Nem szeretne személyes találkozót? Tanácsadásunk már online is elérhető! Tudnivalók

A gyermekek felnevelésére, az iskolai és egyetemi oktatás költségeire az állami támogatások ellenére is rengeteget kell költenie egy átlagos családnak. A gyermekvállalás előtt álló párok vagy fiatal szülők többféleképp is létrehozhatnak hosszú távú megtakarítást a gyermekeik számára, az általános célú befektetések mellett az utóbbi időkben megjelentek kifejezetten a fiatalokat támogató konstrukciók is.

Arról korábban írtunk, 0-18 éves koráig, ha csak a leggyakoribb kiadásokkal számolunk,

egy gyermek felnevelésére mintegy 40 millió forintot költ egy átlagos család

– szerencsére ezt legalább részben kompenzálják az állami támogatások. A már nagykorú gyermekeik után sajnos hasonló segítséget már nem kapnak a szülők, pedig az egyetemista vagy akár pályakezdő fiatalok nagyrészt még szintén rászorulnak a család támogatására.

Számos kutatás igazolja, hogy azok a fiatalok, akik életkezdésükhöz anyagi támogatást kaptak szüleiktől, sokkal sikeresebbek a felnőtt életben, mint azok, akik a maguk erejéből kell, hogy a saját lábukra álljanak. Emiatt sok szülő, ha megteheti, elkülönít egy összeget a gyermekek egyetemi oktatására, lakására vagy más, az önálló élethez szükséges költségekre.

Az első lakás megvásárlásához korábban rendkívül nagy segítséget jelentettek a lakástakarékok, mivel az erre utalt összegekhez az állam is jelentősen normatív támogatást nyújtott. A lakásra való gyűjtést már gyermekkorban el lehetett kezdeni a FundiMini számlával, ahol évente a beérkező befizetések 30 százalékának megfelelő támogatást is kaptak a fiatalok. Sajnos a lakástakarék-támogatások tavalyi megszűnése ennek a lehetőségnek is véget vetett, így azoknak, akik a gyermekük jövőjébe fektetnének, és még nem nyitottak ilyen számlát, másféle megoldások után kellett néznie.

Állampapír hosszú távra

Mint más hosszú távú megtakarításnál, itt sem ideális megoldás csak készpénzben takarékoskodni, hiszen az infláció miatt folyamatosan veszít az értékéből a félretett összeg. Az értékőrző befektetések között a legismertebb az államkötvény, ami garantált hozama miatt az egyik legbiztonságosabb befektetés. A gyermekeink számára történő megtakarítás szempontjából hátrányt jelent, hogy a legtöbb állampapír, különösen a ma népszerű prémium állampapírok futamideje viszonylag rövid.

Kivételt jelent ez alól a Babakötvény, amit kizárólag az ún. Start-számlán lehet jegyezni a Magyar Államkincstárnál. A kötvény különlegessége, hogy a futamidő a már megszületett gyermek 18. születésnapján jár le, ez előtt pedig évente az éves infláción felül 3 százalékkal kamatozik (3 százalékos inflációval számolva például 6 százalék az éves kamat). Babakötvényt életkezdési járadékként, 42 500 forint értékben ingyen kaphatnak a kisgyermekes szülők, de amíg a gyermekük nem nagykorú, bármikor jegyezhetnek további összegekkel.

Ezt a megtakarítási formát azért is érdemes minél hamarabb igénybe venni, mert amellett, hogy ma a legnagyobb garantált hozamú magyar államkötvény, évente 6000 forinttal támogatja az állam a befektetést.

Bár a Babakötvény látszólag minden feltételét teljesíti annak, amit egy életkezdést támogató megtakarítástól várhatunk, talán mégsem ideális, ha minden, a gyermekünknek szánt pénzt ebbe fektetünk. Elsősorban azért, mert így kizárólag magyar állampapírba fektetnénk, vagyis a befektetésünk teljes mértékben a magyar gazdaság és államháztartás állapotától függne.

Ennél biztonságosabb, ha több lábon tudunk állni – erre a célra érdemes lehet például Tartós Befektetési Számlát (TBSZ) nyitni, hol számos egyéb magyar és külföldi állampapírok és befektetési alapok is jegyezhetők. Ha az utóbbiak közül válogatunk, fontos észben tartani, hogy az államkötvényekkel szemben ezek hozama nem garantált, vagyis akár veszthetünk is vele pénzt. A TBSZ-en tervezett beruházás előtt ezért érdemes először befektetési szakemberrel konzultálni.

