Év végére visszanyerhetik a veszteségeiket a nyugdíjpénztári tagok

Év végére visszanyerhetik a veszteségeiket a nyugdíjpénztári tagok

Az MNB adatai szerint az első negyedéves bukás nagy része már visszajött a nyugdíjszámlákra.
Egészségbiztosítás béren kívüli juttatásként: robbanást hozhat a járvány

Egészségbiztosítás béren kívüli juttatásként: robbanást hozhat a járvány

Sok válaszadó szerint az elmúlt időszak mind a munkavállalók, mind a döntéshozók szemében átértékelte a kollégák egészségének fontosságát, illetve a magán-egészségügyi ellátáshoz való gyors hozzáférést.
Tényleg most éri meg lakást venni a gyereknek Budapesten?

Tényleg most éri meg lakást venni a gyereknek Budapesten?

Az első negyedévben 5,4%-kal csökkent az ingatlanok inflációval korrigált ára. Sok szülő ilyenkor elgondolkozik, hogy érdemes-e lakást venni a fővárosban tanuló gyermekének.
Koronavírus-álló zöld befektetési alapok az új tőzsdei slágertermékek

Koronavírus-álló zöld befektetési alapok az új tőzsdei slágertermékek

A recesszió alatt az ESG-tőzsdeindexek nagy többsége jobb eredményt mutatott, mint a piac nem ESG része.
A nyugdíjak leszakadnak a bérektől, amire csak az öngondoskodás nyújthat megoldást

A nyugdíjak leszakadnak a bérektől, amire csak az öngondoskodás nyújthat megoldást

Havi 117 ezret sem kap a nyugdíjasok fele, és az a rossz hír, hogy lényegi javulás nem várható az állami nyugdíjban.
Cégvezetők, figyelem: a szocho-csökkentésből prémium egészségbiztosításra is futhatja

Cégvezetők, figyelem: a szocho-csökkentésből prémium egészségbiztosításra is futhatja

A dolgozók egészségbiztosítást kaphatnak a szocho-csökkentésből.
Milyen gyermekcélú balesetbiztosítást érdemes választani?

Milyen gyermekcélú balesetbiztosítást érdemes választani?

Ezek akár felnőttkorra is kiterjeszthetőek.
A magyar gyerekek egyharmada túlsúlyos, de nem a fogyókúra a megoldás

A magyar gyerekek egyharmada túlsúlyos, de nem a fogyókúra a megoldás

A dietetikusok más megoldást javasolnak.

Albérlet vagy mamahotel – a legtöbb magyar fiatal gyakorlatilag e két opció közül választhat, hiszen a saját lakás árát évtizedek alatt tudnák csak megkeresni. Magyarországon is kialakult a bérlői generáció, KSH adatai szerint a 35 év alattiak csaknem harmada albérletben lakik, a saját lakással rendelkezők vannak a legkevesebben ebben a korosztályban.

Magyarországon más európai országokhoz képest az albérlet hagyományosan átmeneti megoldásként él a köztudatban. A legtöbben már viszonylag korán öröklakásban gondolkodnak, és legalább már a házasság idején szeretnének saját otthonba költözni. Erre azonban a növekvő ingatlanárak miatt egyre kevesebb fiatalnak van esélye.

Budapesten 500-700, a vidéki városokban 3-400 ezer forint között mozognak jelenleg a négyzetméterárak, egy újépítésű lakás esetén akár az átlagár másfélszeres is lehet, a fővárosban például 885 ezer forint/négyzetméter volt októberben az új lakások átlagára.

Ilyen lakásárak mellett, ha mondjuk egy szerencsés fiatal minden hónapban 20 ezer forintot félre tud tenni lakásra, akkor is 92 évbe telne, mire összegyűjt 22 millió forintot, ami nagyjából egy átlagos, régi építésű, 45 m2-es budapesti lakás ára – persze ebben a számításban nincs benne az infláció, azzal együtt számítva valószínűleg ennyi idő sem lenne elég a lakásravaló megkeresésére.

Az önrész is nehezen lesz meg

A lakáshitel ugyan segíthet a saját otthon megszerzésében, azonban már az önrész előteremtése is gondot okozhat. A jogszabályi előírás szerint az ingatlanfedezet forgalmi értékének legfeljebb a 80 százaléka vehető fel hitelként, tehát minimum 20 százalék saját erő szükséges a hitelfelvételhez. Így például egy 28 millió forintos, budapesti garzonlakás megvételéhez is 5,6 millió forint önerőre van szükség, ami ismét több éves spórolást igényel, ráadásul a lakások drágulása miatt (amely évi 10 százalék felett volt az elmúlt időszakban) időközben a szükséges önrész is jelentősen drágulhat.

