Az életbiztosítások egyik nagy előnye, hogy bár befektetésre is alkalmasak, nem kell utánuk eho-t fizetni, sőt a kamatadót is megúszhatod bizonyos esetekben. Adómentes a kifizetés például akkor, ha a biztosító betegség, baleset vagy halál esetén fizet (de a kórházi napidíj már adóköteles).

Milyen életbiztosítások adózása különleges?

Alapvetően 4 lehetőséget kell megvizsgálni:

  1. ha cég köt megtakarításos életbiztosítást
  2. ha cég köt kockázati életbiztosítást
  3. ha magánszemély köt megtakarításos életbiztosítást
  4. ha magánszemély köt egy kockázati életbiztosítást

A megtakarításos életbiztosításoknál közös, hogy kamatadó fizetési kötelezettsége van a kedvezményezettnek a visszavásárláskor. Ha azonban a futamidő elérte a 3 évet, akkor az eredeti adó helyett „csak” 11%-nyi adót kell befizetnünk a nyereségünk után. 5 év után pedig már az összes nyereséget megtarthatjuk magunknak.

Életbiztosítás kedvezményezettjének adózása

Magánszemély kockázati életbiztosítása

Amennyiben az adózott pénzünkből, magánemberként rendelkezünk egy kockázati életbiztosítással, akkor alapvetően nincsen semmilyen adóvonzat. Mivel ehhez az életbiztosításhoz nem tartozik megtakarítási díjrész, így nyereség sem termelődik. Egy kockázati életbiztosításnál a szolgáltatást a biztosított személy veszi igénybe, neki utalja a biztosító a „fájdalomdíjat”, és ezek az összegek teljesen adómentesek. Értelemszerűen egy esetben nem a biztosítottnak utalják a biztosítási összeget, ha meghal a biztosított. Ilyenkor, a szerződő által megadott kedvezményezett(ek) részére lesz elutalva a haláleseti biztosítási összeg. Ez minden esetben adó-, és illetékmentes.

Magánszemély megtakarításos életbiztosítása

Befektetéses életbiztosításoknál lehet teljesen más ember a szerződő (aki a díjat fizeti), a biztosított (minimális haláleseti biztosítási összeg szinte mindenhol van), és a kedvezményezett. Erre egy klasszikus példa, ha a családban az apuka a szerződő, az anyuka a biztosított, és a gyermek a kedvezményezett. Ebben az esetben is mind biztosítási esemény esetén, mind lejáratkor a szolgáltatásra kifizetett díjak adó-, és illetékmentesek.

Céges kockázati életbiztosítás

Amennyiben a cég a szerződő, akkor a céggel szerződéses kapcsolatban lévő magánszemély lehet a biztosított, a kedvezményezett pedig (ahogy a magán kockázati életbiztosításoknál) bárki. Itt azonban vannak adózási szempontból is érdekességek, szám szerint 2, ezek pedig:

  1. A cég adófizetési kötelezettség nélkül fizethet kockázati életbiztosítási díjakat, amíg a havi díj nem éri el a 29.500 forintot egy dolgozónál.
  2. A kórházi napi térítésnél a kedvezményezettnek (aki a biztosított is egyben) viszont oda kell figyelnie, hiszen ha napi 15.000 forintnál több térítést kapunk, akkor adót kell fizetni a kedvezményezettnek.

Céges megtakarításos életbiztosítás, a whole life életbiztosítás

Adózási szempontból ez a biztosítás a legösszetettebb, és a legérdekesebb. A cég a szerződő az biztos, a biztosított csak magánszemély lehet. A kedvezményezett lehet a cég is, és magánszemély is. Amennyiben a cég a kedvezményezett, akkor a havi díjakat a cég nem tudja költségként leírni, de ilyen módon a kedvezményezettnek (cég) nem lesz adófizetési kötelezettsége, amikor a pénzt visszavásárolja, vagy haláleseti szolgáltatásként kapja.

Amennyiben magánszemély a kedvezményezett, akkor két lehetőség van előttünk, a whole life életbiztosítás élethosszig szól, így halál esetén természetesen a kifizetett pénz mentes mindenféle adó alól. Ha viszont szerződőt cserélünk, és visszavásároljuk a szerződést (mert hivatalosan nincs lejárata), akkor a cég által befizetett összeg után kell 15% SZJA-t fizetni az államnak, a jelenlegi szabályzás szerint.

Ha megtakarításos életbiztosításról van szó, akkor a kamatjövedelem után 15% szja-t kell fizetni (ez a kamatadó), ám ezeknél sem minden esetben.

A megtakarításos életbiztosításoknál 50%-kal csökken a kamatadó:

  • egyszeri díjas szerződésnél a kötés utáni 3. évtől,
  • rendszeres díjas szerződésnél a kötés utáni 6. évtől.

Ezeknél az életbiztosításoknál a kamatadó 0%-ra csökken:

  • egyszeri díjas szerződésnél a kötés utáni 5. évtől,
  • rendszeres díjas szerződésnél a kötés utáni 10. évtől.

Nyugdíjbiztosítások esetén ugyanezek a kamatadó-kedvezmények élnek, ezen kívül a kifizetés akkor is adómentes, ha

  • a szerződő meghal vagy 40%-ot meghaladó egészségügyi károsodás éri,
  • a szerződő eléri a nyugdíjkorhatárt.

A nyugdíjbiztosítások esetén azzal is számolni kell, hogy az adójóváírások 20%-kal megnövelt összegét is vissza kell fizetni abban az esetben, ha a szerződés nyugdíjszolgáltatás nélkül megszűnik, vagyis a lejárat előtt felmondják a szerződést.

Kedvezményezettnek lenni jó

Összegezve az életbiztosítás kedvezményezettjének lenni azért jó, mert egy kivételtől eltekintve nem kell adózni a megkapott pénz után. Ezt nem mondhatjuk el a bankszámlán örökölt pénzről, sőt még az ingatlanról sem. Végigjárva az életbiztosítás típusokat, most már pontosan tudjuk, hogy adózási szempontból kiemelkedik a magyar pénzpiacról, szolgáltatása pedig szinte nélkülözhetetlen az anyagi zavaroktól mentes életben.