Életbiztosítás mint befektetés

Emellett a Babakötvény 3 százalékos éves kamatánál akár magasabb hozamot is elérhetünk más befektetésekkel, például befektetési célú életbiztosítással. A biztosítás nem tipikus gyermekcélú konstrukció, mégis érdemes átgondolni, hogy gyermekünk számára elindítsunk például egy 10 vagy 15 éves futamidejű, megtakarítási életbiztosítás. Előnyt jelent ugyanis, hogy minél tovább fut egy biztosítás, a költségei annál kedvezőbbek, 10 év után például kamatadó-mentessé válik minden hozam.

Egy életbiztosítás célja lehet az is, hogy megalapozza a gyermekünk későbbi saját, hosszú távú megtakarítását. Egy jól megválasztott életbiztosítás akár élethosszig végig tudja kísérni gyermekünket, így ha már neki is van jövedelme, tovább fizetheti lakás-előtakarékosságként, majd később akár nyugdíjcélú megtakarításként is.

Bankszámla 14 év alatt?

Érdemes még szót ejteni a banki gyermek-megtakarítási számlákról is: előbb-utóbb a gyermekünknek szüksége lesz egy saját bankszámlára, amihez csak ő férhet hozzá, akkor is, ha egyelőre még csak zsebpénzt kap, vagy diákmunkát vállal. A legtöbb hazai bankban elérhetők junior csomagok, amelyek főleg ingyenes számlavezetése díjuk miatt lehetnek vonzók. Sok bank csak 14 év feletti gyerekeknek biztosít számlavezetési lehetőséget, míg máshol, például az OTP és a K&H Bankban már ennél fiatalabbak is nyithatnak szülői engedéllyel ifjúsági számlacsomagot.

A legkisebbeknek szánt számlákra jellemző, hogy tranzakciókat (átutalás, csoportos beszedés) bonyolítani kizárólag a törvényes képviselővel együtt tudnak, így bankkártyát, netbankot, mobilbankot sem használhatnak. Bankkártyát és az önálló vásárláshoz való jogot az ilyen számlák tulajdonosai 14 év felett kaphatnak. A legtöbb számlát ezután is egy meg nem változtatható napi vásárlási limit védi, azonban a limit összege jellemzően elég magas, akár 500 ezer forint is lehet, ezért főleg fiatalabb korban a szülőknek ajánlatos lehet egy szűkebb összeghatárt beállítania.

Sokakat ért hidegzuhanyként 2018 októberében a bejelentés arról, hogy megszüntetik a lakástakarékok állami támogatását. Az ezzel kapcsolatos törvénymódosítással persze a lakástakarék-rendszer teljes egészében ugyan nem szűnt meg, azonban a lényegét adó állami támogatást gyakorlatilag egyik napról a másikra törölték el. Ezzel pedig komoly fejtörést okoztak a lakosság egy jelentős részének azzal kapcsolatban, hogy ezek után mibe fektesse a pénzét.

Az elmúlt években a lakosság körében hatalmas népszerűségnek örvendtek a lakástakarékok a megtakarítási formák között, ami nem volt véletlen. Bár csak lakáscélra lehetett felhasználni az ilyen formában gyűjtögetett pénzt, de a befizetések után járó állami támogatás nagyon kedvezővé tette ezt a konstrukciót. A szolgáltató által fizetett 1-3% között betéti kamat mellé ugyanis az éves befizetések 30%-a járt pluszban, maximum 72 ezer forintig, tehát akár 10%-os éves hozamot is el lehetett érni ilyen formában négyéves időtávon.

Éppen ezért ért sokként szinte mindenkit 2018 október közepén a bejelentés, amely arról szólt, hogy megszüntetnék a lakástakarékok után járó állami támogatást. Az utolsó napokban pánikszerűen rohamozták meg sokan a szolgáltatókat, hogy még a régi keretek szerint köthessenek szerződést, hiszen azokra még élt a támogatás. Azóta azonban minimálisra csökkent az érdeklődés a termék iránt, hiszen elvesztette az igazi vonzerejét: az akár 10%-os éves hozam lehetőségét.

Sokakban merült fel a kérdés: hogyan tovább?

