gyűjtött összeghez a nyugdíjkorhatár elérésekor férhetsz hozzá. Fontos körülmény, hogy a szerződés aláírásakor érvényben lévő nyugdíjkorhatár a mérvadó. Vagyis a nyugdíjbiztosítás rögzíti ezt a korhatárt függetlenül attól, hogy később emelik-e. Ilyen téren a nyugdíjbiztosítás egyedülálló, mert nem függ a korhatár változásaitól: ha most 65 év áll a szerződésben, akkor ez 30 év múlva is ennyi lesz.

A nyugdíjkorhatár elérése előtt csak úgy lehet kivenni a megtakarítást, ha 15% szja-t fizetsz utána, eho-t viszont nem kell. 10 év elteltével már szja-t sem kell fizetned. Az adókedvezményt viszont vissza kell adnod 20%-nyi büntetőkamattal kiegészítve. Arra is figyelj, hogy a legtöbb költséget az első 3 évben vonják le, tehát ha ilyen hamar felmondod a szerződést, akkor ezt a veszteséget nem tudják neked bónuszok formájában visszaadni.

Halál vagy 40%-ot meghaladó egészségkárosodás (rokkantság) esetén adómentes a kifizetés, és haláleseti kedvezményezett is megadható. Ilyenkor az öröklés hagyatéki eljáráson kívül zajlik, adó- és illetékmentesen. A nyugdíjbiztosítással gyűjtött összeg nem vonható végrehajtás és inkasszó alá.

Az éves maximális adókedvezmény (jóváírás) 130 ezer forint.

Akkor válaszd, ha legalább 10-15 éved van még a nyugdíjig, és úgy szeretnél minél magasabb hozamokat elérni, hogy közben sem szakértelemre, sem időráfordításra nincs szükség a részedről.

Ha alaposabban megismernéd, itt foglaltuk össze a legtöbb tudnivalót a nyugdíjbiztosításokról.

Melyiket válaszd?

A cikk talán legnagyobb tanulsága, hogy a téma bonyolultabb, mint amilyennek elsőre látszik. Sok-sok szempontot kell mérlegelned, és ezek alapján megkeresned azt, ami hozzád legjobban illik.

Akkor tudnál racionális döntést hozni, ha mind a 20 pénztár, 7 bank és 15 biztosító kínálatát ismernéd. Szerencsére erre nincs szükség, mert mi ismerjük őket helyetted is. Miután felmértük a személyes élethelyzetedet, javaslatot tudunk tenni, milyen megoldások illenek hozzád. Nem kell pusztán az adott szavunkban hinned: állításainkat ehhez a kalkulátorhoz hasonlóan számokkal támasztjuk alá.

Iratkozz fel egy ingyenes tanácsadásra, és megkeressük a hozzád leginkább illő ajánlatot!