Nem szeretne személyes találkozót? Tanácsadásunk már online is elérhető! Tudnivalók

Két év alatt jelentősen nőttek a fiatalok megtakarításai, ma a 19-29 évesek több mint 40 százaléka minden hónapban félretesz valamennyi pénzt. Igaz, a takarékoskodást könnyíti, hogy a korosztály fele még a szüleivel él, szóval lakbért és rezsit nem igazán kell fizetnie.

A K&H Csoport nyáron tette közzé újra ún. ifjúsági indexét, amely a fiatalok pénzügyi tudatosságáról, megtakarítási szokásaikról nyújt átfogó képet. Az aktuális index szerint a fiatalok mintegy 53 százaléka rendelkezik valamilyen megtakarítással, ami a legmagasabb érték évek óta. A megtakarítások átlagos összege 517 000 forint volt 2019 első negyedévében, ami jelentős növekedés a 2018-ban mért 414 000 forintos összeghez képest. A szemlélet változását mutatja az is, hogy a megkérdezettek több mint fele (55 százalék) az anyagi biztonságot jelölte meg az életben legfontosabb 3 dolog egyikeként, ennél csak a családdal való jó kapcsolatot említették többen (62 százalék).

Lakásra spórolnak a legtöbben

A fiatalok megtakarítási céljai között, ahogy a korábbi években is, idén is a lakásvásárlás (50 százalék) áll az első helyen. Itt érdemes megemlíteni, hogy (szintén K&H-adatok alapján) a 19-29 éves korosztály közel fele a szüleivel él. A januári felmérés szerint a fiatalok 21 százalékának van csak saját otthona. 44 százalék a család tulajdonában lévő lakásban él, a maradék 35 százalék pedig albérletben vagy kollégiumban. Mindez jelentősen árnyalja a fenti adatokat:

egyrészt a fiatalok java része még nem hosszú távra, a házas, majd nyugdíjas évekre tartalékol, hanem még csak az önállóság alapfeltételét, a különélést szeretné megalapozni.

Másrészt, akik a „mamahotelből” járnak dolgozni, jóval könnyebben tehetnek félre, hiszen nem kell saját lakás fenntartására, vagy albérletre költeniük, nem garantált tehát, hogy a jövőben is képesek lesznek majd rendszeresen félretenni.

A fiatalok nagy része viszonylag későn, 28 évesen költözne el a szüleitől, azonban ez várhatóan nem sikerül mindenkinek: 53 százalék azt mondja, egyelőre nem látja, mikor lesz lehetősége elköltözni a családi fészekből. A legtöbb esetben anyagi okokból halasztják a fiatalok az elköltözést (62 százalék). A válaszadók 21 százaléka csak akkor költözne, ha komoly párkapcsolata lenne, 17 százalék pedig úgy érzi, hogy még nem áll készen az önálló életre. 12 százalék azért él a szüleivel, mert gondoznia, ápolnia kell őket, 8 százalék pedig egyáltalán nem tervez elköltözni a családi házból.

Érdemes megjegyezni, hogy a lakások drágulása miatt jelentősen többet fizethet az, aki évekig halogatja a vásárlást, olyannyira, hogy még azzal is spórolhatunk, ha hitelből veszünk lakást, hiszen az áremelkedés meghaladhatja a törlesztőrészletek kamatait is. Erről itt írtunk bővebben.

Nyugdíjra gyűjteni huszonévesen

Visszatérve a megtakarításokra: a megtakarítással rendelkezők 43 százaléka általános tartalékot tesz félre, 40 százalék autóvásárlásra gyűjt, 36 százalék pedig egy tervezett utazás miatt takarékoskodik. Jelentősen nő viszont azoknak az aránya, akik nyugdíjcélra tesznek félre: a K&H 2017-es ifjúsági indexének adatai a szerint még csak a fiatalok 3 százaléka fordította megtakarításainak egy részét nyugdíjcélra. Ez az arány 2018 elejére már 11, 2018 végére pedig már 14 százalékra nőtt.

A K&H felmérése ismét alátámasztja számos egyéb, hasonló tartalmú közvélemény-kutatás eredményét, hogy a fiatalok az állami nyugdíj helyett sokkal inkább bíznak az öngondoskodásban. Nem csoda, hiszen az állami ellátás most is rendkívül alacsony, meg sem közelíti az átlagbéreket:

a Magyar Államkincstár adatai szerint az öregségi nyugdíj átlagos nettó összege idén januárban csak havi 134.900 forint volt.

