Albérlet vagy mamahotel – a legtöbb magyar fiatal gyakorlatilag e két opció közül választhat, hiszen a saját lakás árát évtizedek alatt tudnák csak megkeresni. Magyarországon is kialakult a bérlői generáció, KSH adatai szerint a 35 év alattiak csaknem harmada albérletben lakik, a saját lakással rendelkezők vannak a legkevesebben ebben a korosztályban.

Magyarországon más európai országokhoz képest az albérlet hagyományosan átmeneti megoldásként él a köztudatban. A legtöbben már viszonylag korán öröklakásban gondolkodnak, és legalább már a házasság idején szeretnének saját otthonba költözni. Erre azonban a növekvő ingatlanárak miatt egyre kevesebb fiatalnak van esélye.

Budapesten 500-700, a vidéki városokban 3-400 ezer forint között mozognak jelenleg a négyzetméterárak, egy újépítésű lakás esetén akár az átlagár másfélszeres is lehet, a fővárosban például 885 ezer forint/négyzetméter volt októberben az új lakások átlagára.

Ilyen lakásárak mellett, ha mondjuk egy szerencsés fiatal minden hónapban 20 ezer forintot félre tud tenni lakásra, akkor is 92 évbe telne, mire összegyűjt 22 millió forintot, ami nagyjából egy átlagos, régi építésű, 45 m2-es budapesti lakás ára – persze ebben a számításban nincs benne az infláció, azzal együtt számítva valószínűleg ennyi idő sem lenne elég a lakásravaló megkeresésére.

Az önrész is nehezen lesz meg

A lakáshitel ugyan segíthet a saját otthon megszerzésében, azonban már az önrész előteremtése is gondot okozhat. A jogszabályi előírás szerint az ingatlanfedezet forgalmi értékének legfeljebb a 80 százaléka vehető fel hitelként, tehát minimum 20 százalék saját erő szükséges a hitelfelvételhez. Így például egy 28 millió forintos, budapesti garzonlakás megvételéhez is 5,6 millió forint önerőre van szükség, ami ismét több éves spórolást igényel, ráadásul a lakások drágulása miatt (amely évi 10 százalék felett volt az elmúlt időszakban) időközben a szükséges önrész is jelentősen drágulhat.

Ilyen körülmények között nem csoda, hogy kialakulóban van a bérlői generáció Magyarországon: a KSH adatai szerint 2000-ben még csak a 35 év alattiak 10 százaléka, tizenöt évvel később pedig már a 30 százaléka lakott albérletben. Arról, hogy az azóta eltelt években hogyan alakult az albérletben élők aránya a korosztályon belül, még nem közölt adatokat a statisztikai hivatal. Azt feltételezhetjük, hogy az arányuk tovább növekedett, hiszen az össznépességen belül is emelkedik az albérletben élők aránya. Az összes háztartás arányában egyébként az albérletek még mindig viszonylag ritkák, 2017-ben a háztartások 85,2 százaléka volt saját tulajdonú ingatlanban. A 19-35 éves korosztálynak azonban 30 százaléka albérletben él, jól mutatva, mennyire generációs jelenségről van szó.

Csapdává válhat az albérlet

És hogy hol él a 35 év alattiak fennmaradó 70 százaléka? Jelentős részük még a szüleinél. A K&H ifjúsági indexe szerint a 19-29 év közötti fiatalok 44 százaléka a szüleivel él, saját lakással pedig csak 21 százalék rendelkezik, 27 százalékuk pedig albérletben lakik. A szüleikkel élő fiatalok nagy része egyértelműen kényszerből nem költözik el, a K&H kutatásán 62 százalék válaszolta azt, hogy csak azért élnek még a mamahotelben, mert nincs pénzük saját lakásra. Ennél is aggasztóbb, hogy 53 százalékuk nem tudja, mikor lesz lehetősége a kiköltözésre.

Az albérlet persze egyáltalán nem ördögtől való dolog, főleg ha az oktatási vagy munkaerőpiaci mobilitást szolgálja. A probléma akkor adódik, ha a fiatal anyagi értelemben csapdába esik az eredetileg ideiglenes megoldásnak szánt albérletben. Ez az elmúlt években, a bérleti díjak rohamos emelkedésének köszönhetően számos pályakezdő járt így.

Budapesten ma 149 ezer forint egy átlagos albérlet havidíja, vagyis (a fővárosi átlagbérrel számolva) ha valaki egyedül bérel lakást, a lakbér máris elviszi a fizetés több mint felét.

Nem ritka, hogy egy nagyvárosba, munka miatt albérletbe költöző fiatal ma már az eredeti lakbér dupláját fizeti, miközben a fizetése alig emelkedett. Ilyen csapdahelyzetből van, aki csak úgy tud menekülni, hogy akár 30-as éveiben visszaköltözik a szüleihez, és megpróbál újra spórolni saját lakásra.