Ilyen körülmények között nem csoda, hogy kialakulóban van a bérlői generáció Magyarországon: a KSH adatai szerint 2000-ben még csak a 35 év alattiak 10 százaléka, tizenöt évvel később pedig már a 30 százaléka lakott albérletben. Arról, hogy az azóta eltelt években hogyan alakult az albérletben élők aránya a korosztályon belül, még nem közölt adatokat a statisztikai hivatal. Azt feltételezhetjük, hogy az arányuk tovább növekedett, hiszen az össznépességen belül is emelkedik az albérletben élők aránya. Az összes háztartás arányában egyébként az albérletek még mindig viszonylag ritkák, 2017-ben a háztartások 85,2 százaléka volt saját tulajdonú ingatlanban. A 19-35 éves korosztálynak azonban 30 százaléka albérletben él, jól mutatva, mennyire generációs jelenségről van szó.

Csapdává válhat az albérlet

És hogy hol él a 35 év alattiak fennmaradó 70 százaléka? Jelentős részük még a szüleinél. A K&H ifjúsági indexe szerint a 19-29 év közötti fiatalok 44 százaléka a szüleivel él, saját lakással pedig csak 21 százalék rendelkezik, 27 százalékuk pedig albérletben lakik. A szüleikkel élő fiatalok nagy része egyértelműen kényszerből nem költözik el, a K&H kutatásán 62 százalék válaszolta azt, hogy csak azért élnek még a mamahotelben, mert nincs pénzük saját lakásra. Ennél is aggasztóbb, hogy 53 százalékuk nem tudja, mikor lesz lehetősége a kiköltözésre.

Az albérlet persze egyáltalán nem ördögtől való dolog, főleg ha az oktatási vagy munkaerőpiaci mobilitást szolgálja. A probléma akkor adódik, ha a fiatal anyagi értelemben csapdába esik az eredetileg ideiglenes megoldásnak szánt albérletben. Ez az elmúlt években, a bérleti díjak rohamos emelkedésének köszönhetően számos pályakezdő járt így.

Budapesten ma 149 ezer forint egy átlagos albérlet havidíja, vagyis (a fővárosi átlagbérrel számolva) ha valaki egyedül bérel lakást, a lakbér máris elviszi a fizetés több mint felét.

Nem ritka, hogy egy nagyvárosba, munka miatt albérletbe költöző fiatal ma már az eredeti lakbér dupláját fizeti, miközben a fizetése alig emelkedett. Ilyen csapdahelyzetből van, aki csak úgy tud menekülni, hogy akár 30-as éveiben visszaköltözik a szüleihez, és megpróbál újra spórolni saját lakásra.

A lehetőségek: CSOK, szülői segítség, befektetés

A fiatal párok lakáshelyzetén hivatott enyhíteni a CSOK, ez azonban csak az esetek kis részében jelent valódi megoldást. A pénzintézetek jelentős részében csak gyermekes szülőktől fogadják el önrészként a CSOK-ot, akiknek biztos, hogy nem kell majd visszafizetniük az állami pénzt. Emellett a CSOK számos kötelezettséget ró az igénylőkre. 10 évig például a választott lakásban kell élni, és persze „teljesíteni” kell az igényléskor vállalt gyermekszámot. Ha a határidő lejárta előtt nem születik a párnak a vállalt számú gyermeke (egy gyermek esetén 4, két gyermek esetében 8, míg három gyermeknél 10 év a határidő), az állami támogatást kamatostul vissza kell fizetni.

Összességében egy fiatalnak kevés opciója marad a saját lakás megszerzésére. A legnagyobb eséllyel ma azoknak jöhet össze a saját lakás, akiknek a szülei megveszik azt saját megtakarításukból, vagy biztosítják a lakáshitelhez szükséges önrészt. Ha a jövedelmünk mégis elég magas arra, hogy önállóan kezdjük gyűjteni saját lakásra, akkor a legjobb, ha nem készpénzben, hanem valamilyen értékálló, kamatozó befektetésként gyűjtjük az összeget, ez lehet fix hozamú értékpapír vagy akár befektetési célú életbiztosítás is.

