Ha a magánnyugdíjpénztári rendszer 2011-es átalakítása jön szóba, akkor sokféle jellemzést hallani: államosították, ellopták, megvédték, megszüntették. Nem feladatunk, hogy irodalmi fejtegetésekbe bocsátkozzunk a megfelelő szóhasználat kapcsán, mi inkább a tényekre hagyatkoznánk. A lényeg pedig ez: egy kormányzati döntés értelmében a 3 millió tagot számláló, 3000 milliárd forint vagyont kezelő magánnyugdíjpénztári rendszert átalakították úgy, hogy a magánnyugdíjpénztári tagokat átirányították az állami rendszerbe, hacsak nem nyilatkoztak arról, hogy maradni szeretnének (kevesen tettek így).

Azt is fontos kiemelni, hogy a magánnyugdíjpénztárak miben tértek el a nyugdíj-előtakarékosságoktól, és hogy utóbbi miért nem juthat előbbi sorsára.

Mi történt 2011-ben a magánnyugdíjpénztárakkal?

1998. január 1-től kialakult a három pillérű nyugdíjrendszer hazánkban, melyben (1) a felosztó-kirovó jellegű állami nyugdíjdpillért kiegészítette a (2) magánnyugdíjpénztár, valamint az (3) öngondoskodás pillére, ami akkoriban az önkéntes nyugdíjpénztárt jelentette, amit később kiegészített a NYESZ és a nyugdíjbiztosítás.

A magánnyugdíjpénztári rendszer úgy működött, hogy a nyugdíjjárulék egy része ment az állami nyugdíjalapba, a másik része mindenki egyéni nyugdíjszámlájára került a választott magánnyugdíjpénztárban, ahol befektették ezt a részt. A lényeg az lett volna, hogy a nyugdíjjárulék egy részéből az azt befizető személy profitáljon hozamokkal kiegészítve, és ne a közösbe kerüljön.

2010 végén több törvényt is hoztak, melyek értelmében a magánnyugdíjpénztári tagokat és a vagyonukat az állami rendszerbe irányították át. A magánnyugdíjrendszerben maradók 2011. január 31-ig nyilatkozhattak, hogy maradni szeretnénekvagy átlépnének az állami nyugdíjrendszerbe. A 3 millió tagból mindössze 100 ezer ember döntött a maradás mellett, de mostanra az ő számuk is nagyjából 50 ezerre csökkent.

Miért nem fér hozzá az állam a nyugdíj-előtakarékosságokhoz az adójóváírás ellenére sem?

Jelenleg Magyarországon három nyugdíj megtakarítási forma érhető el:

  1. nyugdíj-előtakarékossági/számla (NYESZ),
  2. önkéntes/nyugdíjpénztár (ÖNYP),
  3. nyugdíjbiztosítás.

Mindháromra jár az évi 20 százalékos szja-adóvisszatérítés az éves befizetések után, csak ezek maximuma tér el. A nyugdíj-előtakarékossági számlánál (NYESZ) évi 100 000 forint, az önkéntes nyugdíjpénztárnál (ÖNYP) évi 150 000 forint, a nyugdíjbiztosításnál évi 130 000 forint adókedvezmény jár. A három megtakarításra összesen évi 280 000 forint adóvisszatérítés jár.

Kérdezheted ezek után, hogy ha ezt az adójóváírást az állam adja, azaz egyfajta állami támogatás, akkor nem “vehetik-e el” ezt is, mint a magánnyugdíjpénztári vagyont?

A válasz egy határozott nem.

Hogy miért? A megoldás a félretett pénz jellegében keresendő. Hiába hívták “magánnak”, a magánnyugdíjpénztári befizetés valójában az állam által beszedett járulék volt, amit “megengedtek”, hogy használj, azaz befektethetted viszonylag a saját ízlésed szerint. Miután ezt a rendszert az állam hozta létre, jogalapja volt hozzá, hogy meg is szüntesse. Az egy más kérdés, hogyan hatott ez az emberek bizalmára és megtakarítási moráljára, de mi szimplán jogi szempontból vizsgálódunk.

Ezzel szemben a nyugdíj-előtakarékosságokba a leadózott, nettó jövedelmedből fizeted be a pénzt, amihez az államnak semmi köze. Valóban, az adójóváírást elvehetik (visszamenőleg azt sem), de nem amiatt éri meg megtakarítani. A nyugdíj-előtakarékosságok önmagukban is inflációálló hozamokat képesek termelni, ha jól választasz közülük.

Ha kíváncsi vagy a lehetőségeidre, az alábbi űrlapon keresztül egyszerűen választ kaphatsz egy ingyenes, független tanácsadás keretében: