Nem szeretne személyes találkozót? Tanácsadásunk már online is elérhető! Tudnivalók

A koronavírus-járvány akkor robbant ki, amikor a magyar egészségügyben csak komótos szárnypróbálgatásokkal próbáltak a digitalizáció irányába mozdulni. A kényszerhelyzet miatt néhány nap alatt kellett felvenni a ritmust a távgyógyítás terén. Elemzők szerint a hirtelen jött reformoknak hosszan tartó hatásuk lehet a koronavírus után, ami mindenki számára jó hír.

A Qubit ismeretterjesztő portál alapos összeállítást közölt a távgyógyítás, vagyis a telemedicina jövőjéről, ami olyan reformokat hozhat, amik tehermentesíthetik az orvosokat, illetve leszámolhatnak a tévés csodadoktorokkal és Dr. Google-lel (az öndiagnózis egyik kedvelt eszköze a legnagyobb keresőoldal).

A járvány miatt gyorsan kellett átállniuk az orvosoknak a távgyógyításra, minimalizálva ezzel az orvos és páciense közti kontaktust. A Magyarországon is jelen lévő Teladoc telemedicina-szolgáltató szerint az USA-ban naponta több mint 15 ezer videós konzultációt folytattak le már márciusban – azóta ez a szám még magasabb lehet. (A Teladoc egyébként a privát egészségbiztosítások egyik jelentős hazai ellátásszervezője is, nem csak orvosi call centert üzemeltetnek.)

Április végén nálunk is megjelent egy kormányrendelet, ami kimondja, hogy innentől a betegnek nem minden esetben kell személyesen jelen lennie, ha ez orvosilag igazolt távolmaradást jelent, viszont a tb attól még fizeti az ellátást. Ez olyan területeket érint, mint a távdiagnosztika, a leletek kiértékelése vagy a receptfelírás.

Az online rendelés több szempontból is hasznos: segít fenntartani az izolációt, ami egy járvány idején nagyon fontos. Védi az orvost és a beteget, és nem tesz ki olyat veszélynek, aki csak gyógyszert szeretne felíratni magának. A veszélyeztetett életkorban lévő (65+) orvosok is folytathatják így a praktizálást

Eddig is voltak már előrelépések

Kétségtelen, hogy a koronavírus-járvány felkészületlenül érte a magyar egészségügyet, már ami a digitális szolgáltatásokat illeti. Viszont az elmúlt években így is történtek előrelépések, amik most gyorsabb tempóban fejlődhetnek ki.

2017. november 1-jén például bevezették az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) nevű e-egészségügyi rendszert Magyarországon, melyhez a háziorvosi szolgálatok, járó- és fekvőbeteg-ellátó intézmények és az összes gyógyszertár csatlakozott. Mire volt ez jó? A beteg adatai ezentúl egy központi adatbázisból elérhetőek. Megjelentek olyan elektronikus szolgáltatások, mint az eRecept, az eBeutaló vagy az eKórtörténet. Ezek mellé ún. digitális önrendelkezés is társult: a beteg megnézheti az adatkezelési naplójában, kik fértek hozzá az adataihoz.

Az eRecept esetében például személyes találkozó nélkül is fel tudja írni az orvos a receptet. A betegnek csak be kell fáradnia a patikába, majd magát azonosítva egy taj-szám alapján megkapja a gyógyszerésztől a felírt készítményt. Az eRecept nem terjed ki a vényen rendelhető termékek teljes körére, de a vényköteles, valamint tb támogatással vényen rendelhető gyógyszereket teljes körűen kezeli. Ez év márciusától a gyógyszerkiadás szabályai is változtak:

az eRecept segítségével bárki kiválthatja hozzátartozója, ismerőse, barátja gyógyszereit a taj-szám bediktálásával.

Kit hívhatok, ha magánorvosra van szükségem?

A privát egészségbiztosítások jelentős része már a járvány előtti években is biztosított 0-24 órában elérhető orvosi call centert – ezeknek a fenntartását intézik olyan szolgáltatók, mint a Teladoc vagy a Europ Assistance. A mostani különösen jó alkalom, hogy elgondolkodjunk egy egészségbiztosítás elindításán.

De az egészségbiztosítási csomagokon kívül is találunk telemedicina-szolgáltatókat. Az Aegon biztosítóval partnerségben lévő MediCall két perc ingyenes hívást tesz lehetővé bárkinek (mielőtt fizetőssé válik), hogy telefonon vagy videón keresztül beszéljen orvossal. Saját bevallásuk szerint áprilisban már 60 ezer felhasználójuk volt, és naponta 50-60 fizetett telefonos konzultációt folytattak le.

Vagy ott van a DokiApp, „az online orvos”, ami azt ígéri, hogy fél óra alatt összeköt egy orvossal vagy egy pszichológussal. A konzultáció ára 5 ezer forint, ami ugyan borsosnak tűnik, de egy szakorvosi konzultáció a magán-egészségügyben a 20 ezer forintot is meghaladhatja – persze csak ha nincs privát egészségbiztosításunk.

A Magyar Szoptatási Tanácsadók Közössége már 96 tanácsadót, szoptatási ambulanciát és szoptatást támogató baba-mama csoportot sorakoztat fel a honlapján, akikhez videós formában lehet fordulni szoptatási tanácsokért. A tanácsadás hossza 90 perc és 3 óra közt alakul, az akkreditált szoptatási tanácsadók egyéni díjszabás alapján dolgoznak.

De nem ez az egyetlen telemedicina-szolgáltatás, ami várandós anyukáknak szól: a PregnaScan a terhesség teljes időtartama alatt egy orvosi csapat monitorozza a kismamát. Van itt minden, amiknek a modern elvárások szerint lennie kell: bluetooth-on keresztül kommunikáló okoseszköz, telefonos applikáció, felhőben futó elemző algoritmus és persze hús-vér orvosok, akikkel online lehet konzultálni. A teljes szolgáltatási csomag díja 100 és 300 ezer forint között alakul.

Mennyi marad meg ezekből az intézkedésekből?

A magán-egészségügyi szolgáltatók már évek óta élnek a digitalizáció adta lehetőségekkel, így biztos, hogy ezek a koronavírus-világjárvány után is velünk maradnak, sőt várhatóan tovább bővülnek, és még kifinomultabbá válnak.

Hogy az állami egészségügyben mi fog történni, az egy jó kérdés, de a kényszeredett reform hátha tartós eredményeket ér majd el. Amit az EESZT-vel és az eRecepttel elkezdtek, azt most azzal a fontos lépéssel egészítették ki, hogy a betegnek nem is kell minden esetben személyesen találkoznia az orvossal, sok időt spórolva ezzel magának és az orvosának, és a higiéniai szempontokat se felejtsük el. Ha ezek megszokássá válnak, akkor egy esetleges következő járvánnyal is hatékonyabban fel tudnánk venni a harcot, ez pedig nem mellékes szempont.