Nem szeretne személyes találkozót? Tanácsadásunk már online is elérhető! Tudnivalók

Sokakat foglalkoztat a téma, hogy mi lesz a nyugdíj-megtakarításukkal, ha jön a válság, elvégre a hozamokat negatívan érintheti egy gazdasági visszaesés. A Business Insider üzleti lap olyan befektetőket kérdezett meg, akik szintén nyugdíjba készültek menni, amikor beütött a 2008-2009-es világválság, így más stratégiához kellett folyamodniuk.

Bő 10 éve már annak, hogy a legutóbbi gazdasági válság végigsöpört a világon. Akkor is gondban lehetett az, aki nyugdíjba szeretett volna menni, mert bár úgy tervezte, hogy felveszi a pénzt, de mégsem tehette, különben rossz árfolyamon száll ki a befektetéséből. A Business Insider olyan amerikaiakat kutatott fel, akik jól vették az akadályt.

A beszámolóik alapján a tanulság három részre bontható.

1. Ne pánikolj, és ne szállj ki a befektetéseidből

Hosszabb cikkben foglalkoztunk már azzal, hogy miért rossz, ha valaki most nyúl hozzá a nyugdíjcélú befektetéseihez (vagy úgy egyáltalán bármilyen hosszú távú megtakarításhoz). Akinek még legalább 10 éve van a nyugdíjig, annak nem kell aggódnia a befektetései miatt. Bőven van még ideje helyreállnia a tőzsdének és a gazdaságnak.

Ahogy az egyik riportalany, Corky Ewing elmondta: válság alatt sosem adott el semmilyen értékpapírt, sőt csak vette és vette őket, kihasználva, hogy olcsók. Később ebből profitált. Ha nem így tesz, biztosan sok hozamtól esett volna el.

Fontos tehát, hogy időt nyerjünk. Ha nincs már 10 évünk sem, akkor segíthet az időnyerésben, ha járadékban, azaz havi kisebb összegekben kérjük a nyugdíj-megtakarítás kifizetését. Így mindig csak egy havi járadéknyit szabadítunk fel a befektetésünkből, és a bent maradó rész tovább tudja termelni a hozamokat. Így nem maradunk teljesen pénz nélkül, és a befektetésünk hozamait sem pazaroljuk el.

2. Jókor válts befektetési portfóliót

Akár NYESZ, akár nyugdíjbiztosítás, akár önkéntes nyugdíjpénztár az a megtakarítás, amivel a nyugdíjas éveidre készülsz, fontos, hogy a nyugdíjhoz közeledve a részvények arányát csökkentsd a befektetési portfóliódban.

NYESZ esetében teljesen rajtad áll, milyen értékpapírokat vásárolsz, nyugdíjbiztosításnál és nyugdíjpénztárnál viszont eszközalapot/portfóliót kell váltanod. Persze ezt sem ész nélkül, mert ha rosszkor váltasz, akkor az épp ugyanolyan, mintha rosszkor szállnál ki a befektetésedből. Ha megfelelő szakember segítségét kérted, akkor még időben szólt neked, mikor válts (fellendülés idején kell, nem akkor, mikor visszaesés van).

A részvények (stocks) és a kötvények (bonds) ajánlott aránya a nyugdíjhoz közeledve

A lényeg az, hogy a nyugdíj előtti utolsó 10 évben a részvényarány 20-40%-ra csökkenjen. A részvények magas hozamra képesek, ugyanakkor nagyon ingadozó az árfolyamuk (lásd most is). Az utolsó 10 évben viszont már nem akarsz kockáztatni, mert lehet, hogy szükséged lesz a pénzre 65 évesen, és nincs időd kivárni, amíg helyreáll az árfolyam. Így csak részben érdemes részvényekre alapozni, a befektetés nagyobb része biztonságosabb eszközökben, mint pl. államkötvényben és készpénzben fog állni.

Ha valaki 60 évesen is kockázatvállaló portfólióban van, aminek 80-90%-a részvény, az komoly veszély lehet.

3. Mindig legyünk felkészülve

Válság mindig lesz, a kérdés csak az, hogy mikor. A válságoknak viszont van egy olyan tulajdonságuk, hogy sosem tudni, mikor jönnek. Ha tudnánk, akkor elkerülhetőek lennének. Éppen ezért mindig kell legyen válságtervünk.

Edd Stanton és felesége, Cynthia autókölcsönzéssel és ingatlanbefektetéssel foglalkoztak, de a 2009-es válság során tönkrementek. Számukra a külföldre költözés jelentette a kiutat.

Nem állítjuk, hogy ez jó példa, de az tény, hogy ha szükséges, újra kell tervezni a dolgokat. Óvatosnak kell lenni, és visszafogni a költéseket, ahol lehet. Hiába akarunk már régóta egzotikus helyre repülni, nem most kell befizetni külföldi nyaralásra, bár erre egyelőre lehetőség sincs. Kerülni kell a luxuskiadásokat, és halasztani a halasztható felújításokat. Fel kell készülni egy esetleges munkahelyvesztésre, és ennek tudatában tartalékolni. Ha valaki valóban nyugdíj előtt áll, akkor pedig el lehet gondolkodni a nagy családi ház kisebbre cserélésén – az ingatlanárak vélhetően kedvezően is fognak alakulni.

Végső esetben lehet, hogy hozzá kell nyúlni a nyugdíj-megtakarításhoz, de még a veszteségek árán is jobb, hogy lehet valamihez nyúlni, mintha semennyi megtakarításunk nem lenne.

Március 23-án 30%-os mínuszban állt a tőzsde az év első napjához képest, miután a járvány okozta intézkedések elkezdték éreztetni a hatásukat. Kétségtelen, hogy ez a visszaesés a magyar emberek befektetéseire, nyugdíj-megtakarításaira is kihatott. Sokaknak ijesztő lehet belegondolni, meddig eshet még a tőzsde, és mi lesz a megtakarított pénzükkel. A legrosszabb döntés mégis az lenne, ha most szállnál ki a befektetésedből, mert akkor biztosan sok veszteséget fogsz realizálni, pedig elkerülhető lenne.

Az első, ami felmerülhet benned, hogy mi közöd a tőzsdéhez, ha nem is szoktál részvényt vásárolni. Azt viszont tudnod kell, hogy ha befektetési célú életbiztosítást kötöttél, vagy önkéntes nyugdíjpénztári tag vagy, netán nyugdíjbiztosításod van, akkor a te pénzed egy része is ott van a tőzsdén. Természetesen a felsorolt megtakarítási típusok nem csak részvényekből állnak, jócskán tartalmaznak állampapírt és egyéb értékpapírokat is, amik ellensúlyozzák a tőzsde visszaesését. De az kétségtelen, hogy a tőzsdei teljesítmény kisebb-nagyobb mértékben befolyásolja a hozamaidat. (Ha megfelelő pénzügyi tanácsadót választottál, akkor erről nem most hallasz először.)

