Sokszor kérdezik tőlünk barátok, ismerősök és az ügyfeleink is, hogy melyik a legjobb befektetés. Ezt gyakran úgy is megfogalmazzák, hogy van egymillió, kétmillió, bármennyi forintom, mibe fektessem? Erre csak azt a csalódást keltő választ tudjuk adni, hogy attól függ.

Bárcsak ilyen egyszerűen megállapíthatnánk, melyik a legjobb befektetés! De sajnos tényleg nincs erre általános válasz. Minden attól függ, hogy mennyi pénzt tudsz mellőzni, mennyi időre, ami pedig attól függ, hogy mennyi vésztartalékod van, mekkora a hiteltartozásod, kell-e a gyerekek tandíját fizetni stb.

De attól is függ, hogy mekkora kockázatot vagy hajlandó eltűrni. Ha a befektetett tőkéd harmada elpárolog, akkor rohansz, és adod is el a részvényeidet? Ez esetben biztos a bukás, és a tőzsde nem neked való.

Bár nincs egyetlen legjobb befektetés, a jó hír az, hogy így legalább mindenki megtalálhatja azt, ami hozzá illik. Nem csak a részvény lehet jó befektetés, mivel ezen kívül állampapír, befektetési alap, megtakarításos életbiztosítás és még nagyon sok más egyéb befektetési lehetőség van.

Ezt a cikket azoknak írtuk, akik az alapvető befektetési eszközökkel szeretnének tisztában lenni. Érthetően mutatjuk be az egyes opciókat, alapfogalmakat, és egyikbe se megyünk bele túl részletesen. Amelyik bővebben is érdekel, arról viszont hosszabb cikket is elolvashatsz a kattintás után.

Ebben a cikkben az alábbi befektetési formákról olvashatsz:

Állampapír

Az állampapír a Magyar Állam által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. Vagyis az államnak kölcsönadott pénzedért cserébe kamatot kapsz. Rövid, közép és hosszú távú befektetés, ami alacsony kockázatok mellett fix vagy változó kamatot fizet, akár infláció felett is.

Népszerű állampapír például a Magyar Állampapír Plusz (MÁP Plusz, MÁP+) vagy a Prémium Magyar Állampapír (PMÁP).

Bővebben itt olvashatsz az állampapírok működéséről, például hogyan lehet megvenni, eladni, mikor és mennyi kamatot kapsz az állampapír után stb.

Részvény

Amikor részvényt vásárolsz, akkor egy vállalat résztulajdonosává válsz, ami azt is jelenti, hogy részesedhetsz a cég profitjából, ha a részvénytársaság fizet osztalékot.

A részvényt tovább is adhatod. Ha drágábban adod el, mint amennyiért vetted, akkor hozamod termelődik. Hogy mennyiért tudod megvenni, majd eladni, azt mindig az aktuális árfolyam szabja meg, amit a kereslet-kínálat határoz meg.

Ha egy részvényt többen szeretnének megvenni, mint ahányan eladni, akkor megnő rá a kereslet, vagyis emelkedik az árfolyama.

Ha egy részvényt alacsonyabb árfolyamon adsz el, mint amennyiért megvetted, akkor veszteséged keletkezik a részvény eladás során. Az időzítés tehát nagyon nem mindegy, ezért fordulhat elő, hogy akár évekig is érdemes tartani egy részvényt az eladás előtt.

A részvényekről itt tudhatsz meg többet.

Vállalati kötvény

A kötvény egy hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. Ha egy vállalatnak forrásbevonásra van szüksége, akkor kötvényt bocsáthat ki, vagyis egy adott összegért cserébe meghatározott időn belül meghatározott kamatot fizet – ezt takarja a vállalati kötvény fogalma.

A vállalati kötvényekről itt írtunk részletesen.

Befektetési alapok

A befektetési alapok azért jöttek létre, hogy azok a kisbefektetők, akik nem tudnak kellő mennyiségű és változatos értékpapírokat vásárolni, együttes erővel, egy befektetői közösség részeként jól diverzifikált portfóliót tudjanak létrehozni, csökkentve ezzel a költségeket és a kockázatokat, ugyanakkor a hozamokból mindenki részesül.

Az alaphoz befektetési jegy vásárlásával lehet csatlakozni. Egy befektetési jegy lényegében egy értékpapír-csomagot takar, ami az alap befektetési stratégiájától függően állhat részvényekből, kötvényekből, állampapírokból, származtatott ügyletekből stb.

A befektetési alap árfolyamát úgy kapjuk meg, hogy az alap összes vagyonát és követelését elosztjuk a befektetési jegyek számával – ez az egy jegyre jutó nettó eszközérték.

A hozamot az adja, ha a befektetési jegyet magasabb árfolyamon adod el, mint amilyen árfolyamon megvetted.

A befektetési alapokról itt írtunk részletesen.