A lehetőségek: CSOK, szülői segítség, befektetés

A fiatal párok lakáshelyzetén hivatott enyhíteni a CSOK, ez azonban csak az esetek kis részében jelent valódi megoldást. A pénzintézetek jelentős részében csak gyermekes szülőktől fogadják el önrészként a CSOK-ot, akiknek biztos, hogy nem kell majd visszafizetniük az állami pénzt. Emellett a CSOK számos kötelezettséget ró az igénylőkre. 10 évig például a választott lakásban kell élni, és persze „teljesíteni” kell az igényléskor vállalt gyermekszámot. Ha a határidő lejárta előtt nem születik a párnak a vállalt számú gyermeke (egy gyermek esetén 4, két gyermek esetében 8, míg három gyermeknél 10 év a határidő), az állami támogatást kamatostul vissza kell fizetni.

Összességében egy fiatalnak kevés opciója marad a saját lakás megszerzésére. A legnagyobb eséllyel ma azoknak jöhet össze a saját lakás, akiknek a szülei megveszik azt saját megtakarításukból, vagy biztosítják a lakáshitelhez szükséges önrészt. Ha a jövedelmünk mégis elég magas arra, hogy önállóan kezdjük gyűjteni saját lakásra, akkor a legjobb, ha nem készpénzben, hanem valamilyen értékálló, kamatozó befektetésként gyűjtjük az összeget, ez lehet fix hozamú értékpapír vagy akár befektetési célú életbiztosítás is.

A lakásra történő megtakarítás a legtöbb ember számára többéves projekt, így fontos, hogy ez alatt az idő alatt a félretett összeg értékét ne csökkentse az infláció, és akár még kamatozzon is.

Nagyon hiányzik a magyar oktatásból a 21. században fontos képességek fejlesztése, és ez meg is látszik a legutóbbi PISA-eredményeken is. Kis léptékben, illetve helyi szinten azonban találkozhatunk előremutató kezdeményezésekkel.

Az OECD által szervezett nemzetközi PISA-felmérések ma már nemcsak a matematikai tudást, a szövegértés és természettudományos ismereteket mérik, hanem az úgynevezett 21. századi képességeket is. Ilyenek például a kreativitás, az innovációra, együttműködésre való képesség, a kritikus gondolkodás, a technológia- és médiaértés vagy a problémamegoldás, hiszen a mai munkaerőpiacon egyre inkább ezek az elvárt készségek.

Aggasztó eredmények

A legutóbbi teszten a magyar diákok (ahogy az elmúlt években már sorozatosan) az OECD-átlag alatt teljesítettek. A listát legutóbb is Szingapúr vezette 561 ponttal, míg a magyar diákok mindössze 472 pontot értek el. Ez elmarad számos kelet-európai és posztszovjet országtól, beleértve Észtországot (535), Szlovéniát (502), Csehországot (499), Lettországot (485) és Horvátországot (473). A magyar diákok eredményét ráadásul kifejezetten a 21. századi kompetenciákat, például a problémamegoldó képességet vizsgáló feladatok rontották le.

A magyar alapítású, fiatalok továbbképzésével foglalkozó Case Solvers tavalyelőtti elemzése szerint a probléma gyökere, hogy a magyar oktatás tudásközpontú, azaz elsősorban a száraz adatok és formulák megtanításáról szól, míg a PISA moduljai készségeket mérnek. Mint írták, az, hogy diákok mind az egyéni, mind a kollaboratív problémamegoldásban elért gyengén teljesítenek, ami azt mutatja, hogy a tantervi tudást a diákok nem tudják másfajta feladatoknál alkalmazni, valamint azt, hogy az iskolai oktatás nem szocializál együttműködésre, feladatok átbeszélésére.

Ez pedig nagy gond, hiszen a jövőben a magyar munkaerőpiacon is a problémamegoldás lesz a legfontosabb munkavállalói képesség, egyéni és csoportos szituációkban egyaránt. Már ma is gyakran találkozunk az erre utaló szövegekkel az álláshirdetésekben, ahol „jó csapatjátékos”, „gyors tanuló” és „jó szervező és kommunikátor” munkavállalókat keresnek – írta a Case Solvers.

Problémamegoldás, üzleti tervezés

Magyarországon csekély mértékben már elérhetők az olyan programok, amelyek kifejezetten a 21. századi készségek fejlesztésével készítik fel a gyerekeket a felnőttkor valódi kihívásaira. A fentebb említett Case Solvers társadalmi felelősségvállalásának célja a középiskolások problémamegoldó képességének fejlesztése. Ők a szervezői például az éves Országos Középiskolai Problémamegoldó Versenynek, ahol a versenyzőknek egy ismert történelmi személyiség bőrébe kell bújniuk, és az ő fejével gondolkozva döntést hozniuk.

