Nem szeretne személyes találkozót? Tanácsadásunk már online is elérhető! Tudnivalók

Soha nem volt még ennyi megtakarítása a lakosságnak, mint ma, azonban ennek több mint fele állampapírba került. Az új állampapírok bevezetésének nem a készpénz, hanem a befektetési jegyek voltak a legnagyobb vesztesei, és hosszú távon problémákhoz vezethet, hogy az öngondoskodási termékekbe is keveset fektetnek az emberek.

A Magyar Nemzeti Bank még februárban hozta nyilvánosságra a magyar háztartások megtakarításairól szóló statisztikáját. A jegybank adatai szerint tavaly

60 000 milliárd forint fölé emelkedett a magyar háztartások bruttó pénzügyi vagyon,

vagyis a különféle megtakarítási célú termékekben és készpénzben tartott vagyon, ebben a tárgyi ingóságok és ingatlanok nincsenek benne. Ennél korábban még egy évben sem mért magasabb számot az MNB.

[A jelentés még a koronavírus-járvány kitörése előtt született – a szerk.]

Élre tört az államkötvény

A megtakarítások összértéke a 2010-es évek, azaz a 2008-as globális pénzügyi válságból történő kilábalás óta csaknem folyamatosan növekedett, eközben az egyes megtakarítástípusok egymáshoz viszonyított aránya is jelentősen eltolódott. Érdekesség, hogy az időszakban mintegy kétszeresére nőttek a készpénzes (azaz folyószámlás és fizikai pénzben tartott) megtakarítások, az összes megtakarítási forma közül ez produkálta a második legnagyobb növekedést (igaz, ennek oka részben az volt, hogy az egyéb banki betétkonstrukciók jelentős része megszűnt, vagy elvesztette vonzerejét).

A legnagyobb arányban a lakosság állampapír-megtakarításai nőttek az elmúlt években. Bár mostanában rengeteget hallhattunk a prémium állampapírok (a 2017-ben bevezetett Prémium Magyar Állampapír és a tavaly indult Magyar Állampapír Plusz) népszerűségéről, valójában már 2016-ban elindult az állampapírvagyon emelkedése, ekkor már ez volt a második legnépszerűbb megtakarítási forma.

A tavalyi év különlegessége, hogy először fordult elő, hogy a lakosságnak összesítve több pénze van állampapírban, mint folyószámlán.

Tavaly az új befektetések 64 százaléka állampapír-vásárlás volt, így a teljes állampapír-állomány 8 000 milliárd forintra nőtt.

A készpénz nem került ki a párnahuzatból

Bár alapvetően az államháztartás és általában a magyar gazdaság szempontjából jó hír az állampapír-állomány növekedése, a képet kicsit árnyalja, hogy ebben az időszakban a készpénzes és a folyószámlás megtakarítások is növekedtek.

A kormánynak az új állampapírok bevezetésével az egyik fő célja pedig éppen az volt, hogy a lakosság készpénzvagyonát aktív befektetéssé konvertálja. Hiszen, ahogy arra korábban több közgazdász is rámutatott, a párnahuzatba rejtett vagyonok valójában komoly veszteséget okoz a gazdaságnak, hiszen csak az értékük csökken az infláció miatt, miközben sem a bankok, sem az állam nem fektetheti be őket jövedelmező üzletekbe.

Ezzel szemben állampapír vásárlásával az ember gyakorlatilag hitelt ad az államnak, a pénz a költségvetésbe kerül, ahol a kormány elvileg megtérülő, gazdaságélénkítő projektekbe fektetheti, mielőtt visszafizeti a hitelező állampapír-tulajdonosnak. Persze az utóbbi években általában emelkedtek a háztartások bevételei, és ezek nagyobb részét fektetik be, mint korábban, de a meglévő készpénzes megtakarításokat még messze nem sikerült becsatornázni a gazdaságba.

Az elmúlt két évben az állampapír-állomány nem a készpénz, hanem inkább a befektetési alapok rovására nőtt. Tavaly és tavalyelőtt egyedüliként csökkent ezeknek a termékeknek az állománya, a befektetők mintegy 336 millió forintot vontak ki az alapokból. Ez persze abból a szempontból érthető, hogy a prémium állampapírok kamatja megközelíti azt a hasznot, amit a befektetési alapok jó esetben megtermelnek, csak épp az előbbiek hozama garantált. Ráadásul tavaly nyár óta kamatadót sem kell fizetni az új állampapírokkal elért bevételek után.

Nőtt az öngondoskodás, de nem eléggé

Szintén problémás, hogy továbbra is kifejezetten alacsony az öngondoskodási termékek elterjedtsége. Bár tavaly a nyugdíjpénztárak állománya 9 százalékkal, az életbiztosításoké 8,1 százalékkal nőtt, ezek összértéke még mindig jelentősen elmarad az állampapíroktól, vagy akár a készpénzes megtakarításoktól, annak ellenére, hogy a nyugdíj-előtakarékosságokat például adókedvezménnyel is támogatja az állam. További probléma, hogy a szolgáltatók viszonylag nehezen találnak új tagokat a fiatalok közül: az MNB adatai szerint például 2016 és 2019 között több mint 10 százalékkal csökkent a 30 év alatti nyugdíjpénztári tagok száma, de ugyanebben az időszakban a 30-as, 40-es pénztártagok száma is hasonló mértékben esett vissza.

Az alacsony öngondoskodási ráta veszélyeire egyébként az MNB is figyelmeztetett, tavaly azt javasolták, teljesen újfajta alapok bevezetésével és további szolgáltatásokkal (állami normatíva, beépített egészségbiztosítás) kellene vonzóbbá tenni az öngondoskodást.

Bár az állampapírok garantált kamata csábítónak tűnik, hosszú távon ezek mégsem tekinthetők biztonságos megtakarításnak. A jelenlegi prémium állampapírokkal komoly hozam érhető el, ezek viszont legkésőbb 5 év múlva már lejárnak. Ha szeretnénk, hogy befektetésünk értéke növekedjen, újra be kell fektetnünk a pénzünket, azonban

semmi garancia nincs rá, hogy ekkor is ugyanilyen kedvező hozamú állampapírok állnak majd rendelkezésre.

Hosszú távú befektetésre az öngondoskodási alapok egyrészt azért alkalmasabbak, mert ezek esetében vagy egy távoli eseményhez kötött a lejárat (nyugdíj-megtakarítások esetében például a nyugdíjba vonuláshoz), vagy (mint az életbiztosítások esetében) az eredeti feltételekkel meghosszabbítható a futamidő. Másrészt az ilyen befektetéseknél az ügyfél olyan előnyöket kap, amelyek a futamidő előrehaladtával összeadódnak. A nyugdíjcélú megtakarításoknál ilyen a 20 százalékos szja-jóváírási lehetőség, a befektetési célú életbiztosításoknál pedig az 5 és 10 évnyi tagság után belépő adókedvezmény, majd adómentesség. A biztosítások (élet- vagy nyugdíjbiztosítások) további előnye, hogy a megtakarítás semmilyen módon nem elidegeníthető, például nem inkasszózható tartozás esetén sem.