A 2020-as hozamok pedig nem állnak jól, ez kétségtelen. A média úton-útfélen emlékeztet is erre, mikor az elmúlt 3 hónap hozamait mutogatja:

S&P 500 árfolyama, 2020. január-március

Jól látszik, hogy március 23-án már mínusz 30%-on állt az amerikai tőzsde január 1-jéhez képest; az a tőzsde, amit a legjobbnak mondanak a világon. És talán az sem vígasztal, hogy azóta növekedett az árfolyam, és a csökkenés már „csak” 20%-os. Igen, ez még mindig elég rossz, de legalább már nem csökken. Persze ez nem azt jelenti, hogy innentől már nem is fog.

Hol van ennek a vége?

A grafikont látva elfoghat a pánik, hogy mi van, ha ez a csökkenés nem áll meg. Hol a vége? -80%? -200%? Azért ekkora visszaesés elég valószínűtlen. A jövőt mi sem látjuk, de a tőzsde 90 éves pályafutása alatt sok mindent láthattunk már, ami ezután is tanulságos lehet.

Úgy tűnhet, hogy most valami egészen rendkívüli történt, és tény, hogy ilyen súlyos járványügyi helyzet 100 éve nem volt. Ami a tőzsdén történik, az viszont mondhatni normális. Aki látott már 10 évnél hosszabb hozamgörbét, az tudja, hogy a fellendülések és a visszaesések ciklikusan váltják egymást. Ez így van, mióta világ a világ.

Az amerikai tőzsde elmúlt 90 évében 12-szer (!) volt legalább 30%-os visszaesés.

Ezek után mégis mi a fenének tőzsdézik még bárki is? – teheted fel a kérdést. Azért, mert a tőzsde hosszú távon nézve így is növekszik:

S&P 500 árfolyama, 1928–2020

Ennyi idő távlatából az utóbbi időszak visszaesése alig látszik. Egy apróbb döccenő az egész. De nézzük meg ugyanezt egy rövidebb időtávon, mondjuk az elmúlt 25 évre vetítve:

S&P 500 árfolyama, 1995–2020

Azért így sem tűnik túl vészesnek. Egyértelműen leolvashatóak a válságok időpontjai: a dotkom lufi, a 2007-2009-es jelzáloghitel-válság, és a 2020-as koronavírus-járvány okozta válság, aminek még nem látjuk a végét. Az viszont jól látszik, hogy a visszaeséseket növekedés követte, igaz több évbe is beletelt, mire az árfolyam visszakapaszkodott a nullára. Ez elvileg nem szabadna, hogy zavarjon, elvégre hosszú távú megtakarítást indítottál 10-15-20 évre. Miért zavarna néhány év visszaesés, ha úgyse terveztél hozzányúlni a pénzedhez legalább 10 évig?

A korábbi válságokat is növekedés követte

Ne feledd az árfolyamok jelentését. Számodra az a legfontosabb, hogy mikor lépsz be a tőzsdére, és mikor lépsz ki onnan. Ami a kettő közt van, az virtuális. Az árfolyam csak egy aktuális pillanatképet ad, mi lenne, ha most vennéd ki a befektetésed. Éppen ezért nonszensz, amikor a média azzal riogat, hogy mennyit esett a tőzsde (vagy épp örvendezik, mennyit nőtt), mert ez csak azokra vonatkozik, akik adott pillanatban veszik ki a pénzüket a tőzsdéről. Emiatt azoknak kell aggódni, akik napi szinten adják-veszik a részvényeket. Azoknak nem, akiknek 10-20 évre szóló nyugdíj-megtakarításuk van.

Ezt elmondta Végh Richárd, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) vezérigazgatója is:

„Egy nyugdíjpénztárnál szinte értelmetlen egyéves hozamokat számolni a hosszú befektetési horizont miatt. (…) Ha évtizedekre fektetünk be, nem feltétlenül kell nézegetni az éves hozamokat.”

Egy nyugdíj-előtakarékosság pont azért hosszú távú befektetés, mert ha beüt egy válság, akkor akár 5-6 évet is érdemes benne ülni, amíg az árfolyam optimálissá nem válik. Azt viszont jól látjuk a fenti grafikonokból, hogy miután az árfolyam visszakapaszkodik a nullára, általában gyors és tartós emelkedésbe kezd. Aki tehát kitartott a válság alatt is, az igencsak jól járt később.

Mi történt például, ha a 2009-es válság kellős közepén, mikor olyan ijesztően estek az árfolyamok, befektettem az amerikai tőzsdére?

A válasz az, hogy +200%-os hozamom lett volna 2019-re, vagyis a befektetéseim értéke megháromszorozódott volna. Ez egyébként 11,65%-os éves átlaghozamnak felel meg.

A tőzsde ilyen nagy emelkedésekre képes, de cserébe el kell viselni azt, hogy időnként óriási zuhanások is előfordulnak. Valamit valamiért.

Akkor ne menekítsem a nyugdíj-megtakarításomat nemesfémbe?

Véletlen se nyúlj most hozzá. Ha nem tőzsdézel, de van nyugdíj-megtakarításod, akkor a fentiek annyiban vonatkoznak rád, hogy fizesd tovább a megtakarításodat, amíg tudod, és semmi esetre se nyúlj hozzá a pénzhez, hacsak nincs akkora vészhelyzet, hogy nincs más opciód.

Ha a mostani árfolyamon veszed fel a pénzt, akkor egész biztosan elszenveded a visszaesés okozta károkat, és garantáltan rosszabbul jársz, mint ha még legalább 5-6 évet vártál volna vele.

Ha 5 éve fektettél volna az amerikai tőzsdére, akkor még így is +14,7%-os hozamod lenne összesen, ha most, 2020-ban kivennéd a pénzed, ám ez éves átlagban csak 2,8%-os hozam. Lássuk be, hogy ennél járhatnál sokkal jobban is, mint azt az előző példákból láthattad.

A visszaeséseknek viszont mindenképp van egy nagy előnye: olcsóbb a részvény. Ez annak rossz csak, aki most akar kiszállni, mert rosszabb áron tud túladni a részvényein. Neked viszont jó, mert azzal, hogy fizeted a havi megtakarításodat, olcsón jutsz részvényekhez a nyugdíjpénztáradon vagy a biztosítódon keresztül. Ha a tőzsde beindul, az olcsón vett részvények értéke várhatóan többszörösére nő. Jól fog ez jönni majd akkor, amikor nyugdíjba vonulsz, és – remélhetőleg jó árfolyamok közepette – ténylegesen kivonulsz a befektetések világából.

Pánikra tehát semmi ok. Ami a tőzsdén történik, az teljesen normális. Légy türelemmel, és előbb-utóbb újra emelkedésbe kezd. Fizesd tovább a megtakarításodat, ha teheted, és semmiképp se most vedd fel a pénzedet. Később hálás leszel magadnak érte.

Soha nem volt még ennyi megtakarítása a lakosságnak, mint ma, azonban ennek több mint fele állampapírba került. Az új állampapírok bevezetésének nem a készpénz, hanem a befektetési jegyek voltak a legnagyobb vesztesei, és hosszú távon problémákhoz vezethet, hogy az öngondoskodási termékekbe is keveset fektetnek az emberek.

A Magyar Nemzeti Bank még februárban hozta nyilvánosságra a magyar háztartások megtakarításairól szóló statisztikáját. A jegybank adatai szerint tavaly

60 000 milliárd forint fölé emelkedett a magyar háztartások bruttó pénzügyi vagyon,

vagyis a különféle megtakarítási célú termékekben és készpénzben tartott vagyon, ebben a tárgyi ingóságok és ingatlanok nincsenek benne. Ennél korábban még egy évben sem mért magasabb számot az MNB.

