Nem szeretne személyes találkozót? Tanácsadásunk már online is elérhető! Tudnivalók

Az életbiztosítások már régóta nemcsak élet- és balesetvédelmi funkciók ellátásra alkalmasak, hanem megtakarításnak, sőt mi több, befektetésnek sem utolsók. Aki életbiztosítással szeretne megtakarítani, az dönthet, hogy a vegyes vagy a befektetéssel kombinált életbiztosítást választja. De mi a különbség a kettő között? Melyik éri meg neked jobban? A cikkemből kiderül, méghozzá sok-sok éves tanácsadói tapasztalatomra alapozva mondom el neked, amit tudni érdemes. Kifejtem neked azokat a szempontokat, amiket én magam is alkalmazok, amikor a döntésben segítek valakinek.

Ha befektetésről esik szó, sokan kötvényekre, részvényekre, befektetési és részvényalapokra, arany/ezüstre, ingatlanra vagy devizára gondolnak, és elfeledkeznek az életbiztosításokról – pedig nem kellene. A neves befektetői lap, az Entrepreneur például az egész életre szóló (whole-life) életbiztosításokat megbízható befektetésként értékelte. Szerintük az életbiztosítások jól teljesítettek az elmúlt 160 évben, vagyis a nagyobb biztosítók többlethozamot fizettek még a gazdasági válságok idején is.

Végül is ez egy befektetés, amelynek fő célja: a hozam elérése, vagyis a pénzed gyarapítása. A hozam pedig mindig együtt jár a kockázattal. Az életbiztosítások lehetővé teszik, hogy a klasszikus befektetéseknek ne csak egy szegmensére helyezd a hangsúlyt, vagyis ezzel csökkenthető a kockázat. A megtakarításos életbiztosítások mögött befektetési alapok vannak, amik különféle értékpapírokat foglalnak magukba. Ilyen értékpapír lehet a kötvény, a részvény, a pénzpiaci alap vagy az állampapír, ezek valamilyen kombinációjából áll össze egy befektetési alap. Vagyis nem egyetlen területre helyezed a pénzed, ezzel együtt a kockázatot, hanem úgy fektetsz be, hogy a kockázatos és kevésbé kockázatos területek kiegyenlítsék egymást, és lehetőleg pozitív legyen a mérleg. Ez sokkal biztonságosabb, mintha elkezdenél kizárólag részvényeket vásárolni a tőzsdén.

Egy életbiztosításnál, amit befektetési céllal is kötsz, a hangsúly tehát a befektetési alapokon van. Persze ezek között is sok a különbség. Eltérő kockázati besorolás alá esnek attól függően, milyen típusú értékpapírok vannak bennük. Fontos kérdés tehát, hogy megválaszthatod-e, milyen befektetési alap van az életbiztosításod mögött, vagy tudod-e egyáltalán, mibe fektetik a pénzed.

A hozampotenciál mellett nézd meg azt is, hogy az adott életbiztosításnál milyen jogcímen mekkora költségeket vonnak le. Nem árt tudni, hogy kimutatják-e egyáltalán ezeket. Ezt nem minden esetben kötelesek megtenni a biztosítótársaságok.

Nézzük, mit érdemes tudnod konkrétan az egyes életbiztosításokról!

1. A múlt: elérési életbiztosítások

Magyarországon az 1980-as évek végén jelentek meg az elérési életbiztosítások. Biztosítási összegre kellett leszerződni a biztosítóval, aki garantálta ennek kifizetését, ha túlélted a biztosítás idejét. A költségek kimutatásáról ekkor még álmodni sem lehetett. Szerződéses összegről lévén szó, egy szolgáltatást vettél igénybe, aminek a pontos költségszerkezetét nem voltak kötelesek transzparensen kimutatni. Halál esetén csak az addig befizetett díjakat kaphattad meg, plusz az elért hozamokat, amik általában nem voltak túl magasak, mivel a biztosító kerülte a kockázatos befektetéseket. A biztosítási összegnél általában kevesebbet fizettek ebben az esetben, mivel az életed védelmének is volt egy díja. Jóformán tehát csak akkor érte meg az elérési életbiztosítás, ha épségben túlélted a biztosítási időszakot. Nem meglepő, hogy – a keresletre válaszolva – megjelentek olyan életbiztosítások, amik tényleg az élet védelmét tűzték ki célul.