Egy friss felmérés szerint a lakástakarék-tulajdonosok nagy részének nincs más befektetése ezen az eszközön kívül, valamint 3/4-e nem is tudja, mibe fektesse a pénzét a jövőben. Ebből is látszik tehát, hogy valóban egy népszerű megtakarítási lehetőség legnagyobb előnye vált semmissé ezzel a módosítással, hatalmas űrt hagyva maga után. Válaszként a változásokra új konstrukcióval csak a Fundamenta állt elő a négy hazai lakástakarék-pénztár közül – a másik három egyébként az OTP, az Erste és az Aegon volt -, de ez is a legrövidebb, 6 éves futamidő mellett csak 1% alatti éves hozamot kínál, így a termék előnye már elsősorban inkább az alacsony, fix lakáshitelkamat.

De lássuk, a felmérés szerint miben gondolkozik a lakástakarék-tulajdonosok 1/4-e, aki már tervezi, mibe fekteti a pénzét a jövőben. Egy kisebb részük, összesen 4%-uk továbbra is kitart a lakástakarék mellett, de a legtöbben inkább az állami támogatás megszüntetése miatt más eszközök felé nyitnának: a legnépszerűbb az értékpapír, az ingatlan és a nyugdíjcélú megtakarítás, ez a hármas tette ki a válaszok felét, állampapírban, befektetéssel kombinált biztosításban, befektetési alapban, valamint aranyban a válaszadóknak összesen csak a 20%-a gondolkozik.

Élet a lakástakarékon túl

Bár valóban egy nagyon kedvező konstrukció lényegi eleme szűnt meg a lakástakarékok után járó állami támogatás megszűnésével, ez nem jelenti azt, hogy ettől kezdve már csak az a megoldás maradt, hogy otthon egy malacperselyben gyűjtögessük a félretenni szánt pénzünket. Ráadásul számos olyan megtakarítási eszköz áll még rendelkezésünkre, amellyel az összegyűjtött pénzünket nem csak lakáscélra, hanem sokkal szabadabban használhatjuk fel.

Hogy a számos lehetőség közül végül melyik lenne a legmegfelelőbb számunkra, sok mindentől függ, több tényezőt is mérlegelnünk kell: milyen időtávra tervezzük lekötni a pénzünket, mekkora a kockázati hajlandóságunk, milyen célból takarítanánk meg, és így tovább. Összeszedtünk néhány lehetőséget, amelyek szóba jöhetnek.

1. Megtakarítási számla

Kézenfekvő és egyszerű, kockázatmentes és rövidebb távon is alkalmas megtakarítási célra. Bármely bankban lehetőségünk nyílik megtakarítási számlát vezetni, amely esetében napi kamatjóváírás van, éppen ezért bármikor kivehetjük a pénzünket, ilyenkor az éves kamat arányos részét kapjuk, ez után viszont még adózunk is. Azonban éppen ezért nem is érdemes túl magas kamatra számítani: a legjobb esetben is maximum 1,5%-ot érhetünk el, de legtöbbször ennél inkább csak kevesebbet, akár az 1%-ot sem.

2. Állampapír

Amikor állampapírt vásárlunk, tulajdonképpen egy előre meghatározott időre, előre meghatározott kamatra az államnak adunk kölcsön. Ez már egy középtávú befektetés, hosszabb elköteleződést igényel, viszont a kockázati szintje még mindig alacsony. A legjobb kamatot a Prémium Magyar Állampapír fizeti jelenleg az állampapírok közt, aktuálisan 3 évnél 4,20%-ot, 5 évnél pedig 4,10%-ot. Ráadásul miután az állampapírok minimális kamatveszteséggel bármikor visszaválthatóak, amennyiben valamilyen oknál fogva mégis kivennénk a pénzünket ebből az eszközből – persze jobban megéri nem így tenni.

3. Befektetéssel kombinált életbiztosítás

Ebben az esetben a biztosító az ügyfélre bízza a befektetési portfólió kiválasztását – tehát azt, hogy mibe fektessék a pénzét –, ezzel pedig ő maga dönti el, mekkora kockázatokat szeretne felvállalni a magasabb hozam érdekében, amit viszont nem garantálnak. Ilyenkor különféle összetételű és kockázati szintű értékpapír-csomagokat (főleg befektetési alapokat) választhatunk, amivel valamilyen iparágba, régióba vagy cégcsoportba fektethetjük a pénzünket (az eszközalapok palettája igen széleskörű). Reálisan akár 7-8%-os éves átlaghozam is elérhető ezzel az eszközzel, viszont ez csak igazán hosszú távon, minimum 10 éves távban gondolkozva éri meg.