[A jelentés még a koronavírus-járvány kitörése előtt született – a szerk.]

Élre tört az államkötvény

A megtakarítások összértéke a 2010-es évek, azaz a 2008-as globális pénzügyi válságból történő kilábalás óta csaknem folyamatosan növekedett, eközben az egyes megtakarítástípusok egymáshoz viszonyított aránya is jelentősen eltolódott. Érdekesség, hogy az időszakban mintegy kétszeresére nőttek a készpénzes (azaz folyószámlás és fizikai pénzben tartott) megtakarítások, az összes megtakarítási forma közül ez produkálta a második legnagyobb növekedést (igaz, ennek oka részben az volt, hogy az egyéb banki betétkonstrukciók jelentős része megszűnt, vagy elvesztette vonzerejét).

A legnagyobb arányban a lakosság állampapír-megtakarításai nőttek az elmúlt években. Bár mostanában rengeteget hallhattunk a prémium állampapírok (a 2017-ben bevezetett Prémium Magyar Állampapír és a tavaly indult Magyar Állampapír Plusz) népszerűségéről, valójában már 2016-ban elindult az állampapírvagyon emelkedése, ekkor már ez volt a második legnépszerűbb megtakarítási forma.

A tavalyi év különlegessége, hogy először fordult elő, hogy a lakosságnak összesítve több pénze van állampapírban, mint folyószámlán.

Tavaly az új befektetések 64 százaléka állampapír-vásárlás volt, így a teljes állampapír-állomány 8 000 milliárd forintra nőtt.

A készpénz nem került ki a párnahuzatból

Bár alapvetően az államháztartás és általában a magyar gazdaság szempontjából jó hír az állampapír-állomány növekedése, a képet kicsit árnyalja, hogy ebben az időszakban a készpénzes és a folyószámlás megtakarítások is növekedtek.

A kormánynak az új állampapírok bevezetésével az egyik fő célja pedig éppen az volt, hogy a lakosság készpénzvagyonát aktív befektetéssé konvertálja. Hiszen, ahogy arra korábban több közgazdász is rámutatott, a párnahuzatba rejtett vagyonok valójában komoly veszteséget okoz a gazdaságnak, hiszen csak az értékük csökken az infláció miatt, miközben sem a bankok, sem az állam nem fektetheti be őket jövedelmező üzletekbe.

Ezzel szemben állampapír vásárlásával az ember gyakorlatilag hitelt ad az államnak, a pénz a költségvetésbe kerül, ahol a kormány elvileg megtérülő, gazdaságélénkítő projektekbe fektetheti, mielőtt visszafizeti a hitelező állampapír-tulajdonosnak. Persze az utóbbi években általában emelkedtek a háztartások bevételei, és ezek nagyobb részét fektetik be, mint korábban, de a meglévő készpénzes megtakarításokat még messze nem sikerült becsatornázni a gazdaságba.

Az elmúlt két évben az állampapír-állomány nem a készpénz, hanem inkább a befektetési alapok rovására nőtt. Tavaly és tavalyelőtt egyedüliként csökkent ezeknek a termékeknek az állománya, a befektetők mintegy 336 millió forintot vontak ki az alapokból. Ez persze abból a szempontból érthető, hogy a prémium állampapírok kamatja megközelíti azt a hasznot, amit a befektetési alapok jó esetben megtermelnek, csak épp az előbbiek hozama garantált. Ráadásul tavaly nyár óta kamatadót sem kell fizetni az új állampapírokkal elért bevételek után.

Nőtt az öngondoskodás, de nem eléggé

Szintén problémás, hogy továbbra is kifejezetten alacsony az öngondoskodási termékek elterjedtsége. Bár tavaly a nyugdíjpénztárak állománya 9 százalékkal, az életbiztosításoké 8,1 százalékkal nőtt, ezek összértéke még mindig jelentősen elmarad az állampapíroktól, vagy akár a készpénzes megtakarításoktól, annak ellenére, hogy a nyugdíj-előtakarékosságokat például adókedvezménnyel is támogatja az állam. További probléma, hogy a szolgáltatók viszonylag nehezen találnak új tagokat a fiatalok közül: az MNB adatai szerint például 2016 és 2019 között több mint 10 százalékkal csökkent a 30 év alatti nyugdíjpénztári tagok száma, de ugyanebben az időszakban a 30-as, 40-es pénztártagok száma is hasonló mértékben esett vissza.

Az alacsony öngondoskodási ráta veszélyeire egyébként az MNB is figyelmeztetett, tavaly azt javasolták, teljesen újfajta alapok bevezetésével és további szolgáltatásokkal (állami normatíva, beépített egészségbiztosítás) kellene vonzóbbá tenni az öngondoskodást.

Bár az állampapírok garantált kamata csábítónak tűnik, hosszú távon ezek mégsem tekinthetők biztonságos megtakarításnak. A jelenlegi prémium állampapírokkal komoly hozam érhető el, ezek viszont legkésőbb 5 év múlva már lejárnak. Ha szeretnénk, hogy befektetésünk értéke növekedjen, újra be kell fektetnünk a pénzünket, azonban

semmi garancia nincs rá, hogy ekkor is ugyanilyen kedvező hozamú állampapírok állnak majd rendelkezésre.

Hosszú távú befektetésre az öngondoskodási alapok egyrészt azért alkalmasabbak, mert ezek esetében vagy egy távoli eseményhez kötött a lejárat (nyugdíj-megtakarítások esetében például a nyugdíjba vonuláshoz), vagy (mint az életbiztosítások esetében) az eredeti feltételekkel meghosszabbítható a futamidő. Másrészt az ilyen befektetéseknél az ügyfél olyan előnyöket kap, amelyek a futamidő előrehaladtával összeadódnak. A nyugdíjcélú megtakarításoknál ilyen a 20 százalékos szja-jóváírási lehetőség, a befektetési célú életbiztosításoknál pedig az 5 és 10 évnyi tagság után belépő adókedvezmény, majd adómentesség. A biztosítások (élet- vagy nyugdíjbiztosítások) további előnye, hogy a megtakarítás semmilyen módon nem elidegeníthető, például nem inkasszózható tartozás esetén sem.

Magyarországon is egyre ismertebb befektetési stratégia az úgynevezett impact investment. Az ilyen befektetési lehetőségeket kínáló cég szerint nemcsak a megtakarításunkat növelhetjük, de egyben jó ügyeket is támogathatunk, míg a módszer kritikusai szerint ez utóbbi inkább csak marketingfogás, valójában az impact investment nem ideális módszer a jótékonykodásra.

Az impact investment (a kifejezésre nincs általánosan elterjedt magyar elnevezés, tükörfordításban: hatásbefektetés) általánosságban olyan befektetést jelent, amit nemcsak a pénzügyi hozam, hanem valamilyen társadalmi hasznosság miatt is választ a befektető. Az elnevezés elterjesztése elsősorban a Clinton Alapítványhoz kötődik, akik 2009-ben alapították meg az ún. Global Impact Investing Networköt.