Hasonló a British Council, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Brit Nagykövetség, valamint a Ferencvárosi Önkormányzat támogatásával létrejött Társadalmi vállalkozások az iskolákban projekt. A program kifejezetten a diákok üzleti, pénzügyi ismereteit fejleszti. A projekt részeként a tanároknak és a középiskolás diákoknak közösen kell kitalálniuk és megvalósítaniuk egy üzleti alapon nyugvó, de társadalmi céllal létrehozott projekteket. Ehhez a British Council a programra felkészítő ingyenes tréninget, a diákok által tervezett projekt megvalósításához pedig anyagi támogatást is nyújt az iskoláknak.

A program még csak nem is abból áll, hogy a szervezők megadnak egy-egy problémát, amit meg kell oldani, ehelyett a „tananyag” része a helyi közösség feltérképezése, különböző problémák és kihívások azonosítása is. Ezekre kell a fiataloknak kreatív válaszokat találni, közösségi akciókat és programokat szervezni. Az egyes projekteken a diákok csapatban dolgoznak – tehát a PISA-teszten is mért együttműködési képességet is fejleszti a program –, üzleti és kommunikációs terveket készítenek, és tesztelik is az ötleteiket. Nagyon hasonló feladatokat végeznek tehát, mint amiket egy vállalkozás indításakor, vagy új termék bevezetése előtt kell elvégezniük a munka világában. Emellett persze fejlődnek az olyan kulcsfontosságú készségeik, mint a csapatmunka, a magabiztosság, a rugalmasság és az innovatív gondolkodás.

Csak a technológia

A Társadalmi vállalkozások az iskolákban tanulók szerencsésnek mondhatók, hiszen számukra ingyen elérhető egy modern szemléletű oktatási modul, persze csak a kötelező tanterv mellett. Sajnos a legtöbb magyarországi diák a rendes iskolai keretek között, külön fizetés nélkül aligha részesülhet hasonló képzésben.

A 21. századi készségek közül jelenleg egyedül a technológiai skillek azok, amire külön figyelmet fordít a kormány az oktatáspolitikai célok meghatározásakor. A 2016-ban elfogadott Magyarország Digitális Oktatási Stratégiája szövegében igen ambiciózus célokat fogalmaz meg, például azt, hogy „minden tanulónak lehetősége legyen arra, hogy elsajátíthassa a jövő technológiáit, nemcsak az informatikát, hanem a robotikát, a kiterjesztett valóságot, vagy a 3D nyomtatást”. Eddig a program leginkább csak a technikai feltételek megteremtéséről szólt, azaz az iskolák felszereléséről laptopokkal, számítógépekkel, szélessávú internettel, emellett több tananyagot tettek digitálisan elérhetővé, a tantervet viszont jelentősen nem befolyásolta.

Sokba kerül a szülőknek a plusz oktatás

Ilyen feltételek mellett sok szülő a fizetős magántanfolyamokat hívja segítségül. Ezek közül a legnépszerűbbek ma a nyelvórák, ami várhatóan a jövőben is így marad, hiszen 2020-tól az egyetemi felvételihez is szükséges lesz legalább egy középfokú nyelvvizsga. Ugyanakkor az interneten rendkívül sokféle témában hirdetnek magánórákat olyan oldalakon, mint például a maganoktatas.hu. Itt például az összes létező iskolai tantárgy mellett programozás, üzleti számvitel, marketing, kommunikáció és kreativitást fejlesztő tanfolyamokat is kínálnak.

Nem árt persze észben tartani, hogy a magánórák nem jelentenek formális oktatást, és nem minden magántanárnak van akkreditált intézményben szerzett képesítése. Ennek ellenére a magánórák ára igen magas: 45 percért átlagosan 2500-3500 forintot fizetnek a szülők, de a 10 ezres vagy annál magasabb díjazás sem példátlan. Az átlagos óradíjjal és heti két órával számolva is 24 ezer forintos költséget tehetnek ki a magánórák, egy népszerűbb és képzettebb magántanár pedig ennél is többet kérhet.

A lakásvásárlásnál is többet költ egy átlagos család egy gyermek felnevelésére. A HVG-ben megjelent kutatás szerint, ha csak hétköznapi költségekkel számolunk, a születéstől a munkába állásig akkor is 40 millió forintot áldoznak a szülők egy utódra.

A Tárki 2007-ben még évi 1 millió 260 ezer forintra becsülte azt az összeget, amit a szülők egy-egy gyermekük ellátására és tanítására költenek. 2017-ben a HVG az inflációval és az átlagfizetéssel aktualizálta a kutatást. Az ő számításuk alapján egy gyermek önállóvá válásáig mintegy 40 millió forintot költenek rá a szülők.