2. A vegyes életbiztosítások

A vegyes életbiztosítás a kockázati életbiztosítást ötvözi a megtakarítással. A teljes biztosítási összeget lejáratkor és halál esetén is kifizeti a biztosító, viszont más esetben csak korlátozások árán férsz hozzá a pénzedhez (erről majd a visszavásárlási összegnél lesz szó). A biztosítási összeg garantált kamatot tartalmaz (mivel befektetik a pénzed), ám ennek a maximális mértékét a törvényben előírt  technikai kamatláb határozza meg, ami mindössze 2,3%. Ha egy biztosító ennél nagyobb hozamot ér el (ez az ún. többlethozam), annak 0-100%-át jóváírják. Ez az, ami hozzáadódik a biztosítási összeghez. A többlethozamot viszont sosem garantálják.

A fix kamat ára, hogy a vegyes életbiztosítások mögött csakis kockázatkerülő (cserébe alacsonyabb hozampotenciálú) értékpapírok vannak, vagyis állampapír, pénzpiaci alap és bankbetét. Nem választhatod ki, hogy melyik befektetési alapba fektessék a pénzed, sőt lehet, hogy az összetételéről sem tudsz. A biztosító dönti el, mekkora kockázatot hajlandó bevállalni, és általában csak keveset.

Ha úgy vesszük, ez legalább garantált haszon, viszont ha 3%-os az adott évi infláció, akkor többlethozam hiányában máris nullán vagy. Viszont azt is hozzá kell tenni, hogy voltak évek, mikor bizonyos vegyes életbiztosítások 6% feletti hozamot produkáltak, tehát ilyen is előfordulhat.

A hozam mellett viszont nem szabad elsiklani a költségek mértéke és átláthatósága felett. A vegyes életbiztosítás egy szolgáltatás. Mivel biztosítási összegre szerződsz, így nem kötelesek kimutatni a tételesen levont költségeket. Emiatt nem tudod azt sem, hogy a rendszeresen befizetett pénzedből mennyit fordítanak költségre, mennyit kockázati életbiztosításra és mennyit befektetésre. Te jóformán csak a biztosítási összeget tudod.

Egyedül a Teljes Költségmutatóra (TKM) hagyatkozhatsz, ami százalékosan mutatja meg az életbiztosítás költségeit, de tételes elszámolást nem kapsz arról, mit milyen jogcímen vonnak tőled a vegyes életbiztosítások esetében (ellentétben a befektetéses életbiztosításokkal). Másrészt a TKM csak a kötelező díjrészeket foglalja magában, minden más olyan tételt nem, ami opcionálisnak tekinthető. A Mabisz április 18-i adatai szerint a folyamatos díjfizetésű klasszikus (vegyes) életbiztosítások közül a legalacsonyabb TKM 1,01% (20 éves), a legmagasabb TKM 27,13% (10 éves), bár ez utóbbi szokatlanul magas. A TKM nagysága függ a biztosítótól, az egyes termékektől és futamidőtől egyaránt. Nem mindegy tehát, hogyan választasz, mert a nagy költségekkel terhelt konstrukcióknál valószínűleg a többlethozam nem lesz számottevő.

Neked kell eldöntened, megelégedsz-e az alacsonyabb hozampotenciálú megoldásokkal, vagy mersz ennél több kockázatot is vállalni. A befektetési egységekhez kötött életbiztosítás ilyen téren szabadabb kezet ad neked.

3. A befektetéssel kombinált életbiztosítás

A befektetéssel kombinált életbiztosítások hasonlítanak a vegyes életbiztosításokhoz, csak több tekintetben rugalmasabbak, és nagyobb önállóságot adnak.