A csoport meghatározása szerint az olyan befektetések népszerűsítését tűzte ki célul, amelyek „pozitív, mérhető társadalmi és környezeti hatást is generál a pénzbeli haszon mellett.”

Mérik a társadalmi hasznát – elvileg

Ilyen befektetések persze korábban is léteztek, a múltban is lehetett például megújuló energiába vagy új orvostudományi fejlesztésekbe fektetni. Ami az impact investingben újdonságot jelent, az a társadalmi hatás pontos mérése: impcat investingről akkor beszélhetünk, ha az adott szervezet nemcsak a gazdasági eredményekről számol be aprólékosan a részvényeseknek, hanem a befektetés társadalmi hatásairól is – elvileg ez utóbbinak ugyanolyan részletesnek kell lennie, mint a pénzügyi jelentésnek.

Impact investment formáját tekintve lehet kockázatitőke-befektetés, tőzsdei részvény vagy kötvény, vagy az ilyenekből összeálló befektetési alap. A befektetések jellemzően a mezőgazdaságban és megújuló energiában utazó cégeknek biztosítanak tőkét, de nem ritkák a lakhatással, egészségüggyel, oktatással kapcsolatos beruházások sem. Az értékpapírt kibocsátó és/vagy a befektetett tőkét kezelő cégek vállalják, hogy a pénzből nem fognak etikátlan ágazatokat támogatni, például fegyvergyártással, dohányiparral, fosszilis tüzelőkkel kapcsolatos tevékenységeket. Sok impact befektetés a fejlődő országokra koncentrál, az itteni szegények életszínvonalát hivatottak emelni, számukra nyújtanak valamilyen szolgáltatást.

Nagy- és kisbefektetők is beszállhatnak

Az impact investment piacán ma egyaránt megtalálhatók a magánbefektetők és a nagy befektetési társaságok is. Az egyik legjelentősebb a Soros György és az eBayt alapító Pierre Omidyar nevéhez fűződő Leapfrog nevű magántőkealap, amelyen keresztül elsősorban biztosítási, pénztakarékossági és banki szolgáltatásokba fektetnek Afrikában és Ázsiában. A koncepció lényege, hogy a világ legszegényebb munkásainak kínálnak szolgáltatásokat, akik ezekre ugyan rászorulnak, a pénzintézetek többsége viszont nem fogadja el őket ügyfélként. A beruházások célja messze nem csak a jótékonyság: azok a cégek, amelyekbe a Leapfrog befektetett, évente átlagosan több mint 40 százalékkal növelték a bevételeiket.

Egy másik impact investmentként hirdetett befektetés, az ALTEO részvényeit magánszemélyek is könnyen jegyezhetik a Budapesti Értéktőzsdén. A cég amellett, hogy maga is megújuló energiaszolgáltatással foglalkozik, tőkéje egy részét más, hasonló impact-beruházásokba fekteti. Az ALTEO vezérigazgatója, ifj. Chikán Attila tavaly a Portfoliónak így foglalta össze az impact investing lényegét:

„Az impact investmentnek nem szabad arról szólnia, hogy a teljesítmény hiányát palástolom valamivel, nem jelentheti azt, hogy az ügyfélállomány csökken. Épp ellenkezőleg: ezáltal olyan piaci előnyökre tudunk szert tenni, olyan területeken tudunk megjelenni, ami növelni fogja az értékünket, és remélhetőleg növelni fogja a részvényárfolyamot is.”

Azt is mondta, az ALTEO komolyan gondolkodik azon is, hogy a meglévő részvényei mellett speciális zöld kötvényt is kibocsásson.

Kinek hoz hasznot?

Ha az impact befektetések hozamát nézzük, azok valóban nem maradnak el az átlagos tőzsdei befektetésekétől. A Portfolio összehasonlítása szerint három nagy impact investmenttel foglalkozó befektetési alap árfolyama nagyjából azonos ritmusban és mértékben ingadozott, mint az amerikai tőzsdeindex, az S&P 500. A vizsgált kétéves távon a három alap közül kettő hozama pár százalékkal alulmaradt volna egy S&P-indexet követő értékpapírétól, míg az egyik (az iShares MSCI KLD 400 Social ETF) másfél százalékkal megelőzte azt.

Ennek a műfajnak is vannak kritikusai

A fentiek alapján tehát befektetésként valóban megállják a helyüket az impact-alapok, legalábbis pozitív gazdasági konjunktúra idején. Más kérdés, vajon jótékonyságként mennyire hatékonyak. A műfaj kritikusai szerint az impact investing veszélye abban rejlik, hogy a nemes célját csak addig támogatja, amíg az profitábilis. A megújuló energiával kapcsolatos befektetéseknél még kevésbé merül fel ez a probléma, más a helyzet viszont a szegények megsegítésére létrejött vállalkozásokkal.

A fejlődő országokban például sokkal nagyobb gondot okoz a tiszta ivóvíz, az alapfokú oktatás és az alapvető gyógyszerek hiánya, mint mondjuk az életbiztosításoké, csakhogy előbbivel aligha lehet pénzt keresni. Szintén problémát jelenthet, ha az eredetileg a legszegényebbek számára indított szolgáltatás a profitmaximalizálás érdekében az eredeti célcsoport helyett a vagyonosabb rétegek felé fordul, a szolgáltatásait a szegények számára nehezebben elérhetővé teszi. Márpedig felmérések szerint a befektetők nagy többsége a piaci hozamoknak megfelelő bevételt vár el az impact befektetésektől is, és alig harmaduk elégszik meg ennél kisebb nyereséggel. És mivel egy részvénytársaságnak elsősorban a részvényeseket kell kiszolgálnia, ezek a vállalatok a szegénység sújtotta területeken is olyan akciókat támogatnak majd, amelyekkel nyereséget termelhetnek, függetlenül attól, hogy a rászorulók számára tényleg ezek-e a legfontosabbak.

Hazánkban az elmúlt években duplájára nőtt az az összeg, amit az emberek szerencsejátékra költenek. Átlagosan egy magyar évi 53 ezer forintot szán arra, hogy egyszer csak mellészegődjön a szerencse, és akár milliomossá válhasson egyik napról a másikra. De valóban ez a legjobb taktika annak érdekében, hogy meggazdagodjunk?

A szerencsejáték a magyarok körében nagy népszerűségnek örvend, ami valahol érthető is: ki ne szeretne magának lehetőséget teremteni arra, hogy egyszer csak rámosolyogjon a szerencse, és pont az ő számait húzzák ki a lottón, vagy éppen azt a sorsjegyet válassza ki a postán, amelyikkel aztán gyakorlatilag egyik pillanatról a másikra a milliomossá válhat.

Igaz ugyan, hogy néhány száz, vagy ezer forintot rá is kell arra áldozni, hogy megadjuk magunknak ezt az esélyt, de ez az összeg eltörpül ahhoz képest, amivel ezek a játékok kecsegtetnek – tehát felfogható egy igazán remek befektetésnek is, már-már kihagyhatatlan az ajánlat. A probléma csak az, hogy az esetek többségében mégsem nyerünk, ha időnként pedig mégis, akkor is általában csak minimális összeget. Ráadásul havi szinten nem is feltétlenül áll meg a “befektetett” összeg néhány száz, vagy ezer forintnál.