A lakásra történő megtakarítás a legtöbb ember számára többéves projekt, így fontos, hogy ez alatt az idő alatt a félretett összeg értékét ne csökkentse az infláció, és akár még kamatozzon is.

Év végére visszanyerhetik a veszteségeiket a nyugdíjpénztári tagok

Év végére visszanyerhetik a veszteségeiket a nyugdíjpénztári tagok

Az MNB adatai szerint az első negyedéves bukás nagy része már visszajött a nyugdíjszámlákra.
Egészségbiztosítás béren kívüli juttatásként: robbanást hozhat a járvány

Egészségbiztosítás béren kívüli juttatásként: robbanást hozhat a járvány

Sok válaszadó szerint az elmúlt időszak mind a munkavállalók, mind a döntéshozók szemében átértékelte a kollégák egészségének fontosságát, illetve a magán-egészségügyi ellátáshoz való gyors hozzáférést.
Tényleg most éri meg lakást venni a gyereknek Budapesten?

Tényleg most éri meg lakást venni a gyereknek Budapesten?

Az első negyedévben 5,4%-kal csökkent az ingatlanok inflációval korrigált ára. Sok szülő ilyenkor elgondolkozik, hogy érdemes-e lakást venni a fővárosban tanuló gyermekének.
Koronavírus-álló zöld befektetési alapok az új tőzsdei slágertermékek

Koronavírus-álló zöld befektetési alapok az új tőzsdei slágertermékek

A recesszió alatt az ESG-tőzsdeindexek nagy többsége jobb eredményt mutatott, mint a piac nem ESG része.
A nyugdíjak leszakadnak a bérektől, amire csak az öngondoskodás nyújthat megoldást

A nyugdíjak leszakadnak a bérektől, amire csak az öngondoskodás nyújthat megoldást

Havi 117 ezret sem kap a nyugdíjasok fele, és az a rossz hír, hogy lényegi javulás nem várható az állami nyugdíjban.
Cégvezetők, figyelem: a szocho-csökkentésből prémium egészségbiztosításra is futhatja

Cégvezetők, figyelem: a szocho-csökkentésből prémium egészségbiztosításra is futhatja

A dolgozók egészségbiztosítást kaphatnak a szocho-csökkentésből.
Milyen gyermekcélú balesetbiztosítást érdemes választani?

Milyen gyermekcélú balesetbiztosítást érdemes választani?

Ezek akár felnőttkorra is kiterjeszthetőek.
A magyar gyerekek egyharmada túlsúlyos, de nem a fogyókúra a megoldás

A magyar gyerekek egyharmada túlsúlyos, de nem a fogyókúra a megoldás

A dietetikusok más megoldást javasolnak.

Egyre többet lehet hallani a “mamahotel” jelenség terjedéséről Magyarországon, valamint Európában egyaránt: ez a kifejezés tulajdonképpen azt takarja, hogy egyre inkább kitolódik az, amikor a fiatalok elköltöznek otthonról, és sokszor még munkavállalóként is a szüleikkel laknak. Ugyan előfordul, hogy kényelmi szempontok játszanak szerepet ebben, mégis legtöbbször inkább anyagi okok állnak a háttérben.

Az Eurostat 2017-re vonatkozó adatai alapján a harminc év alatti magyar fiatalok 70%-a még a szüleinél lakik. Nemek szerint ez a következőképpen oszlik meg: a férfiak 80%-ra, míg a nőknek a 68%-ra igaz ez az állítás. A KSH adatai alapján az itt figyelembe vett 16 és 29 év közötti korosztályt tekintve nagyjából 1 millió 130 ezer fő érintett ebben. A “mamahotel” jelenség azonban nem csak nálunk egyre elterjedtebb, az Európai Uniós átlag is 68,2%, tehát csak minimálisan alacsonyabb, mint a mi esetünkben.

Bár a felmérések szerint egész Európára jellemző ez a jelenség, ettől függetlenül természetesen vannak különbségek: például Dániában és Svédországban a 16-29 év közötti korosztály tekintetében 40% alatti azok aránya, akik még a szüleikkel élnek, ezzel szemben Máltán és Olaszországban a 80%-ot is meghaladja – mi magyarok a középmezőnyben helyezkedünk el. Az egyes országok közötti különbségek azonban nem csak gazdasági és jóléti okokra vezethetőek vissza: a jellemző normák, értékek és szokások is nagyban befolyásolják ezt.