4. Értékpapírszámla

Befektetési alapokba önállóan, a befektetéssel kombinált életbiztosítás megkötése nélkül is fektethetünk, részvényeket vagy kötvényeket is vásárolhatunk önállóan, de ez a megoldás nagyobb hozzáértést igényel. Ebben az esetben rendelkeznünk kell értékpapírszámlával, de ilyen formában nem a biztosító portfóliómenedzsere állítja össze és kezeli az általunk kiválasztott eszközalapokat, hanem ez a mi feladatunk.

5. Nyugdíjcélú megtakarítás

Ha úgy döntünk, hogy hosszú távon gondolkodunk, és már eljött az ideje, hogy az időskorunk anyagi biztonságát is megalapozzuk, háromféle nyugdíjcélú megtakarítás is rendelkezésünkre áll, ráadásul itt még él az állami támogatás. Ezek a következők: nyugdíjbiztosítás, önkéntes nyugdíjpénztár és a nyugdíj-előtakarékossági számla, melyek esetében az éves befizetésünk 20%-át igényelhetjük vissza adóbevalláskor, maximum 100-150 ezer forintig. Befizetéseinket persze a kamatok is tovább gyarapítják.

6. Gyermekcélú megtakarítás

Amennyiben pedig gyermekünk jövőjének megalapozása érdekében tervezünk megtakarítani, abban az esetben is több lehetőség áll a rendelkezésünkre. Minden 2006 óta született gyermeknek automatikusan jár az állam által biztosított életkezdési támogatás, amelyet a Start-számlán, azaz egy minimális kamatozású letéti számlán helyeznek el a Magyar Államkincstárban. Ahhoz, hogy ez a kezdő összeg akár havi megtakarításokkal tovább gyarapodjon, Start-értékpapírszámla nyitására van szükség. Az ide elhelyezett összegekből pedig minden esetben Babakötvényt, azaz egy speciális állampapírt vásárol a Magyar Államkincstár. Emellett számos banknál van ma már lehetőség kimondottan gyermekeknek szánt megtakarítási számla nyitására, és a biztosítóknál is lehetőség nyílik gyermekcélú megtakarítások indítására.

Szükséges az alapos utánajárás, hogy megfontolt döntés születhessen

Látható tehát, hogy bár valóban sajnálatos változás a lakástakarékok után járó állami támogatás megszüntetése, ugyanakkor van még bőven megtakarítási eszköz, amelyek közül választhatunk. Azonban fontos, hogy a pénzügyi döntéseinket minden esetben megfontoltan hozzuk meg, és alapos utánajárás előzze meg a választásunkat, hogy hosszú távon is elégedettek lehessünk a befektetéseinkkel.

Nagyon sokan szeretnének lakást vásárolni, viszont a jelenlegi magyar ingatlanárak mellett egy hatékony megtakarítási forma nélkül ez aligha kivitelezhető. Éppen ezért utánajártunk, hogy a lakástakarékok állami támogatásának megszüntetése után milyen hazai megtakarításokkal lehet lakáscélra gyűjteni, és összehasonlítottuk, melyikkel hány évbe telne összegyűjteni egy lakás árát.

Évek óta óriási a kereslet a lakáspiacon. Miután októberben megszűnt a lakástakarékok után járó állami támogatás, egy igen népszerű formája vált kevésbé vonzóvá a lakáscélú megtakarításoknak. Ebből kifolyólag elgondolkoztunk azon, milyen alternatívák kínálkoznak a helyettesítésére.

Kiszámoltuk, hogy – hitelfelvétel lehetőségét minden esetben elhagyva, a teljes összeget megtakarításból finanszírozva – vajon mennyi ideig tart összegyűjteni egy lakás árát. A lentebb bemutatott példák tehát csak az eszközök összehasonlítását szolgálják.

Mennyibe kerül most egy lakás?