Minden eddigi állampapírnál magasabb hozamot ígérnek a sokszor elhalasztott nyugdíjkötvénynek (leszámítva a Babakötvényt). Összeszedtük, mit lehet tudni jelen állás szerint a várhatóan nyár végén érkező nyugdíj-előtakarékossági állampapírról.

A kormány még tavaly ősszel jelentette be egy új állampapír kibocsátását, amivel az állam gyakorlatilag belép a magánnyugdíj-piacra. A nyugdíj-előtakarékossági kötvény bevezetését azóta többször elhalasztották, és most úgy tűnik, nyár végére lesz kapható az új állampapír. A hivatalosan Nyugdíj-előtakarékossági Magyar Állampapírnak (NYEMÁ) nevezett nyugdíjkötvény alternatívája lehet az önkéntes nyugdíjpénztáraknak és a nyugdíj-előtakarékossági számlának (NYESZ).

A nyugdíjkorhatártól függ, mikor férünk hozzá a pénzünkhöz

A nyugdíjkötvény célja egyrészt a hagyományos állami nyugdíjkasszára nehezedő teher csökkentése, másrészt a terv összefügg a kormány azon szándékával, hogy még a várható gazdasági lassulás előtt csökkentse az államadósságot.

Hiszen a nyugdíjkötvény minden ízében államkötvény lesz, a vásárlásával a fennálló államadósság egy részét vállalhatjuk át kamatokért cserébe.

A nyugdíjkötvény különlegessége – ahogy azt az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezetője, Barcza György ismertette áprilisban –, hogy a befektetett pénzt a hozammal együtt csak nyugdíjba vonuláskor kapjuk vissza. Ez újdonság, hiszen a korábbi hírek még arról szóltak, hogy 65 éves kor alatt is visszaváltható lesz a kötvény. Ez azt is jelenti, hogy a hozzáférhetőség a mindenkori nyugdíjkorhatárhoz lesz kötve, vagyis egy korhatáremelés miatt később férhetünk hozzá az összegyűjtött pénzünkhöz.

Arról egyelőre ellentmondásos információk jelentek meg a sajtóban, hogyan működik majd pontosan a takarékoskodás. Egyes értesülések szerint annak, aki nyugdíj-előtakarékossági céllal számlát nyit az államkincstárnál, a kötvénybe havonta kell, hogy egy fix összeget, havi 10-40 ezer forintot fektessen – hasonlóan egy nyugdíjbiztosításhoz. Későbbi hírek szerint viszont a nyugdíjkötvény inkább hasonlít majd a hagyományos értékpapírokra, azaz bármikor, bármekkora összeget bele lehet fektetni, akár rendszeresen, akár esetenként, a hozamot pedig automatikusan újra befektetik a számlán.

Mennyi lesz a nyugdíjkötvény hozama?

Barcza György elmondása szerint azt, hogy a nyugdíjkötvény nyereséges marad, garantálja majd az is, hogy a kamatot mindig az éves inflációhoz kötik majd, vagyis a mindenkori infláció lesz a kötvény kamatbázisa. Ehhez jön még hozzá a tényleges hozamot jelentő kamatprémium, ami várhatóan 1,7–3 százalék között lesz majd. Emellett a nyugdíjba vonuláskor nem kell majd befizetni a befektetésből szerzett haszon 15 százalékát kamatadóként, személyi jövedelemadó formájában. Ez egyébként igaz lesz más, 2019 júniusától kibocsátott államkötvényekre is, például a június 3-án debütáló Magyar Állampapír Pluszra (MÁP Plusz, korábbi nevén Nemzeti Kötvény).

Az csaknem biztosnak tűnik, hogy az nyugdíjkötvény a többi állampapírhoz képest kedvezőbb kamatot garantál. Az új kötvény hozama például a jelenlegi, 5 éves prémium állampapírénál biztos, hogy magasabb lesz valamivel, ez az értékpapír ma az infláció felett 1,7 százalékot fizet. Ennél biztosan magasabb lesz a nyugdíjkötvény hozama, de az, hogy pontosan mennyivel, még nem világos – elvileg az életkor, azaz a futamidő hossza is befolyásolja majd a kamatprémium mértékét. Az államkincstárnál ingyen lehet majd számlát nyitni, azaz az alapkezelési vagy a befektetés számlavezetési költsége is megspórolható.

Az igazi kérdés nem is az, hogy a nyugdíjkötvény jövedelmezőbb lesz-e a többi állampapírnál (valószínűleg igen), inkább az a kérdés, hogy ilyen hosszú időtávon nem kereshetnénk-e magasabb hozamokat az alternatív, már most is elérhető és államilag támogatott megtakarításoknál, mint amilyen a nyugdíjbiztosítás, az önkéntes nyugdíjpénztár vagy a NYESZ. És ez az, ami egyáltalán nem biztos, tehát hogy a nyugdíjkötvény képes lesz-e megverni ezeket a piaci megoldásokat, de ennek eldöntéséhez előbb meg kell várnunk a nyugdíjkötvény pontos részleteinek közzétételét.

Annyit tudni lehet, hogy a nyugdíjkötvényből az önkéntes nyugdíjpénztárak nem vehetnek majd, ezzel nem növelhetik a szolgáltatásaik értékét, az új kötvény csak magánszemélyeknek lesz elérhető. Azaz a nyugdíjkötvény bevezetése önmagában nem befolyásolja a nyugdíjpénztáraknál elérhető hozamot. Megjegyzendő, hogy az önkéntes pénztárak hozamai a tőkepiac viszonyaitól függően erősen ingadozók. Tavalyelőtt a nagyobb hazai önkéntes pénztárak közül ötnél még 10 százalék feletti hozamnak örülhettek a tagok, tavaly viszont még a legjobban teljesítő pénztárak ügyfelei sem jutottak 2 százaléknál magasabb hozamhoz.

A nyugdíjkötvény kockázatai

Ugyanakkor a nyugdíjkötvénynek is megvannak a maga kockázatai. Államkötvény vásárlásával a pénzünket az államnak adjuk kölcsön, így probléma lehet, ha az államháztartási hiány időközben elszabadul, és a futamidő lejártakor az állam nem tudja visszafizetni a kölcsönt. Ez a kockázat jelen van minden államkötvénynél, de igen ritka, hogy egy állam valóban annyira fizetésképtelenné váljon, hogy ne tudja visszafizetni a kötvényeket – ilyesmi általában csak extrém esetben, államcsőd vagy csődközeli helyzet esetén következik be. Viszont, mivel a nyugdíjkötvény futamideje több évtized is lehet, úgy ez a kockázat is nagyobb, mint a rövidebb távú kötvények esetében. A nagyobb „kockázat” az a veszteség lehet, amit az alternatív megoldások ki nem használása miatt szenvedünk el.

A 2018-as adatok azt mutatják, hogy a magyarok körében egyre népszerűbb befektetés az állampapír. A lakossági állampapír-állomány tavaly 713 milliárd forinttal nőtt, ez pedig több mint 10%-os növekedést jelent egy év alatt. Ebből az apropóból összefoglaltuk, mit érdemes tudni erről a befektetési lehetőségről.

A lakossági állampapír állomány 713 milliárd forinttal emelkedett a tavalyi évben. Ezzel együtt év végére már 7516 milliárd forint pihent állampapírokban. Miután ez egy alacsony kockázatú befektetési lehetőség, érthető, hogy sokak számára népszerű megoldás – különösen a 40 év alattiakra jellemző, hogy ezt választják.