Évente átlagosan 53 ezer forintot költünk szerencsejátékra

Az állami kézben lévő Szerencsejáték Zrt. 2017-es árbevétele 436 milliárd forint volt, nagyjából dupla annyi, mint 5 évvel korábban: a 2012-es évet ugyanis 213 milliárd forinttal zárták. Évente átlagosan már 53 ezer forintot költünk szerencsejátékra, ez is évről évre növekszik. Ez pedig a jelenlegi, 216 ezer forintos nettó átlagbérhez viszonyítva is megdöbbentő: gyakorlatilag ennek a negyedét adja ki ugyanis ez az összeg. Továbbá vessük össze mindezt egy olyan költséggel, ami létszükséglet: az élelmiszerekre fordított kiadásokkal. A KSH adatai szerint erre átlagosan havonta 22 500 forintot szánunk.

A valóságban minimális annak az esélye, hogy egy lottószelvény vagy sorsjegy tegyen valakit gazdaggá

De ha már ennyit fordítunk ilyen kiadásokra, nézzük meg azt is, mennyi esélye van annak, hogy a szerencse segít majd hozzá minket a gazdagsághoz. Ha például az 5-ös lottó nyerési esélyeit vizsgáljuk – és az elmúlt időszakban halmozódó több milliárdos főnyereményt tekintve szinte biztos, hogy ez sokakat foglalkoztat -, annak, hogy 90 szám közül pont azt az 5-öt jelöljük be, amit végül adott héten kihúznak 1 : 43 949 268 az esélye, ami lássuk be, igen csak alacsony.

De nézzük meg, hogy megy ez a sorsjegyek esetében. Persze itt elég széles a skála, vannak olcsóbb verziók és drágábbak, vannak olyanok, ahol 5 millió a főnyeremény, és van olyan, amelyiknél akár 100 millió forint is ütheti a markunkat. Miután felmérések szerint a legnépszerűbb a vásárlók körében a Black Jack, lássuk tehát annak az esélyeit, hogy ezt választva mekkora a valószínűsége annak, hogy a legmagasabb nyereménnyel, vagyis ebben az esetben 15 millió forinttal távozhatunk majd egy szép napon. Miután 5 millió sorsjegyből csupán 4 darabra igaz, hogy a legmagasabb összeget rejti magában, ezért 1 : 1 250 000 az esély arra, hogy pont egy ilyen kerüljön hozzánk. Persze itt már valamivel jobbak a kilátások, mint például az 5-ös lottó esetében, de nem véletlen: a főnyeremény is a töredéke annak, mint amire ott pályázunk a szelvényünkkel.

A szerencsejátékra szánt pénzt akár meg is takaríthatnánk

Különösen érdekesek ezek az adatok a szerencsejáték népszerűsége kapcsán akkor, amikor olyan felmérések látnak napvilágot, mennyire kevesen rendelkeznek megtakarításokkal hazánkban. Egyrészt minden harmadik embernek jelentene komoly problémát egy váratlan nagyobb kiadás: legyen szó akár egy háztartási gép elromlásáról, egy komolyabb betegségről, esetleg állásvesztésről. Másrészt pedig azok esetében sem milliós összegekről beszélhetünk, akik mégis rendelkeznek félretett pénzzel: többnyire maximum egy hónapig fedezné a költségeiket szükség esetén az, amit megtakarítottak. A leggyakoribb indok pedig erre általában a következő: nincs miből gyűjtögetni. A szerencsejátékra fordított összegeket elnézve azonban ez sokszor nem feltétlen igaz.

Persze érthető, hogy sokkal kecsegtetőbb annak a reménye, hogy néhány száz, vagy ezer forintból egyik napról a másikra milliomossá válhatunk, de mint láttuk, a valóságban ennek igen kicsi az esélye. Így pedig a havonta erre szánt összeg gyakorlatilag kidobott pénzzé válik, amit sosem látunk viszont. Emellett pedig érdekes lehet eljátszani a gondolattal, ha a lottószelvényekre, kaparóssorsjegyekre szánt pénzt minden alkalommal eltettük volna egy borítékba az elmúlt években, lehetséges, hogy már tényleg milliomosok lennénk.

Arra is van megoldás, hogy tovább növeljük a megtakarításainkat

Ráadásul több olyan lehetőség is rendelkezésre áll, amivel nem csak a félretett pénzünket gyűjtögethetjük, de még kamatokra, vagy akár évenkénti adójóváírásra is szert tehetünk. Számos megtakarítási eszközzel találkozhatunk, melyek segítségével még tovább gyarapodhat a pénzünk: hogy számunkra melyik lenne az, ami ideálisnak bizonyul, az pedig az igényeink függvénye.

Érdemes átgondolni, például milyen céllal, milyen időtávban gondolkodunk, valamint azt is, mekkora a kockázati hajlandóságunk, és így tovább. Pénzügyi döntéseinket azonban mindig ajánlott alaposan megfontolni annak érdekében, hogy hosszú távon is elégedettek lehessünk a választással.

A 2018-as adatok azt mutatják, hogy a magyarok körében egyre népszerűbb befektetés az állampapír. A lakossági állampapír-állomány tavaly 713 milliárd forinttal nőtt, ez pedig több mint 10%-os növekedést jelent egy év alatt. Ebből az apropóból összefoglaltuk, mit érdemes tudni erről a befektetési lehetőségről.

A lakossági állampapír állomány 713 milliárd forinttal emelkedett a tavalyi évben. Ezzel együtt év végére már 7516 milliárd forint pihent állampapírokban. Miután ez egy alacsony kockázatú befektetési lehetőség, érthető, hogy sokak számára népszerű megoldás – különösen a 40 év alattiakra jellemző, hogy ezt választják.

Amikor állampapírt vásárolunk, tulajdonképpen egy előre meghatározott időre, előre meghatározott kamatra az államnak adunk kölcsön. Meghatározott címletek vannak, tehát a különböző típusoknál változó, hogy mekkora az az alapösszeg, amiből már állampapírt lehet venni (például: 1 Ft, 1000 Ft, 10.000 Ft). Minimum és maximum futamidőkről beszélhetünk, tehát típusonként az is eltér, mennyi időre kötjük le a pénzünket (például: fél év, 1 év, 2, év, 3 év, 5 év, 9 év, 19 év) – 5 évnél hosszabb időre azonban ritkán veszik, kivéve ha babakötvényről van szó.

Lehet fix kamatozású, de hosszabb futamidőnél változó is (inflációhoz kötött), és a kamat mértéke a futamidő hosszúságától függ. Alacsony kockázat jellemzi, mert az állam garanciát vállal a meghatározott kamat fizetésére azért cserében, hogy kölcsönadtuk neki a pénzünket. Kijelenthető, hogy a legnagyobb vonzerő például a bankbetétekhez képest – ami szintén alacsony kockázatú megtakarítási eszköznek számít – a magasabb kamat.

(Forrás: Magyar Állampapír)

A tavalyi év emelkedése persze nem minden típusú állampapírt érintett egyformán.