A KSH szerint Budapesten a lakások négyzetméterára jelenleg átlagosan 477 ezer forint. Az összehasonlíthatóság kedvéért minden esetben egy 45 nm-es budapesti lakást vettünk alapul – az előbbi négyzetméterár alapján 22 millió forintos árral számolva. A lakás méreténél abból indultunk ki, hogy ez a méret a legnépszerű az otthont keresők körében. Természetesen más magyar városokban – akár Szegeden, akár Debrecenben vagy Győrben –  az ár eltérő lehet.

Így számoltunk

Minden esetben havi 20 ezer forintos megtakarítással számoltunk, mert az átlag megtakarító ennyit tesz félre, és ez átlagfizetés mellett viszonylag könnyen vállalható.

A kamatkörnyezet tekintetében a jelenlegi helyzetet vettük alapul, ez ugyanakkor a jövőben változhat, ahogyan most sem ugyanaz a helyzet áll fent, mint például 5 vagy 10 éve.

Nem számoltunk az inflációval, valamint az adókkal sem. Az inflációt egységesen kihagytuk a képletből, mert a példánk szempontjából nem lényeges, az arányokon nem módosít. Az adó mértéke pedig az egyes eseteknél eltérhet, valamint hosszú távon bizonytalan és torzítaná az eredményt.

Szimplán készpénzzel nagyon sokáig tartana

Gyakori elgondolás a megtakarításokkal kapcsolatban, hogy a legjobban akkor járunk, ha otthon a malacperselyben gyűjtögetjük a pénzünket, mert ezt tartják a legbiztonságosabb módszernek. De valóban ez a legmegfelelőbb megoldás?

Amennyiben havonta 20 ezer forintot teszünk el, ezzel a módszerrel közel

92 évünkbe telik, mire elérjük a 22 millió forintos megtakarításunkat.

Ez azt jelenti, ha már 20 évesen el is kezdünk megtakarítani, 112 évesek lennénk, mire összegyűlne ez az összeg.

Bár a többi eszköz esetében sem számoltunk az inflációval, annyit azért érdemes itt megemlíteni, hogy 92 év múlva egészen biztosan nem fog annyit érni ez a pénz, mint jelenleg, mivel itt nincs kamat, ami ellensúlyozná az értékcsökkenést.

Megtakarítási számlák: kevés kötöttség, alacsony kamat

A bankoknál indítható megtakarítási számláknál napi kamatjóváírás van, vagyis nem kell lekötni a pénzünket. Bármikor vesszük is ki az addig összegyűjtött megtakarítást, az éves kamat arányos részét megkapjuk (ami után adózni kell, de ezzel most nem számoltunk).

Éppen ezért nem olyan magasak ezek a kamatok, hiszen a bank nem tudhatja, mikor kell visszaadnia az itt elhelyezett összeget, ezért nem használja hosszabb távú, nagyobb haszonnal járó befektetéseihez. Ezt tehát nem is szokták hosszú távú befektetésként használni a megtakarítók, mert – ahogy látni fogjuk – nem nagyon éri meg nekik. Az egyes intézeteknél mindössze 0,01%-tól indulnak a kamatok, igaz az 1,5%-ot is elérhetjük, ha ügyesen választunkEzzel számolva nagyjából 58 évünkbe telne, amíg összegyűjtjük a várt 22 millió forintot.

Bár ez még mindig nagyon soknak tűnik, még így is majdnem fele annyi időt jelent, mintha otthon, a malacperselybe raktuk volna a pénzünket (pedig csak másfél százalék kamatunk volt!).

Lekötött bankbetét

A lekötött betét hasonlóan működik, mint a megtakarítási számla, viszont – ahogy a nevéből is adódik – a megtakarító leköti a pénzét meghatározott időtartamra: a lekötés végéig nem nyúlhatunk a pénzünkhöz, különben a bank nem fizet kamatot.

Éppen e miatt a különbség miatt ennél az opciónál magasabb lehet a kamat, hiszen az előző esettel ellentétben itt a bank számolhat azzal, mikor kell majd visszaadnia a lekötött összeget. Bár intézménytől és konstrukciótól függően itt is 0,01%-tól indul, de akár 2,5%-ot is elérhet (ami még mindig elég alacsony kamat, így inkább rövidebb távú megtakarításra alkalmas, cserébe teljesen kockázatmentes).

Bár „csak” 1%-kal nagyobb kamatot ad a lekötött betét a megtakarítási számlához képest, ugyanakkor 10 évet nyerhetünk vele: itt már 48 év alatt összejön a 22 millió forint.