Korcsoportok szerint változó a kép

Ugyanakkor érdemes tovább bontani a 16-29 éves korosztályt kisebb kategóriákra, miután elég ritka, hogy egy fiatal már a középiskolai tanulmányai alatt elköltözzön otthonról, illetve egy 16 éves esetében még nem is igazán lehet azt mondani, hogy ideje lenne már önálló életet kezdeni. Éppen ebből adódik az, hogy a 16-19 évesek között egész Európában 90% feletti az arány az otthon élők tekintetében – Magyarországon is 95,50%-ról beszélhetünk.

Amióta a tanulással töltött évek kitolódnak és egyre gyakoribb, hogy a fiatalok a középiskolát követően egyetemre mennek, még a 20-24 éves korosztály esetében megjelenő 81,5%-os arány sem feltétlenül annyira meglepő – ez a Magyarországra vonatkozó adat. Bár az Európai Uniós átlag ez alatt van (76,3%), tehát összességében elmondható, hogy nálunk ebben a korosztályban jellemzőbb az otthon maradás, mint tőlünk nyugatabbra.

A 25-29 évesek helyzete viszont már figyelemreméltó: ők ugyanis már többnyire lediplomáztak, és sok esetben akár munkába is álltak, tehát itt már gyakran fizetéssel is rendelkező fiatalokról beszélhetünk. Magyarországon ebben a korosztályban minden második fiatalra igaz, hogy még otthon él, egészen pontosan 52%-uk érintett. Itt is rosszabb a helyzet, mint az EU-s átlag esetében, ahol ez 42,1%. Azonban nem csak a harminc év alattiak körében beszélhetünk a “mamahotel” jelenségről: Magyarországon a harmincas éveikben járók 27%-a is még a szüleivel lakik.

Forrás: Eurostat, 2017

Az okok a “mamahotel” jelenség hátterében

Mielőtt rátérnénk az anyagi okokra, röviden érdemes megemlíteni a fiatalok otthon maradását befolyásoló egyéb tényezőket is. Egyrészt előfordulhat, hogy szerepet játszik a bizonytalanság és a félelem a felnőtté válás következményeitől – és kár tagadni, sok szempontból kényelmes megoldás még legalább néhány évig a szülőkkel maradni akár akkor is, ha rendelkezik valaki fizetéssel. Másrészt pedig bizonyos esetekben a szülők is nehezen engedik el gyermekeiket, ezzel is megnehezítve az elköltözést.

És most térjünk rá az anyagi háttérre. Mint azt már említettük, a tanulással töltött időszak egyre hosszabb: egyre több fiatal megy egyetemre – csak tavaly ősszel például 75 230 diák nyert felvételt valamelyik felsőoktatási intézménybe hazánkban -, ezzel pedig sok esetben a húszas éveik közepére is kitolódhat a munkába állás. Ugyan többen is vannak, akik vállalnak munkát a tanulmányaik mellett, az ebből származó bevétel azonban általában nem elég arra, hogy önállóan eltarthassák magukat.

Azonban sok esetben a pályakezdők sincsenek egyszerű helyzetben: van, hogy hónapokba telik elhelyezkedni, valamint sokszor a kezdő fizetés sem elég arra, hogy nyugodt szívvel vághasson bele valaki a független életbe. Ezt nehezíti továbbá, hogy az albérletekért is egyre többet kell fizetni, egy saját lakás vásárlásának költségeiről már nem is beszélve. Ha pedig a szülők nem tudnak ebben anyagilag segíteni, marad a másik opció, tehát az, hogy azzal támogatják gyermeküket, hogy továbbra is otthon maradhat.

A fiatalok hozzáállása a kérdéshez

Az alábbi diagram azt szemlélteti, hogy a még otthon élő fiatalok milyen arányban terveznek változtatni a jelenlegi helyzeten, tehát azon, hogy továbbra is a szüleikkel élnek. Ahogy látható, a többség (71%) tervezi, hogy önálló életet kezdjen, abban azonban van eltérés, hogy ki mennyire gyorsan igyekszik ezt meglépni: míg 30%-uk minél előbb szeretne albérletbe vagy saját lakásba költözni, addig 41%-uk még várna ezzel néhány évet.

