Év végére visszanyerhetik a veszteségeiket a nyugdíjpénztári tagok

Év végére visszanyerhetik a veszteségeiket a nyugdíjpénztári tagok

Az MNB adatai szerint az első negyedéves bukás nagy része már visszajött a nyugdíjszámlákra.
Egészségbiztosítás béren kívüli juttatásként: robbanást hozhat a járvány

Egészségbiztosítás béren kívüli juttatásként: robbanást hozhat a járvány

Sok válaszadó szerint az elmúlt időszak mind a munkavállalók, mind a döntéshozók szemében átértékelte a kollégák egészségének fontosságát, illetve a magán-egészségügyi ellátáshoz való gyors hozzáférést.
Tényleg most éri meg lakást venni a gyereknek Budapesten?

Tényleg most éri meg lakást venni a gyereknek Budapesten?

Az első negyedévben 5,4%-kal csökkent az ingatlanok inflációval korrigált ára. Sok szülő ilyenkor elgondolkozik, hogy érdemes-e lakást venni a fővárosban tanuló gyermekének.
Koronavírus-álló zöld befektetési alapok az új tőzsdei slágertermékek

Koronavírus-álló zöld befektetési alapok az új tőzsdei slágertermékek

A recesszió alatt az ESG-tőzsdeindexek nagy többsége jobb eredményt mutatott, mint a piac nem ESG része.
A nyugdíjak leszakadnak a bérektől, amire csak az öngondoskodás nyújthat megoldást

A nyugdíjak leszakadnak a bérektől, amire csak az öngondoskodás nyújthat megoldást

Havi 117 ezret sem kap a nyugdíjasok fele, és az a rossz hír, hogy lényegi javulás nem várható az állami nyugdíjban.
Cégvezetők, figyelem: a szocho-csökkentésből prémium egészségbiztosításra is futhatja

Cégvezetők, figyelem: a szocho-csökkentésből prémium egészségbiztosításra is futhatja

A dolgozók egészségbiztosítást kaphatnak a szocho-csökkentésből.
Milyen gyermekcélú balesetbiztosítást érdemes választani?

Milyen gyermekcélú balesetbiztosítást érdemes választani?

Ezek akár felnőttkorra is kiterjeszthetőek.
A magyar gyerekek egyharmada túlsúlyos, de nem a fogyókúra a megoldás

A magyar gyerekek egyharmada túlsúlyos, de nem a fogyókúra a megoldás

A dietetikusok más megoldást javasolnak.

Magyarországon több éven keresztül az európai országok többségénél jóval gyorsabban emelkedetek a lakásárak, a COVID-járvány miatt viszont hazánkban is megtört a lendület, és rekord mértékben zuhant a magyar lakáspiac. A Portfoliónak nyilatkozó ingatlanosok szerint a kereslet jövőre már ismét növekedhet, de a lakásárakat az adórendszer változásai miatt nehéz előre jelezni.

Ahogy korábban írtuk, az idei első negyedévben a magyar lakásárindex az élvonalból az utolsó helyre esett vissza az Európai Unió országai közül. Az első negyedévben, az előző év azonos időszakához képest

5,4 százalékkal csökkent a magyarországi ingatlanok inflációval korrigált ára, ami a legnagyobb visszaesés az adott időszakban az uniós országok között.

Az ezt megelőző két negyedévben korábban még több mint 10 százalékkal nőttek a lakásárak, 2007 és 2020 között pedig mintegy 75 százalékkal drágultak az ingatlanok.

Igaz, ez az emelkedés (különösen annak utolsó pár éves szakasza) szakértők szerint nem volt teljesen megalapozott, a Magyar Nemzeti Bank már tavaly nyáron jelezte, hogy a piac erősen túlárazta a magyarországi, különösen a fővárosi ingatlanokat. Akkor úgy becsülték, a fővárosi ingatlanok értéke mintegy 15 százalékkal haladja meg az egyensúlyi értéket – ehhez képest nem is annyira sok az 5 százalékos visszaesés.

A kereslet biztosan megnő

Bár a COVID-járvány első hullámának hatására megremegett a lakáspiac, és a mostani esetszámok alapján a tavaszinál is súlyosabb járvány kezd kialakulni, a Portfoliónak nyilatkozó szakértők szerint a második hullám idején nem esik össze annyira a lakáspiac, mint az első negyedévben. A Duna House becslése szerint például

éves szinten 130 ezer körüli tranzakció várható, ami bár jelentős visszaesés a tavalyi szinthez képest, így is meghaladja a 2014-es év tranzakciószámát.

A Benedikt Károly, a Duna House elemzési vezetője szerint ezután, 2021-ben egy optimista forgatókönyv alapján akár a 2019-es szintre zárhat vissza a forgalom. Ehhez persze az is szükséges, hogy a járvány második hulláma alatt ne vezessenek be szigorú, a gazdasági növekedést is visszavető korlátozásokat.

Az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője, Balogh László az idei év végéig 136 ezer tranzakcióra számít, ami tavalyhoz képest nagyjából a forgalom egy hónapnyi visszaesését jelentené. 2021-re ő 140 ezer körüli adásvételt valószínűsít. Hozzátette: sok múlik azon is, hogy mikor szűnik meg a hitelmoratórium.

Ingatlanárak: eddig az optimistáknak volt igaza

A szakértők az ingatlanárakkal kapcsolatban már kevésbé értenek egyet. Ahogy a Portfolio írja: az első negyedéves, rekordszintű csökkenés után sokan további árzuhanást jósoltak, és a budapesti ingatlanpiacon 15-20 százalékos indexcsökkenést sem tartottak kizártnak. Az optimisták ezzel szemben 4-5 százalékos csökkenést vetítettek előre az év végéig a fővárosban. Egyelőre úgy tűnik, az utóbbiaknak lehetett igaza, az MNB adatai szerint a csökkenés bőven az egyszámjegyű tartományban maradt.

