Albérlet vagy mamahotel – a legtöbb magyar fiatal gyakorlatilag e két opció közül választhat, hiszen a saját lakás árát évtizedek alatt tudnák csak megkeresni. Magyarországon is kialakult a bérlői generáció, KSH adatai szerint a 35 év alattiak csaknem harmada albérletben lakik, a saját lakással rendelkezők vannak a legkevesebben ebben a korosztályban.

Magyarországon más európai országokhoz képest az albérlet hagyományosan átmeneti megoldásként él a köztudatban. A legtöbben már viszonylag korán öröklakásban gondolkodnak, és legalább már a házasság idején szeretnének saját otthonba költözni. Erre azonban a növekvő ingatlanárak miatt egyre kevesebb fiatalnak van esélye.

Budapesten 500-700, a vidéki városokban 3-400 ezer forint között mozognak jelenleg a négyzetméterárak, egy újépítésű lakás esetén akár az átlagár másfélszeres is lehet, a fővárosban például 885 ezer forint/négyzetméter volt októberben az új lakások átlagára.

Ilyen lakásárak mellett, ha mondjuk egy szerencsés fiatal minden hónapban 20 ezer forintot félre tud tenni lakásra, akkor is 92 évbe telne, mire összegyűjt 22 millió forintot, ami nagyjából egy átlagos, régi építésű, 45 m2-es budapesti lakás ára – persze ebben a számításban nincs benne az infláció, azzal együtt számítva valószínűleg ennyi idő sem lenne elég a lakásravaló megkeresésére.

Az önrész is nehezen lesz meg

A lakáshitel ugyan segíthet a saját otthon megszerzésében, azonban már az önrész előteremtése is gondot okozhat. A jogszabályi előírás szerint az ingatlanfedezet forgalmi értékének legfeljebb a 80 százaléka vehető fel hitelként, tehát minimum 20 százalék saját erő szükséges a hitelfelvételhez. Így például egy 28 millió forintos, budapesti garzonlakás megvételéhez is 5,6 millió forint önerőre van szükség, ami ismét több éves spórolást igényel, ráadásul a lakások drágulása miatt (amely évi 10 százalék felett volt az elmúlt időszakban) időközben a szükséges önrész is jelentősen drágulhat.

Ilyen körülmények között nem csoda, hogy kialakulóban van a bérlői generáció Magyarországon: a KSH adatai szerint 2000-ben még csak a 35 év alattiak 10 százaléka, tizenöt évvel később pedig már a 30 százaléka lakott albérletben. Arról, hogy az azóta eltelt években hogyan alakult az albérletben élők aránya a korosztályon belül, még nem közölt adatokat a statisztikai hivatal. Azt feltételezhetjük, hogy az arányuk tovább növekedett, hiszen az össznépességen belül is emelkedik az albérletben élők aránya. Az összes háztartás arányában egyébként az albérletek még mindig viszonylag ritkák, 2017-ben a háztartások 85,2 százaléka volt saját tulajdonú ingatlanban. A 19-35 éves korosztálynak azonban 30 százaléka albérletben él, jól mutatva, mennyire generációs jelenségről van szó.

Csapdává válhat az albérlet

És hogy hol él a 35 év alattiak fennmaradó 70 százaléka? Jelentős részük még a szüleinél. A K&H ifjúsági indexe szerint a 19-29 év közötti fiatalok 44 százaléka a szüleivel él, saját lakással pedig csak 21 százalék rendelkezik, 27 százalékuk pedig albérletben lakik. A szüleikkel élő fiatalok nagy része egyértelműen kényszerből nem költözik el, a K&H kutatásán 62 százalék válaszolta azt, hogy csak azért élnek még a mamahotelben, mert nincs pénzük saját lakásra. Ennél is aggasztóbb, hogy 53 százalékuk nem tudja, mikor lesz lehetősége a kiköltözésre.

Az albérlet persze egyáltalán nem ördögtől való dolog, főleg ha az oktatási vagy munkaerőpiaci mobilitást szolgálja. A probléma akkor adódik, ha a fiatal anyagi értelemben csapdába esik az eredetileg ideiglenes megoldásnak szánt albérletben. Ez az elmúlt években, a bérleti díjak rohamos emelkedésének köszönhetően számos pályakezdő járt így.

Budapesten ma 149 ezer forint egy átlagos albérlet havidíja, vagyis (a fővárosi átlagbérrel számolva) ha valaki egyedül bérel lakást, a lakbér máris elviszi a fizetés több mint felét.

Nem ritka, hogy egy nagyvárosba, munka miatt albérletbe költöző fiatal ma már az eredeti lakbér dupláját fizeti, miközben a fizetése alig emelkedett. Ilyen csapdahelyzetből van, aki csak úgy tud menekülni, hogy akár 30-as éveiben visszaköltözik a szüleihez, és megpróbál újra spórolni saját lakásra.

