Nem szeretne személyes találkozót? Tanácsadásunk már online is elérhető! Tudnivalók

A 2019-es és a 2020-as adatokat megvizsgálva utánanéztünk, hogyan változott a magyar huszonévesek pénzügyi helyzete a koronavírus okozta válság hatására (igaz, ennek a valós hatásai majd csak későbbi statisztikákban fognak jelentkezni).

A K&H Csoport márciusban tette közzé a 2019-es év harmadik negyedévére vonatkozó ifjúsági indexét, ami a 19 és 29 év közötti fiatalok pénzügyi helyzetét vizsgálta – előbb ezt fogjuk megvizsgálni, mielőtt rátérnénk a 2020-as jelentésre. Arra a megállapításra jutottak felmérések alapján, hogy a korcsoport megtakarítóinak átlagosan 418 ezer forint félretett pénze van. Ha a korcsoportot kettébontjuk, akkor a fiatalabb, 19-25 éves rétegre 220 ezer forint, az idősebb, 26-29 éves rétegre már 800 ezer forint spórolt pénz jut. Ami logikus, mert az idősebbeknek régebb óta van alkalmuk dolgozni, így több idejük volt arra, hogy megtakarítást halmozzanak fel.

Az ifjúsági index másik érdekes megállapítása, hogy a fiúk spórolosabbak: 65%-uknak volt megtakarítása, a lányoknak viszont csak a 42%-a rendelkezett félretett pénzzel.

A huszonévesek 54%-ának volt valamennyi megtakarítása. A teljes korcsoport 18 százaléka sosem takarít meg (mert nem tud vagy nem akar), 27%-uk viszont már hónap elején félreteszi a pénze egy részét – ahogy azt a pénzügyi tanácsadók javasolni szokták. 23%-uk csak a hónap végén tesz félre pénzt, már ami marad belőle. 32% vallotta azt, hogy csak alkalmanként takarít meg, ha például nagyobb összeghez jut.

És hogy mire spórolnak a huszonévesek? A megtakarítók fele lakásra gyűjt.

A felmérés szerint a fiatalok pénzügyi tudatossága évről évre javul. A lakáscél mellett fontos nekik, hogy a váratlan kiadásokat fedezni tudják, vagy ha megbetegedés miatt esik ki bevételük, akkor azt pótolni tudják, de a tartozásokra is fel legyenek készülve.

Ez változott 2020-ban

A K&H 2020 első negyedévére vonatkozó jelentésében arról számolt be, hogy a huszonévesek 55 százalékának van megtakarítása. Ez mindössze egy százalékpontos növekedést jelent tavalyhoz képest. A 2018-as év végéhez képest viszont még többet: akkor 41% volt a megtakarítók aránya a huszonévesek körében.

A legtudatosabbak tábora is gyarapodott: a tavalyi 27%-kal szemben idén már 30% teszi félre a pénzt a hónap elején. A megkérdezettek 17%-a mondta azt ezzel szemben, hogy egyáltalán nem tud pénzt félretenni (ami kevesebb, mint a 2018-as 30%).

Az egy főre jutó megtakarítás viszont valamelyest csökkent a 19-29 évesek körében: 418 ezerről 404 ezer forintra apadt. A 19-25 évesek megtakarításai 220 ezerről 300 ezerre nőttek, a 26-29 éveseké viszont valamelyest csökkenhettek, mert a tavalyi 800 ezer forinthoz képest a közlemény most csak annyit mond: „már félmillió forint felett alakult a félretett összegek átlaga.” Ezek egyébként arra az 55%-ra vonatkoznak, akik rendszeres megtakarítók.

A maradék 45 százalék semmilyen megtakarítással nem rendelkezik.

Ez különösen gond lehet a mostani helyzetben, mikor a koronavírus megterhelte a gazdaságot, és takaréklángra tette a vállalkozások bevételeit. Lehet, hogy nem véletlen az, hogy a 26-29 évesek megtakarított pénze is megcsappant.

Mennyi ideig lehet megélni ezekből a megtakarításokból?

A fiatalok 31%-a akár fél évnél tovább is el tudná tartani magát a megtakarításaiból, ha munka nélkül maradna.

34%-uk viszont egy hónap alatt felélné az összes megspórolt pénzét.

Továbbra is a lakáscél a legnépszerűbb: a huszonévesek 47%-a még mindig erre gyűjt elsősorban. Érdekes, hogy a 14-18 éves korosztálynak csak 27%-a mondja ezt, vagyis a saját lakásra néhány évvel később kezdenek gondolni a fiatalok. A huszonévesek között azonban szép számmal (22%) akad olyan is, aki a tanulmányaira gyűjti a pénzt.

Két év alatt jelentősen nőttek a fiatalok megtakarításai, ma a 19-29 évesek több mint 40 százaléka minden hónapban félretesz valamennyi pénzt. Igaz, a takarékoskodást könnyíti, hogy a korosztály fele még a szüleivel él, szóval lakbért és rezsit nem igazán kell fizetnie.

A K&H Csoport nyáron tette közzé újra ún. ifjúsági indexét, amely a fiatalok pénzügyi tudatosságáról, megtakarítási szokásaikról nyújt átfogó képet. Az aktuális index szerint a fiatalok mintegy 53 százaléka rendelkezik valamilyen megtakarítással, ami a legmagasabb érték évek óta. A megtakarítások átlagos összege 517 000 forint volt 2019 első negyedévében, ami jelentős növekedés a 2018-ban mért 414 000 forintos összeghez képest. A szemlélet változását mutatja az is, hogy a megkérdezettek több mint fele (55 százalék) az anyagi biztonságot jelölte meg az életben legfontosabb 3 dolog egyikeként, ennél csak a családdal való jó kapcsolatot említették többen (62 százalék).