ETF

Az indexkövető alap, vagyis az ETF/(Exchange Traded Funds) a befektetési alapoknak egy passzívan kezelt típusa, ami valamely tőzsdei index teljesítményét képezi le (pl. S&P 500, NASDAQ, DAX, BUX stb.). Vagyis nincs portfóliókezelő, aki aktívan menedzselné a portfólió összetételét, hiszen úgyis egy meghatározott index összetételét követi le. Ennek az az előnye, hogy az ETF-befektetés költsége alacsony.

Megtakarításos életbiztosítás

A megtakarításos életbiztosítások az eddig felsorolt értékpapírokat, vagyis állampapírokat, részvényeket, kötvényeket, befektetési jegyeket és ETF-eket egyesítik egy közös befektetői portfólióba.

Ezen kívül haláleseti és rokkantsági térítést is vállalnak, de a fő céljuk nem a kockázati/védelem, hanem a tőkefelhalmozás.

Egy megtakarításos életbiztosítás fizethet fix kamatot, ha garantált lejárati összegre szerződsz, ilyenkor kamatkockázat nincs. Ugyanakkor van olyan módozat is, ahol a hozam nem garantált, ellenben magasabb a hozampotenciál.

Legalább 10 évre érdemes megkötni, de a biztosítói ajánlás 15-20 év is lehet, vagyis egy hosszú távú befektetésről beszélünk.

A megtakarításos életbiztosítások működéséről itt írtunk bővebben.

TBSZ számla

A TBSZ,/vagyis Tartós Befektetési Számla egy speciális értékpapírszámla, amire az előbbiekben felsorolt értékpapírok közül lehet vásárolni. A különlegességét az adja, hogy meg lehet vele spórolni a hozamnyereség után fizetendő kamatadót, cserébe viszont csak a gyűjtőévben lehet rá értékpapírt vásárolni. A gyűjtési időszak a szerződéskötéstől a szerződéskötés évének utolsó napjáig tart, tehát maximum egy évig lehet a tőkét felhalmozni. Ezután kezdődik a lekötési időszak, ilyenkor már új befizetés nem lehetséges, a számlán lévő összeg csak a kamat összegével nőhet, és pénzt sem lehet róla kivenni, különben a lekötés megszakad, és a TBSZ megszűnik.

A lekötési időszak 3 vagy 5 év. Három év után a kamatadó 15%-ról 10%-ra csökken. Két évvel később, vagyis összesen öt évnyi lekötés után a kamatadó 0%-ra csökken, azaz a TBSZ kamatadó-mentessé válik.

Befektetési arany

Az aranyat a közhiedelem jó befektetésnek tartja, a valóság azonban az, hogy ugyanúgy nem mentes az árfolyamkockázattól, mint például a részvények, és ezt a historikus adatok is alátámasztják. Vagyis semmi nem garantálja, hogy az ára mindig felfelé megy, és ezért mindig drágábban lehet majd eladni, mint amennyiért megvetted. A befektetési aranyról részletes cikket írtunk.

Ezen kívül a fizikai arany biztonságos tárolása körülményes és költséges lehet, ha nem szeretnéd, hogy esetleg ellopják. Ha nem értesz hozzá, akkor könnyen belefuthatsz hamisítványba, vagy kiderülhet, hogy közel sem olyan nagy az aranytartalma, mint amilyennek mondják.

Ha aranyszámlát nyitsz, vagyis az aranyat nem te magad tárolod, sőt soha nem is látod, az valószínűleg pont a lényegét veszi el az aranybefektetésnek, mert ugyanolyan virtuális befektetéssé válik, mint a tőzsdézés. Megvan az a veszély is, hogy átverés áldozatává válsz, és valójában a messzi földön “tárolt” arany nem is létezik.

Befektetések kötött céllal

Az eddigiekben felsorolt befektetések mind alkalmasak lehetnek arra, hogy tetszőleges céllal felhasználd őket, így például a nyugdíjas éveidet vagy gyermekeid taníttatását is finanszírozhatod belőle.

Léteznek azonban olyan befektetések, amiknek konkrét céljuk van, ilyen például a nyugdíjcélú megtakarítás vagy a babakötvény.

Nyugdíj-előtakarékosság

Jogi értelemben a nyugdíj-előtakarékossági formák közé három olyan szerződéstípus tartozik, amelyek lejárata a nyugdíjkorhatár eléréséhez kapcsolódik:

Mindegyikről olvashatsz külön-külön is, a nyugdíj-előtakarékosságokat ebben a cikkben hasonlítottuk össze.

Gyermek megtakarítás: Babakötvény

Sok befektetési típus alkalmas arra, hogy a gyermekeid számára pénzt gyűjts, de amit szigorúan erre a célra hoztak létre, az a Start-számla és az erre vásárolható speciális állampapír, a Babakötvény. Az itt gyűjtött összeget az állam a megtakarítás arányában pénzösszeggel és kamatokkal is támogatja, amit lejáratkor a gyermeked fog megkapni.