A lehetőségek: CSOK, szülői segítség, befektetés

A fiatal párok lakáshelyzetén hivatott enyhíteni a CSOK, ez azonban csak az esetek kis részében jelent valódi megoldást. A pénzintézetek jelentős részében csak gyermekes szülőktől fogadják el önrészként a CSOK-ot, akiknek biztos, hogy nem kell majd visszafizetniük az állami pénzt. Emellett a CSOK számos kötelezettséget ró az igénylőkre. 10 évig például a választott lakásban kell élni, és persze „teljesíteni” kell az igényléskor vállalt gyermekszámot. Ha a határidő lejárta előtt nem születik a párnak a vállalt számú gyermeke (egy gyermek esetén 4, két gyermek esetében 8, míg három gyermeknél 10 év a határidő), az állami támogatást kamatostul vissza kell fizetni.

Összességében egy fiatalnak kevés opciója marad a saját lakás megszerzésére. A legnagyobb eséllyel ma azoknak jöhet össze a saját lakás, akiknek a szülei megveszik azt saját megtakarításukból, vagy biztosítják a lakáshitelhez szükséges önrészt. Ha a jövedelmünk mégis elég magas arra, hogy önállóan kezdjük gyűjteni saját lakásra, akkor a legjobb, ha nem készpénzben, hanem valamilyen értékálló, kamatozó befektetésként gyűjtjük az összeget, ez lehet fix hozamú értékpapír vagy akár befektetési célú életbiztosítás is.

A lakásra történő megtakarítás a legtöbb ember számára többéves projekt, így fontos, hogy ez alatt az idő alatt a félretett összeg értékét ne csökkentse az infláció, és akár még kamatozzon is.

Ha gyermeked idén szeptembertől valamelyik egyetem vagy főiskola hallgatója szeretne lenni, már nincs sok időtök arra, hogy véglegesítsétek a jelentkezését: idén február 17-e a felsőoktatási felvételi jelentkezés határideje. Ebből az apropóból összegyűjtöttük, mikre érdemes odafigyelni, mi mindenre célszerű felkészülni, és milyen változások vannak kilátásban 2020-tól. Az már biztos, hogy egyre nagyobb előrelátást igényel majd a családoktól főként pénzügyileg, ha gyermekeiket egyetemre szánják.

A legtöbb szülőnek nagy álma, hogy gyermeke a középiskolai tanulmányai befejeztével egyetemre menjen. Természetesen mindenki arra hajt, hogy állami ösztöndíjas képzésre nyerhessen felvételt, azonban már 2018 őszén is minden 5. hallgató önköltséges formában kezdhette meg a tanulmányait. Ez pedig azt jelenti, hogy a tavaly ősszel felvételt nyert 75 230 hallgatóból 16 739 diák családjának már szeptemberben komoly összegeket kellett befizetnie tandíj gyanánt. Ez pedig nem minden: természetesen ehhez a félévente több száz ezres vagy akár milliós nagyságrendű összeghez egyéb kiadások is társulnak.

Minél előbb érdemes képbe kerülni azzal is, milyen költségekre számíthatunk

A jelentkezés során tehát el kell döntenünk, hogy csak állami ösztöndíjas helyeket jelölünk-e meg vagy önköltséges képzést is: utóbbi esetében pedig kalkulálnunk kell a féléves tandíjjal, ami nagyjából 200 ezer forinttól indul, és akár milliós összegeket is elérhet szaktól függően. Szaktól függően elég nagy különbségek vannak, és bizonyos szakok esetében az intézménytől is függ, mennyibe kerül egy félév:

És persze ne felejtsük el azt sem, hogy amennyiben egyetemre megy a gyermekünk, úgy az ösztöndíjas képzések esetében is számolnunk kell kiadásokkal. Ha másik városban néztük ki a legszimpatikusabb egyetemet, ki kell találni, hogy hogyan oldjuk meg gyermekünk lakhatását: albérlet vagy kollégium? Bár a kollégium olcsóbb, általában szociális alapon dől el, ki kerülhet be, és ki nem, valamint csak államilag finanszírozott képzésen résztvevőknek él ez a lehetőség.

Az albérlet ára havonta – településtől függően – akár 60-70 ezer forintba is kerülhet, és ez még nem minden, ugyanis ebben az esetben az utazási költség is hozzátesz a kiadásokhoz. A legtöbbször helyi bérlet nélkül is nehéz az órákra bejárás, ami havonta még néhány ezer forint. Természetesen élelmiszerre is költeni kell, de időnként ruhákra és szórakozásra is jól jön a pénz. És mi kell a tanuláshoz? Sokszor az egyetemen is szükség van különórákra, de szaktól függően a tankönyvek és a jegyzetek is drágábbak lehetnek. Ha pedig gyermekünk önköltséges képzésen kezdi meg az egyetemi tanulmányait, még ehhez jön hozzá a féléves tandíj is.

Mennyi felvételi pont kell az állami helyekre?

Alap- és osztatlan képzés esetén a maximum 500 pontból 400 pont, ami tanulmányi eredmény alapján, 100 pont pedig amit pluszként, például nyelvvizsgával, emelt szintű érettségivel, versenyeredményekkel lehet összeszedni. Mindenképp megéri tovább menni a középszintnél, ugyanis 50 plusz pontot érhet az emelt szint.

