Nem szeretne személyes találkozót? Tanácsadásunk már online is elérhető! Tudnivalók

Csütörtökön megjelent a kormányrendelet, ami hiteltörlesztési moratóriumot vezet be minden folyamatban lévő banki kölcsönre, a hitelek futamidejét 9 hónappal meghosszabbítva. A rendelet szövege alapján hosszú távon az adós ügyfél járhat rosszul a plusz kamatok miatt.

Egyelőre csak megbecsülni lehet, hogy a koronavírus-járvány és az emiatt szükséges biztonsági intézkedések milyen károkat okoznak a magyar gazdaságban. A kormány pár napja már bejelentette, hogy egy átfogó gazdasági csomagot vezetnek be a veszteségek enyhítésére, amire szükség is lesz, hiszen egyebek mellett a munkanélküliség százezres nagyságrendű emelkedésére és a gazdasági növekedés drámai visszaesésére lehetne számítani.

9 hónapig szüneteltethető a törlesztés

Az egyik első gazdaságvédelmi intézkedés már csütörtökön életbe lépett: a Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet szerint idén december 31-ig hiteltörlesztési moratórium lesz érvényben, azaz minden folyamatban lévő hitel futamidejét kötelező a bankoknak 9 hónappal meghosszabbítani. A március 19. után felvett hitelekre (már ha valakinek sikerül hitelt felvenni mostanában) értelemszerűen nem vonatkozik a haladék, csak azokra a kölcsönökre, amelyeket egy érvényes szerződés alapján, részben vagy egészben a következő 9 hónapban kellene törleszteni.

A rendelet lehetőséget hagy a hitelfelvevők számára, hogy változatlanul törlesszék a hiteleiket. Valószínűleg a legtöbben nem élnek majd ezzel a lehetőséggel, már csak azért sem, mert a moratórium a rendelet szerint általános érvényű, azaz a feleknek kell rendelkezniük arról, hogy fenn kívánják-e tartani a törlesztést (igaz, kormányzati nyilatkozatok szerint ehhez az adós oldaláról már az is elég lesz, ha elutalja a következő részletet a banknak, nem muszáj új szerződést kötni).

A moratórium alatt is ketyeg a kamat

Pedig valószínű, hogy hosszabb távon jobban megéri, ha a moratórium alatt is folytatjuk a törlesztést, legalábbis ha ezt megengedhetjük magunkat. A rendelet ugyan december 31-ig befagyaszt minden kamatot és egyéb kötelezettséget (kezelési költség, hitelbírálati díj stb.), arról azonban nem szól, hogyan számíthatják a kamatot a bankok a moratórium lezárása után.

Ebből következően két forgatókönyv képzelhető el. Az optimista verzió szerint a törlesztés halasztása miatt nem növekedik majd sem a fizetendő havi törlesztőrészlet, sem az összesen visszafizetendő összeg, vagyis nem éri semmilyen veszteség az ügyfeleket. Ez esetben 2021 januárjától még törlesztőrészlet-csökkenés is elérhető, amennyiben a moratórium alatt részben vagy egészben az ügyfél félre tudja tenni a kamat összegét, és azt januárban egy összegben törleszti, így csökkentve a tőketartozást.

A pesszimista forgatókönyv szerint viszont a bank a kamatszámítást a 9 hónapos szünet alatt sem függeszti fel, és a moratórium lejárta után a 9 hónapnyi kamatot kiszámlázza az ügyfélnek. Ha csak a csütörtöki rendeletet nézzük, erre is joguk van a pénzintézeteknek. Így az adós összességében többet fizet, ha szünetelteti a törlesztést a moratórium alatt, mintha az eredeti ütemben törlesztette volna a tartozását.

A Bank360 számítása szerint ha például 10 millió forintos, 20 éves futamidejű hitelt vettünk fel, és a 9 hónap alatt tovább gyűlik a kamat, akkor

a moratórium után mintegy félmillió forinttal kell többet fizetnünk.

A kamatok pedig még tovább gyűlhetnek akkor, ha a kormány (ahogy azt az új rendelet lehetővé teszi) újév előtt még meghosszabbítja, és 2021-re is kitolja a moratóriumot.

Valóban kifizettetik ezt az összeget a bankok az adósokkal?

Bár a csütörtöki rendelet erre lehetőséget ad nekik, közel sem biztos, hogy ezzel a bankok valóban élni fognak. Egy bank hírnevének nem tenne jót, ha a plusz költségét közvetlenül ráterhelnék az ügyfeleikre, ez alapján nem alaptalanul vádolhatnák őket azzal, hogy a járványon nyerészkedtek. Emiatt akár üzleti érdek is lehet a 9 hónap kamatainak elengedése.