Ami miatt sokaknak vonzó lehet, az a magasabb hozampotenciál, ami annak köszönhető, hogy te magad választhatod meg, milyen befektetési alapokba szeretnél fektetni. A biztosítók eltérő kockázatú és összetételű befektetési alapokat kínálnak. Az értékpapírok közt pénzpiaci alapok, kötvények és részvények vannak, ezeknek az alapon belüli aránya határozza meg a kockázat mértékét. Egy befektetési alapban tíz, száz vagy akár ezer értékpapír is lehet. Mindegyikről meg tudod nézni, hogyan teljesített a múltban. Rajtad múlik, hogy milyen régióba, iparágba vagy cégbe fektetsz. Függetlenedni tudsz az állampapíroktól, vagyis a magyar gazdaságtól, és külföldi piacokba fektethetsz (pl. USA, Ázsia, BRIC). Dönthetsz úgy, hogy például a gyógyszeriparba vagy az elektromos autókba fektetsz, ha ezekben látsz pénzügyileg fantáziát.

Az elmúlt 5 év évesített átlaghozamai így alakultak kockázati szintek szerint:

Úgy tapasztaltam, hogy újabban népszerűek a menedzselt és a célpont alapok, amiket alapkezelők felügyelnek helyetted. Ezek akkor lehetnek hasznosak, ha a befektetési alap kiválasztása után nem szeretnél vele napi szinten foglalkozni. Az alapkezelők munkája átlátható és visszamenőleg megvizsgálható, vagyis tudod, kire bízod a befektetésed. Másrészt az alapkezelők versengenek azért, hogy őket válasszák az emberek, így ők maguk is érdekeltek a minél nagyobb sikerben.

A magasabb hozampotenciál viszont magasabb kockázattal is jár. Elméletileg esélyed van magasabb hozamokat elérni, mint egy vegyes életbiztosításnál, de garancia nincs rá. Rajtad múlik, hogy mennyi kockázatot engedsz meg magadnak. Befektetéses életbiztosításnál 20% felett is lehet az éves hozamod, viszont jöhet egy rosszabb év, mikor ennek töredéke lesz csak. Jósolni nem tud senki, viszont múltbéli adatokból lehet tájékozódni a várható hozamokat illetően. Ehhez már nem árt tanácsadó segítségét kérned.

A befektetéses életbiztosítások nagy előnye a magasabb hozampotenciál mellett, hogy a költségeket is ki kell mutatniuk a biztosítóknak. A 2017-től kezdődően életben levő etikus nyugdíjbiztosítási koncepciónak köszönhetően a biztosítóknak közzé kell tenniük minden költséget, ami a biztosítottat terheli, és a költségek elnevezései is egységesek lettek. A változásokat egy infografikánk foglalja össze:

A befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosításoknál is vannak TKM-ek, vagyis Teljes Költségmutatók, amik százalékosan megadják a futamidőre nézve átlagolt költségeket. A Mabisz április 18-i összeállítása szerint a piac rengeteg ilyen terméket kínál. A folyamatos díjfizetésű konstrukciók TKM-je 1,87%-tól 6,77%-ig terjedhet biztosítótól, terméktől és futamidőtől függően.

A befektetéssel kombinált életbiztosításoknál a kockázati díj mértékét is te döntöd el. Ez az elem felel a kockázatvédelemért (baleset, súlyos betegség vagy halál ellen nyújt védelmet). Ha azt szeretnéd, hogy a befizetéseid minél nagyobb százalékát fektessék be, akkor lehetőséged van arra, hogy a kockázati díjrészt a minimumra csökkentsd, ami havi egy-két száz forint. Gyakran előfordul, hogy egy ilyen életbiztosítás amúgy sem a számodra legkedvezőbb kockázatvédelmi terméket foglalja magában (miközben befektetésként kiváló lehet). Megteheted tehát azt is, hogy a befizetéseid majdnem egészét befektetésre fordítod, és külön kötsz egy kockázati életbiztosítást.

Ha azt szeretnéd, hogy a megtakarításaid mellett könnyen hozzáférhető, likvid vagyonod is legyen, viszont nem vagy elégedett a banki kamatokkal, akkor a befektetéses életbiztosítás erre is megoldást kínál. Úgynevezett eseti számlán is helyezhetsz el pénzt, ami ugyanolyan feltételek mellett kamatozik, mint a fő megtakarításod. Annyi a különbség, hogy ehhez bármikor, büntetés nélkül hozzáférhetsz.