Ahhoz pedig, hogy felvételt nyerhessünk, legalább 280 ponttal kell rendelkeznünk, ez alatt minden további mérlegelés nélkül elutasítják a jelentkezést. Persze ez csak a minimum, a végső döntést az határozza meg, hogy adott szakon és egyetemen elértük-e a nyár közepén kihirdetett ponthatárt. Azzal kapcsolatban pedig, hogy nagyjából mire számíthatunk, az előző évek ponthatárai jelenthetnek támpontot, ugyanakkor bizonyos szakok esetében már megállapításra kerültek a központi ponthatárok.

Az alábbi táblázatban összeszedtünk néhányat ezek közül:

Ezeken a szakokon tehát csak azok szerezhetnek állami ösztöndíjas helyet, akik elérik ezt az előre meghatározott pontszámot. Emellett a jelentkezők száma és az állami támogatásban részesülő diákok keresztáma befolyásolhatja, sikerül-e bejutni.

Azt is érdemes szem előtt tartani, hogy a legtöbbször az államilag támogatott képzéseken magasabb a ponthatár, mint az önköltségesen, jelentkezéskor erre érdemes felkészülni.

Milyen határidőkre kell figyelni?

Az első és legfontosabb dátum a február 17-e, ami a felsőoktatási felvételi idei jelentkezési határideje. A hitelesítés határideje február 22., amire szintén nagyon oda kell figyelni, mert ennek a lépésnek a kihagyása érvénytelenné teszi a jelentkezésünket. Ezt követően április 19-től indul meg az ügyintézés időszaka az E-felvételin: ettől kezdve lehet nyomon követni a rögzített adatokat, és ellenőrizni a feltöltött dokumentumok feldolgozási státuszát. Június 10-ig megtörténik a jelentkezésről szóló általános tájékoztatás kiküldése is, majd június 26-ig a hiánypótlási felszólítás is meg kell, hogy érkezzen, amennyiben érintettek vagyunk. A hiánypótlásra július 10-ig van időnk.

Mikor derülnek ki a ponthatárok?

Mindezek után már csak annyi a dolgunk, hogy várjunk a ponthatárok kihirdetésére, ami idén július 24-én estére várható. Általában ilyenkor sms-ben is kapunk egy nem hivatalos tájékoztatást az eredményről, de augusztus 8-ig legkésőbb pedig a felsőoktatási intézmények is kiküldik a bekerült hallgatóknak a felvételi határozatot.

Persze bízzunk a legjobbakban, de ha első körben nem nyernénk felvételt, augusztusban még lehetőségünk van a pótfelvételi eljáráson részt venni, erről azonban tudni kell: csak önköltséges képzésekre lehet jelentkezni ebben a szakaszban.

2020-tól kötelező emelt szint és nyelvvizsga

Jogszabálymódosítás miatt jövőre már csak az juthat be egyetemre vagy főiskolára, aki legalább egy tárgyból emelt szintű érettségit tesz, valamint legalább egy idegen nyelvből középfokú tudását nyelvvizsga-bizonyítvánnyal vagy emelt szintű nyelvi érettségivel tudja bizonyítani.

De a Corvinus átalakításával kapcsolatos történéseket sem érdemes figyelmen kívül hagyni akkor sem, ha éppen nem ezt az egyetemet néztük ki, ugyanis sokak szerint általánosságban a magyar egyetemek reformját vetítik előre az események. A Budapesti Corvinus Egyetemen 2020-tól már egyáltalán nem fognak állami férőhelyeket meghirdetni, és előreláthatóan a tandíjak is emelkedni fognak.

Valószínűleg ez a jövő, és más egyetemek is átveszik ezt a finanszírozási modellt. Az államilag finanszírozott helyek fokozatos megszűnése és a tandíjak emelkedése miatt kétségtelen, hogy sokkal nagyobb előrelátást igényel majd a családoktól főként pénzügyileg, ha gyermekeiket egyetemre szánják.

Szülőként vagy gyermekvállalás előtt álló párként érdemes körbenézni, milyen megtakarítási lehetőségek vannak, mert ezekhez általában kedvezmények is társulnak. Többféle opció közül választhatsz, és mivel mindegyik másra jó, ezért ezeket akár kombinálni is érdemes lehet. Ha ügyes vagy, havonta félrerakott kisebb összegekből milliomossá válhat a gyereked.

Mielőtt bármit is kiválasztanál, végig kell gondolnod, hogy a pénzre mikor van szükséged: a gyermek első 18 évében, vagy inkább a felnőtté válását támogatnád. Gondold végig, milyen időtávban gondolkodsz: a gyűjtögetést még a gyermek megszületése előtt elkezdenéd, vagy már néhány év eltelt a születése óta.

Érdemes legalább 10-15 évben gondolkodni: ilyen távon érheted el a legjobb hozamokat a lehető legkevesebb költséggel.

Ha úgy számolsz, hogy a gyermeked 23 évesen áll munkába (manapság ez az átlag), akkor igazából még 10 éves kora környékén sem vagy elkésve azzal, hogy hosszabb távú megtakarítást válassz.