Lakásra spórolnak a legtöbben

A fiatalok megtakarítási céljai között, ahogy a korábbi években is, idén is a lakásvásárlás (50 százalék) áll az első helyen. Itt érdemes megemlíteni, hogy (szintén K&H-adatok alapján) a 19-29 éves korosztály közel fele a szüleivel él. A januári felmérés szerint a fiatalok 21 százalékának van csak saját otthona. 44 százalék a család tulajdonában lévő lakásban él, a maradék 35 százalék pedig albérletben vagy kollégiumban. Mindez jelentősen árnyalja a fenti adatokat:

egyrészt a fiatalok java része még nem hosszú távra, a házas, majd nyugdíjas évekre tartalékol, hanem még csak az önállóság alapfeltételét, a különélést szeretné megalapozni.

Másrészt, akik a „mamahotelből” járnak dolgozni, jóval könnyebben tehetnek félre, hiszen nem kell saját lakás fenntartására, vagy albérletre költeniük, nem garantált tehát, hogy a jövőben is képesek lesznek majd rendszeresen félretenni.

A fiatalok nagy része viszonylag későn, 28 évesen költözne el a szüleitől, azonban ez várhatóan nem sikerül mindenkinek: 53 százalék azt mondja, egyelőre nem látja, mikor lesz lehetősége elköltözni a családi fészekből. A legtöbb esetben anyagi okokból halasztják a fiatalok az elköltözést (62 százalék). A válaszadók 21 százaléka csak akkor költözne, ha komoly párkapcsolata lenne, 17 százalék pedig úgy érzi, hogy még nem áll készen az önálló életre. 12 százalék azért él a szüleivel, mert gondoznia, ápolnia kell őket, 8 százalék pedig egyáltalán nem tervez elköltözni a családi házból.

Érdemes megjegyezni, hogy a lakások drágulása miatt jelentősen többet fizethet az, aki évekig halogatja a vásárlást, olyannyira, hogy még azzal is spórolhatunk, ha hitelből veszünk lakást, hiszen az áremelkedés meghaladhatja a törlesztőrészletek kamatait is. Erről itt írtunk bővebben.

Nyugdíjra gyűjteni huszonévesen

Visszatérve a megtakarításokra: a megtakarítással rendelkezők 43 százaléka általános tartalékot tesz félre, 40 százalék autóvásárlásra gyűjt, 36 százalék pedig egy tervezett utazás miatt takarékoskodik. Jelentősen nő viszont azoknak az aránya, akik nyugdíjcélra tesznek félre: a K&H 2017-es ifjúsági indexének adatai a szerint még csak a fiatalok 3 százaléka fordította megtakarításainak egy részét nyugdíjcélra. Ez az arány 2018 elejére már 11, 2018 végére pedig már 14 százalékra nőtt.

A K&H felmérése ismét alátámasztja számos egyéb, hasonló tartalmú közvélemény-kutatás eredményét, hogy a fiatalok az állami nyugdíj helyett sokkal inkább bíznak az öngondoskodásban. Nem csoda, hiszen az állami ellátás most is rendkívül alacsony, meg sem közelíti az átlagbéreket:

a Magyar Államkincstár adatai szerint az öregségi nyugdíj átlagos nettó összege idén januárban csak havi 134.900 forint volt.

És ez a demográfiai mutatókat és az eltartó-eltartott arány alakulását elnézve a jövőben már csak alacsonyabb lesz. A KSH előrejelzése szerint csupán 15 év múlva, 2034-re Magyarország lakosságszáma 8,85 millióra csökken, aminek közel negyede 65 év feletti nyugdíjas lesz. A nyugdíjrendszer ilyen körülmények között aligha lesz stabilizálható a korhatár kitolása (akár 70 éves kor felé), vagy a nyugdíjak csökkentése nélkül.

Hónap végén vagy elején tegyünk félre?

A K&H számai alapján a fiatalok kétféle megtakarítási stratégiát alkalmaznak: 23 százalékuk azt az összeget teszi félre, ami különféle költségek után még a hónap végén megmaradt. 30 százalékuk ezzel szemben a hónap elején tesz félre egy állandó összeget, vagy a jövedelme egy bizonyos százalékát, és a maradék összegből gazdálkodik a hónap hátralevő részében. Egyértelműen az utóbbi a praktikusabb, tudatosabb módszer: a hétköznapokban számos nem létfontosságú dologra elmehet a pénzünk, különösen, ha nem készítünk előre költségvetést, így a hónap végén könnyen megtakarítás nélkül maradhatunk. Ha azonban a hónap elején teszünk félre, elkerülhetjük, hogy a jövő rovására legyenek felesleges kiadásaink.

Nyugdíj-megtakarítási programok

Az utóbbi, hónap elején történő megtakarításra ideálisak a nyugdíjcélú megtakarítások. A nyugdíjbiztosítások, a nyugdíj-előtakarékossági számlák (NYESZ) és az önkéntes nyugdíjpénztárak mind-mind olyan megtakarítási formát kínálnak, amiben havonta érdemes egy-egy állandó összeget befizetni, hogy évek múlva garantált kamatokkal együtt férhessünk hozzá befektetésünkhöz. Az, hogy ezek közül kinek melyik a legelőnyösebb, személyes élethelyzettől, preferenciától függ, azonban az mindegyikre igaz, hogy minél fiatalabb korban kezdünk el félretenni a segítségükkel, annál nagyobb anyagi biztonsággal vághatunk neki a nyugdíjas éveknek.