Érdemes tudnod, hogy a befektetéses életbiztosításoknak létezik olyan fajtája is, ami nyugdíjcélú, és amire állami támogatás jár. Ezeket nyugdíjbiztosításoknak nevezik. Erről a fajtáról írtam is korábban.

***

Miután külön-külön áttekintettük a vegyes és a befektetéses életbiztosításokat, nézzük meg, melyik való neked leginkább. Ehhez a jól bevált döntési szempontjaimon fogunk végigmenni, amiket a GRANTIS független tanácsadásai során is alkalmazok.

„Ne húzzuk az időt, mondd meg: melyik a legjobb?” Nincs olyan, hogy legjobb. Aki az ellenkezőjét állítja, az nem teljesen őszinte veled. Mindkét termékcsaládnak megvan a maga piaci helye és rendeltetése. Hogy neked, személy szerint melyik lesz a megfelelő, az a céljaidon és a preferenciáidon múlik.

Mi a célod a megtakarítással? Ha családfenntartóként a lehető legjobban kerülnéd a kockázatot, és fix hozamot szeretnél, akkor valószínűleg a vegyes életbiztosítás való neked. Viszont minél fiatalabb vagy, annál több kockázatot tudsz vállalni, amivel megnöveled a hozampotenciált is. Ebben az esetben a befektetéses életbiztosítás jobban beválhat neked.

Fontosak-e neked a költségek? Elárulom: a költségek mindig nagyon fontosak. A vegyes életbiztosításoknál viszont nem fogod tételesen megismerni őket, be kell érned egy százalékos TKM-mel (ami akár félrevezető is lehet), cserébe viszont biztosítási összeget garantálnak. A befektetéses életbiztosításoknál, az etikus életbiztosítási koncepciónak köszönhetően, a költségszerkezet teljesen transzparens, vagyis nyilvános és átlátható.

Melyikkel lesz több hozamod? Ezt senki sem tudja előre megjósolni. Csak múltbéli hozamokra hagyatkozhatunk. Tedd fel inkább a kérdést: melyiknél van több esélyed magasabb hozamok elérésére? Az egyik teljes mértékben kockázatkerülő (vegyes), a másiknál lehet kockáztatni (befektetéses életbiztosítás). Általában ahol több a kockázat, ott a nyereségben is több a potenciál, vagyis a befektetéses életbiztosítások javára billen a mérleg. A tapasztalat is azt mutatja, hogy a vegyes életbiztosítások általánosságban kevesebb hozamot termeltek az elmúlt években, viszont tény, hogy ezek a megoldások is eredményezhetnek jó hozamokat.

Melyikhez férsz hozzá rugalmasabban? Igazából ez nem döntő szempont, mert mindkét termékcsaládnál meg kell fizetni az adott biztosítás visszavásárlási értékét, ha a futamidő lejárta előtt vennéd ki a pénzed. Ilyenkor a befizetett pénzedből a biztosító levonja az elmaradt hasznát kárpótlásul. Általában sávos (időarányos) mértékben határozzák meg a levonásokat. A befektetéses életbiztosítások mellett annyi azonban mégis szól, hogy ezeknél eseti számlán is helyezhetsz el pénzt, amihez bármikor hozzáférsz.

Melyiknél kell a befektetési alapokkal aktívan foglalkoznod? Egyiknél sem kell, más kérdés, hogy melyiknél van erre lehetőséged. A vegyes életbiztosításoknál nem választhatod ki, milyen alapokba fektet az alapkezelő, emiatt nem is feltétlen tudsz az adott alap összetételéről. A befektetéses életbiztosításoknál te választod ki a befektetési alapot, és dönthetsz úgy is, hogy nem akarsz velük a továbbiakban foglalkozni, inkább szakemberekre bíznád az alapjait kezelését. A menedzselt és a célpont alapok ezt is lehetővé teszik.