Baba-kötvény és Start-értékpapírszámla

Első lehetőségként adja magát a babakötvény, mivel ezt a gyermek első 18 évében lehet használni (felhasználni viszont csak a 18. születésnapja után lehet!). Az állam minden újszülött után 42 ezer forintos életkezdési támogatást ad, amit aztán átvezetnek egy Start-számlára. Ide több pénzt nem tudsz befizetni. Viszont teljesen ingyen nyithatsz a Magyar Államkincstárnál Start-értékpapírszámlát, ahova viszont bármennyi pénzt befizethetsz, amin automatikusan babakötvényt vesznek (ez egy speciális állampapír). Ez két dolog miatt hasznos:

  • állami támogatást
  • és infláció feletti kamatot kapsz utána.

Az állami támogatás nem valami sok, de legalább jár. Az éves befizetéseid 10%-át adják oda, de maximum évi 6 ezer forintot. Vagyis ez mindössze havi 500 forint, amihez 5 ezer forintot kell befizetned. Viszont a babakötvénynek talán nem is ez a támogatás az erőssége, hanem az infláció felett fizetett garantált kamat. Most éppen évi 5,4%-ot fizet egy babakötvény (kamatbázis + kamatprémium), ami – tekintve, hogy nincs költsége – egész jónak számít. Már az a korábbi aggály is semmissé vált, hogy túlzottan korlátozott a felhasználási köre, szerencsére idén lazított ezen egy új törvényi szabályozás, és mostantól szabadon felhasználható.

Önsegélyező pénztár

Az önsegélyező pénztárral gyűjtött összeget rengeteg mindenre fordíthatod, de most maradjunk a szülési szolgáltatásnál. Ezt a terhesség alatt vagy a szülés után legfeljebb 120 nappal tudod igénybe venni (eddig kell igényelni). Ilyenkor akár 2 000 000 forintot is ki tudsz venni a gyermeked után, amit szabadon elkölthetsz, viszont ehhez előbb valamennyit be is kell fizetned.

Hogyan működik a befizetés? Az éves befizetésed 20%-át visszaigényelheted a személyi jövedelemadódból (szja), ami évente maximum 150 ezer forint lehet. Kiszámolható, hogy 750 ezer forintot kell befizetned az adójóváírás maximalizálásához. Ha már a gyerek születése előtt egy-másfél évvel pénztári tag lettél, és két adójóváírást is megkaptál, akkor ennek értelmében akár a 2 milliós összeget is ki tudod venni.

Sőt, a családtagjaid is megtehetik ezt, ha megjelölik kedvezményezettnek az anyukát, ilyenkor a támogatási összeg is sokszorozódik. Tegyük fel, hogy az anyuka, az apuka és két nagyszülő is él ezzel a lehetőséggel: betesznek összesen 3 millió forintot, kapnak utána 600 ezer forintot. A pénztári költségek levonása után (ami legyen most 6%) 3 384 000 forintot lehet kivenni. Ez 12,8%-os éves hozamnak felel meg, méghozzá kockázatmentesen, aminek hallatán a tőzsdei brókerek is csettintenének.

Gyermekcélú megtakarításos életbiztosítás

Az életbiztosításoknak létezik egy fajtája, melynek a megtakarítás összegyűjtése a célja. Ezeket befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosításoknak szokták hívni. Bár technikailag életbiztosítás, mert tartalmaz kockázatvédelmi elemet, a gyakorlatban megtakarításként működik. Valamilyen rendszerességgel befizetsz egy összeget, ami aztán egy általad választott eszközalapba (befektetési portfólióba) kerül. Egy ilyen eszközalapban általában állampapírokat, vállalati kötvényeket, részvényeket, és az ezeket egyesítő befektetési alapokat találsz. A befektetés menedzselése nem a te dolgod, a biztosító által megbízott szakemberek végzik ezt a munkát. Évente átlagban 6-8%-os hozam érhető el velük.

Fontos hangsúlyozni, hogy akkor válassz életbiztosítást, ha 10, de inkább 15 évig vállalod, hogy rendszeresen félre fogsz tenni. 10 év alatt ezeket túl drága fenntartani, ezért a tisztességesebb pénzügyi tanácsadók nem engedik, hogy ilyen rövid futamidővel elindíts egy ilyet. Ez nem az életbiztosítás hibája, egyszerűen csak ezeket nem rövid távra találták ki, és ehhez igazodik a költségszerkezet is: minél több ideig gyűjtesz, annál olcsóbb.

FundiMini Gyerekszámla

A Fundamenta Lakáskassza megoldása a FundiMini Gyerekszámla. Tulajdonképpen a lakástakarékjuk gyerekverzióját jelenti, csak lakáscélra használhatod fel. 14 évnél fiatalabb gyermek esetében lehet elindítani, havonta legalább 9900 forintot kell félretenni. Az éves befizetés 30%-át adja oda az állam támogatásként, ami ennél is évente maximum 72 ezer forint lehet (ehhez havi 20 ezer forint befizetés kell). A számlanyitási díj a szerződéses összeg 1%-a.