Amikor állampapírt vásárolunk, tulajdonképpen egy előre meghatározott időre, előre meghatározott kamatra az államnak adunk kölcsön. Meghatározott címletek vannak, tehát a különböző típusoknál változó, hogy mekkora az az alapösszeg, amiből már állampapírt lehet venni (például: 1 Ft, 1000 Ft, 10.000 Ft). Minimum és maximum futamidőkről beszélhetünk, tehát típusonként az is eltér, mennyi időre kötjük le a pénzünket (például: fél év, 1 év, 2, év, 3 év, 5 év, 9 év, 19 év) – 5 évnél hosszabb időre azonban ritkán veszik, kivéve ha babakötvényről van szó.

Lehet fix kamatozású, de hosszabb futamidőnél változó is (inflációhoz kötött), és a kamat mértéke a futamidő hosszúságától függ. Alacsony kockázat jellemzi, mert az állam garanciát vállal a meghatározott kamat fizetésére azért cserében, hogy kölcsönadtuk neki a pénzünket. Kijelenthető, hogy a legnagyobb vonzerő például a bankbetétekhez képest – ami szintén alacsony kockázatú megtakarítási eszköznek számít – a magasabb kamat.

(Forrás: Magyar Állampapír)

A tavalyi év emelkedése persze nem minden típusú állampapírt érintett egyformán.

Nézzük meg részletesebben a legnépszerűbbeket:

1. Kétéves Magyar Állampapír – 2MÁP

A Kétéves Magyar Állampapír nevéből is adódóan egy 2 éves futamidővel kibocsátott lakossági állampapír, melynek alapcímlete 1 forint. Fix kamatozású, az aktuális éves kamat 3,25%, a kamatfizetés pedig évente történik. A kamatbevétel azonban adóköteles, az adó mértéke jelenleg 15%. A futamidő végén a kamat a tőkével együtt – de a kamatadó levonását követően – kerül az ügyfél számlájára. A Kétéves Magyar Állampapírok lakossági állománya 2018-ban 33%-kal emelkedett.

2. Prémium Magyar Állampapír – PMÁP

A Prémium Magyar Állampapírt már két időtávval is választható: 3 és 5 éves futamidővel kerülnek ugyanis kibocsátásra, és az alapcímlete is magasabb, mint a kétévesnek: 1000 forint. További különbség, hogy ez – mind a két futamidővel – változó kamatozású állampapír, mert ebben az esetben az infláció mértéke szerinti kamatbázisból, illetve az ezen felüli kamatprémiumból adódik össze a kifizetett kamat mértéke. A kamatprémium 3 év esetén 1,4%, míg 5 év esetén 1,7%. Az aktuális éves kamat 3 évnél 4,2%, 5 évnél pedig 4,5%.

A kamatbevétel természetesen itt is adóköteles, az adó mértéke jelenleg 15%. Ebben az esetben azonban a hosszabb időtáv miatt van lehetőség a csökkentésére, illetve a teljes kamatadó megfizetése alóli mentességre, ha tartós befektetési számlán keresztül vásárolunk értékpapírokat. A Prémium Magyar állampapírok lakossági állománya 2018-ban 30%-kal emelkedett.

3. Babakötvény – BABA

A Babakötvény egy speciális befektetési lehetőség, ezt ugyanis nem veheti igénybe bárki. A 2005. december 31. után született gyermekek számára nyitható Start-értékpapírszámlára, amire ha pénzt teszünk, akkor abból a Magyar Államkincstár ilyen típusú értékpapírt vesz. A futamidő a kibocsátás napjától számított 19 év, az alapcímlet pedig 1 forint.

Itt is változó kamatozású állampapírról beszélünk, de itt már az infláció feletti 3% a kamatprémium. Az aktuális éves kamat jelenleg így 5,8%. Az ilyen formában megtakarított pénz azonban csak a 18. születésnapján követően veheti fel az a gyermek, akinek nyitották a számlát. Jelenleg összesen 60 milliárd forintnyi megtakarítás kamatozik Babakötvényben, a lakosság állománya e tekintetben 43%-kal emelkedett 2018-ban.

Az alacsony kockázatú befektetési lehetőségekkel szemben nagyobb a nyitottság

Bár az állampapír népszerűsége a pénzügyi tudatosság növekedését mutatja, még mindig inkább az alacsony kockázat és a rövidebb távok mellett döntünk. Bár az állampapírok a banki kamatoknál jobb kilátásokkal kecsegtetnek, ennél azonban akár magasabb hozam is elérhető, ezért érdemes egyéb lehetőségeket is számításba venni, amikor befektetést fontolgatunk.

De tény, hogy ezek már hosszabb távon, 10-20 vagy akár 30 éves távlatban bizonyulhatnak megfelelő opciónak. Ilyen például a befektetéssel kombinált életbiztosítás, a részvény, a kötvény, a befektetési alap, amelyek piaci alapon működnek. Persze, számos tényezőtől függ az, hogy kinek melyik megoldás válhat be a leginkább: milyen céllal takarítanánk meg, milyen időtávra kötnénk le a pénzünket, mekkora a kockázati hajlandóságunk.

Ha lehetőségünk van rá, érdemes diverzifikálni is a befektetéseinket, tehát több eszközben tartani a pénzünket. Ennél a megoldásnál pedig akár a megtakarításaink egy részének rövidebb, vagy közép-hosszú távú, míg másik részének hosszabb távú eszközt is választhatunk. Az állam által kínált megoldás biztonságos, viszont nem érdemes egy lapra feltenni minden pénzünket, és kizárólag a magyar gazdaság teljesítményétől függővé tenni azt, hogyan alakulnak a befektetéseink. Valóban fontos tehát a biztonság, ezt azonban leginkább azzal érhetjük el, ha a pénzünket különböző eszközökben tartjuk.

Sokakat ért hidegzuhanyként 2018 októberében a bejelentés arról, hogy megszüntetik a lakástakarékok állami támogatását. Az ezzel kapcsolatos törvénymódosítással persze a lakástakarék-rendszer teljes egészében ugyan nem szűnt meg, azonban a lényegét adó állami támogatást gyakorlatilag egyik napról a másikra törölték el. Ezzel pedig komoly fejtörést okoztak a lakosság egy jelentős részének azzal kapcsolatban, hogy ezek után mibe fektesse a pénzét.

Az elmúlt években a lakosság körében hatalmas népszerűségnek örvendtek a lakástakarékok a megtakarítási formák között, ami nem volt véletlen. Bár csak lakáscélra lehetett felhasználni az ilyen formában gyűjtögetett pénzt, de a befizetések után járó állami támogatás nagyon kedvezővé tette ezt a konstrukciót. A szolgáltató által fizetett 1-3% között betéti kamat mellé ugyanis az éves befizetések 30%-a járt pluszban, maximum 72 ezer forintig, tehát akár 10%-os éves hozamot is el lehetett érni ilyen formában négyéves időtávon.