Az sem kizárt, hogy a kormány később egy újabb rendeletben tiltja meg a kamatok későbbi emelését, esetleg átvállalja a kamat egy részét. Ez egybecsengne a gazdaságvédelmi csomag céljaival, hiszen a szándék elvileg éppen az lenne, hogy megkönnyítsék a járvány miatt nehezebb helyzetbe került, például munkanélkülivé vált emberek helyzetét. Ha erre nem kerül sor, épp a legszerencsétlenebb sorsú adósokat büntetné a moratórium, például azokat, akik a válság idején például elvesztették a munkájukat, és emiatt nem is tudták volna fizetni törlesztőrészleteiket. Ha ez még nem lenne elég probléma, elképzelhető, hogy jövőre nekik akár még plusz kamatköltségekkel is számolniuk kell.

Szintén említésre méltó, hogy a Magyar Nemzeti Bank pár napja megjelent ajánlásában szerepel az is, hogy a bankok ne számítsanak fel bírságokat, ha valaki késik a hiteltörlesztővel, illetve ne éljenek azzal a jogukkal, hogy megemelhetik a hitelek kamatait a késedelem miatt. Igaz, hogy csak ajánlásról van szó, nem kötelező jogszabályról, de a gyakorlatban legnagyobb pénzintézetek csaknem mindig követik az MNB irányelveit. Ennél is fontosabb, hogy a csütörtöki rendelet nagyrészt olyan rendelkezéséket tartalmaz, amelyek az MNB-ajánlásban már szerepeltek, vagyis az MNB javaslatai a kormányrendelet háttérdokumentumának is tekinthetők.

Ez ismét azt valószínűsíti, hogy később egy tisztázó rendelettel a kormány megtiltja az elodázott kamatterheket is.

Más kérdés, hogy a későbbi ügyfelek épp akkor járnak rosszul, ha a bank jövőre kevesebb pénzt kap vissza az adósoktól, hiszen akkor a pénzintézet ennél rosszabb feltételekkel (magasabb kamattal vagy kisebb futamidővel) tud majd hitelt biztosítani. Vagyis sajnos előbb-utóbb a most kieső pénzt a bankok szinte biztos, hogy ráterhelik a hitelfelvevőkre. Az persze egyértelműen méltányosabb, ha nem azok terheit növelik, akik még korábban, enyhébb feltételekben bízva vettek fel kölcsönt.

Mindent egybevetve mégis biztonságosabb, aki tudja, az tovább törleszti a hitelét. Az biztos, hogy a törlesztőrészletek és a kamatok nem váltak hirtelen semmissé, és egyelőre nincs kőbe vésve, hogy a moratórium alatt tovább gyűlő kamatokat nem kell majd utólag befizetni.

A 2018-as adatok azt mutatják, hogy a magyarok körében egyre népszerűbb befektetés az állampapír. A lakossági állampapír-állomány tavaly 713 milliárd forinttal nőtt, ez pedig több mint 10%-os növekedést jelent egy év alatt. Ebből az apropóból összefoglaltuk, mit érdemes tudni erről a befektetési lehetőségről.

A lakossági állampapír állomány 713 milliárd forinttal emelkedett a tavalyi évben. Ezzel együtt év végére már 7516 milliárd forint pihent állampapírokban. Miután ez egy alacsony kockázatú befektetési lehetőség, érthető, hogy sokak számára népszerű megoldás – különösen a 40 év alattiakra jellemző, hogy ezt választják.

Amikor állampapírt vásárolunk, tulajdonképpen egy előre meghatározott időre, előre meghatározott kamatra az államnak adunk kölcsön. Meghatározott címletek vannak, tehát a különböző típusoknál változó, hogy mekkora az az alapösszeg, amiből már állampapírt lehet venni (például: 1 Ft, 1000 Ft, 10.000 Ft). Minimum és maximum futamidőkről beszélhetünk, tehát típusonként az is eltér, mennyi időre kötjük le a pénzünket (például: fél év, 1 év, 2, év, 3 év, 5 év, 9 év, 19 év) – 5 évnél hosszabb időre azonban ritkán veszik, kivéve ha babakötvényről van szó.

Lehet fix kamatozású, de hosszabb futamidőnél változó is (inflációhoz kötött), és a kamat mértéke a futamidő hosszúságától függ. Alacsony kockázat jellemzi, mert az állam garanciát vállal a meghatározott kamat fizetésére azért cserében, hogy kölcsönadtuk neki a pénzünket. Kijelenthető, hogy a legnagyobb vonzerő például a bankbetétekhez képest – ami szintén alacsony kockázatú megtakarítási eszköznek számít – a magasabb kamat.