Ugyanakkor a még otthon élő fiatalok 29%-a – egyelőre legalábbis – egyáltalán nem tervezi, hogy változtatna jelenlegi körülményein e tekintetben. Természetesen ezeket a terveket nagyban befolyásolja, milyen kilátásokkal számolhatnak azok, akik érintettek a kérdésben – bár hosszú távon sok nehézséget is szülhet, ha belekényelmesednek ebbe a helyzetbe.

Forrás: Fundamenta – Fiatalok lakáshelyzetét vizsgáló országos felmérés, 2017

Sokat segíthet a felkészülés arra, ha gyermekünknek szüksége lesz majd anyagi támogatásra

A fiatalok számára az, hogy belevágjanak az önálló életükbe, egyre nehezebb feladat: egyre későbbi időpontra tolódik, emellett komoly anyagi nehézségekkel is szembe kell néznie legtöbbször annak, aki a saját lábára állna. Ráadásul sokszor hiába szeretnék, a szülők sem feltétlenül tudnak hozzájárulni az induláshoz. Így jobb híján marad az, hogy akár még 30 évesen is a szüleikkel éljenek a fiatalok, ez viszont hátráltatja az önállóvá válást is.

Ugyanakkor kisebb gyermek esetében még van megoldás arra, hogy felkészülhessünk, és könnyebben támogatni tudjuk majd a felnőtt életének kezdetét. Azt, hogy félretegyünk a gyermekünk számára az állam is szorgalmazza: éppen ezért ad a 2006 óta 42 ezer forint életkezdési támogatást, és ezért született meg a Start-értékpapírszámla és a Babakötvény, mint lehetőség. Emellett pedig piaci alapon működő eszközök segítségével is van lehetőség gyermekcélú megtakarítást indítani: akár például egy banki gyermek megtakarítási számlát választva, akár biztosítók által kínált gyermek megtakarítási programokkal gyűjtögetve.

Az, hogy a rendelkezésre álló lehetőségek közül ki melyik mellett dönt, vagy melyikeket kombinálja, az már teljes mértékben egyéni döntés. Azonban kétségtelen, hogy az, ha idejében megtakarítunk ebből a célból, később hatalmas segítséget jelenthet majd gyermekünk számára az elinduláshoz.

Év végére visszanyerhetik a veszteségeiket a nyugdíjpénztári tagok

Év végére visszanyerhetik a veszteségeiket a nyugdíjpénztári tagok

Az MNB adatai szerint az első negyedéves bukás nagy része már visszajött a nyugdíjszámlákra.
Egészségbiztosítás béren kívüli juttatásként: robbanást hozhat a járvány

Egészségbiztosítás béren kívüli juttatásként: robbanást hozhat a járvány

Sok válaszadó szerint az elmúlt időszak mind a munkavállalók, mind a döntéshozók szemében átértékelte a kollégák egészségének fontosságát, illetve a magán-egészségügyi ellátáshoz való gyors hozzáférést.
Tényleg most éri meg lakást venni a gyereknek Budapesten?

Tényleg most éri meg lakást venni a gyereknek Budapesten?

Az első negyedévben 5,4%-kal csökkent az ingatlanok inflációval korrigált ára. Sok szülő ilyenkor elgondolkozik, hogy érdemes-e lakást venni a fővárosban tanuló gyermekének.
Koronavírus-álló zöld befektetési alapok az új tőzsdei slágertermékek

Koronavírus-álló zöld befektetési alapok az új tőzsdei slágertermékek

A recesszió alatt az ESG-tőzsdeindexek nagy többsége jobb eredményt mutatott, mint a piac nem ESG része.
A nyugdíjak leszakadnak a bérektől, amire csak az öngondoskodás nyújthat megoldást

A nyugdíjak leszakadnak a bérektől, amire csak az öngondoskodás nyújthat megoldást

Havi 117 ezret sem kap a nyugdíjasok fele, és az a rossz hír, hogy lényegi javulás nem várható az állami nyugdíjban.
Cégvezetők, figyelem: a szocho-csökkentésből prémium egészségbiztosításra is futhatja

Cégvezetők, figyelem: a szocho-csökkentésből prémium egészségbiztosításra is futhatja

A dolgozók egészségbiztosítást kaphatnak a szocho-csökkentésből.
Milyen gyermekcélú balesetbiztosítást érdemes választani?

Milyen gyermekcélú balesetbiztosítást érdemes választani?