Éppen ezért ért sokként szinte mindenkit 2018 október közepén a bejelentés, amely arról szólt, hogy megszüntetnék a lakástakarékok után járó állami támogatást. Az utolsó napokban pánikszerűen rohamozták meg sokan a szolgáltatókat, hogy még a régi keretek szerint köthessenek szerződést, hiszen azokra még élt a támogatás. Azóta azonban minimálisra csökkent az érdeklődés a termék iránt, hiszen elvesztette az igazi vonzerejét: az akár 10%-os éves hozam lehetőségét.

Sokakban merült fel a kérdés: hogyan tovább?

Egy friss felmérés szerint a lakástakarék-tulajdonosok nagy részének nincs más befektetése ezen az eszközön kívül, valamint 3/4-e nem is tudja, mibe fektesse a pénzét a jövőben. Ebből is látszik tehát, hogy valóban egy népszerű megtakarítási lehetőség legnagyobb előnye vált semmissé ezzel a módosítással, hatalmas űrt hagyva maga után. Válaszként a változásokra új konstrukcióval csak a Fundamenta állt elő a négy hazai lakástakarék-pénztár közül – a másik három egyébként az OTP, az Erste és az Aegon volt -, de ez is a legrövidebb, 6 éves futamidő mellett csak 1% alatti éves hozamot kínál, így a termék előnye már elsősorban inkább az alacsony, fix lakáshitelkamat.

De lássuk, a felmérés szerint miben gondolkozik a lakástakarék-tulajdonosok 1/4-e, aki már tervezi, mibe fekteti a pénzét a jövőben. Egy kisebb részük, összesen 4%-uk továbbra is kitart a lakástakarék mellett, de a legtöbben inkább az állami támogatás megszüntetése miatt más eszközök felé nyitnának: a legnépszerűbb az értékpapír, az ingatlan és a nyugdíjcélú megtakarítás, ez a hármas tette ki a válaszok felét, állampapírban, befektetéssel kombinált biztosításban, befektetési alapban, valamint aranyban a válaszadóknak összesen csak a 20%-a gondolkozik.

Élet a lakástakarékon túl

Bár valóban egy nagyon kedvező konstrukció lényegi eleme szűnt meg a lakástakarékok után járó állami támogatás megszűnésével, ez nem jelenti azt, hogy ettől kezdve már csak az a megoldás maradt, hogy otthon egy malacperselyben gyűjtögessük a félretenni szánt pénzünket. Ráadásul számos olyan megtakarítási eszköz áll még rendelkezésünkre, amellyel az összegyűjtött pénzünket nem csak lakáscélra, hanem sokkal szabadabban használhatjuk fel.

Hogy a számos lehetőség közül végül melyik lenne a legmegfelelőbb számunkra, sok mindentől függ, több tényezőt is mérlegelnünk kell: milyen időtávra tervezzük lekötni a pénzünket, mekkora a kockázati hajlandóságunk, milyen célból takarítanánk meg, és így tovább. Összeszedtünk néhány lehetőséget, amelyek szóba jöhetnek.

1. Megtakarítási számla

Kézenfekvő és egyszerű, kockázatmentes és rövidebb távon is alkalmas megtakarítási célra. Bármely bankban lehetőségünk nyílik megtakarítási számlát vezetni, amely esetében napi kamatjóváírás van, éppen ezért bármikor kivehetjük a pénzünket, ilyenkor az éves kamat arányos részét kapjuk, ez után viszont még adózunk is. Azonban éppen ezért nem is érdemes túl magas kamatra számítani: a legjobb esetben is maximum 1,5%-ot érhetünk el, de legtöbbször ennél inkább csak kevesebbet, akár az 1%-ot sem.

2. Állampapír

Amikor állampapírt vásárlunk, tulajdonképpen egy előre meghatározott időre, előre meghatározott kamatra az államnak adunk kölcsön. Ez már egy középtávú befektetés, hosszabb elköteleződést igényel, viszont a kockázati szintje még mindig alacsony. A legjobb kamatot a Prémium Magyar Állampapír fizeti jelenleg az állampapírok közt, aktuálisan 3 évnél 4,20%-ot, 5 évnél pedig 4,10%-ot. Ráadásul miután az állampapírok minimális kamatveszteséggel bármikor visszaválthatóak, amennyiben valamilyen oknál fogva mégis kivennénk a pénzünket ebből az eszközből – persze jobban megéri nem így tenni.

3. Befektetéssel kombinált életbiztosítás

Ebben az esetben a biztosító az ügyfélre bízza a befektetési portfólió kiválasztását – tehát azt, hogy mibe fektessék a pénzét –, ezzel pedig ő maga dönti el, mekkora kockázatokat szeretne felvállalni a magasabb hozam érdekében, amit viszont nem garantálnak. Ilyenkor különféle összetételű és kockázati szintű értékpapír-csomagokat (főleg befektetési alapokat) választhatunk, amivel valamilyen iparágba, régióba vagy cégcsoportba fektethetjük a pénzünket (az eszközalapok palettája igen széleskörű). Reálisan akár 7-8%-os éves átlaghozam is elérhető ezzel az eszközzel, viszont ez csak igazán hosszú távon, minimum 10 éves távban gondolkozva éri meg.

4. Értékpapírszámla

Befektetési alapokba önállóan, a befektetéssel kombinált életbiztosítás megkötése nélkül is fektethetünk, részvényeket vagy kötvényeket is vásárolhatunk önállóan, de ez a megoldás nagyobb hozzáértést igényel. Ebben az esetben rendelkeznünk kell értékpapírszámlával, de ilyen formában nem a biztosító portfóliómenedzsere állítja össze és kezeli az általunk kiválasztott eszközalapokat, hanem ez a mi feladatunk.

5. Nyugdíjcélú megtakarítás

Ha úgy döntünk, hogy hosszú távon gondolkodunk, és már eljött az ideje, hogy az időskorunk anyagi biztonságát is megalapozzuk, háromféle nyugdíjcélú megtakarítás is rendelkezésünkre áll, ráadásul itt még él az állami támogatás. Ezek a következők: nyugdíjbiztosítás, önkéntes nyugdíjpénztár és a nyugdíj-előtakarékossági számla, melyek esetében az éves befizetésünk 20%-át igényelhetjük vissza adóbevalláskor, maximum 100-150 ezer forintig. Befizetéseinket persze a kamatok is tovább gyarapítják.

6. Gyermekcélú megtakarítás

Amennyiben pedig gyermekünk jövőjének megalapozása érdekében tervezünk megtakarítani, abban az esetben is több lehetőség áll a rendelkezésünkre. Minden 2006 óta született gyermeknek automatikusan jár az állam által biztosított életkezdési támogatás, amelyet a Start-számlán, azaz egy minimális kamatozású letéti számlán helyeznek el a Magyar Államkincstárban. Ahhoz, hogy ez a kezdő összeg akár havi megtakarításokkal tovább gyarapodjon, Start-értékpapírszámla nyitására van szükség. Az ide elhelyezett összegekből pedig minden esetben Babakötvényt, azaz egy speciális állampapírt vásárol a Magyar Államkincstár. Emellett számos banknál van ma már lehetőség kimondottan gyermekeknek szánt megtakarítási számla nyitására, és a biztosítóknál is lehetőség nyílik gyermekcélú megtakarítások indítására.