Nézzük meg részletesebben a legnépszerűbbeket:

1. Kétéves Magyar Állampapír – 2MÁP

A Kétéves Magyar Állampapír nevéből is adódóan egy 2 éves futamidővel kibocsátott lakossági állampapír, melynek alapcímlete 1 forint. Fix kamatozású, az aktuális éves kamat 3,25%, a kamatfizetés pedig évente történik. A kamatbevétel azonban adóköteles, az adó mértéke jelenleg 15%. A futamidő végén a kamat a tőkével együtt – de a kamatadó levonását követően – kerül az ügyfél számlájára. A Kétéves Magyar Állampapírok lakossági állománya 2018-ban 33%-kal emelkedett.

2. Prémium Magyar Állampapír – PMÁP

A Prémium Magyar Állampapírt már két időtávval is választható: 3 és 5 éves futamidővel kerülnek ugyanis kibocsátásra, és az alapcímlete is magasabb, mint a kétévesnek: 1000 forint. További különbség, hogy ez – mind a két futamidővel – változó kamatozású állampapír, mert ebben az esetben az infláció mértéke szerinti kamatbázisból, illetve az ezen felüli kamatprémiumból adódik össze a kifizetett kamat mértéke. A kamatprémium 3 év esetén 1,4%, míg 5 év esetén 1,7%. Az aktuális éves kamat 3 évnél 4,2%, 5 évnél pedig 4,5%.

A kamatbevétel természetesen itt is adóköteles, az adó mértéke jelenleg 15%. Ebben az esetben azonban a hosszabb időtáv miatt van lehetőség a csökkentésére, illetve a teljes kamatadó megfizetése alóli mentességre, ha tartós befektetési számlán keresztül vásárolunk értékpapírokat. A Prémium Magyar állampapírok lakossági állománya 2018-ban 30%-kal emelkedett.

3. Babakötvény – BABA

A Babakötvény egy speciális befektetési lehetőség, ezt ugyanis nem veheti igénybe bárki. A 2005. december 31. után született gyermekek számára nyitható Start-értékpapírszámlára, amire ha pénzt teszünk, akkor abból a Magyar Államkincstár ilyen típusú értékpapírt vesz. A futamidő a kibocsátás napjától számított 19 év, az alapcímlet pedig 1 forint.

Itt is változó kamatozású állampapírról beszélünk, de itt már az infláció feletti 3% a kamatprémium. Az aktuális éves kamat jelenleg így 5,8%. Az ilyen formában megtakarított pénz azonban csak a 18. születésnapján követően veheti fel az a gyermek, akinek nyitották a számlát. Jelenleg összesen 60 milliárd forintnyi megtakarítás kamatozik Babakötvényben, a lakosság állománya e tekintetben 43%-kal emelkedett 2018-ban.

Az alacsony kockázatú befektetési lehetőségekkel szemben nagyobb a nyitottság

Bár az állampapír népszerűsége a pénzügyi tudatosság növekedését mutatja, még mindig inkább az alacsony kockázat és a rövidebb távok mellett döntünk. Bár az állampapírok a banki kamatoknál jobb kilátásokkal kecsegtetnek, ennél azonban akár magasabb hozam is elérhető, ezért érdemes egyéb lehetőségeket is számításba venni, amikor befektetést fontolgatunk.

De tény, hogy ezek már hosszabb távon, 10-20 vagy akár 30 éves távlatban bizonyulhatnak megfelelő opciónak. Ilyen például a befektetéssel kombinált életbiztosítás, a részvény, a kötvény, a befektetési alap, amelyek piaci alapon működnek. Persze, számos tényezőtől függ az, hogy kinek melyik megoldás válhat be a leginkább: milyen céllal takarítanánk meg, milyen időtávra kötnénk le a pénzünket, mekkora a kockázati hajlandóságunk.

Ha lehetőségünk van rá, érdemes diverzifikálni is a befektetéseinket, tehát több eszközben tartani a pénzünket. Ennél a megoldásnál pedig akár a megtakarításaink egy részének rövidebb, vagy közép-hosszú távú, míg másik részének hosszabb távú eszközt is választhatunk. Az állam által kínált megoldás biztonságos, viszont nem érdemes egy lapra feltenni minden pénzünket, és kizárólag a magyar gazdaság teljesítményétől függővé tenni azt, hogyan alakulnak a befektetéseink. Valóban fontos tehát a biztonság, ezt azonban leginkább azzal érhetjük el, ha a pénzünket különböző eszközökben tartjuk.

Sokakat ért hidegzuhanyként 2018 októberében a bejelentés arról, hogy megszüntetik a lakástakarékok állami támogatását. Az ezzel kapcsolatos törvénymódosítással persze a lakástakarék-rendszer teljes egészében ugyan nem szűnt meg, azonban a lényegét adó állami támogatást gyakorlatilag egyik napról a másikra törölték el. Ezzel pedig komoly fejtörést okoztak a lakosság egy jelentős részének azzal kapcsolatban, hogy ezek után mibe fektesse a pénzét.

Az elmúlt években a lakosság körében hatalmas népszerűségnek örvendtek a lakástakarékok a megtakarítási formák között, ami nem volt véletlen. Bár csak lakáscélra lehetett felhasználni az ilyen formában gyűjtögetett pénzt, de a befizetések után járó állami támogatás nagyon kedvezővé tette ezt a konstrukciót. A szolgáltató által fizetett 1-3% között betéti kamat mellé ugyanis az éves befizetések 30%-a járt pluszban, maximum 72 ezer forintig, tehát akár 10%-os éves hozamot is el lehetett érni ilyen formában négyéves időtávon.

Éppen ezért ért sokként szinte mindenkit 2018 október közepén a bejelentés, amely arról szólt, hogy megszüntetnék a lakástakarékok után járó állami támogatást. Az utolsó napokban pánikszerűen rohamozták meg sokan a szolgáltatókat, hogy még a régi keretek szerint köthessenek szerződést, hiszen azokra még élt a támogatás. Azóta azonban minimálisra csökkent az érdeklődés a termék iránt, hiszen elvesztette az igazi vonzerejét: az akár 10%-os éves hozam lehetőségét.

Sokakban merült fel a kérdés: hogyan tovább?

Egy friss felmérés szerint a lakástakarék-tulajdonosok nagy részének nincs más befektetése ezen az eszközön kívül, valamint 3/4-e nem is tudja, mibe fektesse a pénzét a jövőben. Ebből is látszik tehát, hogy valóban egy népszerű megtakarítási lehetőség legnagyobb előnye vált semmissé ezzel a módosítással, hatalmas űrt hagyva maga után. Válaszként a változásokra új konstrukcióval csak a Fundamenta állt elő a négy hazai lakástakarék-pénztár közül – a másik három egyébként az OTP, az Erste és az Aegon volt -, de ez is a legrövidebb, 6 éves futamidő mellett csak 1% alatti éves hozamot kínál, így a termék előnye már elsősorban inkább az alacsony, fix lakáshitelkamat.