És ez a demográfiai mutatókat és az eltartó-eltartott arány alakulását elnézve a jövőben már csak alacsonyabb lesz. A KSH előrejelzése szerint csupán 15 év múlva, 2034-re Magyarország lakosságszáma 8,85 millióra csökken, aminek közel negyede 65 év feletti nyugdíjas lesz. A nyugdíjrendszer ilyen körülmények között aligha lesz stabilizálható a korhatár kitolása (akár 70 éves kor felé), vagy a nyugdíjak csökkentése nélkül.

Hónap végén vagy elején tegyünk félre?

A K&H számai alapján a fiatalok kétféle megtakarítási stratégiát alkalmaznak: 23 százalékuk azt az összeget teszi félre, ami különféle költségek után még a hónap végén megmaradt. 30 százalékuk ezzel szemben a hónap elején tesz félre egy állandó összeget, vagy a jövedelme egy bizonyos százalékát, és a maradék összegből gazdálkodik a hónap hátralevő részében. Egyértelműen az utóbbi a praktikusabb, tudatosabb módszer: a hétköznapokban számos nem létfontosságú dologra elmehet a pénzünk, különösen, ha nem készítünk előre költségvetést, így a hónap végén könnyen megtakarítás nélkül maradhatunk. Ha azonban a hónap elején teszünk félre, elkerülhetjük, hogy a jövő rovására legyenek felesleges kiadásaink.

Nyugdíj-megtakarítási programok

Az utóbbi, hónap elején történő megtakarításra ideálisak a nyugdíjcélú megtakarítások. A nyugdíjbiztosítások, a nyugdíj-előtakarékossági számlák (NYESZ) és az önkéntes nyugdíjpénztárak mind-mind olyan megtakarítási formát kínálnak, amiben havonta érdemes egy-egy állandó összeget befizetni, hogy évek múlva garantált kamatokkal együtt férhessünk hozzá befektetésünkhöz. Az, hogy ezek közül kinek melyik a legelőnyösebb, személyes élethelyzettől, preferenciától függ, azonban az mindegyikre igaz, hogy minél fiatalabb korban kezdünk el félretenni a segítségükkel, annál nagyobb anyagi biztonsággal vághatunk neki a nyugdíjas éveknek.

A magyar fiatalok ötöde gondolja csak úgy, hogy rokonai támogatása nélkül is boldogulni tud majd nyugdíjasként, és mintegy felük arra készül, hogy a nyugdíj mellett is dolgoznia kell majd. A 30 év alattiak drámai mértékben nem bíznak az állami nyugdíjban: jó részük szerint szerint már huszonéves korban el kell kezdeni félretenni a nyugdíjas évekre.

A CIG Pannónia júliusban tette közzé a 18-29 évese korosztály körében végzett, a nyugdíjról szóló felmérés eredményeit. A kutatás eredményei kevéssé meglepők azok számára, akik figyelemmel kísérik a magyar nyugdíjrendszer alakulását – talán csak az okoz kellemes meglepetést, hogy a fiatalok mennyire tudatában vannak a helyzet súlyosságának, ami miatt kénytelenek évtizedekkel előre gondolkodni a pénzügyeikről.

Nem számítanak az állami ellátásra

A közvélemény-kutatás alátámasztotta más, hasonló felmérések eredményét: a fiatalok nem bíznak az állami nyugdíjban. Ennek oka lehet egyrészt az, hogy az állami ellátás már most is nagyon alacsony. A Magyar Államkincstár adatai szerint az öregségi nyugdíj átlagos nettó összege idén januárban csak havi 134.900 forint volt, ami már önmagában alig elég a megélhetésre. Ráadásul ezt az átlagot igencsak felhúzza a kisszámú, de több százezres összegű „luxusnyugdíjban” részesülő személy. Valójában az átlagosnak megfelelő, 100 és 150 ezer közötti nyugdíjat csak az idősek 40 százaléka, 800 ezer ember kap, és az idősek több mint negyedének a nyugdíja a havi százezer forintot sem éri el.

A másik ok, hogy a nyugdíjszint a jövőben már minden bizonnyal csak alacsonyabb lesz a mostaninál. A KSH előrejelzése szerint csupán 15 év múlva, 2034-re Magyarország lakosságszáma 8,85 millióra csökken, aminek közel negyede 65 év feletti nyugdíjas lesz, és ha csak addigra nem áll be valamilyen hirtelen demográfiai fordulat, a jelenlegi korfa alapján csak romlani fog az eltartó-eltartott arány.

