Jogos vagy eltúlzott a MÁP Plusz körüli hírverés? Mennyi kamatot fizet valójában, és mennyire éri meg ebbe fektetni a korábbi állami termékekhez képest? Milyen inflációs, kiszállással és adózással kapcsolatos kockázatokat rejt magában az értékpapír? Az alábbi cikkben ezekre a kérdésekre is választ adunk.

Rendkívül népszerű a szuperállampapírnak nevezett Magyar Állampapír Plusz (más néven: MÁP Plusz, MÁP+): jelenleg 5135 milliárd forintot tartanak ebben az értékpapírban a lakossági befektetők.

Mi a Magyar Állampapír Plusz? (MÁP+)

A Magyar Állampapír Plusz egy 5 éves futamidővel kibocsátott, dematerializált, sávos, fix kamatozású lakossági állampapír. Belföldi és külföldi magánszemélyek vásárolhatják meg.

A MÁP Pluszt a Magyar Állam bocsátja ki az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) határozata alapján.

A Magyar Állampapír Plusz kamatozása

A Magyar Állampapír Plusz kamatának mértéke és annak változásai:

  • az első félévben évi 3,5%
  • a második félévben évi 4,0%
  • 2. évben évi 4,5%
  • 3. évben évi 5,0%
  • 4. évben évi 5,5%
  • 5. évben évi 6,0%

Az EHM, vagyis az egységesített értékpapír hozam mutató értéke 4,95% (éves átlagkamat).

A teljes kamat mértéke az 5 éves futamidő egészére vetítve 27,35% (kamatos kamattal számolva).

A MÁP Plusz az első évben félévente, az ezt követő években évente fizet kamatot.

A kamatot nem fizetik ki készpénzben a futamidő alatt, hanem (az utolsó, lejáratkori kamatfizetési nap kivételével) a kamat összegéből további MÁP Plusz állampapírokat vásárolnak, vagyis visszaforgatják a kamatokat.

Ha például 1 millió forintot fektetünk a MÁP Pluszba, az a futamidő végén már 273 ezer forint pluszt jelent. Persze az, hogy öt év múlva ez az összeg mennyit fog érni, függ az inflációtól is:

a MÁP Plusz egyik fő kockázata, hogy nem inflációkövető termék, emiatt, ahogy később látni fogjuk, kedvezőtlenebb pénzpiaci környezetben már nem biztos, hogy ez lesz a legjövedelmezőbb termék.

MÁP Plusz vásárlás menete

Mivel a kormány célja a MÁP Plusszal, hogy olyanokat is bevonjon az öngondoskodásba és az államadósság kezelésébe, akik eddig nem rendelkeztem megtakarítással, az új állampapírhoz kifejezetten könnyű hozzájutni. A legkézenfekvőbb megoldás a Magyar Államkincstárnál jegyezni az értékpapírt.

Az ehhez szükséges számla díjmentesen, számlavezetési díj nélkül nyitható, akár személyesen a Magyar Államkincstár kirendeltségein vagy az interneten, a Webkincstár online szolgáltatásán keresztül.

Szintén egyszerűen nyitható a MÁP Plusz jegyzésére alkalmas értékpapírszámla a Magyar Posta kirendeltségein (Összevont Értékpapírszámla – Magyar Posta Befektetési Zrt.), igaz, ez a számla nem ingyenes, a posta havi 100 forint számlavezetési díjat számol fel. A MÁP Plusz emellett megvásárolható még a meglévő lakástakarékokon keresztül is.

Amennyiben csak a futamidő lejártáig, vagy egy azelőtti visszaváltásig szeretnénk az új állampapírban tartani a pénzünket, úgy a legjobb megoldás, ha az ingyenesen nyitott államkincstári számla segítségével fektetünk az értékpapírba.

Természetesen ha a másodlagos piacon szeretnénk továbbadni potenciálisan magasabb áron, a banki befektetési számlákon is váltható MÁP Plusz.

Magyar Állampapír Plusz forgalmazóhelyek

  • Magyar Államkincstár
  • Budapest Bank
  • CIB
  • K&H
  • MKB
  • Raiffeisen
  • OTP
  • MTB Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.
  • UniCredit
  • Concorde Értékpapír Zrt.
  • Equilor Befektetési Zrt.
  • Erste Befektetési Zrt.
  • Fundamenta,
  • Gránit Bank Zrt,
  • Hold Alapforgalmazó,
  • KBC Securities,
  • Random Capital Zrt.
  • SPB Befektetési Zrt.
  • a Magyar Posta kijelölt postahelyei.