Különbség viszont a felnőtt lakástakarékhoz képest, hogy a FundiMinit nemcsak 10, hanem 20 évre is el lehet indítani. A 10. év végén hűségbónusz jár (elengedik a számlanyitási díj egy részét), és amennyiben bevállalsz újabb 10 évet, akkor a normál betéti kamaton felül némi kamatprémiumot is kaphatsz. Ha szeretnéd, a 20. év végén a pénztár lakáskölcsönt is nyújt a megtakarítás mellé. A modern idők szavát meghallva a Fundamenta ajándék okosperselyt is ad a szolgáltatása mellé (ez egy mobilos alkalmazást takar, amivel spórolásra taníthatod a gyereked).

Melyiket a sok közül?

Mint látod, a babakötvénnyel a gyermek első 18 évében tudsz pénzt gyűjteni, de előbb nem tudod felhasználni, mint hogy a 18. életévét betöltötte. Az önsegélyező pénztárnál a szülési szolgáltatást a szülés után legkésőbb 120 nappal kell igénybe venni, így ennél előre kell gondolkodni. A gyermekcélú életbiztosítást bármikor felhasználhatod a futamidő lejárta után, ennél csak az a fontos, hogy 10-15 évet adj neki. A FundiMini akkor jó, ha lakást vennél a gyerekednek, ami általában 18-23 éves kora körül aktuális.

Ezeket kihasználva könnyen milliomossá teheted a gyermeked a 18., de legkésőbb a 25. szülinapjáig.

Hogy ezek közül melyiket milyen kombinációban válaszd, az teljesen a te élethelyzeteden múlik. Érdemes kikérni hozzáértő független tanácsadó véleményét.

Egy gyerekre nagyjából 20-25 millió forintot – sőt a HVG szerint akár 40 milliót is – rá kell költened, amíg eléri az anyagi önállóságot. Az elsőre döbbenetesen sok pénz már nem is tűnik olyan soknak, ha jobban belegondolsz, mennyi mindenre van szüksége egy gyermeknek, aki élete első 20-25 évében a te támogatásodra lesz szorulva. Babakorban rengeteg mindent meg kell venned a gyerekágytól kezdve a pelenkáig, aztán ahogy növekszik, újabb és újabb méretű ruhákat kell vásárolnod. Aztán kezdődik a beiskolázás, iskolatáska, tankönyvek, nyári táborok, osztálykirándulások, középiskolában ugyanez.

Közben veszel neki egy saját számítógépet vagy laptopot, amin játszhat és gyakorolhat az iskolára, okostelefont vagy tabletet, amin mindig eléred. És ekkor jön még csak az egyetem, amit nem biztos, hogy térít az állam, főleg ha külföldi, neves egyetem is szóba jön. Arról még nem is beszéltem, hogy munkába is kell állnia, de előbb albérletet kell találni neki, esetleg saját lakást, de lehet, hogy autóra is lenne igénye a gyermekednek. És nem kell luxuscikkekre gondolni. Elég, ha a fontosabb dolgokra költesz, és így is könnyen eléred a 20 millió forintos költséget.

A pontos összeget kevesen tudják, de azért sejtik, hogy nagyon sok pénz elmegy az évek során, főleg ha nem is egy gyerekük van, hanem kettő vagy akár három. „Nem lehetne ezt valahogy okosabban megoldani?” – kérdezik tőlünk, független tanácsadóktól rendszeresen. Havonta 800-1000 megkeresést kapunk, közülük nagyon sokan szülők, és mindegyiküknek azt mondjuk: „Dehogynem! Megoldás mindig van.” És mi ezeket a megoldásokat keressük termékektől, márkanevektől, hangzatos reklámszövegektől és bankoktól függetlenül.

Mert a pénzt mindig okosabb befektetni, mint szimplán csak elkölteni. Ha befekteted, akkor a pénzed gyarapodni kezd. Sokkal gyorsabban eléred a kívánt célt, legyen szó 20 vagy 25 millió forintról, egy saját lakásról vagy minőségi felsőoktatásról, ha befektetted a pénzt. Másrészt nemcsak arról van szó, hogy hamarabb összegyűlik a kívánt összeg, de ha nem állsz meg az eredeti célnál, akkor könnyen összegyűlik több is. Nem mindegy, hogy a gyermek 25 éves koráig elköltesz 20 milliót befektetés nélkül, vagy összegyűjtesz addigra 25-30 milliót befektetéssel kombinálva.

Szerencsére számtalan megoldás létezik. Hogy melyik számodra a legjobb, az a személyes preferenciádon múlik, vagyis hogy mire akarod fordítani az összegyűjtött pénzt, mikor akarod felhasználni, a gyermekedre akarod-e bízni és még sorolhatnám a szempontokat. Az elmúlt 11 évben, mióta pénzügyi tanácsadással foglalkozom, nagyon határozottan kikristályosodott az a 7 legfontosabb szempont, amit figyelembe kell venni, mielőtt gyermek előtakarékosságba kezd bárki is. A gyakorlat bizonyította, hogy a 7 szempont megismerésével mindenki be tudja lőni, milyen ajánlat lesz számára a leginkább megfelelő.