A Portfoliónak nyilatkozó szakértők közül jövőre többen a lakásárak enyhe növekedését jósolják: az elemzők a fővárosi tégla építésű lakásoknál év végéig mindössze 1, a paneleknél mindössze 3 százalékos további árcsökkenéssel számolnak, míg a családi házak esetében 1-2 százalékos áremelkedést vetítenek előre. Úgy látják, mához képest egy év múlva (2021 szeptemberére) a fővárosi panelek ára nem változik majd, a tégla építésű lakásoké 2 százalékkal magasabban, míg a családi házak ára 4 százalékkal emelkedik. Ez alapján tehát a lakásárak nagyjából a 2019-es szintre térnek vissza jövőre, ami Budapesten még mindig 600 ezer forint feletti átlagos négyzetméterárat jelent.

Két lakástámogatási program is felforgathatja a piacot

A kereslet és kínálat mellett azonban a lakáspiacot a következő pár évben jelentősen befolyásolhatják az állami szabályozás változásai is, különösen az ún. rozsdaövezet-program, amely alapján a főváros egyes részein kedvezményes áfával építhetnek vagy renoválhatnak ingatlanokat a fejlesztők (igaz, ennek részleteit, például, hogy melyik területekre vonatkozik majd, nem jelentették még be, ami elodázza a program hatását az árindexre). Szintén alapvetően felforgathatja a lakáspiacot a jegybank Új Otthon Program nevű ötlete, ami szerint

az új lakások építői vagy vásárlói közvetlenül a jegybanktól vehetnének fel 0 százalékos hitelt.

Ezek a lépések erősíthetik a kínálati oldalt, ami jövőre is alacsony szinten tarthatja a lakásárakat, különösen az új építésű lakásokét. Sápi Zoltán, a Budapesti Lakáspiaci Riport projektvezetője a Portfoliónak azt mondta, ha 2020 decemberéig már megjelenik a projektek árában a csökkentett áfa, akkor idén 5 százalékkal csökkenhet az új lakások árindexe, jövőre pedig a mostani árak szintjén stagnálnak majd a lakásárak. Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője szerint viszont

a rozsdaövezeti áfacsökkentés miatt jövőre akár 10 százalékkal is csökkenhet az új lakások ára Budapesten.

Összefoglalva tehát a budapesti lakásárak idén nagyon alacsony szintre estek vissza, ahonnan már csak növekedés várható, mégsem biztos, hogy megéri már idén ingatlanba fektetni. Elképzelhető, hogy többet spórol az, aki vár néhány hónapot, és kihasználja a kedvezményeket – persze ez is lutri, hiszen a rozsdaprogram részletei még nem ismertek, és az Új Otthon Program egyelőre még csak a tervezőasztalon létezik.

Év végére visszanyerhetik a veszteségeiket a nyugdíjpénztári tagok

Év végére visszanyerhetik a veszteségeiket a nyugdíjpénztári tagok

Az MNB adatai szerint az első negyedéves bukás nagy része már visszajött a nyugdíjszámlákra.
Egészségbiztosítás béren kívüli juttatásként: robbanást hozhat a járvány

Egészségbiztosítás béren kívüli juttatásként: robbanást hozhat a járvány

Sok válaszadó szerint az elmúlt időszak mind a munkavállalók, mind a döntéshozók szemében átértékelte a kollégák egészségének fontosságát, illetve a magán-egészségügyi ellátáshoz való gyors hozzáférést.
Tényleg most éri meg lakást venni a gyereknek Budapesten?

Tényleg most éri meg lakást venni a gyereknek Budapesten?

Az első negyedévben 5,4%-kal csökkent az ingatlanok inflációval korrigált ára. Sok szülő ilyenkor elgondolkozik, hogy érdemes-e lakást venni a fővárosban tanuló gyermekének.
Koronavírus-álló zöld befektetési alapok az új tőzsdei slágertermékek

Koronavírus-álló zöld befektetési alapok az új tőzsdei slágertermékek

A recesszió alatt az ESG-tőzsdeindexek nagy többsége jobb eredményt mutatott, mint a piac nem ESG része.
A nyugdíjak leszakadnak a bérektől, amire csak az öngondoskodás nyújthat megoldást

A nyugdíjak leszakadnak a bérektől, amire csak az öngondoskodás nyújthat megoldást

Havi 117 ezret sem kap a nyugdíjasok fele, és az a rossz hír, hogy lényegi javulás nem várható az állami nyugdíjban.
Cégvezetők, figyelem: a szocho-csökkentésből prémium egészségbiztosításra is futhatja

Cégvezetők, figyelem: a szocho-csökkentésből prémium egészségbiztosításra is futhatja

A dolgozók egészségbiztosítást kaphatnak a szocho-csökkentésből.
Milyen gyermekcélú balesetbiztosítást érdemes választani?

Milyen gyermekcélú balesetbiztosítást érdemes választani?

Ezek akár felnőttkorra is kiterjeszthetőek.
A magyar gyerekek egyharmada túlsúlyos, de nem a fogyókúra a megoldás

A magyar gyerekek egyharmada túlsúlyos, de nem a fogyókúra a megoldás

A dietetikusok más megoldást javasolnak.

Egy felmérés szerint a huszonévesek többsége még mindig a szüleivel él. Elköltöznének, de ez nem olyan egyszerű: 10-ből 7 fiatalnak ehhez hitelre lenne szüksége, de ahhoz egyelőre nem sikerült hozzájutniuk. Adunk néhány tippet, mit tehetsz szülőként, ha segítenéd gyermekedet az önállóvá válásban.

A K&H ifjúsági indexéből az derül ki, hogy a 19-29 évesek 47%-a a szüleitől külön, önállóan él, a maradék 53%-ról viszont ez nem mondható el.

Azaz a huszonévesek többségének még nem sikerült elköltözni a szülői házból.

A szüleikkel élők 23%-a tartja fontosnak, hogy minél előbb elköltözzön otthonról, 64% viszont nem tartja ezt olyan sürgetőnek, jóllehet hosszabb távon ők is tervezik a különköltözést. A felmérésben részt vevő fiatalok 13%-a viszont egyáltalán nem szeretne elköltözni jelen állás szerint – ők főleg a nyugati megyékben élnek, és munkanélküliek.