Ezek akár felnőttkorra is kiterjeszthetőek.
A magyar gyerekek egyharmada túlsúlyos, de nem a fogyókúra a megoldás

A magyar gyerekek egyharmada túlsúlyos, de nem a fogyókúra a megoldás

A dietetikusok más megoldást javasolnak.

Idén februárban bejelentettek egy 7 pontos családtámogatási csomagot, ami összesen akár 40 millió forintnyi állami támogatást jelent egy családnak. Az állam a gyermekvállalási kedvet szeretné ezzel élénkíteni a fiatalok körében. Megnéztük, mi ez a hétféle támogatás, kik tudják igénybe venni, és mik a korlátai.

Igaz, hogy mi elsősorban megtakarítások kiválasztásával foglalkozunk, de mindig elvégezzük azt az extra kört, hogy az állami támogatásoknak is utánanézünk, így megtakarítóink minden lehetőséget maximálisan ki tudnak használni. Emiatt is éreztük fontosnak, hogy bemutassuk a családtámogatási csomagot, ami bár állami intézkedés, mi kizárólag a megtakarító családok szemszögéből vizsgáljuk.

Milyen elemeket tartalmaz az új, 7 pontos családtámogatási csomag?

1. A fiatal házasok gyermekvállalási támogatásának bevezetése

Ennek keretében 10 millió forintos kedvezményes kölcsön jár azoknak a 18 és 40 év közötti nőknek, akik az első házasságukat kötik meg, és legalább 3 év munkaviszonnyal rendelkeznek. Ez egy szabad felhasználású hitel, amit bankfiókokban lehet majd igényelni – idén júliustól 3 évig áll majd rendelkezésre ez a lehetőség. Ez pedig nem minden: az első gyermek megszületésekor a törlesztőt 3 évre felfüggesztik, a második gyermek esetében aztán újabb 3 évre amellett, hogy már a tőketartozás harmadát is elengedik, a harmadik gyerek esetében pedig az egész fennmaradó tőketartozást sem kell visszafizetni. De tartsuk szem előtt: a 2019. július 1-jéig született gyermekek figyelembe vétele nélkül kell számítani az új szabad felhasználású és kamatmentes hitel fennálló tőketartozásának elengedését.

2. Bővül a CSOK

Bár a CSOK, azaz a Családok Otthonteremtési Kedvezménye 2015. július 1. óta igénybe vehető, az elmúlt években számos változáson ment keresztül a bevezetése óta. A 2019. februári bejelentés ezzel kapcsolatban is hozott újdonságot. Idén júliustól ugyanis a két- és többgyermekes családok már használt lakás vásárlására is felhasználhatják, illetve tervezik a falusi emberekre szabott CSOK-ot is, ami 5000 fő alatti településeket fog érinteni. Fontos leszögezni ugyanakkor, hogy ez különböző lakáscélok megvalósításához gyermekek után járó vissza nem térítendő állami támogatás, tehát másra nem költhető. Az összeg pedig két gyermek esetén 2,6 millió forint támogatás, ehhez pedig 10 millió kedvező hitel igényelhető, három gyermek esetén pedig 10 millió forint támogatás, és 15 millió kedvező hitel igényelhető.

3. A jelzáloghitel részleges átvállalása

A jelzáloghitelből már a második gyermek születésekor 1 millió forintot, a harmadik gyermek után 4 millió forintot, minden további gyermek után pedig újabb 1-1 millió forintot vállalnak át. Ez valójában szintén egy régebbi intézkedés továbbfejlesztése, ugyanis 2 éve, 2017-ben jelentették be először, hogy azoknak a gyermekvállalóknak, akik jelzáloghitellel rendelkeznek, a tartozásuk egy részét átvállalja az állam: egészen pontosan a 2. gyermek utáni minden új gyermek születése jelentett mínusz 1-1 millió forintot (tehát itt még csak 3 gyermek után, valamint kevesebb támogatás járt). Ez 2018. január 1-vel lépett életbe, és az ezelőtt felvett hitelek esetében mind lakáscélú, mind szabad felhasználású kölcsönnél igénybe vehető volt, 2018-tól felvett hitelek esetében azonban már csak a lakáscélúaknál van érvényben.