(Forrás: Magyar Állampapír)

A tavalyi év emelkedése persze nem minden típusú állampapírt érintett egyformán.

Nézzük meg részletesebben a legnépszerűbbeket:

1. Kétéves Magyar Állampapír – 2MÁP

A Kétéves Magyar Állampapír nevéből is adódóan egy 2 éves futamidővel kibocsátott lakossági állampapír, melynek alapcímlete 1 forint. Fix kamatozású, az aktuális éves kamat 3,25%, a kamatfizetés pedig évente történik. A kamatbevétel azonban adóköteles, az adó mértéke jelenleg 15%. A futamidő végén a kamat a tőkével együtt – de a kamatadó levonását követően – kerül az ügyfél számlájára. A Kétéves Magyar Állampapírok lakossági állománya 2018-ban 33%-kal emelkedett.

2. Prémium Magyar Állampapír – PMÁP

A Prémium Magyar Állampapírt már két időtávval is választható: 3 és 5 éves futamidővel kerülnek ugyanis kibocsátásra, és az alapcímlete is magasabb, mint a kétévesnek: 1000 forint. További különbség, hogy ez – mind a két futamidővel – változó kamatozású állampapír, mert ebben az esetben az infláció mértéke szerinti kamatbázisból, illetve az ezen felüli kamatprémiumból adódik össze a kifizetett kamat mértéke. A kamatprémium 3 év esetén 1,4%, míg 5 év esetén 1,7%. Az aktuális éves kamat 3 évnél 4,2%, 5 évnél pedig 4,5%.

A kamatbevétel természetesen itt is adóköteles, az adó mértéke jelenleg 15%. Ebben az esetben azonban a hosszabb időtáv miatt van lehetőség a csökkentésére, illetve a teljes kamatadó megfizetése alóli mentességre, ha tartós befektetési számlán keresztül vásárolunk értékpapírokat. A Prémium Magyar állampapírok lakossági állománya 2018-ban 30%-kal emelkedett.

3. Babakötvény – BABA

A Babakötvény egy speciális befektetési lehetőség, ezt ugyanis nem veheti igénybe bárki. A 2005. december 31. után született gyermekek számára nyitható Start-értékpapírszámlára, amire ha pénzt teszünk, akkor abból a Magyar Államkincstár ilyen típusú értékpapírt vesz. A futamidő a kibocsátás napjától számított 19 év, az alapcímlet pedig 1 forint.

Itt is változó kamatozású állampapírról beszélünk, de itt már az infláció feletti 3% a kamatprémium. Az aktuális éves kamat jelenleg így 5,8%. Az ilyen formában megtakarított pénz azonban csak a 18. születésnapján követően veheti fel az a gyermek, akinek nyitották a számlát. Jelenleg összesen 60 milliárd forintnyi megtakarítás kamatozik Babakötvényben, a lakosság állománya e tekintetben 43%-kal emelkedett 2018-ban.

Az alacsony kockázatú befektetési lehetőségekkel szemben nagyobb a nyitottság

Bár az állampapír népszerűsége a pénzügyi tudatosság növekedését mutatja, még mindig inkább az alacsony kockázat és a rövidebb távok mellett döntünk. Bár az állampapírok a banki kamatoknál jobb kilátásokkal kecsegtetnek, ennél azonban akár magasabb hozam is elérhető, ezért érdemes egyéb lehetőségeket is számításba venni, amikor befektetést fontolgatunk.

De tény, hogy ezek már hosszabb távon, 10-20 vagy akár 30 éves távlatban bizonyulhatnak megfelelő opciónak. Ilyen például a befektetéssel kombinált életbiztosítás, a részvény, a kötvény, a befektetési alap, amelyek piaci alapon működnek. Persze, számos tényezőtől függ az, hogy kinek melyik megoldás válhat be a leginkább: milyen céllal takarítanánk meg, milyen időtávra kötnénk le a pénzünket, mekkora a kockázati hajlandóságunk.

Ha lehetőségünk van rá, érdemes diverzifikálni is a befektetéseinket, tehát több eszközben tartani a pénzünket. Ennél a megoldásnál pedig akár a megtakarításaink egy részének rövidebb, vagy közép-hosszú távú, míg másik részének hosszabb távú eszközt is választhatunk. Az állam által kínált megoldás biztonságos, viszont nem érdemes egy lapra feltenni minden pénzünket, és kizárólag a magyar gazdaság teljesítményétől függővé tenni azt, hogyan alakulnak a befektetéseink. Valóban fontos tehát a biztonság, ezt azonban leginkább azzal érhetjük el, ha a pénzünket különböző eszközökben tartjuk.