Így akarnak saját lakáshoz jutni a huszonévesek

Ahogy az a felmérésből is kiderült, a fiatalok többsége előbb-utóbb el szeretne költözni otthonról, és akiknek már sikerült, valószínűleg azok sem akarnak életük végéig albérletben lakni. De mikor esedékes szerint a lakásszerzés, és miből fizetnék?

A megkérdezett fiatalok 12%-a három éven belül lakást szeretne venni. Azonban csak 29%-uk számít arra, hogy hitel nélkül ki tudja majd fizetni az ingatlan teljes összegét. 71%-uk biztosan hitelre lesz szorulva, ebből

54%-nak jelentős hitelhez kell folyamodnia, ami legalább a lakás értékének a felét eléri.

A hitel tehát a többség számára fontos, de abban már eltérnek a vélemények, hogy mennyire könnyű hozzájutni manapság. A 40%-uk szerint nem nehezebb, de nem is könnyebb a hitelfelvétel, mint néhány éve. 23% szerint enyhébbek, 36% szerint szigorúbbak a feltételek.

Érdemes ismerni a hitelfelvétel feltételeit

Azt már mi tesszük hozzá a K&H felméréséhez, hogy a lakáshitel felvétele előtt érdemes néhány dologgal tisztában lenni. Egész biztos, hogy szükség lesz önerőre, enélkül a bank szóba sem áll velünk. Ez a lakás értékének minimum a 20%-a, de fontos, hogy egyéni elbírálás van, tehát ha a bank úgy érzi, akkor kérhet ennél többet is. Ajánlott is minél nagyobb önerővel belevágni, mert úgy kevesebb hitelre lesz szükség, ami kevesebb kamatot és olcsóbb végösszeget jelent, amiért a lakáshoz végső soron hozzájutunk.

A bank nemcsak az önerő nagyságát, hanem a kimutatható havi jövedelmet is figyeli. A hitel havi törlesztőrészlete nem haladhatja meg a jövedelem bizonyos százalékát. 10 év futamidő fölött ez 50-60%. Ezt jövedelemarányos törlesztési mutatónak, vagy JTM-nek nevezik – érdemes utánaolvasni hitelfelvétel előtt.

Ezen kívül számtalan egyébre érdemes odafigyelni, ezért ajánljuk a korábbi cikkeinket a témában, vagy személyes tanácsadásunkat.

Miből lesz önerő a lakáshitelhez?

Rendkívül jelentős életkezdési támogatást jelent egy huszonéves számára, ha szülői segítséggel lakáshoz tud jutni. Ha a hitelt teljesen nem is tudjuk kiváltani, az önerőt akkor is kénytelenek vagyunk megteremteni. Ezt előbb-utóbb remélhetőleg egy fiatal is megoldja magának, de ha már a szülő támogatná a gyermekét, akkor ez az egyik leghasznosabb formája. Na de miből?

A legjobb, ha már a gyermek születésétől kezdve rendszeresen félrerakod neki a pénzt. Ha már idősebb, az sem baj – jobb későn, mint soha. A készpénz is több a semminél, de a bankszámlánál azért léteznek hatékonyabb megtakarítások is erre a célra, úgy mint:

A lekötetlen pénztől ezek már csak azért is jobbak, mert hozam, vagyis nem garantált kamat jár utánuk. Ez rosszabb esetben 2-3%, jobb esetben akár 7-8% is lehet. A költségekről persze nem szabad megfeledkezni, mert azok is felmerülhetnek a legtöbb megtakarításnál.

Hogy számodra melyik az optimális választás? Leginkább ezeknek valamilyen kombinációja. Ezt azonban csak az egyéni élethelyzeted ismeretében, tanácsadásunkon tudjuk megmondani.

Év végére visszanyerhetik a veszteségeiket a nyugdíjpénztári tagok

Év végére visszanyerhetik a veszteségeiket a nyugdíjpénztári tagok

Az MNB adatai szerint az első negyedéves bukás nagy része már visszajött a nyugdíjszámlákra.
Egészségbiztosítás béren kívüli juttatásként: robbanást hozhat a járvány

Egészségbiztosítás béren kívüli juttatásként: robbanást hozhat a járvány

Sok válaszadó szerint az elmúlt időszak mind a munkavállalók, mind a döntéshozók szemében átértékelte a kollégák egészségének fontosságát, illetve a magán-egészségügyi ellátáshoz való gyors hozzáférést.
Tényleg most éri meg lakást venni a gyereknek Budapesten?

Tényleg most éri meg lakást venni a gyereknek Budapesten?

Az első negyedévben 5,4%-kal csökkent az ingatlanok inflációval korrigált ára. Sok szülő ilyenkor elgondolkozik, hogy érdemes-e lakást venni a fővárosban tanuló gyermekének.
Koronavírus-álló zöld befektetési alapok az új tőzsdei slágertermékek

Koronavírus-álló zöld befektetési alapok az új tőzsdei slágertermékek

A recesszió alatt az ESG-tőzsdeindexek nagy többsége jobb eredményt mutatott, mint a piac nem ESG része.
A nyugdíjak leszakadnak a bérektől, amire csak az öngondoskodás nyújthat megoldást

A nyugdíjak leszakadnak a bérektől, amire csak az öngondoskodás nyújthat megoldást

Havi 117 ezret sem kap a nyugdíjasok fele, és az a rossz hír, hogy lényegi javulás nem várható az állami nyugdíjban.
Cégvezetők, figyelem: a szocho-csökkentésből prémium egészségbiztosításra is futhatja

Cégvezetők, figyelem: a szocho-csökkentésből prémium egészségbiztosításra is futhatja

A dolgozók egészségbiztosítást kaphatnak a szocho-csökkentésből.
Milyen gyermekcélú balesetbiztosítást érdemes választani?

Milyen gyermekcélú balesetbiztosítást érdemes választani?

Ezek akár felnőttkorra is kiterjeszthetőek.
A magyar gyerekek egyharmada túlsúlyos, de nem a fogyókúra a megoldás

A magyar gyerekek egyharmada túlsúlyos, de nem a fogyókúra a megoldás

A dietetikusok más megoldást javasolnak.