Szükséges az alapos utánajárás, hogy megfontolt döntés születhessen

Látható tehát, hogy bár valóban sajnálatos változás a lakástakarékok után járó állami támogatás megszüntetése, ugyanakkor van még bőven megtakarítási eszköz, amelyek közül választhatunk. Azonban fontos, hogy a pénzügyi döntéseinket minden esetben megfontoltan hozzuk meg, és alapos utánajárás előzze meg a választásunkat, hogy hosszú távon is elégedettek lehessünk a befektetéseinkkel.

Nagyon sokan szeretnének lakást vásárolni, viszont a jelenlegi magyar ingatlanárak mellett egy hatékony megtakarítási forma nélkül ez aligha kivitelezhető. Éppen ezért utánajártunk, hogy a lakástakarékok állami támogatásának megszüntetése után milyen hazai megtakarításokkal lehet lakáscélra gyűjteni, és összehasonlítottuk, melyikkel hány évbe telne összegyűjteni egy lakás árát.

Évek óta óriási a kereslet a lakáspiacon. Miután októberben megszűnt a lakástakarékok után járó állami támogatás, egy igen népszerű formája vált kevésbé vonzóvá a lakáscélú megtakarításoknak. Ebből kifolyólag elgondolkoztunk azon, milyen alternatívák kínálkoznak a helyettesítésére.

Kiszámoltuk, hogy – hitelfelvétel lehetőségét minden esetben elhagyva, a teljes összeget megtakarításból finanszírozva – vajon mennyi ideig tart összegyűjteni egy lakás árát. A lentebb bemutatott példák tehát csak az eszközök összehasonlítását szolgálják.

Mennyibe kerül most egy lakás?

A KSH szerint Budapesten a lakások négyzetméterára jelenleg átlagosan 477 ezer forint. Az összehasonlíthatóság kedvéért minden esetben egy 45 nm-es budapesti lakást vettünk alapul – az előbbi négyzetméterár alapján 22 millió forintos árral számolva. A lakás méreténél abból indultunk ki, hogy ez a méret a legnépszerű az otthont keresők körében. Természetesen más magyar városokban – akár Szegeden, akár Debrecenben vagy Győrben –  az ár eltérő lehet.

Így számoltunk

Minden esetben havi 20 ezer forintos megtakarítással számoltunk, mert az átlag megtakarító ennyit tesz félre, és ez átlagfizetés mellett viszonylag könnyen vállalható.

A kamatkörnyezet tekintetében a jelenlegi helyzetet vettük alapul, ez ugyanakkor a jövőben változhat, ahogyan most sem ugyanaz a helyzet áll fent, mint például 5 vagy 10 éve.

Nem számoltunk az inflációval, valamint az adókkal sem. Az inflációt egységesen kihagytuk a képletből, mert a példánk szempontjából nem lényeges, az arányokon nem módosít. Az adó mértéke pedig az egyes eseteknél eltérhet, valamint hosszú távon bizonytalan és torzítaná az eredményt.

Szimplán készpénzzel nagyon sokáig tartana

Gyakori elgondolás a megtakarításokkal kapcsolatban, hogy a legjobban akkor járunk, ha otthon a malacperselyben gyűjtögetjük a pénzünket, mert ezt tartják a legbiztonságosabb módszernek. De valóban ez a legmegfelelőbb megoldás?

Amennyiben havonta 20 ezer forintot teszünk el, ezzel a módszerrel közel

92 évünkbe telik, mire elérjük a 22 millió forintos megtakarításunkat.

Ez azt jelenti, ha már 20 évesen el is kezdünk megtakarítani, 112 évesek lennénk, mire összegyűlne ez az összeg.

Bár a többi eszköz esetében sem számoltunk az inflációval, annyit azért érdemes itt megemlíteni, hogy 92 év múlva egészen biztosan nem fog annyit érni ez a pénz, mint jelenleg, mivel itt nincs kamat, ami ellensúlyozná az értékcsökkenést.

Megtakarítási számlák: kevés kötöttség, alacsony kamat

A bankoknál indítható megtakarítási számláknál napi kamatjóváírás van, vagyis nem kell lekötni a pénzünket. Bármikor vesszük is ki az addig összegyűjtött megtakarítást, az éves kamat arányos részét megkapjuk (ami után adózni kell, de ezzel most nem számoltunk).

Éppen ezért nem olyan magasak ezek a kamatok, hiszen a bank nem tudhatja, mikor kell visszaadnia az itt elhelyezett összeget, ezért nem használja hosszabb távú, nagyobb haszonnal járó befektetéseihez. Ezt tehát nem is szokták hosszú távú befektetésként használni a megtakarítók, mert – ahogy látni fogjuk – nem nagyon éri meg nekik. Az egyes intézeteknél mindössze 0,01%-tól indulnak a kamatok, igaz az 1,5%-ot is elérhetjük, ha ügyesen választunkEzzel számolva nagyjából 58 évünkbe telne, amíg összegyűjtjük a várt 22 millió forintot.

Bár ez még mindig nagyon soknak tűnik, még így is majdnem fele annyi időt jelent, mintha otthon, a malacperselybe raktuk volna a pénzünket (pedig csak másfél százalék kamatunk volt!).

Lekötött bankbetét

A lekötött betét hasonlóan működik, mint a megtakarítási számla, viszont – ahogy a nevéből is adódik – a megtakarító leköti a pénzét meghatározott időtartamra: a lekötés végéig nem nyúlhatunk a pénzünkhöz, különben a bank nem fizet kamatot.

Éppen e miatt a különbség miatt ennél az opciónál magasabb lehet a kamat, hiszen az előző esettel ellentétben itt a bank számolhat azzal, mikor kell majd visszaadnia a lekötött összeget. Bár intézménytől és konstrukciótól függően itt is 0,01%-tól indul, de akár 2,5%-ot is elérhet (ami még mindig elég alacsony kamat, így inkább rövidebb távú megtakarításra alkalmas, cserébe teljesen kockázatmentes).

Bár „csak” 1%-kal nagyobb kamatot ad a lekötött betét a megtakarítási számlához képest, ugyanakkor 10 évet nyerhetünk vele: itt már 48 év alatt összejön a 22 millió forint.

Az állampapír

Amikor állampapírt vásárlunk, tulajdonképpen egy előre meghatározott időre, előre meghatározott kamatra az államnak adunk kölcsön. A legjobb kamatot az 5 éves Prémium Magyar Állampapír fizeti jelenleg az állampapírok közt, ami nem véletlen: ez már egy középtávú befektetés, hosszabb elköteleződést igényel, viszont a kockázati szintje még mindig alacsony.

Az említett 5 éves állampapír a mindenkori infláció felett jelenleg 1,4%-ot fizet, ami jelen állás szerint 3,8% éves kamatot jelent. Eddig ez az első befektetési formánk, amivel infláció feletti, vagyis reálhozamot értünk el.

1,3%-kal haladja meg a lekötött betétnél alapul vett kamatot, és ezzel újabb közel 10 évet nyerhetünk az előbbi opcióhoz képest: a tervezett 22 millió forintot 40 év alatt tudjuk megtakarítani.

A befektetéssel kombinált életbiztosítás

A következő befektetési lehetőség, aminek utánajártunk: a befektetéssel kombinált életbiztosítás. Ez valójában csak jogilag tekinthető életbiztosításnak, a gyakorlatban sokkal inkább egy megtakarítás.