Minden, csak nem luxus

És itt még nem is kell semmiféle luxuskiadásra gondolni, nagyrészt alapvető szükségletek ellátásáról van szó. Fa Kinga családi pénzügyi tanácsadó a tanulmány kapcsán nyilatkozott a Blikknek, számításai szerint a havi fenti költség jelentős részét például csak az étkezés teszi ki: egy gyermek táplálása (azzal együtt, hogy még az iskola is besegít) évente 240–480 ezer forintba kerül, ez az egész éves költség mintegy negyede.

A teljes költségben ezután még olyan alapszükségleteket találunk, mint a tandíj, a közlekedés, tankönyvek, ruhák és gyógyszerek. Ezeken kívül a tanulmány felsorolja a közoktatáson kívüli taníttatást, ami az egyik legnagyobb, a listán szereplő költség: a különórák és a napközis táborok költsége évi 3 millió forintnál is magasabb lehet. Szintén igen magas a rendszeres sportolás költsége, a felszerelések, edzések díja 60-160 ezer forint is lehet évente.

A tanulmány alapján az alábbi éves kiadásokra kell számítani azoknak, akik mostanában szeretnének gyermeket vállalni:

Kisiskolás rezsi/év

  • Iskolai ebéd: 80 000
  • Osztálypénz: 5 000
  • Ruha: 160 000
  • Sport: 60 000
  • Iskolakezdés: 10 000
  • Szolfézs, zenetanulás: 10 000
  • Kosztpénz: 100 000
  • Gyógyszer: 20 000
  • Játék: 20 000
  • Születésnap, ajándék, szórakozás: 30 000
  • Iskolatáska: 5 000
  • Tornafelszerelés: 8 000
  • Napközis tábor: 24 000

Középiskolás rezsi/év

  • Táska: 5 000
  • Tornafelszerelés: 8 000
  • Öltöny, fehér ing: 25 000
  • Zsebpénz: 180 000
  • Különóra (heti 2 matek v. angol): 3 000 000
  • Bérlet: 3 450×12
  • Tankönyv, füzet: 40 000
  • Ruha: 120 000
  • Ebédpénz: 80 000
  • Kosztpénz: 240 000
  • Sport: 160 000
  • Szórakozás, mozi, buli, szabadidő: 240 000
  • Kollégium: 150 000
  • Fodrász: 20 000
  • Születésnap, névnap: 20 000
  • Karácsony: 15 000
  • Telefonszámla: 60 000
  • Osztálykirándulás, tábor: 30000

A fenti listán még nem szerepelnek azok a költségek, amelyek a terhesség alatt, illetve a gyermek csecsemőkorában merülnek fel. A terhesség alatt a kötelező orvosi vizsgálatok (genetikai ultrahang szűrővizsgálatok, vérkép, vizelet és kardiotokográfos vizsgálat) ára közel 200 ezer forint is lehet. Ezeken felüli ultrahangos vizsgálatok alkalmanként még további 15 000 forintba kerülhetnek. Maga a szülés magánklinikákon százezres nagyságrendű kiadással járhat. Az állami kórházakban sajnos épp a szülészet az a terület, ahol a hálapénz az egyik legelterjedtebb: a szülőorvosoknak átlagosan 30-60 000 forintot adnak borítékban, de nem ritka a 100 000 forint feletti összeg sem, a szülésznők pedig jellemzőn az orvosnak adott összeg felét kapják.

A születés után az orvosok általában egyből fel is írnak számos készítményt a baba számára, gyógyszerekkel, fürdetőkkel, krémekkel ezeknek az ára együttesen mintegy 15 000 forint lehet. A további, szükséges és rendszeres költségek között meg kell említeni a babakocsit (minimum 70 000 forint), kiságyat, kiskádat, törlőkendőket, krémeket és pelenkát. Ez havonta 25 ezer forintnál is magasabb kiadást jelenthet.

Mire elég az állami támogatás?

A fenti lista alapján látható, hogy az állami támogatások aligha fedezik a gyermeknevelés valós költségeit. A pénzösszegek ugyan nem hangzanak rosszul, csakhogy a fontos támogatásokat csak néhány évig folyósítják – nagyjából a gyermek bölcsődés kora után már saját erejükből kell megteremteni a szülőknek.

Életkezdési járadékként a gyerekek egyszeri 42 500 forintot kapnak, amihez, ha a szülők számlát nyitnak és továbbra is megtakarítanak Babakötvény formájában, évente legfeljebb 6000 forint támogatást kapnak még a babakötvényhez. Persze ezt a pénzt csak a gyermek 18. születésnapja után lehet kiváltani. Egyszeri összegként szintén igényelhető a Magyar Államkincstár illetékes megyei igazgatóságánál (vagy ha az igénylő munkahelyén van, akkor a családtámogatási kifizetőhelyen) az anyasági támogatás, ami az aktuális nyugdíjminimum 225 százaléka (jelenleg 64 125 forint,) ikergyermekek után pedig 300 százaléka (85 500 forint).