Egyre többet lehet hallani a “mamahotel” jelenség terjedéséről Magyarországon, valamint Európában egyaránt: ez a kifejezés tulajdonképpen azt takarja, hogy egyre inkább kitolódik az, amikor a fiatalok elköltöznek otthonról, és sokszor még munkavállalóként is a szüleikkel laknak. Ugyan előfordul, hogy kényelmi szempontok játszanak szerepet ebben, mégis legtöbbször inkább anyagi okok állnak a háttérben.

Az Eurostat 2017-re vonatkozó adatai alapján a harminc év alatti magyar fiatalok 70%-a még a szüleinél lakik. Nemek szerint ez a következőképpen oszlik meg: a férfiak 80%-ra, míg a nőknek a 68%-ra igaz ez az állítás. A KSH adatai alapján az itt figyelembe vett 16 és 29 év közötti korosztályt tekintve nagyjából 1 millió 130 ezer fő érintett ebben. A “mamahotel” jelenség azonban nem csak nálunk egyre elterjedtebb, az Európai Uniós átlag is 68,2%, tehát csak minimálisan alacsonyabb, mint a mi esetünkben.

Bár a felmérések szerint egész Európára jellemző ez a jelenség, ettől függetlenül természetesen vannak különbségek: például Dániában és Svédországban a 16-29 év közötti korosztály tekintetében 40% alatti azok aránya, akik még a szüleikkel élnek, ezzel szemben Máltán és Olaszországban a 80%-ot is meghaladja – mi magyarok a középmezőnyben helyezkedünk el. Az egyes országok közötti különbségek azonban nem csak gazdasági és jóléti okokra vezethetőek vissza: a jellemző normák, értékek és szokások is nagyban befolyásolják ezt.

Korcsoportok szerint változó a kép

Ugyanakkor érdemes tovább bontani a 16-29 éves korosztályt kisebb kategóriákra, miután elég ritka, hogy egy fiatal már a középiskolai tanulmányai alatt elköltözzön otthonról, illetve egy 16 éves esetében még nem is igazán lehet azt mondani, hogy ideje lenne már önálló életet kezdeni. Éppen ebből adódik az, hogy a 16-19 évesek között egész Európában 90% feletti az arány az otthon élők tekintetében – Magyarországon is 95,50%-ról beszélhetünk.

Amióta a tanulással töltött évek kitolódnak és egyre gyakoribb, hogy a fiatalok a középiskolát követően egyetemre mennek, még a 20-24 éves korosztály esetében megjelenő 81,5%-os arány sem feltétlenül annyira meglepő – ez a Magyarországra vonatkozó adat. Bár az Európai Uniós átlag ez alatt van (76,3%), tehát összességében elmondható, hogy nálunk ebben a korosztályban jellemzőbb az otthon maradás, mint tőlünk nyugatabbra.

A 25-29 évesek helyzete viszont már figyelemreméltó: ők ugyanis már többnyire lediplomáztak, és sok esetben akár munkába is álltak, tehát itt már gyakran fizetéssel is rendelkező fiatalokról beszélhetünk. Magyarországon ebben a korosztályban minden második fiatalra igaz, hogy még otthon él, egészen pontosan 52%-uk érintett. Itt is rosszabb a helyzet, mint az EU-s átlag esetében, ahol ez 42,1%. Azonban nem csak a harminc év alattiak körében beszélhetünk a “mamahotel” jelenségről: Magyarországon a harmincas éveikben járók 27%-a is még a szüleivel lakik.

Forrás: Eurostat, 2017

Az okok a “mamahotel” jelenség hátterében

Mielőtt rátérnénk az anyagi okokra, röviden érdemes megemlíteni a fiatalok otthon maradását befolyásoló egyéb tényezőket is. Egyrészt előfordulhat, hogy szerepet játszik a bizonytalanság és a félelem a felnőtté válás következményeitől – és kár tagadni, sok szempontból kényelmes megoldás még legalább néhány évig a szülőkkel maradni akár akkor is, ha rendelkezik valaki fizetéssel. Másrészt pedig bizonyos esetekben a szülők is nehezen engedik el gyermekeiket, ezzel is megnehezítve az elköltözést.

És most térjünk rá az anyagi háttérre. Mint azt már említettük, a tanulással töltött időszak egyre hosszabb: egyre több fiatal megy egyetemre – csak tavaly ősszel például 75 230 diák nyert felvételt valamelyik felsőoktatási intézménybe hazánkban -, ezzel pedig sok esetben a húszas éveik közepére is kitolódhat a munkába állás. Ugyan többen is vannak, akik vállalnak munkát a tanulmányaik mellett, az ebből származó bevétel azonban általában nem elég arra, hogy önállóan eltarthassák magukat.

Azonban sok esetben a pályakezdők sincsenek egyszerű helyzetben: van, hogy hónapokba telik elhelyezkedni, valamint sokszor a kezdő fizetés sem elég arra, hogy nyugodt szívvel vághasson bele valaki a független életbe. Ezt nehezíti továbbá, hogy az albérletekért is egyre többet kell fizetni, egy saját lakás vásárlásának költségeiről már nem is beszélve. Ha pedig a szülők nem tudnak ebben anyagilag segíteni, marad a másik opció, tehát az, hogy azzal támogatják gyermeküket, hogy továbbra is otthon maradhat.

A fiatalok hozzáállása a kérdéshez

Az alábbi diagram azt szemlélteti, hogy a még otthon élő fiatalok milyen arányban terveznek változtatni a jelenlegi helyzeten, tehát azon, hogy továbbra is a szüleikkel élnek. Ahogy látható, a többség (71%) tervezi, hogy önálló életet kezdjen, abban azonban van eltérés, hogy ki mennyire gyorsan igyekszik ezt meglépni: míg 30%-uk minél előbb szeretne albérletbe vagy saját lakásba költözni, addig 41%-uk még várna ezzel néhány évet.

Ugyanakkor a még otthon élő fiatalok 29%-a – egyelőre legalábbis – egyáltalán nem tervezi, hogy változtatna jelenlegi körülményein e tekintetben. Természetesen ezeket a terveket nagyban befolyásolja, milyen kilátásokkal számolhatnak azok, akik érintettek a kérdésben – bár hosszú távon sok nehézséget is szülhet, ha belekényelmesednek ebbe a helyzetbe.