De lássuk, a felmérés szerint miben gondolkozik a lakástakarék-tulajdonosok 1/4-e, aki már tervezi, mibe fekteti a pénzét a jövőben. Egy kisebb részük, összesen 4%-uk továbbra is kitart a lakástakarék mellett, de a legtöbben inkább az állami támogatás megszüntetése miatt más eszközök felé nyitnának: a legnépszerűbb az értékpapír, az ingatlan és a nyugdíjcélú megtakarítás, ez a hármas tette ki a válaszok felét, állampapírban, befektetéssel kombinált biztosításban, befektetési alapban, valamint aranyban a válaszadóknak összesen csak a 20%-a gondolkozik.

Élet a lakástakarékon túl

Bár valóban egy nagyon kedvező konstrukció lényegi eleme szűnt meg a lakástakarékok után járó állami támogatás megszűnésével, ez nem jelenti azt, hogy ettől kezdve már csak az a megoldás maradt, hogy otthon egy malacperselyben gyűjtögessük a félretenni szánt pénzünket. Ráadásul számos olyan megtakarítási eszköz áll még rendelkezésünkre, amellyel az összegyűjtött pénzünket nem csak lakáscélra, hanem sokkal szabadabban használhatjuk fel.

Hogy a számos lehetőség közül végül melyik lenne a legmegfelelőbb számunkra, sok mindentől függ, több tényezőt is mérlegelnünk kell: milyen időtávra tervezzük lekötni a pénzünket, mekkora a kockázati hajlandóságunk, milyen célból takarítanánk meg, és így tovább. Összeszedtünk néhány lehetőséget, amelyek szóba jöhetnek.

1. Megtakarítási számla

Kézenfekvő és egyszerű, kockázatmentes és rövidebb távon is alkalmas megtakarítási célra. Bármely bankban lehetőségünk nyílik megtakarítási számlát vezetni, amely esetében napi kamatjóváírás van, éppen ezért bármikor kivehetjük a pénzünket, ilyenkor az éves kamat arányos részét kapjuk, ez után viszont még adózunk is. Azonban éppen ezért nem is érdemes túl magas kamatra számítani: a legjobb esetben is maximum 1,5%-ot érhetünk el, de legtöbbször ennél inkább csak kevesebbet, akár az 1%-ot sem.

2. Állampapír

Amikor állampapírt vásárlunk, tulajdonképpen egy előre meghatározott időre, előre meghatározott kamatra az államnak adunk kölcsön. Ez már egy középtávú befektetés, hosszabb elköteleződést igényel, viszont a kockázati szintje még mindig alacsony. A legjobb kamatot a Prémium Magyar Állampapír fizeti jelenleg az állampapírok közt, aktuálisan 3 évnél 4,20%-ot, 5 évnél pedig 4,10%-ot. Ráadásul miután az állampapírok minimális kamatveszteséggel bármikor visszaválthatóak, amennyiben valamilyen oknál fogva mégis kivennénk a pénzünket ebből az eszközből – persze jobban megéri nem így tenni.

3. Befektetéssel kombinált életbiztosítás

Ebben az esetben a biztosító az ügyfélre bízza a befektetési portfólió kiválasztását – tehát azt, hogy mibe fektessék a pénzét –, ezzel pedig ő maga dönti el, mekkora kockázatokat szeretne felvállalni a magasabb hozam érdekében, amit viszont nem garantálnak. Ilyenkor különféle összetételű és kockázati szintű értékpapír-csomagokat (főleg befektetési alapokat) választhatunk, amivel valamilyen iparágba, régióba vagy cégcsoportba fektethetjük a pénzünket (az eszközalapok palettája igen széleskörű). Reálisan akár 7-8%-os éves átlaghozam is elérhető ezzel az eszközzel, viszont ez csak igazán hosszú távon, minimum 10 éves távban gondolkozva éri meg.

4. Értékpapírszámla

Befektetési alapokba önállóan, a befektetéssel kombinált életbiztosítás megkötése nélkül is fektethetünk, részvényeket vagy kötvényeket is vásárolhatunk önállóan, de ez a megoldás nagyobb hozzáértést igényel. Ebben az esetben rendelkeznünk kell értékpapírszámlával, de ilyen formában nem a biztosító portfóliómenedzsere állítja össze és kezeli az általunk kiválasztott eszközalapokat, hanem ez a mi feladatunk.

5. Nyugdíjcélú megtakarítás

Ha úgy döntünk, hogy hosszú távon gondolkodunk, és már eljött az ideje, hogy az időskorunk anyagi biztonságát is megalapozzuk, háromféle nyugdíjcélú megtakarítás is rendelkezésünkre áll, ráadásul itt még él az állami támogatás. Ezek a következők: nyugdíjbiztosítás, önkéntes nyugdíjpénztár és a nyugdíj-előtakarékossági számla, melyek esetében az éves befizetésünk 20%-át igényelhetjük vissza adóbevalláskor, maximum 100-150 ezer forintig. Befizetéseinket persze a kamatok is tovább gyarapítják.

6. Gyermekcélú megtakarítás

Amennyiben pedig gyermekünk jövőjének megalapozása érdekében tervezünk megtakarítani, abban az esetben is több lehetőség áll a rendelkezésünkre. Minden 2006 óta született gyermeknek automatikusan jár az állam által biztosított életkezdési támogatás, amelyet a Start-számlán, azaz egy minimális kamatozású letéti számlán helyeznek el a Magyar Államkincstárban. Ahhoz, hogy ez a kezdő összeg akár havi megtakarításokkal tovább gyarapodjon, Start-értékpapírszámla nyitására van szükség. Az ide elhelyezett összegekből pedig minden esetben Babakötvényt, azaz egy speciális állampapírt vásárol a Magyar Államkincstár. Emellett számos banknál van ma már lehetőség kimondottan gyermekeknek szánt megtakarítási számla nyitására, és a biztosítóknál is lehetőség nyílik gyermekcélú megtakarítások indítására.

Szükséges az alapos utánajárás, hogy megfontolt döntés születhessen

Látható tehát, hogy bár valóban sajnálatos változás a lakástakarékok után járó állami támogatás megszüntetése, ugyanakkor van még bőven megtakarítási eszköz, amelyek közül választhatunk. Azonban fontos, hogy a pénzügyi döntéseinket minden esetben megfontoltan hozzuk meg, és alapos utánajárás előzze meg a választásunkat, hogy hosszú távon is elégedettek lehessünk a befektetéseinkkel.

Egy befektetés esetében az egyébként sem túl magas kamatok mellett sokat számíthat, ha megúszhatjuk a kamatadót. Ha már jelenleg is rendelkezünk tőkével, amit szívesen befektetnénk 3 vagy 5 éves távra, a Tartós Befektetési Számla megfelelő megoldásnak bizonyulhat. Ebben a cikkünkben összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat erről a megtakarítási eszközről!

A TBSZ kétféle számla rövidítése is lehet: a Tartós Befektetési Számláé, valamint a Tartós Betéti Számláé. A kettő nagyon hasonlóan működik, a különbség az, hogy míg az előbbit értékpapírszámla, addig az utóbbit bankbetétszámla helyett köthetjük. A továbbiakban az első opcióról lesz szó.

A TBSZ egy olyan alszámla, amelyen kamatadómentesen köthetjük le a pénzünket,

és bármely pénzintézetnél – legyen az hitelintézet vagy befektetési szolgáltató – megnyithatjuk.