Ebben az esetben a biztosító az ügyfélre bízza a befektetési portfólió kiválasztását – tehát azt, hogy mibe fektessék a pénzét –, ezzel pedig ő maga dönti el, mekkora kockázatokat szeretne felvállalni a magasabb hozam érdekében, amit viszont nem garantálnak. Ilyenkor különféle összetételű és kockázati szintű értékpapír-csomagokat (főleg befektetési alapokat) választhatunk, amivel valamilyen iparágba, régióba vagy cégcsoportba fektethetjük a pénzünket (az eszközalapok palettája igen széleskörű).

Befektetési alapokba ugyanakkor önállóan, a befektetéssel kombinált életbiztosítás megkötése nélkül is fektethetünk, de ez a megoldás nagyobb hozzáértést igényel. Ezeknél nem a biztosító portfóliómenedzsere állítja össze és kezeli az általunk kiválasztott eszközalapokat, hanem ez a mi feladatunk. Akár életbiztosítást, akár az önállóan összeállított befektetési alapokat választjuk, az éves vagyonarányos költség 1-4% körül is mozoghat.

És akkor térjünk rá a lényegre: hány év alatt tudjuk megtakarítani ezzel az eszközzel a tervezett összeget? Bruttó 7,5% hozamot vettünk alapul – ennél lehet több és lehet kevesebb is –, és 2%-os éves átlagköltséggel számoltunk. Így tehát a nettó hozam 5,5%, ebben az esetben pedig

kicsit több, mint 33 évre lenne szükségünk a 22 millió forint eléréséig.

Kijelenthető tehát, hogy az általunk vizsgált lehetőségek közül – bár ez kockázatosabb és hosszabb távú befektetési lehetőség, mint a többi – ennél érjük el a célt a legrövidebb idő alatt.

A jól megválasztott befektetési lehetőséggel évtizedeket nyerhetünk

A fentebb említett példák természetesen csak az összehasonlítást szolgálják a különböző megtakarítási eszközök tekintetében. Ha valaki más alapterületű lakást vesz, ami adott esetben nem is Budapesten van, akkor az természetesen más lakásárat eredményez. Itt tehát minden tényező változhat az igényeink és lehetőségeink függvényében. A hitelfelvétel lehetőségével egyik esetben sem számoltunk, mert lehetetlenné tenné az összehasonlítást, viszont tudjuk, hogy a legtöbben igénybe veszik egy lakásvásárlás esetében, de ez a példánk szempontjából mindegy is.

Ahogyan láthattuk, az elsőre elhanyagolhatónak látszó különbségek a kamatok tekintetében jelentős eltéréseket produkálhatnak hosszútávon. Egyértelmű, hogy a legkevésbé hatékony készpénzzel gyűjteni: közel 60 évvel tovább tart így elérni a célunk, mint az általunk vizsgált legmagasabb hozamú, még vállalható kockázati kategóriában lévő megoldásnál. Egy jól megválasztott befektetéssel tehát valóban előrébb juthatunk, mintha csak otthon őriznénk a megtakarításainkat.

Egy gyerekre nagyjából 20-25 millió forintot – sőt a HVG szerint akár 40 milliót is – rá kell költened, amíg eléri az anyagi önállóságot. Az elsőre döbbenetesen sok pénz már nem is tűnik olyan soknak, ha jobban belegondolsz, mennyi mindenre van szüksége egy gyermeknek, aki élete első 20-25 évében a te támogatásodra lesz szorulva. Babakorban rengeteg mindent meg kell venned a gyerekágytól kezdve a pelenkáig, aztán ahogy növekszik, újabb és újabb méretű ruhákat kell vásárolnod. Aztán kezdődik a beiskolázás, iskolatáska, tankönyvek, nyári táborok, osztálykirándulások, középiskolában ugyanez.

Közben veszel neki egy saját számítógépet vagy laptopot, amin játszhat és gyakorolhat az iskolára, okostelefont vagy tabletet, amin mindig eléred. És ekkor jön még csak az egyetem, amit nem biztos, hogy térít az állam, főleg ha külföldi, neves egyetem is szóba jön. Arról még nem is beszéltem, hogy munkába is kell állnia, de előbb albérletet kell találni neki, esetleg saját lakást, de lehet, hogy autóra is lenne igénye a gyermekednek. És nem kell luxuscikkekre gondolni. Elég, ha a fontosabb dolgokra költesz, és így is könnyen eléred a 20 millió forintos költséget.

A pontos összeget kevesen tudják, de azért sejtik, hogy nagyon sok pénz elmegy az évek során, főleg ha nem is egy gyerekük van, hanem kettő vagy akár három. „Nem lehetne ezt valahogy okosabban megoldani?” – kérdezik tőlünk, független tanácsadóktól rendszeresen. Havonta 800-1000 megkeresést kapunk, közülük nagyon sokan szülők, és mindegyiküknek azt mondjuk: „Dehogynem! Megoldás mindig van.” És mi ezeket a megoldásokat keressük termékektől, márkanevektől, hangzatos reklámszövegektől és bankoktól függetlenül.

Mert a pénzt mindig okosabb befektetni, mint szimplán csak elkölteni. Ha befekteted, akkor a pénzed gyarapodni kezd. Sokkal gyorsabban eléred a kívánt célt, legyen szó 20 vagy 25 millió forintról, egy saját lakásról vagy minőségi felsőoktatásról, ha befektetted a pénzt. Másrészt nemcsak arról van szó, hogy hamarabb összegyűlik a kívánt összeg, de ha nem állsz meg az eredeti célnál, akkor könnyen összegyűlik több is. Nem mindegy, hogy a gyermek 25 éves koráig elköltesz 20 milliót befektetés nélkül, vagy összegyűjtesz addigra 25-30 milliót befektetéssel kombinálva.

Szerencsére számtalan megoldás létezik. Hogy melyik számodra a legjobb, az a személyes preferenciádon múlik, vagyis hogy mire akarod fordítani az összegyűjtött pénzt, mikor akarod felhasználni, a gyermekedre akarod-e bízni és még sorolhatnám a szempontokat. Az elmúlt 11 évben, mióta pénzügyi tanácsadással foglalkozom, nagyon határozottan kikristályosodott az a 7 legfontosabb szempont, amit figyelembe kell venni, mielőtt gyermek előtakarékosságba kezd bárki is. A gyakorlat bizonyította, hogy a 7 szempont megismerésével mindenki be tudja lőni, milyen ajánlat lesz számára a leginkább megfelelő.

A továbbiakban megmutatom neked azt a 7 szempontot, amiket én is sikerrel használok a munkám során – nap mint nap. Elmondom neked, miért fontosak ezek a szempontok, aztán cikksorozatomban számos megtakarítási megoldást fogok megvizsgálni ezek alapján. Az első részben az egyik legegyszerűbb és legkevesebb pénzt igénylő magyar konstrukciót, a Babakötvényt, illetve továbbfejlesztett társát, a Start-számlát fogjuk megnézni. Kiderül majd az is, hogyan teljesít a kritériumok tükrében a Start-számla, vagyis kiállja-e a próbánkat.