Forrás: Fundamenta – Fiatalok lakáshelyzetét vizsgáló országos felmérés, 2017

Sokat segíthet a felkészülés arra, ha gyermekünknek szüksége lesz majd anyagi támogatásra

A fiatalok számára az, hogy belevágjanak az önálló életükbe, egyre nehezebb feladat: egyre későbbi időpontra tolódik, emellett komoly anyagi nehézségekkel is szembe kell néznie legtöbbször annak, aki a saját lábára állna. Ráadásul sokszor hiába szeretnék, a szülők sem feltétlenül tudnak hozzájárulni az induláshoz. Így jobb híján marad az, hogy akár még 30 évesen is a szüleikkel éljenek a fiatalok, ez viszont hátráltatja az önállóvá válást is.

Ugyanakkor kisebb gyermek esetében még van megoldás arra, hogy felkészülhessünk, és könnyebben támogatni tudjuk majd a felnőtt életének kezdetét. Azt, hogy félretegyünk a gyermekünk számára az állam is szorgalmazza: éppen ezért ad a 2006 óta 42 ezer forint életkezdési támogatást, és ezért született meg a Start-értékpapírszámla és a Babakötvény, mint lehetőség. Emellett pedig piaci alapon működő eszközök segítségével is van lehetőség gyermekcélú megtakarítást indítani: akár például egy banki gyermek megtakarítási számlát választva, akár biztosítók által kínált gyermek megtakarítási programokkal gyűjtögetve.

Az, hogy a rendelkezésre álló lehetőségek közül ki melyik mellett dönt, vagy melyikeket kombinálja, az már teljes mértékben egyéni döntés. Azonban kétségtelen, hogy az, ha idejében megtakarítunk ebből a célból, később hatalmas segítséget jelenthet majd gyermekünk számára az elinduláshoz.

Év végére visszanyerhetik a veszteségeiket a nyugdíjpénztári tagok

Év végére visszanyerhetik a veszteségeiket a nyugdíjpénztári tagok

Az MNB adatai szerint az első negyedéves bukás nagy része már visszajött a nyugdíjszámlákra.
Egészségbiztosítás béren kívüli juttatásként: robbanást hozhat a járvány

Egészségbiztosítás béren kívüli juttatásként: robbanást hozhat a járvány

Sok válaszadó szerint az elmúlt időszak mind a munkavállalók, mind a döntéshozók szemében átértékelte a kollégák egészségének fontosságát, illetve a magán-egészségügyi ellátáshoz való gyors hozzáférést.
Tényleg most éri meg lakást venni a gyereknek Budapesten?

Tényleg most éri meg lakást venni a gyereknek Budapesten?

Az első negyedévben 5,4%-kal csökkent az ingatlanok inflációval korrigált ára. Sok szülő ilyenkor elgondolkozik, hogy érdemes-e lakást venni a fővárosban tanuló gyermekének.
Koronavírus-álló zöld befektetési alapok az új tőzsdei slágertermékek

Koronavírus-álló zöld befektetési alapok az új tőzsdei slágertermékek

A recesszió alatt az ESG-tőzsdeindexek nagy többsége jobb eredményt mutatott, mint a piac nem ESG része.
A nyugdíjak leszakadnak a bérektől, amire csak az öngondoskodás nyújthat megoldást

A nyugdíjak leszakadnak a bérektől, amire csak az öngondoskodás nyújthat megoldást

Havi 117 ezret sem kap a nyugdíjasok fele, és az a rossz hír, hogy lényegi javulás nem várható az állami nyugdíjban.
Cégvezetők, figyelem: a szocho-csökkentésből prémium egészségbiztosításra is futhatja

Cégvezetők, figyelem: a szocho-csökkentésből prémium egészségbiztosításra is futhatja

A dolgozók egészségbiztosítást kaphatnak a szocho-csökkentésből.
Milyen gyermekcélú balesetbiztosítást érdemes választani?

Milyen gyermekcélú balesetbiztosítást érdemes választani?

Ezek akár felnőttkorra is kiterjeszthetőek.
A magyar gyerekek egyharmada túlsúlyos, de nem a fogyókúra a megoldás

A magyar gyerekek egyharmada túlsúlyos, de nem a fogyókúra a megoldás

A dietetikusok más megoldást javasolnak.

Idén februárban bejelentettek egy 7 pontos családtámogatási csomagot, ami összesen akár 40 millió forintnyi állami támogatást jelent egy családnak. Az állam a gyermekvállalási kedvet szeretné ezzel élénkíteni a fiatalok körében. Megnéztük, mi ez a hétféle támogatás, kik tudják igénybe venni, és mik a korlátai.

Igaz, hogy mi elsősorban megtakarítások kiválasztásával foglalkozunk, de mindig elvégezzük azt az extra kört, hogy az állami támogatásoknak is utánanézünk, így megtakarítóink minden lehetőséget maximálisan ki tudnak használni. Emiatt is éreztük fontosnak, hogy bemutassuk a családtámogatási csomagot, ami bár állami intézkedés, mi kizárólag a megtakarító családok szemszögéből vizsgáljuk.

Milyen elemeket tartalmaz az új, 7 pontos családtámogatási csomag?

1. A fiatal házasok gyermekvállalási támogatásának bevezetése

Ennek keretében 10 millió forintos kedvezményes kölcsön jár azoknak a 18 és 40 év közötti nőknek, akik az első házasságukat kötik meg, és legalább 3 év munkaviszonnyal rendelkeznek. Ez egy szabad felhasználású hitel, amit bankfiókokban lehet majd igényelni – idén júliustól 3 évig áll majd rendelkezésre ez a lehetőség. Ez pedig nem minden: az első gyermek megszületésekor a törlesztőt 3 évre felfüggesztik, a második gyermek esetében aztán újabb 3 évre amellett, hogy már a tőketartozás harmadát is elengedik, a harmadik gyerek esetében pedig az egész fennmaradó tőketartozást sem kell visszafizetni. De tartsuk szem előtt: a 2019. július 1-jéig született gyermekek figyelembe vétele nélkül kell számítani az új szabad felhasználású és kamatmentes hitel fennálló tőketartozásának elengedését.