A gyakorlatban is igaz, hogy egy TBSZ általában megegyezik a hagyományos értékpapírszámlával vagy bankbetéttel, csak az ebben az esetben megjelenő adózási kedvezmény miatt tartalmaz némi megkötést. Nézzük tehát, mit érdemes tudni egy ilyen számla működéséről.

Milyen esetben lehet jó megoldás a TBSZ?

Amikor befektetésen gondolkozunk, az, hogy mi a célunk és mennyi időre tervezzük lekötni a pénzünket, nagyban befolyásolhatja, melyik lehetőség lesz számunkra a legmegfelelőbb. A befektetési időtáv a TBSZ esetében különösen fontos szempont: ugyanis 3 év után már kedvezőbb adózási feltételekkel, 5 év után pedig adómentesen juthatunk hozzá a kamatnyereséggel növelt tőkénkhez.

Tehát a TBSZ azok számára lehet jó választás, akik legalább 3 vagy 5 évre kötnék le a pénzüket.

Nagyon fontos tulajdonsága emellett – amit szintén érdemes átgondolni azelőtt, hogy választunk –, hogy itt nem folyamatos, havi szintű megtakarításokról beszélünk. A TBSZ egy zárt konstrukció, ezért az első évet követően nincs lehetőségünk a számlára pénz tenni. Tehát ez abban az esetben előnyös, ha már rendelkezünk azzal a tőkével, amit a számlára tennénk, vagy megelégszünk azzal, hogy csak 1 évig tudunk rá befizetni. Térjünk rá, hogyan is néz ki ez a gyakorlatban.

Minden esetben gyűjtőévvel indulunk

Érdemes tisztában lenni azzal, amikor a TBSZ-t választjuk, hogy ebben az első évben van lehetőség a befizetésre, utána már nem. A gyűjtőév mindig január 1-vel indul, és december 31-vel zárul.

Itt azonban nem biztos, hogy tényleg 1 teljes évről van szó.

Bár maximum 1 év áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy pénzt helyezzünk el a számlán, de akár december 30-án is megtehetjük ezt, így mindössze egynapos lesz a gyűjtőévünk. Ugyanakkor a gyűjtőév lejárta után, ha további megtakarítást szeretnénk ilyen formában elhelyezni egy számlán, egy újabb TBSZ nyitásával van erre lehetőségünk – de a két számla egymástól független lesz.

Ezt követően indul meg az első 3 éves ciklus

Itt már nincs lehetőségünk befizetésre, ugyanakkor a pénzt közben a számlán kezelhetjük: megválaszthatjuk vagy megváltoztathatjuk, hogy mibe fektetjük be.

Ha ezalatt a 3 év alatt úgy döntünk, hogy kivesszük a pénzünket a számláról vagy akár csak egy részét, úgy elbukjuk az adómentességet.

Ebben az esetben a 15%-os SZJA-t kell a kamatnyereségünk után befizetnünk. Viszont érdemes tudni, hogy ilyenkor a pénzintézet ezt nem vonja le automatikusan, hanem nekünk kell bevallanunk, ami számunkra plusz adminisztrációt jelent. Ebben az esetben azonban tudnunk kell, hogy a számla is megszűnik.

Igaz, bármikor hozzányúlhatunk a pénzünkhöz ezalatt az időszak alatt, ugyanakkor nem érdemes, mert a legnagyobb előnyét bukjuk el vele – vagyis az adókedvezményt vagy adómentességet.

3 év után adókedvezmény, 5 év után adómentesség

A 3. évtől sincs lehetőségünk befizetésre, viszont amennyiben úgy döntünk, hogy kivennénk a számlán lévő  pénzünk egészét vagy egy részét, már csak a 10%-ot kell az kamatnyereségünk után adóként befizetnünk – tehát 5%-kal kevesebbet, mint a 3. év előtt. Azonban még ekkor is a számla megszűnésével jár a pénzkivétel.

Amennyiben pedig kivárjuk az 5 évet, úgy már adómentesen juthatunk hozzá a pénzünkhöz.

Miután a gyűjtő év december 31-vel zárul, így bármikor is indítottuk, az 5. év is minden esetben december 31-vel zárul.

Ha pedig tovább szeretnénk gyarapítani megtakarításunkat, azt egy újabb 5 éves ciklus elindításával tehetjük meg ekkor.

Az egyes pénzintézeteknél lehetnek eltérések

A Tartós Befektetési Számlán elhelyezett pénz számos dologba befektethető: legyen szó akár részvényekről, kötvényekről, állampapírokról, befektetési jegyekről, és így tovább. Azt azonban érdemes tudni, hogy nem minden pénzintézetnél ugyanazok a lehetőségek érhetők el. Hogy egy szemléletes példát vegyünk: a Magyar Államkincstárnál is lehetőségünk van számlanyitásra, ráadásul költségmentesen, ugyanakkor náluk csak állampapírba fektethetünk.

Érdemes még megemlíteni azt is, hogy egy TBSZ-nek is lehetnek költségei.

Mivel egy pénzintézetnél vezetett számláról van szó, felmerülhet számlavezetési költség – ez attól függ, hol nyitunk ilyen számlát.

Például sok esetben, ha egy pénzintézetnél már rendelkezünk hagyományos számlával, úgy elengedhetik ezeket a költségeket. Ugyanakkor a legtöbbször ezek a költségek – ha vannak is – alacsonyabbak, mint amit az adókedvezmény miatt nyerünk ezzel a lehetőséggel. Tehát még a számlavezetési költség megfizetésével is jól járunk ezzel a konstrukcióval.  

Hogyan nyithatunk Tartós Befektetési Számlát?

Bárki nyithat TBSZ-t, aki magyar állampolgár és betöltötte a 18. életévét. Érvényes személyigazolvánnyal vagy új típusú jogosítvánnyal vagy útlevéllel, illetve lakcímkártyával és adóazonosító jellel kell rendelkezni. Külföldi állampolgárok esetében amire szükség van: útlevél vagy személyigazolvány, illetve magyarországi tartózkodásra jogosító okmány és magyar adóazonosító jel.

A számlanyitás egyszerű, mindössze a fent említett személyes okmányok szükségesek hozzá.

A nyitáskor el kell helyezni a számlán minimum 25 ezer forintot. Feltétel továbbá, hogy adott pénzintézetnél adott évben még ne legyen a nevünkön TBSZ számla. Fontos tudni ugyanis, hogy egy évben egy pénzintézetnél csak egy számlát nyithatunk – ha szeretnénk még egyet nyitni, azt csak másik intézetnél tehetjük meg.

Érdemes alaposan megfontolni a döntést

A Tartós Befektetési Számla az 5 év után járó adómentesség miatt egy igen kedvező konstrukció lehet, amennyiben legalább középtávra szeretnénk lekötni a pénzünket. Főleg abban az esetben lehet igazán jó választás, ha már rendelkezünk tőkével – hiszen nem rendszeres megtakarításról van szó ebben az esetben – , amit szeretnénk befektetni, majd mi magunk kezelni a befektetéseinket.

Érdemes alaposan utánajárni a lehetőségeinknek, mielőtt megtakarítási eszközt választunk, hogy valóban az igényeinkhez leginkább passzoló formát találhassuk meg – így pedig tényleg jól járjunk.