Mi az a 7 szempont, amit mindig megvizsgálok egy gyermekcélú pénzügyi megoldás kapcsán?

1. Mennyi hozamot termel?
2. Mennyi a költsége?
3. Mennyire független az államtól, és jár-e rá állami támogatás?
4. Milyen célra használható fel?
5. Ki rendelkezik a megtakarítás felett?
6. Milyen a hozzáférhetősége?
7. Mennyire rugalmas?

Ha ezeket a szempontokat körüljárod, pontos képet fogsz kapni arról, hogy mik az elvárásaid egy gyermekcélú megtakarítással kapcsolatban, és látni fogod, mennyiben szolgálja ezt ki egy-egy konkrét ajánlat. Ha ezeket a válaszokat megszerzed, nyugodt lehetsz, hogy a döntés meghozatalához szükséges legfőbb információknak birtokában vagy.

1. Mennyi hozamot termel?

Ha megtakarítási programban gondolkodsz, akkor az a célod, hogy ne csak szimplán elkölts 20-25 millió forintot, hanem azt szeretnéd, ha ez a pénz gyarapodna. Ez már egy kisebb vagyon. Óriási ziccert hagynál ki, ha nem fektetnéd be, mert ekkora összeggel már bizony lehet mit kezdeni. Igaz, nem egy összegben rendelkezel ekkora pénzről, hanem évek alatt gyűlik össze, de már ezalatt is kamatozhat, vagyis nyereséget termelhet neked. A hozam tehát egy fontos tényező, de sosem szabad megfeledkezni a fenntartási és egyéb költségekről sem. A hozamot és a költségeket párban vizsgálva kapsz reális képet egy ajánlat milyenségéről.

A Babakötvény és a Start-számla hozamainak megvizsgálásakor előbb különítsük el a kettőt. Minden újszülött kap az államtól 42 500 Ft életkezdési támogatást, amit a Magyar Államkincstár tárol. Ehhez a gyermeked 19. születésnapjáig, vagyis 18 éven keresztül nem férsz hozzá. Addig állampapírt vesznek belőle, és annak a kamataival növelik az alapösszeget. Ezt hívják Babakötvénynek. Ennek egy továbbfejlesztett változata a Start-számla, ami annyival nyújt többet, hogy havi szintű befizetésekkel növelheted a számlán lévő összeget. Ezek a befizetések éves szinten garantáltan kamatoznak, méghozzá az előző évi infláció felett 3%-kal. Vagyis az inflációkövető kamatnak köszönhetően a megtakarításod egyrészt megtartja az értékét, másrészt még efölött hozamot is termel. Az infláció mértékét az állam állapítja meg, neked kell eldöntened, hogy ez jó dolog-e. Előfordulhat, hogy adott évben nem infláció, hanem defláció történik, azaz a pénz erősödni fog, a 3%-os kamat ez esetben is garantált, bár más megoldásoknál ez lehetne több is. A Start-számla mögött egy 19 éves lejáratú állampapír van, azaz az államnak adsz kölcsön, aki ezt kamatokkal honorálja.

2. Mennyi költséggel jár?

A hozam önmagában kevés ahhoz, hogy segítsen egy ajánlat megítélésében. Mindig figyelembe kell venni a hozamot csökkentő költségeket, mert egy szolgáltatás szinte soha nem ingyenes. A kettőt párban kell mérlegelned, így tudod eldönteni, megfelelő-e neked az ajánlat.

A Babakötvény és a Start-számla indítása és fenntartása költségmentes, mivel állami monopóliumban vannak, és mivel a konstrukciók mögött állampapír van, így az állam érdeke, hogy ezekbe fektess.

A kevés költség azonban nem minden, mert általában alacsonyabb hozamlehetőséget vonz maga után. Ahogy említettem: azért lehet a Start-számla költségmentes, mert az államnak érdeke, hogy állampapírba fektesd a pénzt. Való igaz, ez egy biztonságos megoldás, de egy állampapír nem feltétlen tud akkora hozamot termelni hosszú távon, mint például egy vegyes portfóliójú befektetési alap az életbiztosítások esetében. Vagyis a költség önmagában nem egy rossz dolog, amíg a hozammal párba állítva a mérleg pozitív marad a javadra. Ezt neked kell mérlegelned, hogy a hozam vagy a kockázatkerülés a fontosabb.

3. Mennyire független az államtól, és jár-e rá állami támogatás?

Ahogy az előző pontokban is említettem, a Babakötvény és a Start-számla az állam berkeibe tartozik. A Start-számlát néhány éve a kereskedelmi bankok is forgalmazták, de 2012 októbere óta ugyanúgy államosították, mint a magánnyugdíjpénztári befizetéseket. Mindenki döntse el maga, hogy érez ezzel kapcsolatban. Annyi biztos, hogy a Start-számla népszerűsége drasztikusan visszaesett. 2011-ben még 41 ezer Start-számla indult, ehhez képest az államosítás óta jó, ha évi 15-16 ezer számlát nyitnak.

Az állam kétféle támogatást ad. Egyrészt, ahogy arról az 1. pontban is írtam, egy 42 500 Ft-os életkezdési támogatást kap minden újszülött, másrészt, ha Start-számlát indítasz, az állam a befizetéseid után további 10%-ot fizet be, de maximum évente 6000 forintot. Ez azt jelenti, hogy ha havi 5 ezer forintot fizetsz be, akkor havonta 500 forintot kapsz az államtól, és ezzel maximalizáltad is az állami támogatás mértékét. Ha ennél többet fizetsz be, az kamatozik ugyan, de az állam nem fogja nagyobb mértékben honorálni a megtakarítási szorgalmad. Ha havonta 5 ezer forintod van megtakarításra, akkor a Start-számlát maximálisan ki tudod használni. Ha ennél többet is félretennél, akkor érdemes elgondolkodnod, hogy az 5 ezer forint feletti összeget más megtakarításba fekteted (ezekről cikksorozatom következő részeiben lesz szó).

Szintén említettem az 1. pontban, de nem árt hangsúlyozni: a Babakötvény és a Start-számla mögött 19 éves lejáratú állampapír van. Más, magasabb hozampotenciálú értékpapírba nem fektethetsz. Igaz, az állampapír egy biztonságos megoldás, de hosszú távon valószínűleg kevesebb hozampotenciált rejt, mint az alternatív konstrukciók (ezekről majd legközelebb).

4. Milyen célra használható fel?

Minden megtakarításnak megvannak a maga meghatározott felhasználási céljai, vagyis hogy mire költheted az összegyűjtött pénzt. Ahogy a bevezetőben is említettem, neked kell eldöntened, hogy minőségi felsőoktatásra költenél, egy saját lakásra vagy szabadon szeretnéd felhasználni a megtakarított pénzedet.

A Start-számla fordítható lakhatásra, tanulmányok finanszírozására, a gyerekvállalás feltételeinek megteremtésére és pályakezdési célokra is. Ezt jogszabály határozza meg, ami tartalmában akár változhat is, és erre sem most, sem a jövőben nem lesz ráhatásunk. Mérlegelned kell, hogy ez számodra elfogadható-e. Fontos például tudnod, hogy csakis magyarországi felsőoktatási intézményre fordítható a Start-számlás megtakarítás, és a pénz felvételekor igazolnod kell gyermeked magyarországi lakhelyét. Ha külföldi egyetemben gondolkoztok, esetleg felmerült, hogy külföldre költöztök, akkor ez a megoldás nem neked való.