4. A nők mentesülhetnek az szja-fizetés alól

Azok a nők, akik legalább 4 gyereket szültek, életük végéig mentesülnek az szja-fizetés alól 2020 januárjától. Emellett pedig változatlanul tovább él a 3, illetve több gyermek esetén járó havi 99 ezer forintos kedvezmény, ami az szja-n túl a járulékokból is érvényesíthető. Fontos még tudni, hogy nem “felmenő rendszerben” vezetik be, tehát minden olyan nőt megilleti, aki már most is, vagy a múltban 4 vagy annál több gyermeket nevelt. Igaz, kedvező ez a változás, de le kell szögezni, valójában egy későbbi időpontra ígér pótlólagos kedvezményt azoknak, akik minimum 4 gyermeket vállalnak. Az igazi nyertesek a munkaerőpiacra már visszatérő idősebb nők lehetnek, akik majd a nyugdíjba vonulásukig élvezhetik a mentességet.

5. Nagycsaládosok autóvásárlási programja

Azoknak a családoknak, ahol legalább 3 gyerek van, autóvásárlásra 2,5 millió forint vissza nem térítendő támogatást adnak, de csak új, hétszemélyes gépjármű vásárlása esetén. Ugyanakkor fontos, hogy az kocsi árának maximum az 50%-át fedezi a támogatás a maximum összegig. Nézzünk egy példát: egy 2 millió forintos autó esetében a támogatás 1 millió forint, a 2,5 millió támogatást pedig egy minimum 5 millió forintos gépjárműre lehet igényelni. A támogatott összeget ugyanakkor nem kell előre megfinanszírozni, azt a Magyar Államkincstár utalja majd át az autókereskedőnek. A házasság ugyan nem előfeltétel, de az igénybevevő párnak legalább 3 gyerek után kell kapnia családi pótlékot.

6. Megvalósul a teljes bölcsődei ellátás

Annak érdekében, hogy minden szülőnek lehetősége legyen bölcsődébe vinni a gyermekét, 3 év alatt, azaz 2022-re 21 ezer új férőhely kialakítását tervezik, az év végéig pedig ebből 10 ezer már megépülhet. A csomagnak ez a pontja egyértelműen annak értelmében született meg, hogy azokat támogassák, akik esetleg a szülést követően hamarabb visszamennének dolgozni, hiszen a bölcsődékbe általában 5-6 hónapos koruktól 3 éves korukig fogadják a gyermekeket.

7. Bevezetik a nagyszülői gyed-et

Azoknak a szülőknek a támogatása érdekében, akik úgy döntenek, hogy az apuka vagy anyuka helyett egy nagyszülő marad otthon a gyerekkel vagy gyerekekkel, bevezetésre kerül a nagyszülői gyed, vagyis gyermekgondozási díj 2020 januárjától. Ezzel az intézkedéssel tehát szintén azt szeretnék elősegíteni, hogy egyes családok ne azért döntsenek a gyermekvállalás halogatása mellett, mert egyik szülő sem szeretne évekre kiesni a munkájából.

Jelentős támogatás csak 3 vagy 4 gyerek után jár

Kétségtelen, hogy örvendetes hírek ezek, és a fent említett, tervezett vagy már meglévő intézkedések nagy segítséget jelenthetnek, de egyértelműen azok részesülhetnek jelentős támogatásban, akik legalább 3 vagy 4 gyermeket vállalnak. Ráadásul ahogy látható volt, még így is sok a megkötés: a CSOK például csak lakáscélra felhasználható, az autóvásárlás támogatása is csak új, 7 személyes autó megvételénél vehető igénybe az összeg feléig, és így tovább.

Ez tehát azt jelenti, hogy ezután sem dőlhetünk hátra azzal a tudattal, hogy a gyermekvállalási és gyermeknevelési költségek így már teljes mértékben fedezve lesznek.

Egyrészt a csak egy vagy két gyermeket vállalók sokkal szerényebb támogatásokban részesülhetnek, másrészt ne feledjük el azt sem, hogy addig is, amíg megszületik a 3. vagy 4. gyermekünk, valamiből finanszíroznunk kell a költségeket: legyen szó akár az élelmiszerekről, ruhákról, szabadidős programokról, oktatásról és így tovább. A magyar családok többségének tehát továbbra is a privát gyermekcélú megtakarítások jelenthetik a megoldást, főleg ha egyetemre szeretnék küldeni a gyermekeiket.

Ha tehetjük, mindenképpen használjuk ki ezeket a lehetőségeket, mert valóban sokat segíthetnek, mindemellett azonban ajánlatos önerőből is készülni a várható, gyermekneveléssel kapcsolatos költségekre, kiadásokra.