A Postán is vásárolhatsz Magyar Állampapír Pluszt

A Magyar Posta Zrt. kijelölt postai szolgáltatóhelyein papír alapon is lehet Magyar Állampapír Pluszt vásárolni “nyomdai MÁP Plusz” néven. Ugyanazok a feltételek vonatkoznak rá, mint az elektronikus társára, a különbség annyi, hogy névre szól és 10 000, 50 000, 100 000, 500 000, 1 000 000, 2 000 000 forintos címletekben lehet megvásárolni.

Hogyan adózik a MÁP Plusz?

A Magyar Állampapír Plusz mentesül a 15 százalékos kamatadó alól. Az állampapírokat így csak akkor terhelik illetékek, ha a másodlagos piacon kereskedünk velük: ilyenkor az évi 800 forintos tranzakciós illetéket kell fizetni, valamint 15 százalék adót az árfolyamnyereség után.

Az állampapírok adómentessége miatt sokat veszít a vonzerejéből a Tartós Befektetési Számla (TBSZ). Az Államkincstárnál és a bankoknál is nyitható TBSZ előnye éppen az volt korábban, hogy három év után csökkenthető a kamatadó, öt év után pedig mentesülni is lehet annak megfizetése alól. Csak állampapír vásárlásához tehát ma már nem feltétlen érdemes TBSZ-t nyitni, ezt a számlatípust már csak akkor érdemes használni, ha más eszközökkel, például befektetési alapokkal tervezünk hosszútávú befektetést.

Mennyire éri meg a MÁP Plusz más termékekhez képest?

A MÁP Plusz több régi állampapírt gyakorlatilag fölöslegessé tett mind a kamatszint, mind rugalmassága miatt. Már nem is forgalmazzák a féléves és kétéves állampapírt, a Bónusz Magyar Állampapírt, valamint a fix, lépcsős kamatozású Kincstári Takarékjegy Pluszt. Tekintve, hogy az új kötvények hozama már fél év elteltével is évi 3,5, egy év után 3,77, két év után pedig 4,1 százalék, míg a régi állampapírok éves kamata 2,5 százalék körüli volt, érthető, hogy a ÁKK a kivezetés mellett döntött.

Szintén nehezen veheti fel a versenyt az új kötvénnyel a rövid futamidejű Kincstári Takarékjegy. Ez egyéves futamidővel 2,25, két éves futamidővel pedig évente 2,75 százalékos kamatot fizet, csakhogy ebből még le kell vonni a 15 százalékos kamatadót, ami júniustól az államkötvényekre már nem vonatkozik. A Kincstárjegynek ma két, nem túl meggyőző előnye maradt: egyrészt befektetési vagy államkincstári számla nélkül is megvehető, ugyanakkor a MÁP Pluszba fektetni a korábbiaknál egyszerű (a kamat automatikus újrabefektetése miatt), és az Államkincstárnál ingyenesen nyitható a számla erre a célra. Másrészt a kincstárjegy valamivel rugalmasabban váltható vissza – a MÁP Pluszból veszteség nélkül csak bizonyos napokon lehet kiszállni.

MÁP+ vs. PMÁP – melyik a jobb?

Fontos észben tartani – különösen, ha ötéves befektetésben gondolkodunk –, hogy a MÁP Plusz, szemben a Prémium Állampapírral (PMÁP), nem inflációkövető termék. A kamatozása a forint árfolyamától függetlenül évente átlagosan 4,95 százalék, ami azt jelenti, hogy a befektetésed értéke valójában csak abban az esetben növekszik, ha a forint éves inflációja nem haladja meg a 4,95 százalékot.

A Magyar Nemzeti Bank 3 százalékos inflációs elvárása 2018 óta nem teljesül, de legalább toleranciasávon belül maradt 2021-ig. Azóta viszont az infláció egyre növekszik, jelenleg 8,3 százalék, de a jegybank a 12 százalékos inflációt is elképzelhetőnek tartja.

Amíg az infláció nem áll vissza 3,45 százalékos szint alá, addig a Prémium Magyar Állampapír fizetheti a magasabb kamatot.

Az inflációs előrejelzés legyezőábrája Magyar Állampapír Plusz szempontjából
Az MNB inflációs előrejelzése 2022. március 22-i állapot szerint

A PMÁP a MÁP Plusszal szemben nem kamatos kamatozású, hacsak a kamatot nem váltja be maga a befektető (ami ilyenkor értelemszerűen kisebb kulccsak fog kamatozni, hiszen a rövidebb futamidejű befektetés kamatfelára alacsonyabb).