A továbbiakban megmutatom neked azt a 7 szempontot, amiket én is sikerrel használok a munkám során – nap mint nap. Elmondom neked, miért fontosak ezek a szempontok, aztán cikksorozatomban számos megtakarítási megoldást fogok megvizsgálni ezek alapján. Az első részben az egyik legegyszerűbb és legkevesebb pénzt igénylő magyar konstrukciót, a Babakötvényt, illetve továbbfejlesztett társát, a Start-számlát fogjuk megnézni. Kiderül majd az is, hogyan teljesít a kritériumok tükrében a Start-számla, vagyis kiállja-e a próbánkat.

Mi az a 7 szempont, amit mindig megvizsgálok egy gyermekcélú pénzügyi megoldás kapcsán?

1. Mennyi hozamot termel?
2. Mennyi a költsége?
3. Mennyire független az államtól, és jár-e rá állami támogatás?
4. Milyen célra használható fel?
5. Ki rendelkezik a megtakarítás felett?
6. Milyen a hozzáférhetősége?
7. Mennyire rugalmas?

Ha ezeket a szempontokat körüljárod, pontos képet fogsz kapni arról, hogy mik az elvárásaid egy gyermekcélú megtakarítással kapcsolatban, és látni fogod, mennyiben szolgálja ezt ki egy-egy konkrét ajánlat. Ha ezeket a válaszokat megszerzed, nyugodt lehetsz, hogy a döntés meghozatalához szükséges legfőbb információknak birtokában vagy.

1. Mennyi hozamot termel?

Ha megtakarítási programban gondolkodsz, akkor az a célod, hogy ne csak szimplán elkölts 20-25 millió forintot, hanem azt szeretnéd, ha ez a pénz gyarapodna. Ez már egy kisebb vagyon. Óriási ziccert hagynál ki, ha nem fektetnéd be, mert ekkora összeggel már bizony lehet mit kezdeni. Igaz, nem egy összegben rendelkezel ekkora pénzről, hanem évek alatt gyűlik össze, de már ezalatt is kamatozhat, vagyis nyereséget termelhet neked. A hozam tehát egy fontos tényező, de sosem szabad megfeledkezni a fenntartási és egyéb költségekről sem. A hozamot és a költségeket párban vizsgálva kapsz reális képet egy ajánlat milyenségéről.

A Babakötvény és a Start-számla hozamainak megvizsgálásakor előbb különítsük el a kettőt. Minden újszülött kap az államtól 42 500 Ft életkezdési támogatást, amit a Magyar Államkincstár tárol. Ehhez a gyermeked 19. születésnapjáig, vagyis 18 éven keresztül nem férsz hozzá. Addig állampapírt vesznek belőle, és annak a kamataival növelik az alapösszeget. Ezt hívják Babakötvénynek. Ennek egy továbbfejlesztett változata a Start-számla, ami annyival nyújt többet, hogy havi szintű befizetésekkel növelheted a számlán lévő összeget. Ezek a befizetések éves szinten garantáltan kamatoznak, méghozzá az előző évi infláció felett 3%-kal. Vagyis az inflációkövető kamatnak köszönhetően a megtakarításod egyrészt megtartja az értékét, másrészt még efölött hozamot is termel. Az infláció mértékét az állam állapítja meg, neked kell eldöntened, hogy ez jó dolog-e. Előfordulhat, hogy adott évben nem infláció, hanem defláció történik, azaz a pénz erősödni fog, a 3%-os kamat ez esetben is garantált, bár más megoldásoknál ez lehetne több is. A Start-számla mögött egy 19 éves lejáratú állampapír van, azaz az államnak adsz kölcsön, aki ezt kamatokkal honorálja.

2. Mennyi költséggel jár?

A hozam önmagában kevés ahhoz, hogy segítsen egy ajánlat megítélésében. Mindig figyelembe kell venni a hozamot csökkentő költségeket, mert egy szolgáltatás szinte soha nem ingyenes. A kettőt párban kell mérlegelned, így tudod eldönteni, megfelelő-e neked az ajánlat.

A Babakötvény és a Start-számla indítása és fenntartása költségmentes, mivel állami monopóliumban vannak, és mivel a konstrukciók mögött állampapír van, így az állam érdeke, hogy ezekbe fektess.

A kevés költség azonban nem minden, mert általában alacsonyabb hozamlehetőséget vonz maga után. Ahogy említettem: azért lehet a Start-számla költségmentes, mert az államnak érdeke, hogy állampapírba fektesd a pénzt. Való igaz, ez egy biztonságos megoldás, de egy állampapír nem feltétlen tud akkora hozamot termelni hosszú távon, mint például egy vegyes portfóliójú befektetési alap az életbiztosítások esetében. Vagyis a költség önmagában nem egy rossz dolog, amíg a hozammal párba állítva a mérleg pozitív marad a javadra. Ezt neked kell mérlegelned, hogy a hozam vagy a kockázatkerülés a fontosabb.