Rendszeres támogatás a családi pótlék, melynek összege egy gyermek esetén 12 200, két gyermek esetén gyermekenként 13 300, három vagy több gyermek esetén gyermekenként 16 000 forint. E támogatás csak a gyermekek tankötelezetté válása évéig (azaz a gyermekek hatéves koráig) jár. Legfeljebb hétéves korig jár csak a GYED, amelyet a szülést megelőző két év jövedelme alapján állapítják meg, annak 70 százaléka, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka, azaz havi nettó 144 900 forint. A gyermek hároméves koráig jár végül a GYES, havi nettó 25 650 forint.

Egy gyerekre nagyjából 20-25 millió forintot – sőt a HVG szerint akár 40 milliót is – rá kell költened, amíg eléri az anyagi önállóságot. Az elsőre döbbenetesen sok pénz már nem is tűnik olyan soknak, ha jobban belegondolsz, mennyi mindenre van szüksége egy gyermeknek, aki élete első 20-25 évében a te támogatásodra lesz szorulva. Babakorban rengeteg mindent meg kell venned a gyerekágytól kezdve a pelenkáig, aztán ahogy növekszik, újabb és újabb méretű ruhákat kell vásárolnod. Aztán kezdődik a beiskolázás, iskolatáska, tankönyvek, nyári táborok, osztálykirándulások, középiskolában ugyanez.

Közben veszel neki egy saját számítógépet vagy laptopot, amin játszhat és gyakorolhat az iskolára, okostelefont vagy tabletet, amin mindig eléred. És ekkor jön még csak az egyetem, amit nem biztos, hogy térít az állam, főleg ha külföldi, neves egyetem is szóba jön. Arról még nem is beszéltem, hogy munkába is kell állnia, de előbb albérletet kell találni neki, esetleg saját lakást, de lehet, hogy autóra is lenne igénye a gyermekednek. És nem kell luxuscikkekre gondolni. Elég, ha a fontosabb dolgokra költesz, és így is könnyen eléred a 20 millió forintos költséget.

A pontos összeget kevesen tudják, de azért sejtik, hogy nagyon sok pénz elmegy az évek során, főleg ha nem is egy gyerekük van, hanem kettő vagy akár három. „Nem lehetne ezt valahogy okosabban megoldani?” – kérdezik tőlünk, független tanácsadóktól rendszeresen. Havonta 800-1000 megkeresést kapunk, közülük nagyon sokan szülők, és mindegyiküknek azt mondjuk: „Dehogynem! Megoldás mindig van.” És mi ezeket a megoldásokat keressük termékektől, márkanevektől, hangzatos reklámszövegektől és bankoktól függetlenül.

Mert a pénzt mindig okosabb befektetni, mint szimplán csak elkölteni. Ha befekteted, akkor a pénzed gyarapodni kezd. Sokkal gyorsabban eléred a kívánt célt, legyen szó 20 vagy 25 millió forintról, egy saját lakásról vagy minőségi felsőoktatásról, ha befektetted a pénzt. Másrészt nemcsak arról van szó, hogy hamarabb összegyűlik a kívánt összeg, de ha nem állsz meg az eredeti célnál, akkor könnyen összegyűlik több is. Nem mindegy, hogy a gyermek 25 éves koráig elköltesz 20 milliót befektetés nélkül, vagy összegyűjtesz addigra 25-30 milliót befektetéssel kombinálva.

Szerencsére számtalan megoldás létezik. Hogy melyik számodra a legjobb, az a személyes preferenciádon múlik, vagyis hogy mire akarod fordítani az összegyűjtött pénzt, mikor akarod felhasználni, a gyermekedre akarod-e bízni és még sorolhatnám a szempontokat. Az elmúlt 11 évben, mióta pénzügyi tanácsadással foglalkozom, nagyon határozottan kikristályosodott az a 7 legfontosabb szempont, amit figyelembe kell venni, mielőtt gyermek előtakarékosságba kezd bárki is. A gyakorlat bizonyította, hogy a 7 szempont megismerésével mindenki be tudja lőni, milyen ajánlat lesz számára a leginkább megfelelő.

A továbbiakban megmutatom neked azt a 7 szempontot, amiket én is sikerrel használok a munkám során – nap mint nap. Elmondom neked, miért fontosak ezek a szempontok, aztán cikksorozatomban számos megtakarítási megoldást fogok megvizsgálni ezek alapján. Az első részben az egyik legegyszerűbb és legkevesebb pénzt igénylő magyar konstrukciót, a Babakötvényt, illetve továbbfejlesztett társát, a Start-számlát fogjuk megnézni. Kiderül majd az is, hogyan teljesít a kritériumok tükrében a Start-számla, vagyis kiállja-e a próbánkat.

Mi az a 7 szempont, amit mindig megvizsgálok egy gyermekcélú pénzügyi megoldás kapcsán?