A kamat újrabefektetése további kockázatot rejt magában, ugyanis a PMÁP esetén az újonnan kibocsátott sorozatok esetében az inflációt kompenzáló kamatra számított felár is eltérhet a jelenlegitől. Az új sorozatok prémiuma akkor módosulhat negatív irányba, ha az infláció a várakozások feletti mértékben növekszik – rendkívül magas infláció esetén tehát a PMÁP sem feltétlen jelent igazán jól jövedelmező befektetést, igaz, még mindig jobban járhatnak azok, akik ezt választották a nem inflációkövető termékek helyett.

Hároméves futamidő esetén már 3,03 százalékos infláció is elég ahhoz, hogy a PMÁP bizonyuljon a jobb befektetésnek.

Mint ahogy írtuk, elképzelhető ugyanakkor, hogy az állam a növekvő infláció miatt csökkenti az inflációkövető állampapírok kamatprémiumát, ezzel megvágva az elérhető haszont. Ehhez nem is biztos, hogy szükség lenne rendkívüli mértékű inflációra. Egy ilyen kormányzati lépésnek akár az is lehet a célja, hogy a MÁP Pluszt „segítsék”: ha valóban népszerűnek bizonyul az új állampapír, de az időközben 3,45 százalék fölé ugró infláció miatt sok befektető inkább a futamidő lejárta előtt kiszállna, hogy inkább mégis inflációkövető termékbe fektessen, az az államháztartást is megterhelheti. Ilyen esetben kézenfekvő megoldás lenne, ha a Prémium Állampapír új sorozatai kisebb hozammal lennének jegyezhetők, így kevésbé csábítanák el a MÁP Plusz-tulajdonosokat.

A Magyar Állampapír Plusz visszaváltása, eladása

A MÁP Plusz az első olyan állampapír Magyarországon, amelynek nyilvános ajánlatéttelében megjelenik a kötelező visszaváltás, vagyis a Magyar Államkincstárnál bármikor vissza lehet váltani, de nem mindegy, hogy milyen költséggel.

A kamatfizetések utáni 5 munkanapban 100%-os névértéken, vagyis veszteség nélkül vissza lehet váltani a MÁP Pluszt, ezen kívül az eddig felhalmozott kamatokat is kifizetik.

Ezen az időszakon kívül 99,75%-os árfolyamon veszik csak vissza (plusz a felhalmozott kamat), magyarul ilyenkor 0,25% a visszaváltás költsége (bankoknál, befektetési szolgáltatóknál ez a költség akár magasabb is lehet). Ez a költség talán az egyetlen, ami a Magyar Állampapír Plusz veszélyei közt megemlíthető.

Tipp: más állampapírokhoz képest a MÁP Plusz sokkal likvidebb, vagyis az ebbe fektetett pénz könnyebben felszabadítható, mert minden évben lehetőség van rá, hogy veszteségek nélkül hozzáférj a pénzedhez még a lejárat előtt. Ritka, hogy egy befektetés kedvező kamatokat fizet, és még vésztartaléknak is alkalmas.

GYIK


Hol kapható Magyar Állampapír Plusz?

A Magyar Állampapír Plusz a Magyar Államkincstárnál, bankoknál, befektetési szolgáltatóknál és a Magyar Posta kijelölt postahelyein kapható.


Kell adózni a MÁP Plusz után?

A Magyar Állampapír Plusz utáni kamatnyereség adómentes.


Biztonságos a Magyar Állampapír Plusz?

Igen, a tőke és a kamatok kifizetésére a Magyar Állam vállal garanciát.


Mekkora kamatot fizet a MÁP Plusz?

A MÁP Plusz az első félévben évi 3,5%, a második félévben évi 4,0%, 2. évben évi 4,5%, 3. évben évi 5,0%, 4. évben évi 5,5%, 5. évben évi 6,0% kamatot fizet, ami 4,95%-os átlaghozamnak (EHM) felel meg.

Fogalomtár


EHM

Az EHM jelentése: egységesített értékpapír hozam mutató. Az értékpapírok összehasonlítását segíti, mivel évesített formában mutatja meg a hátralévő időszakra eső kamatot vagy hozamot.


Sávos kamatozás

Sávos kamatozásról akkor beszélünk, ha az elhelyezett összeg egyes részeire eltérő kamatozás vonatkozik. Például 5 millió forint esetén az első 1 millió forintnál 3% a kamat, a második milliónál 4% és így tovább. Sávos kamatozásnak minősül az is, ha futamidőt idősávokra bontják, és eszerint változik a vonatkozó kamat.


Alapcímlet

Az állampapír legkisebb megvásárolható egysége.


Lejárat

Minden állampapírt valamilyen időtávra bocsátanak ki. Ennek a futamidőnek a végső dátuma a lejárat, amikor az Állam a tőkét és a kamatokat is kifizeti neked.

Kapcsolódó cikkeink