A fiatalok nyugdíjkilátásairól Pozsár László, a Grantis nyugdíjszakértője is beszélgetett a Klubrádió műsorában:

Mikor kezdjünk félretenni a nyugdíjas éveinkre?

A CIG Életbiztosító felmérése szerint a fiatalok túlnyomó többsége felismeri az öngondoskodás fontosságát: csak 2,6 százaléka gondolja úgy, hogy elegendő lesz az állami nyugdíj, és a legtöbbjük szerint már évtizedekkel a nyugdíjkorhatár előtt érdemes elkezdeni takarékoskodni. A válaszadók több mint harmada (35 százalék) szerint már 18 és 25 éves kor között érdemes félretenni nyugdíjra, 29,9 százalék szerint pedig 25 és 35 év között elegendő elkezdeni takarékoskodni. Csak 22,2 százalék szerint elegendő, ha 35 évnél idősebb korban kezdünk nyugdíjra félretenni. Sokak szerint azonban még az előtakarékosság is kevés lesz: a megkérdezettek mintegy fele úgy véli, hogy időskorukban rokonaik támogatására fognak szorulni.

A kutatásban résztvevőket arról is kérdezték, szerintük hány évnyi nyugdíjas életre számítanak, illetve hogy mivel egészítenék ki nyugdíjukat és félretett megtakarításukat. A válaszadók több mint negyede szerint 5-10 évet tölthetnek nyugdíjasként, további 22 százalék ennél hosszabb, 10-20 éves periódusra számít. A nyugdíjkorhatár ma 65 év, míg a születéskor várható átlagos éllettartam (a férfiak és nők kilátásait átlagolva) 75,5 év. Ez alapján reális tehát a 10 év nyugdíj, ugyanakkor már a közeli jövőben számíthatunk az állami nyugdíjkorhatár emelkedésére.

Igaz, sokan nem számítanak pihenésre nyugdíjasként sem: a fiatalok 40 százaléka reméli, hogy nyugdíjasként semmilyen munkát nem kell majd végeznie, míg közel negyedük önkénteskedne, vagy jótékonysági célú munkát végezne. A válaszadók 19 százaléka nyilatkozott úgy, hogy idős korában saját vállalkozása segítségével egészítené ki nyugdíját, 11 százalék pedig a jelenlegi pozíciójában dolgozna tovább.

Mennyit tesznek félre a fiatalok?

Bár a fiatalok nagy része fontosnak tartja az öngondoskodást, sokaknak problémát okoz az előtakarékosság, hiszen a mindennapi kiadások mellett egyszerűen nem marad pénzt, amit félretehetnek. A K&H csoport idei felmérése szerint a fiatalok valamivel több, mint fele, 53 százalék rendelkezik valamilyen megtakarítással, azonban ennek egy jelentős részét nem időskorra szánják:

csak a fiatalok 43 százaléka képez „általános tartalékot”, sokan egy-egy konkrét célra (lakásra, autóra, utazásra) takarékoskodnak.

További probléma, hogy azok, akik megtakarítanak, jelentős részben készpénzben vagy bankbetétben tartják a félretett pénzüket. Ez nemcsak a fiatalokra jellemző: az Intrum felmérése szerint a magyar háztartások mintegy 80 százalékának csak készpénzes vagy bankszámlán tartott megtakarítása van. Bár szükség esetén a készpénzben tartott összeg azonnal elérhető, mégis az így félretett vagyon értéke nemcsak, hogy nem növekszik, de az éves infláció miatt még veszteséget is elszenved.

A nyugdíjas évekre nyugdíjcélú megtakarítással érdemes készülni

Hosszú távra, például nyugdíjcélra a legelőnyösebbek az erre a célra létrehozott befektetési formák: a nyugdíjbiztosítások, a nyugdíj-előtakarossági számla (NYESZ) és az önkéntes nyugdíjpénztár. Személyes élethelyzettől, preferenciától függ, ezek közül kinek melyik a legelőnyösebb, de az egyöntetűen igaz rájuk, hogy akkor segíthetnek a legtöbbet, ha már évtizedekkel előre elkezdünk félretenni. Ha harminc éves korunk előtt akár csak havi 10 ezer forintot fektetünk be ilyen módon, már akkor is többmilliós összeghez férhetünk hozzá nyugdíjasként.