1. Mennyi hozamot termel?
2. Mennyi a költsége?
3. Mennyire független az államtól, és jár-e rá állami támogatás?
4. Milyen célra használható fel?
5. Ki rendelkezik a megtakarítás felett?
6. Milyen a hozzáférhetősége?
7. Mennyire rugalmas?

Ha ezeket a szempontokat körüljárod, pontos képet fogsz kapni arról, hogy mik az elvárásaid egy gyermekcélú megtakarítással kapcsolatban, és látni fogod, mennyiben szolgálja ezt ki egy-egy konkrét ajánlat. Ha ezeket a válaszokat megszerzed, nyugodt lehetsz, hogy a döntés meghozatalához szükséges legfőbb információknak birtokában vagy.

1. Mennyi hozamot termel?

Ha megtakarítási programban gondolkodsz, akkor az a célod, hogy ne csak szimplán elkölts 20-25 millió forintot, hanem azt szeretnéd, ha ez a pénz gyarapodna. Ez már egy kisebb vagyon. Óriási ziccert hagynál ki, ha nem fektetnéd be, mert ekkora összeggel már bizony lehet mit kezdeni. Igaz, nem egy összegben rendelkezel ekkora pénzről, hanem évek alatt gyűlik össze, de már ezalatt is kamatozhat, vagyis nyereséget termelhet neked. A hozam tehát egy fontos tényező, de sosem szabad megfeledkezni a fenntartási és egyéb költségekről sem. A hozamot és a költségeket párban vizsgálva kapsz reális képet egy ajánlat milyenségéről.

A Babakötvény és a Start-számla hozamainak megvizsgálásakor előbb különítsük el a kettőt. Minden újszülött kap az államtól 42 500 Ft életkezdési támogatást, amit a Magyar Államkincstár tárol. Ehhez a gyermeked 19. születésnapjáig, vagyis 18 éven keresztül nem férsz hozzá. Addig állampapírt vesznek belőle, és annak a kamataival növelik az alapösszeget. Ezt hívják Babakötvénynek. Ennek egy továbbfejlesztett változata a Start-számla, ami annyival nyújt többet, hogy havi szintű befizetésekkel növelheted a számlán lévő összeget. Ezek a befizetések éves szinten garantáltan kamatoznak, méghozzá az előző évi infláció felett 3%-kal. Vagyis az inflációkövető kamatnak köszönhetően a megtakarításod egyrészt megtartja az értékét, másrészt még efölött hozamot is termel. Az infláció mértékét az állam állapítja meg, neked kell eldöntened, hogy ez jó dolog-e. Előfordulhat, hogy adott évben nem infláció, hanem defláció történik, azaz a pénz erősödni fog, a 3%-os kamat ez esetben is garantált, bár más megoldásoknál ez lehetne több is. A Start-számla mögött egy 19 éves lejáratú állampapír van, azaz az államnak adsz kölcsön, aki ezt kamatokkal honorálja.

2. Mennyi költséggel jár?

A hozam önmagában kevés ahhoz, hogy segítsen egy ajánlat megítélésében. Mindig figyelembe kell venni a hozamot csökkentő költségeket, mert egy szolgáltatás szinte soha nem ingyenes. A kettőt párban kell mérlegelned, így tudod eldönteni, megfelelő-e neked az ajánlat.

A Babakötvény és a Start-számla indítása és fenntartása költségmentes, mivel állami monopóliumban vannak, és mivel a konstrukciók mögött állampapír van, így az állam érdeke, hogy ezekbe fektess.

A kevés költség azonban nem minden, mert általában alacsonyabb hozamlehetőséget vonz maga után. Ahogy említettem: azért lehet a Start-számla költségmentes, mert az államnak érdeke, hogy állampapírba fektesd a pénzt. Való igaz, ez egy biztonságos megoldás, de egy állampapír nem feltétlen tud akkora hozamot termelni hosszú távon, mint például egy vegyes portfóliójú befektetési alap az életbiztosítások esetében. Vagyis a költség önmagában nem egy rossz dolog, amíg a hozammal párba állítva a mérleg pozitív marad a javadra. Ezt neked kell mérlegelned, hogy a hozam vagy a kockázatkerülés a fontosabb.

3. Mennyire független az államtól, és jár-e rá állami támogatás?

Ahogy az előző pontokban is említettem, a Babakötvény és a Start-számla az állam berkeibe tartozik. A Start-számlát néhány éve a kereskedelmi bankok is forgalmazták, de 2012 októbere óta ugyanúgy államosították, mint a magánnyugdíjpénztári befizetéseket. Mindenki döntse el maga, hogy érez ezzel kapcsolatban. Annyi biztos, hogy a Start-számla népszerűsége drasztikusan visszaesett. 2011-ben még 41 ezer Start-számla indult, ehhez képest az államosítás óta jó, ha évi 15-16 ezer számlát nyitnak.