A Start-számla viszonylagos újszerűsége miatt idén kezdődtek az első kifizetések, ezért még nincs pontos képünk arról, milyen felhasználási célokat fogadnak el, és mik ezeknek a feltételei. Annyi biztos, hogy a pénz elköltéséről nyilatkoznod kell. Az még nem világos, hogy milyen formában kell igazolni a felhasználást, vagy kell-e egyáltalán.

5. Ki rendelkezik a megtakarítás felett?

A megtakarítás esetében eltérő, hogy ki rendelkezhet felettük. Lehet, hogy a tiéd, lehet, hogy a gyermekedé lesz ez a jog. Rajtad múlik, hogy szeretnéd-e a gyermekedre bízni a pénzt, és egy összegben odaadni neki, remélve, hogy okosan költi majd el. A korlátozott felhasználási célok miatt (lásd: 4. pont) a gyermeked a legtöbb esetben nem költheti akármire a pénzt, előfordulhat persze egy szabad felhasználású megtakarítás esetén, hogy a pénzt nem arra fordítja, amire szeretnéd. Lehet, hogy pont emiatt szeretnéd inkább megtartani a kontrollt az összegyűjtött pénz felett.

A Start-számla a gyermeked nevére szól, vagyis ő rendelkezhet felette, ha betöltötte a 19. életévét. Az aktuális jogszabály határozza meg, mire költheti el. Ez elméletileg megköti a kezét, viszont a gyakorlatot még nem ismerjük kellőképpen ahhoz, hogy azt mondhassuk, biztosan nem tudja elkölteni máshogy (lásd: 4. pont). Ha te szeretnél róla rendelkezni, arra a Start-számlánál nincs lehetőséged. Egy biztosítónál kötött gyermekcélú megtakarításnál már más a helyzet, ott te rendelkezel a pénz felett, de erről majd egy következő cikkemben fogod neked beszélni.

6. Milyen a hozzáférhetősége?

Egy megtakarításnál fontos, hogy mikor férsz hozzá: a gyermek 18 éves kora után vagy előbb is. Nyilvánvaló, hogy a gyermeked első 18 évében is rengeteg költség merül fel, de az is igaz, hogy az élete még csak azután fog beindulni igazán. Ekkor jön az egyetem, a saját lakás és autó megvétele, a munkába állás költségei is ekkor merülnek fel, és akkor még nem beszéltünk egy esetleges házasságról, gyerekvállalásról, egy saját vállalkozás beindításáról és még sorolhatnám. Neked kell eldöntened, hogy melyik a jobb: ha az első 18 évben is hozzáférsz a pénzhez, és esetleg elköltöd, mire a gyermeked eléri a felnőttkort, vagy vállalod az első 18 év költségeit, aztán mikor felnőtt lesz, egy összegben jutsz hozzá a megtakarításhoz.

A Start-számla esetében semmiképp sem férhetsz hozzá a megtakarításhoz a gyermeked 19. születésnapja előtt, és ekkor is ő lesz az, aki rendelkezhet felette (lásd: előző pont). Nem kell feltétlen 18 évet várnod azonban, mert a Start-számla fő feltétele csak annyi, hogy 3 évig minimum fent kell tartani, tehát gyermeked 14-15 éves korában is elindíthatod (életkezdési támogatás ekkor már nem jár, de az állami támogatást megkapod).

Ha azon az állásponton vagy, hogy jobb a gyermeked felnőttkoráig gyűjtögetni, mint előbb elkölteni, akkor a Start-számla neked való lehet. Egy gyermekcélú életbiztosításnál viszont néhány év után is hozzáférhetsz a megtakarításhoz, de erről majd a következő cikkben.

7. Mennyire rugalmas?

Bármely megtakarítási programnál fontos, hogy milyen szintű kötelezettséget vállalsz vele, mert hosszú távon nem tudhatod, milyen váratlan élethelyzet áll elő. Történhet baleset, haláleset, betegség, válás, munkahelyi elbocsátás, egy vállalkozás bedőlése, és még számtalan más bizonytalan tényező befolyásolhatja az életed és a fizetőképességed. Nem árt, ha egy pénzügyi megoldás rugalmasan kezeli a váratlan szerencsétlenségeket, és nem tesz rád még nagyobb terheket a baj esetén.

Ettől függetlenül a saját érdeked, hogy amikor csak teheted, teljesítsd a befizetést, mert így tudsz célt érni, halogatással nem. Egy megtakarításnak csak annyira kell rugalmasnak lennie, hogy tekintettel legyen a fent felsorolt váratlan szerencsétlenségekre. Ha egy normál élethelyzetben annyit fizetsz, amennyit épp szeretnél, az nem túl motiváló, mert lássuk be, nehéz pénzügyileg tudatosnak lenni, ha nem vagy rákényszerítve.

A Start-számla elég tág teret enged a befizetési hajlandóságodnak. Akkora összeget fizetsz, amennyit szeretnél. Ha semmit sem fizetsz be, akkor sem történik semmi, csak az egyébként sem túl magas állami támogatást nem kapod meg arra az időszakra. Neked kell eldöntened, hogy ilyen feltételek mellett valóban félretennél-e, és a megtakarításod elérné-e így a célját. Ha olyan ember vagy, akinek kell a motiváció, akkor a Start-számla nem biztos, hogy a te megoldásod.

Annyiban viszont rugalmatlan a Start-számla, hogy ha külföldre költözöl, akkor nem tudod elkölteni. Rokkantság esetén nem fizet (az életbiztosításokkal szemben). A befizető halála esetén az addig összegyűjtött összeg a gyámhatóság kezelésébe kerül átmenetileg. Gyermeked akkor kapja meg az összeget, ha felnőttkorba lép.

***

Ahogy látod, a Start-számla egy megbízható megoldás, mert infláció feletti kamatot garantál. Teljesítménye, azaz az elért hozam nagyban függ viszont az államtól, mert állampapírok vannak mögötte. Állami támogatás csak havi 5000 forintos befizetésig jár hozzá. Ha ennél többet fektetnél gyermeked jövőjébe, érdemes elgondolkodnod, hogy az 5000 forint feletti összeget másra fordítod. Ugyanígy érdemes mérlegelned azt is, kellően motivál-e a Start-számla abban, hogy minden hónapban rászánd ezt az összeget a gyermekedre és az ő jövőjére, mivel a díjbefizetés nem kötelező. Azt is meg kell fontolnod, hogy gyermekedre mered-e bízni ezt a pénzt, vagy inkább megtartanád felette a szülői kontrollt.

Ha szeretnél Start-számlát nyitni, ahhoz a Magyar Államkincstár oldalát kell felkeresned, azon belül itt tudsz informálódni az igénylés menetéről.

Következő cikkemből kiderül, melyik a legnépszerűbb gyermekcélú megtakarítás. Ha érdekel, látogass vissza, és újabb tippekkel és információkkal foglak ellátni, valamint megtudhatod, milyen lehetőségeid vannak még a Start-számlán kívül.