2. Bővül a CSOK

Bár a CSOK, azaz a Családok Otthonteremtési Kedvezménye 2015. július 1. óta igénybe vehető, az elmúlt években számos változáson ment keresztül a bevezetése óta. A 2019. februári bejelentés ezzel kapcsolatban is hozott újdonságot. Idén júliustól ugyanis a két- és többgyermekes családok már használt lakás vásárlására is felhasználhatják, illetve tervezik a falusi emberekre szabott CSOK-ot is, ami 5000 fő alatti településeket fog érinteni. Fontos leszögezni ugyanakkor, hogy ez különböző lakáscélok megvalósításához gyermekek után járó vissza nem térítendő állami támogatás, tehát másra nem költhető. Az összeg pedig két gyermek esetén 2,6 millió forint támogatás, ehhez pedig 10 millió kedvező hitel igényelhető, három gyermek esetén pedig 10 millió forint támogatás, és 15 millió kedvező hitel igényelhető.

3. A jelzáloghitel részleges átvállalása

A jelzáloghitelből már a második gyermek születésekor 1 millió forintot, a harmadik gyermek után 4 millió forintot, minden további gyermek után pedig újabb 1-1 millió forintot vállalnak át. Ez valójában szintén egy régebbi intézkedés továbbfejlesztése, ugyanis 2 éve, 2017-ben jelentették be először, hogy azoknak a gyermekvállalóknak, akik jelzáloghitellel rendelkeznek, a tartozásuk egy részét átvállalja az állam: egészen pontosan a 2. gyermek utáni minden új gyermek születése jelentett mínusz 1-1 millió forintot (tehát itt még csak 3 gyermek után, valamint kevesebb támogatás járt). Ez 2018. január 1-vel lépett életbe, és az ezelőtt felvett hitelek esetében mind lakáscélú, mind szabad felhasználású kölcsönnél igénybe vehető volt, 2018-tól felvett hitelek esetében azonban már csak a lakáscélúaknál van érvényben.

4. A nők mentesülhetnek az szja-fizetés alól

Azok a nők, akik legalább 4 gyereket szültek, életük végéig mentesülnek az szja-fizetés alól 2020 januárjától. Emellett pedig változatlanul tovább él a 3, illetve több gyermek esetén járó havi 99 ezer forintos kedvezmény, ami az szja-n túl a járulékokból is érvényesíthető. Fontos még tudni, hogy nem “felmenő rendszerben” vezetik be, tehát minden olyan nőt megilleti, aki már most is, vagy a múltban 4 vagy annál több gyermeket nevelt. Igaz, kedvező ez a változás, de le kell szögezni, valójában egy későbbi időpontra ígér pótlólagos kedvezményt azoknak, akik minimum 4 gyermeket vállalnak. Az igazi nyertesek a munkaerőpiacra már visszatérő idősebb nők lehetnek, akik majd a nyugdíjba vonulásukig élvezhetik a mentességet.

5. Nagycsaládosok autóvásárlási programja

Azoknak a családoknak, ahol legalább 3 gyerek van, autóvásárlásra 2,5 millió forint vissza nem térítendő támogatást adnak, de csak új, hétszemélyes gépjármű vásárlása esetén. Ugyanakkor fontos, hogy az kocsi árának maximum az 50%-át fedezi a támogatás a maximum összegig. Nézzünk egy példát: egy 2 millió forintos autó esetében a támogatás 1 millió forint, a 2,5 millió támogatást pedig egy minimum 5 millió forintos gépjárműre lehet igényelni. A támogatott összeget ugyanakkor nem kell előre megfinanszírozni, azt a Magyar Államkincstár utalja majd át az autókereskedőnek. A házasság ugyan nem előfeltétel, de az igénybevevő párnak legalább 3 gyerek után kell kapnia családi pótlékot.

6. Megvalósul a teljes bölcsődei ellátás

Annak érdekében, hogy minden szülőnek lehetősége legyen bölcsődébe vinni a gyermekét, 3 év alatt, azaz 2022-re 21 ezer új férőhely kialakítását tervezik, az év végéig pedig ebből 10 ezer már megépülhet. A csomagnak ez a pontja egyértelműen annak értelmében született meg, hogy azokat támogassák, akik esetleg a szülést követően hamarabb visszamennének dolgozni, hiszen a bölcsődékbe általában 5-6 hónapos koruktól 3 éves korukig fogadják a gyermekeket.

7. Bevezetik a nagyszülői gyed-et

Azoknak a szülőknek a támogatása érdekében, akik úgy döntenek, hogy az apuka vagy anyuka helyett egy nagyszülő marad otthon a gyerekkel vagy gyerekekkel, bevezetésre kerül a nagyszülői gyed, vagyis gyermekgondozási díj 2020 januárjától. Ezzel az intézkedéssel tehát szintén azt szeretnék elősegíteni, hogy egyes családok ne azért döntsenek a gyermekvállalás halogatása mellett, mert egyik szülő sem szeretne évekre kiesni a munkájából.

Jelentős támogatás csak 3 vagy 4 gyerek után jár

Kétségtelen, hogy örvendetes hírek ezek, és a fent említett, tervezett vagy már meglévő intézkedések nagy segítséget jelenthetnek, de egyértelműen azok részesülhetnek jelentős támogatásban, akik legalább 3 vagy 4 gyermeket vállalnak. Ráadásul ahogy látható volt, még így is sok a megkötés: a CSOK például csak lakáscélra felhasználható, az autóvásárlás támogatása is csak új, 7 személyes autó megvételénél vehető igénybe az összeg feléig, és így tovább.

Ez tehát azt jelenti, hogy ezután sem dőlhetünk hátra azzal a tudattal, hogy a gyermekvállalási és gyermeknevelési költségek így már teljes mértékben fedezve lesznek.