Az állam kétféle támogatást ad. Egyrészt, ahogy arról az 1. pontban is írtam, egy 42 500 Ft-os életkezdési támogatást kap minden újszülött, másrészt, ha Start-számlát indítasz, az állam a befizetéseid után további 10%-ot fizet be, de maximum évente 6000 forintot. Ez azt jelenti, hogy ha havi 5 ezer forintot fizetsz be, akkor havonta 500 forintot kapsz az államtól, és ezzel maximalizáltad is az állami támogatás mértékét. Ha ennél többet fizetsz be, az kamatozik ugyan, de az állam nem fogja nagyobb mértékben honorálni a megtakarítási szorgalmad. Ha havonta 5 ezer forintod van megtakarításra, akkor a Start-számlát maximálisan ki tudod használni. Ha ennél többet is félretennél, akkor érdemes elgondolkodnod, hogy az 5 ezer forint feletti összeget más megtakarításba fekteted (ezekről cikksorozatom következő részeiben lesz szó).

Szintén említettem az 1. pontban, de nem árt hangsúlyozni: a Babakötvény és a Start-számla mögött 19 éves lejáratú állampapír van. Más, magasabb hozampotenciálú értékpapírba nem fektethetsz. Igaz, az állampapír egy biztonságos megoldás, de hosszú távon valószínűleg kevesebb hozampotenciált rejt, mint az alternatív konstrukciók (ezekről majd legközelebb).

4. Milyen célra használható fel?

Minden megtakarításnak megvannak a maga meghatározott felhasználási céljai, vagyis hogy mire költheted az összegyűjtött pénzt. Ahogy a bevezetőben is említettem, neked kell eldöntened, hogy minőségi felsőoktatásra költenél, egy saját lakásra vagy szabadon szeretnéd felhasználni a megtakarított pénzedet.

A Start-számla fordítható lakhatásra, tanulmányok finanszírozására, a gyerekvállalás feltételeinek megteremtésére és pályakezdési célokra is. Ezt jogszabály határozza meg, ami tartalmában akár változhat is, és erre sem most, sem a jövőben nem lesz ráhatásunk. Mérlegelned kell, hogy ez számodra elfogadható-e. Fontos például tudnod, hogy csakis magyarországi felsőoktatási intézményre fordítható a Start-számlás megtakarítás, és a pénz felvételekor igazolnod kell gyermeked magyarországi lakhelyét. Ha külföldi egyetemben gondolkoztok, esetleg felmerült, hogy külföldre költöztök, akkor ez a megoldás nem neked való.

A Start-számla viszonylagos újszerűsége miatt idén kezdődtek az első kifizetések, ezért még nincs pontos képünk arról, milyen felhasználási célokat fogadnak el, és mik ezeknek a feltételei. Annyi biztos, hogy a pénz elköltéséről nyilatkoznod kell. Az még nem világos, hogy milyen formában kell igazolni a felhasználást, vagy kell-e egyáltalán.

5. Ki rendelkezik a megtakarítás felett?

A megtakarítás esetében eltérő, hogy ki rendelkezhet felettük. Lehet, hogy a tiéd, lehet, hogy a gyermekedé lesz ez a jog. Rajtad múlik, hogy szeretnéd-e a gyermekedre bízni a pénzt, és egy összegben odaadni neki, remélve, hogy okosan költi majd el. A korlátozott felhasználási célok miatt (lásd: 4. pont) a gyermeked a legtöbb esetben nem költheti akármire a pénzt, előfordulhat persze egy szabad felhasználású megtakarítás esetén, hogy a pénzt nem arra fordítja, amire szeretnéd. Lehet, hogy pont emiatt szeretnéd inkább megtartani a kontrollt az összegyűjtött pénz felett.

A Start-számla a gyermeked nevére szól, vagyis ő rendelkezhet felette, ha betöltötte a 19. életévét. Az aktuális jogszabály határozza meg, mire költheti el. Ez elméletileg megköti a kezét, viszont a gyakorlatot még nem ismerjük kellőképpen ahhoz, hogy azt mondhassuk, biztosan nem tudja elkölteni máshogy (lásd: 4. pont). Ha te szeretnél róla rendelkezni, arra a Start-számlánál nincs lehetőséged. Egy biztosítónál kötött gyermekcélú megtakarításnál már más a helyzet, ott te rendelkezel a pénz felett, de erről majd egy következő cikkemben fogod neked beszélni.