3. Mennyire független az államtól, és jár-e rá állami támogatás?

Ahogy az előző pontokban is említettem, a Babakötvény és a Start-számla az állam berkeibe tartozik. A Start-számlát néhány éve a kereskedelmi bankok is forgalmazták, de 2012 októbere óta ugyanúgy államosították, mint a magánnyugdíjpénztári befizetéseket. Mindenki döntse el maga, hogy érez ezzel kapcsolatban. Annyi biztos, hogy a Start-számla népszerűsége drasztikusan visszaesett. 2011-ben még 41 ezer Start-számla indult, ehhez képest az államosítás óta jó, ha évi 15-16 ezer számlát nyitnak.

Az állam kétféle támogatást ad. Egyrészt, ahogy arról az 1. pontban is írtam, egy 42 500 Ft-os életkezdési támogatást kap minden újszülött, másrészt, ha Start-számlát indítasz, az állam a befizetéseid után további 10%-ot fizet be, de maximum évente 6000 forintot. Ez azt jelenti, hogy ha havi 5 ezer forintot fizetsz be, akkor havonta 500 forintot kapsz az államtól, és ezzel maximalizáltad is az állami támogatás mértékét. Ha ennél többet fizetsz be, az kamatozik ugyan, de az állam nem fogja nagyobb mértékben honorálni a megtakarítási szorgalmad. Ha havonta 5 ezer forintod van megtakarításra, akkor a Start-számlát maximálisan ki tudod használni. Ha ennél többet is félretennél, akkor érdemes elgondolkodnod, hogy az 5 ezer forint feletti összeget más megtakarításba fekteted (ezekről cikksorozatom következő részeiben lesz szó).

Szintén említettem az 1. pontban, de nem árt hangsúlyozni: a Babakötvény és a Start-számla mögött 19 éves lejáratú állampapír van. Más, magasabb hozampotenciálú értékpapírba nem fektethetsz. Igaz, az állampapír egy biztonságos megoldás, de hosszú távon valószínűleg kevesebb hozampotenciált rejt, mint az alternatív konstrukciók (ezekről majd legközelebb).

4. Milyen célra használható fel?

Minden megtakarításnak megvannak a maga meghatározott felhasználási céljai, vagyis hogy mire költheted az összegyűjtött pénzt. Ahogy a bevezetőben is említettem, neked kell eldöntened, hogy minőségi felsőoktatásra költenél, egy saját lakásra vagy szabadon szeretnéd felhasználni a megtakarított pénzedet.

A Start-számla fordítható lakhatásra, tanulmányok finanszírozására, a gyerekvállalás feltételeinek megteremtésére és pályakezdési célokra is. Ezt jogszabály határozza meg, ami tartalmában akár változhat is, és erre sem most, sem a jövőben nem lesz ráhatásunk. Mérlegelned kell, hogy ez számodra elfogadható-e. Fontos például tudnod, hogy csakis magyarországi felsőoktatási intézményre fordítható a Start-számlás megtakarítás, és a pénz felvételekor igazolnod kell gyermeked magyarországi lakhelyét. Ha külföldi egyetemben gondolkoztok, esetleg felmerült, hogy külföldre költöztök, akkor ez a megoldás nem neked való.

A Start-számla viszonylagos újszerűsége miatt idén kezdődtek az első kifizetések, ezért még nincs pontos képünk arról, milyen felhasználási célokat fogadnak el, és mik ezeknek a feltételei. Annyi biztos, hogy a pénz elköltéséről nyilatkoznod kell. Az még nem világos, hogy milyen formában kell igazolni a felhasználást, vagy kell-e egyáltalán.

5. Ki rendelkezik a megtakarítás felett?

A megtakarítás esetében eltérő, hogy ki rendelkezhet felettük. Lehet, hogy a tiéd, lehet, hogy a gyermekedé lesz ez a jog. Rajtad múlik, hogy szeretnéd-e a gyermekedre bízni a pénzt, és egy összegben odaadni neki, remélve, hogy okosan költi majd el. A korlátozott felhasználási célok miatt (lásd: 4. pont) a gyermeked a legtöbb esetben nem költheti akármire a pénzt, előfordulhat persze egy szabad felhasználású megtakarítás esetén, hogy a pénzt nem arra fordítja, amire szeretnéd. Lehet, hogy pont emiatt szeretnéd inkább megtartani a kontrollt az összegyűjtött pénz felett.

A Start-számla a gyermeked nevére szól, vagyis ő rendelkezhet felette, ha betöltötte a 19. életévét. Az aktuális jogszabály határozza meg, mire költheti el. Ez elméletileg megköti a kezét, viszont a gyakorlatot még nem ismerjük kellőképpen ahhoz, hogy azt mondhassuk, biztosan nem tudja elkölteni máshogy (lásd: 4. pont). Ha te szeretnél róla rendelkezni, arra a Start-számlánál nincs lehetőséged. Egy biztosítónál kötött gyermekcélú megtakarításnál már más a helyzet, ott te rendelkezel a pénz felett, de erről majd egy következő cikkemben fogod neked beszélni.