Egyrészt a csak egy vagy két gyermeket vállalók sokkal szerényebb támogatásokban részesülhetnek, másrészt ne feledjük el azt sem, hogy addig is, amíg megszületik a 3. vagy 4. gyermekünk, valamiből finanszíroznunk kell a költségeket: legyen szó akár az élelmiszerekről, ruhákról, szabadidős programokról, oktatásról és így tovább. A magyar családok többségének tehát továbbra is a privát gyermekcélú megtakarítások jelenthetik a megoldást, főleg ha egyetemre szeretnék küldeni a gyermekeiket.

Ha tehetjük, mindenképpen használjuk ki ezeket a lehetőségeket, mert valóban sokat segíthetnek, mindemellett azonban ajánlatos önerőből is készülni a várható, gyermekneveléssel kapcsolatos költségekre, kiadásokra.

Év végére visszanyerhetik a veszteségeiket a nyugdíjpénztári tagok

Év végére visszanyerhetik a veszteségeiket a nyugdíjpénztári tagok

Az MNB adatai szerint az első negyedéves bukás nagy része már visszajött a nyugdíjszámlákra.
Egészségbiztosítás béren kívüli juttatásként: robbanást hozhat a járvány

Egészségbiztosítás béren kívüli juttatásként: robbanást hozhat a járvány

Sok válaszadó szerint az elmúlt időszak mind a munkavállalók, mind a döntéshozók szemében átértékelte a kollégák egészségének fontosságát, illetve a magán-egészségügyi ellátáshoz való gyors hozzáférést.
Tényleg most éri meg lakást venni a gyereknek Budapesten?

Tényleg most éri meg lakást venni a gyereknek Budapesten?

Az első negyedévben 5,4%-kal csökkent az ingatlanok inflációval korrigált ára. Sok szülő ilyenkor elgondolkozik, hogy érdemes-e lakást venni a fővárosban tanuló gyermekének.
Koronavírus-álló zöld befektetési alapok az új tőzsdei slágertermékek

Koronavírus-álló zöld befektetési alapok az új tőzsdei slágertermékek

A recesszió alatt az ESG-tőzsdeindexek nagy többsége jobb eredményt mutatott, mint a piac nem ESG része.
A nyugdíjak leszakadnak a bérektől, amire csak az öngondoskodás nyújthat megoldást

A nyugdíjak leszakadnak a bérektől, amire csak az öngondoskodás nyújthat megoldást

Havi 117 ezret sem kap a nyugdíjasok fele, és az a rossz hír, hogy lényegi javulás nem várható az állami nyugdíjban.
Cégvezetők, figyelem: a szocho-csökkentésből prémium egészségbiztosításra is futhatja

Cégvezetők, figyelem: a szocho-csökkentésből prémium egészségbiztosításra is futhatja

A dolgozók egészségbiztosítást kaphatnak a szocho-csökkentésből.
Milyen gyermekcélú balesetbiztosítást érdemes választani?

Milyen gyermekcélú balesetbiztosítást érdemes választani?

Ezek akár felnőttkorra is kiterjeszthetőek.
A magyar gyerekek egyharmada túlsúlyos, de nem a fogyókúra a megoldás

A magyar gyerekek egyharmada túlsúlyos, de nem a fogyókúra a megoldás

A dietetikusok más megoldást javasolnak.

Sokakat ért hidegzuhanyként 2018 októberében a bejelentés arról, hogy megszüntetik a lakástakarékok állami támogatását. Az ezzel kapcsolatos törvénymódosítással persze a lakástakarék-rendszer teljes egészében ugyan nem szűnt meg, azonban a lényegét adó állami támogatást gyakorlatilag egyik napról a másikra törölték el. Ezzel pedig komoly fejtörést okoztak a lakosság egy jelentős részének azzal kapcsolatban, hogy ezek után mibe fektesse a pénzét.

Az elmúlt években a lakosság körében hatalmas népszerűségnek örvendtek a lakástakarékok a megtakarítási formák között, ami nem volt véletlen. Bár csak lakáscélra lehetett felhasználni az ilyen formában gyűjtögetett pénzt, de a befizetések után járó állami támogatás nagyon kedvezővé tette ezt a konstrukciót. A szolgáltató által fizetett 1-3% között betéti kamat mellé ugyanis az éves befizetések 30%-a járt pluszban, maximum 72 ezer forintig, tehát akár 10%-os éves hozamot is el lehetett érni ilyen formában négyéves időtávon.

Éppen ezért ért sokként szinte mindenkit 2018 október közepén a bejelentés, amely arról szólt, hogy megszüntetnék a lakástakarékok után járó állami támogatást. Az utolsó napokban pánikszerűen rohamozták meg sokan a szolgáltatókat, hogy még a régi keretek szerint köthessenek szerződést, hiszen azokra még élt a támogatás. Azóta azonban minimálisra csökkent az érdeklődés a termék iránt, hiszen elvesztette az igazi vonzerejét: az akár 10%-os éves hozam lehetőségét.

Sokakban merült fel a kérdés: hogyan tovább?

Egy friss felmérés szerint a lakástakarék-tulajdonosok nagy részének nincs más befektetése ezen az eszközön kívül, valamint 3/4-e nem is tudja, mibe fektesse a pénzét a jövőben. Ebből is látszik tehát, hogy valóban egy népszerű megtakarítási lehetőség legnagyobb előnye vált semmissé ezzel a módosítással, hatalmas űrt hagyva maga után. Válaszként a változásokra új konstrukcióval csak a Fundamenta állt elő a négy hazai lakástakarék-pénztár közül – a másik három egyébként az OTP, az Erste és az Aegon volt -, de ez is a legrövidebb, 6 éves futamidő mellett csak 1% alatti éves hozamot kínál, így a termék előnye már elsősorban inkább az alacsony, fix lakáshitelkamat.

De lássuk, a felmérés szerint miben gondolkozik a lakástakarék-tulajdonosok 1/4-e, aki már tervezi, mibe fekteti a pénzét a jövőben. Egy kisebb részük, összesen 4%-uk továbbra is kitart a lakástakarék mellett, de a legtöbben inkább az állami támogatás megszüntetése miatt más eszközök felé nyitnának: a legnépszerűbb az értékpapír, az ingatlan és a nyugdíjcélú megtakarítás, ez a hármas tette ki a válaszok felét, állampapírban, befektetéssel kombinált biztosításban, befektetési alapban, valamint aranyban a válaszadóknak összesen csak a 20%-a gondolkozik.