6. Milyen a hozzáférhetősége?

Egy megtakarításnál fontos, hogy mikor férsz hozzá: a gyermek 18 éves kora után vagy előbb is. Nyilvánvaló, hogy a gyermeked első 18 évében is rengeteg költség merül fel, de az is igaz, hogy az élete még csak azután fog beindulni igazán. Ekkor jön az egyetem, a saját lakás és autó megvétele, a munkába állás költségei is ekkor merülnek fel, és akkor még nem beszéltünk egy esetleges házasságról, gyerekvállalásról, egy saját vállalkozás beindításáról és még sorolhatnám. Neked kell eldöntened, hogy melyik a jobb: ha az első 18 évben is hozzáférsz a pénzhez, és esetleg elköltöd, mire a gyermeked eléri a felnőttkort, vagy vállalod az első 18 év költségeit, aztán mikor felnőtt lesz, egy összegben jutsz hozzá a megtakarításhoz.

A Start-számla esetében semmiképp sem férhetsz hozzá a megtakarításhoz a gyermeked 19. születésnapja előtt, és ekkor is ő lesz az, aki rendelkezhet felette (lásd: előző pont). Nem kell feltétlen 18 évet várnod azonban, mert a Start-számla fő feltétele csak annyi, hogy 3 évig minimum fent kell tartani, tehát gyermeked 14-15 éves korában is elindíthatod (életkezdési támogatás ekkor már nem jár, de az állami támogatást megkapod).

Ha azon az állásponton vagy, hogy jobb a gyermeked felnőttkoráig gyűjtögetni, mint előbb elkölteni, akkor a Start-számla neked való lehet. Egy gyermekcélú életbiztosításnál viszont néhány év után is hozzáférhetsz a megtakarításhoz, de erről majd a következő cikkben.

7. Mennyire rugalmas?

Bármely megtakarítási programnál fontos, hogy milyen szintű kötelezettséget vállalsz vele, mert hosszú távon nem tudhatod, milyen váratlan élethelyzet áll elő. Történhet baleset, haláleset, betegség, válás, munkahelyi elbocsátás, egy vállalkozás bedőlése, és még számtalan más bizonytalan tényező befolyásolhatja az életed és a fizetőképességed. Nem árt, ha egy pénzügyi megoldás rugalmasan kezeli a váratlan szerencsétlenségeket, és nem tesz rád még nagyobb terheket a baj esetén.

Ettől függetlenül a saját érdeked, hogy amikor csak teheted, teljesítsd a befizetést, mert így tudsz célt érni, halogatással nem. Egy megtakarításnak csak annyira kell rugalmasnak lennie, hogy tekintettel legyen a fent felsorolt váratlan szerencsétlenségekre. Ha egy normál élethelyzetben annyit fizetsz, amennyit épp szeretnél, az nem túl motiváló, mert lássuk be, nehéz pénzügyileg tudatosnak lenni, ha nem vagy rákényszerítve.

A Start-számla elég tág teret enged a befizetési hajlandóságodnak. Akkora összeget fizetsz, amennyit szeretnél. Ha semmit sem fizetsz be, akkor sem történik semmi, csak az egyébként sem túl magas állami támogatást nem kapod meg arra az időszakra. Neked kell eldöntened, hogy ilyen feltételek mellett valóban félretennél-e, és a megtakarításod elérné-e így a célját. Ha olyan ember vagy, akinek kell a motiváció, akkor a Start-számla nem biztos, hogy a te megoldásod.

Annyiban viszont rugalmatlan a Start-számla, hogy ha külföldre költözöl, akkor nem tudod elkölteni. Rokkantság esetén nem fizet (az életbiztosításokkal szemben). A befizető halála esetén az addig összegyűjtött összeg a gyámhatóság kezelésébe kerül átmenetileg. Gyermeked akkor kapja meg az összeget, ha felnőttkorba lép.

***

Ahogy látod, a Start-számla egy megbízható megoldás, mert infláció feletti kamatot garantál. Teljesítménye, azaz az elért hozam nagyban függ viszont az államtól, mert állampapírok vannak mögötte. Állami támogatás csak havi 5000 forintos befizetésig jár hozzá. Ha ennél többet fektetnél gyermeked jövőjébe, érdemes elgondolkodnod, hogy az 5000 forint feletti összeget másra fordítod. Ugyanígy érdemes mérlegelned azt is, kellően motivál-e a Start-számla abban, hogy minden hónapban rászánd ezt az összeget a gyermekedre és az ő jövőjére, mivel a díjbefizetés nem kötelező. Azt is meg kell fontolnod, hogy gyermekedre mered-e bízni ezt a pénzt, vagy inkább megtartanád felette a szülői kontrollt.

Ha szeretnél Start-számlát nyitni, ahhoz a Magyar Államkincstár oldalát kell felkeresned, azon belül itt tudsz informálódni az igénylés menetéről.

Következő cikkemből kiderül, melyik a legnépszerűbb gyermekcélú megtakarítás. Ha érdekel, látogass vissza, és újabb tippekkel és információkkal foglak ellátni, valamint megtudhatod, milyen lehetőségeid vannak még a Start-számlán kívül.