Az állampapír

Amikor állampapírt vásárlunk, tulajdonképpen egy előre meghatározott időre, előre meghatározott kamatra az államnak adunk kölcsön. A legjobb kamatot az 5 éves Prémium Magyar Állampapír fizeti jelenleg az állampapírok közt, ami nem véletlen: ez már egy középtávú befektetés, hosszabb elköteleződést igényel, viszont a kockázati szintje még mindig alacsony.

Az említett 5 éves állampapír a mindenkori infláció felett jelenleg 1,4%-ot fizet, ami jelen állás szerint 3,8% éves kamatot jelent. Eddig ez az első befektetési formánk, amivel infláció feletti, vagyis reálhozamot értünk el.

1,3%-kal haladja meg a lekötött betétnél alapul vett kamatot, és ezzel újabb közel 10 évet nyerhetünk az előbbi opcióhoz képest: a tervezett 22 millió forintot 40 év alatt tudjuk megtakarítani.

A befektetéssel kombinált életbiztosítás

A következő befektetési lehetőség, aminek utánajártunk: a befektetéssel kombinált életbiztosítás. Ez valójában csak jogilag tekinthető életbiztosításnak, a gyakorlatban sokkal inkább egy megtakarítás.

Ebben az esetben a biztosító az ügyfélre bízza a befektetési portfólió kiválasztását – tehát azt, hogy mibe fektessék a pénzét –, ezzel pedig ő maga dönti el, mekkora kockázatokat szeretne felvállalni a magasabb hozam érdekében, amit viszont nem garantálnak. Ilyenkor különféle összetételű és kockázati szintű értékpapír-csomagokat (főleg befektetési alapokat) választhatunk, amivel valamilyen iparágba, régióba vagy cégcsoportba fektethetjük a pénzünket (az eszközalapok palettája igen széleskörű).

Befektetési alapokba ugyanakkor önállóan, a befektetéssel kombinált életbiztosítás megkötése nélkül is fektethetünk, de ez a megoldás nagyobb hozzáértést igényel. Ezeknél nem a biztosító portfóliómenedzsere állítja össze és kezeli az általunk kiválasztott eszközalapokat, hanem ez a mi feladatunk. Akár életbiztosítást, akár az önállóan összeállított befektetési alapokat választjuk, az éves vagyonarányos költség 1-4% körül is mozoghat.

És akkor térjünk rá a lényegre: hány év alatt tudjuk megtakarítani ezzel az eszközzel a tervezett összeget? Bruttó 7,5% hozamot vettünk alapul – ennél lehet több és lehet kevesebb is –, és 2%-os éves átlagköltséggel számoltunk. Így tehát a nettó hozam 5,5%, ebben az esetben pedig

kicsit több, mint 33 évre lenne szükségünk a 22 millió forint eléréséig.

Kijelenthető tehát, hogy az általunk vizsgált lehetőségek közül – bár ez kockázatosabb és hosszabb távú befektetési lehetőség, mint a többi – ennél érjük el a célt a legrövidebb idő alatt.

A jól megválasztott befektetési lehetőséggel évtizedeket nyerhetünk

A fentebb említett példák természetesen csak az összehasonlítást szolgálják a különböző megtakarítási eszközök tekintetében. Ha valaki más alapterületű lakást vesz, ami adott esetben nem is Budapesten van, akkor az természetesen más lakásárat eredményez. Itt tehát minden tényező változhat az igényeink és lehetőségeink függvényében. A hitelfelvétel lehetőségével egyik esetben sem számoltunk, mert lehetetlenné tenné az összehasonlítást, viszont tudjuk, hogy a legtöbben igénybe veszik egy lakásvásárlás esetében, de ez a példánk szempontjából mindegy is.

Ahogyan láthattuk, az elsőre elhanyagolhatónak látszó különbségek a kamatok tekintetében jelentős eltéréseket produkálhatnak hosszútávon. Egyértelmű, hogy a legkevésbé hatékony készpénzzel gyűjteni: közel 60 évvel tovább tart így elérni a célunk, mint az általunk vizsgált legmagasabb hozamú, még vállalható kockázati kategóriában lévő megoldásnál. Egy jól megválasztott befektetéssel tehát valóban előrébb juthatunk, mintha csak otthon őriznénk a megtakarításainkat.