6. Milyen a hozzáférhetősége?

Egy megtakarításnál fontos, hogy mikor férsz hozzá: a gyermek 18 éves kora után vagy előbb is. Nyilvánvaló, hogy a gyermeked első 18 évében is rengeteg költség merül fel, de az is igaz, hogy az élete még csak azután fog beindulni igazán. Ekkor jön az egyetem, a saját lakás és autó megvétele, a munkába állás költségei is ekkor merülnek fel, és akkor még nem beszéltünk egy esetleges házasságról, gyerekvállalásról, egy saját vállalkozás beindításáról és még sorolhatnám. Neked kell eldöntened, hogy melyik a jobb: ha az első 18 évben is hozzáférsz a pénzhez, és esetleg elköltöd, mire a gyermeked eléri a felnőttkort, vagy vállalod az első 18 év költségeit, aztán mikor felnőtt lesz, egy összegben jutsz hozzá a megtakarításhoz.

A Start-számla esetében semmiképp sem férhetsz hozzá a megtakarításhoz a gyermeked 19. születésnapja előtt, és ekkor is ő lesz az, aki rendelkezhet felette (lásd: előző pont). Nem kell feltétlen 18 évet várnod azonban, mert a Start-számla fő feltétele csak annyi, hogy 3 évig minimum fent kell tartani, tehát gyermeked 14-15 éves korában is elindíthatod (életkezdési támogatás ekkor már nem jár, de az állami támogatást megkapod).

Ha azon az állásponton vagy, hogy jobb a gyermeked felnőttkoráig gyűjtögetni, mint előbb elkölteni, akkor a Start-számla neked való lehet. Egy gyermekcélú életbiztosításnál viszont néhány év után is hozzáférhetsz a megtakarításhoz, de erről majd a következő cikkben.

7. Mennyire rugalmas?

Bármely megtakarítási programnál fontos, hogy milyen szintű kötelezettséget vállalsz vele, mert hosszú távon nem tudhatod, milyen váratlan élethelyzet áll elő. Történhet baleset, haláleset, betegség, válás, munkahelyi elbocsátás, egy vállalkozás bedőlése, és még számtalan más bizonytalan tényező befolyásolhatja az életed és a fizetőképességed. Nem árt, ha egy pénzügyi megoldás rugalmasan kezeli a váratlan szerencsétlenségeket, és nem tesz rád még nagyobb terheket a baj esetén.

Ettől függetlenül a saját érdeked, hogy amikor csak teheted, teljesítsd a befizetést, mert így tudsz célt érni, halogatással nem. Egy megtakarításnak csak annyira kell rugalmasnak lennie, hogy tekintettel legyen a fent felsorolt váratlan szerencsétlenségekre. Ha egy normál élethelyzetben annyit fizetsz, amennyit épp szeretnél, az nem túl motiváló, mert lássuk be, nehéz pénzügyileg tudatosnak lenni, ha nem vagy rákényszerítve.

A Start-számla elég tág teret enged a befizetési hajlandóságodnak. Akkora összeget fizetsz, amennyit szeretnél. Ha semmit sem fizetsz be, akkor sem történik semmi, csak az egyébként sem túl magas állami támogatást nem kapod meg arra az időszakra. Neked kell eldöntened, hogy ilyen feltételek mellett valóban félretennél-e, és a megtakarításod elérné-e így a célját. Ha olyan ember vagy, akinek kell a motiváció, akkor a Start-számla nem biztos, hogy a te megoldásod.

Annyiban viszont rugalmatlan a Start-számla, hogy ha külföldre költözöl, akkor nem tudod elkölteni. Rokkantság esetén nem fizet (az életbiztosításokkal szemben). A befizető halála esetén az addig összegyűjtött összeg a gyámhatóság kezelésébe kerül átmenetileg. Gyermeked akkor kapja meg az összeget, ha felnőttkorba lép.

***

Ahogy látod, a Start-számla egy megbízható megoldás, mert infláció feletti kamatot garantál. Teljesítménye, azaz az elért hozam nagyban függ viszont az államtól, mert állampapírok vannak mögötte. Állami támogatás csak havi 5000 forintos befizetésig jár hozzá. Ha ennél többet fektetnél gyermeked jövőjébe, érdemes elgondolkodnod, hogy az 5000 forint feletti összeget másra fordítod. Ugyanígy érdemes mérlegelned azt is, kellően motivál-e a Start-számla abban, hogy minden hónapban rászánd ezt az összeget a gyermekedre és az ő jövőjére, mivel a díjbefizetés nem kötelező. Azt is meg kell fontolnod, hogy gyermekedre mered-e bízni ezt a pénzt, vagy inkább megtartanád felette a szülői kontrollt.

Ha szeretnél Start-számlát nyitni, ahhoz a Magyar Államkincstár oldalát kell felkeresned, azon belül itt tudsz informálódni az igénylés menetéről.

Következő cikkemből kiderül, melyik a legnépszerűbb gyermekcélú megtakarítás. Ha érdekel, látogass vissza, és újabb tippekkel és információkkal foglak ellátni, valamint megtudhatod, milyen lehetőségeid vannak még a Start-számlán kívül.