Élet a lakástakarékon túl

Bár valóban egy nagyon kedvező konstrukció lényegi eleme szűnt meg a lakástakarékok után járó állami támogatás megszűnésével, ez nem jelenti azt, hogy ettől kezdve már csak az a megoldás maradt, hogy otthon egy malacperselyben gyűjtögessük a félretenni szánt pénzünket. Ráadásul számos olyan megtakarítási eszköz áll még rendelkezésünkre, amellyel az összegyűjtött pénzünket nem csak lakáscélra, hanem sokkal szabadabban használhatjuk fel.

Hogy a számos lehetőség közül végül melyik lenne a legmegfelelőbb számunkra, sok mindentől függ, több tényezőt is mérlegelnünk kell: milyen időtávra tervezzük lekötni a pénzünket, mekkora a kockázati hajlandóságunk, milyen célból takarítanánk meg, és így tovább. Összeszedtünk néhány lehetőséget, amelyek szóba jöhetnek.

1. Megtakarítási számla

Kézenfekvő és egyszerű, kockázatmentes és rövidebb távon is alkalmas megtakarítási célra. Bármely bankban lehetőségünk nyílik megtakarítási számlát vezetni, amely esetében napi kamatjóváírás van, éppen ezért bármikor kivehetjük a pénzünket, ilyenkor az éves kamat arányos részét kapjuk, ez után viszont még adózunk is. Azonban éppen ezért nem is érdemes túl magas kamatra számítani: a legjobb esetben is maximum 1,5%-ot érhetünk el, de legtöbbször ennél inkább csak kevesebbet, akár az 1%-ot sem.

2. Állampapír

Amikor állampapírt vásárlunk, tulajdonképpen egy előre meghatározott időre, előre meghatározott kamatra az államnak adunk kölcsön. Ez már egy középtávú befektetés, hosszabb elköteleződést igényel, viszont a kockázati szintje még mindig alacsony. A legjobb kamatot a Prémium Magyar Állampapír fizeti jelenleg az állampapírok közt, aktuálisan 3 évnél 4,20%-ot, 5 évnél pedig 4,10%-ot. Ráadásul miután az állampapírok minimális kamatveszteséggel bármikor visszaválthatóak, amennyiben valamilyen oknál fogva mégis kivennénk a pénzünket ebből az eszközből – persze jobban megéri nem így tenni.

3. Befektetéssel kombinált életbiztosítás

Ebben az esetben a biztosító az ügyfélre bízza a befektetési portfólió kiválasztását – tehát azt, hogy mibe fektessék a pénzét –, ezzel pedig ő maga dönti el, mekkora kockázatokat szeretne felvállalni a magasabb hozam érdekében, amit viszont nem garantálnak. Ilyenkor különféle összetételű és kockázati szintű értékpapír-csomagokat (főleg befektetési alapokat) választhatunk, amivel valamilyen iparágba, régióba vagy cégcsoportba fektethetjük a pénzünket (az eszközalapok palettája igen széleskörű). Reálisan akár 7-8%-os éves átlaghozam is elérhető ezzel az eszközzel, viszont ez csak igazán hosszú távon, minimum 10 éves távban gondolkozva éri meg.

4. Értékpapírszámla

Befektetési alapokba önállóan, a befektetéssel kombinált életbiztosítás megkötése nélkül is fektethetünk, részvényeket vagy kötvényeket is vásárolhatunk önállóan, de ez a megoldás nagyobb hozzáértést igényel. Ebben az esetben rendelkeznünk kell értékpapírszámlával, de ilyen formában nem a biztosító portfóliómenedzsere állítja össze és kezeli az általunk kiválasztott eszközalapokat, hanem ez a mi feladatunk.

5. Nyugdíjcélú megtakarítás

Ha úgy döntünk, hogy hosszú távon gondolkodunk, és már eljött az ideje, hogy az időskorunk anyagi biztonságát is megalapozzuk, háromféle nyugdíjcélú megtakarítás is rendelkezésünkre áll, ráadásul itt még él az állami támogatás. Ezek a következők: nyugdíjbiztosítás, önkéntes nyugdíjpénztár és a nyugdíj-előtakarékossági számla, melyek esetében az éves befizetésünk 20%-át igényelhetjük vissza adóbevalláskor, maximum 100-150 ezer forintig. Befizetéseinket persze a kamatok is tovább gyarapítják.

6. Gyermekcélú megtakarítás

Amennyiben pedig gyermekünk jövőjének megalapozása érdekében tervezünk megtakarítani, abban az esetben is több lehetőség áll a rendelkezésünkre. Minden 2006 óta született gyermeknek automatikusan jár az állam által biztosított életkezdési támogatás, amelyet a Start-számlán, azaz egy minimális kamatozású letéti számlán helyeznek el a Magyar Államkincstárban. Ahhoz, hogy ez a kezdő összeg akár havi megtakarításokkal tovább gyarapodjon, Start-értékpapírszámla nyitására van szükség. Az ide elhelyezett összegekből pedig minden esetben Babakötvényt, azaz egy speciális állampapírt vásárol a Magyar Államkincstár. Emellett számos banknál van ma már lehetőség kimondottan gyermekeknek szánt megtakarítási számla nyitására, és a biztosítóknál is lehetőség nyílik gyermekcélú megtakarítások indítására.

Szükséges az alapos utánajárás, hogy megfontolt döntés születhessen

Látható tehát, hogy bár valóban sajnálatos változás a lakástakarékok után járó állami támogatás megszüntetése, ugyanakkor van még bőven megtakarítási eszköz, amelyek közül választhatunk. Azonban fontos, hogy a pénzügyi döntéseinket minden esetben megfontoltan hozzuk meg, és alapos utánajárás előzze meg a választásunkat, hogy hosszú távon is elégedettek lehessünk a befektetéseinkkel.