Milyen időtartamra kötheted őket? Mindkettőre igaz, hogy egyszeri vagy folyamatos díjas terméket is választhatsz. A futamidő lehet 5, 10, 15 vagy 20 év is, illetve egész életre szólóan is megkötheted. Ha komolyabb megtakarításban, illetve erős befektetésben gondolkodsz, akkor azt javaslom, hogy minimum 10 éves életbiztosítást köss. Ezek kedvezőbb feltételeket diktálnak, mert a költségek kitermelésén túl többlethozamok előállítására is van kellő idő. Általában 70-80 éves korodig élhetsz ezekkel a lehetőségekkel, persze jobb előbb elkezdeni. Az egész életre szóló (whole-life) életbiztosításokról azt érdemes tudnod, hogy az első 10-20 évben vonják a költségeket, utána bármikor hozzáférhetsz. Ennek az az előnye, hogy nem kell minden egyes újrakötésnél kifizetned a költségeket. Egy egész életre szóló biztosítással valószínűleg jobban jársz, mint két darab 20 évessel, vagy három darab 10 évessel.

Mint látod, első ránézésre sok a hasonlóság a két életbiztosítási forma között, de amint belemélyedsz, rájössz, hogy nagyon sok az apró, de jelentős eltérés. A legtöbb biztosítási ügynöknek az az érdeke, hogy ne láss bele a részletekbe, és tűnjön úgy számodra, mintha egyszerű döntés lenne, hogy melyiket választod. Valójában nem az.

Tőlünk ezért is kérnek pénzügyi tanácsot havonta 800-1000-en, mert a GRANTIS-nál főállásban foglalkozunk pénzügyekkel. A cikk, amelyet olvashattál, kiindulásnak megteszi, de csak a jéghegy csúcsa. Mi ennél sokkal részletesebben ismerjük a piac aktuális kínálatát. Szerencsés helyzetben vagyunk, mert nem kell azt mondanunk, hogy a mi termékünk a legjobb, mivel nincs saját termékünk. Függetlenként adunk tanácsot, és a legnagyobb, legnevesebb biztosítók ajánlatait közvetítjük. Az MNB felügyeli, hogy egyik pénzintézetet se részesítsük előnyben.

Mennyivel kell többet fizetned, ha rajtunk keresztül választasz szolgáltatást? Semennyivel. Nem kell nekünk fizetned semmit, teljesen ingyen dolgozunk neked. A te megbízásodat teljesítjük, a jutalékot viszont a pénzintézetek fizetik. Mégegyszer érdemes hangsúlyozni: az MNB garantálja, hogy nem vagyunk részrehajlóak, annak ellenére sem, hogy kitől kapunk jutalékot. Nem is áll érdekünkben elfogultnak lenni, hiszen akkor ki választana minket? A termékpromóciókat megkapod száz másik helyen is. A GRANTIS azzal tud kiemelkedni, ha többet nyújt üres reklámszövegeknél.

Mi az etikus és felelős pénzügyi konstrukciókban hiszünk. Azt valljuk, hogy a gazdasági döntések mögött racionális megfontolásoknak kell állniuk. Ezt pedig nem lehet máshogy, mint objektíven, vagyis a számok segítségével. Emiatt is fektetünk óriási hangsúlyt a saját kalkulátoraink mérnöki pontosságú kifejlesztésére. Ezek egy része számodra is elérhető, más részét pedig a tanácsadások alkalmával használjuk.

A biztosítók által közzétett TKM számunkra nem elég pontos. Az ő TKM-ük egy típuspélda alapján számol, vagyis egy 35 éves biztosított személyt vesznek alapul, aki évente, csoportos beszedéssel fizeti a biztosítási díjat. A te eseted ettől nagyban eltérhet. Kalkulátorainkba be tudjuk vinni a személyes paramétereidet, és ki tudjuk számolni neked a személyre szóló TKM-ed.

Ha úgy érzed, magadtól is képes vagy felelős döntést hozni, akkor sok szerencsét kívánunk. Ha viszont azt érzed, hogy csak akkor lehetsz nyugodt, ha minden részletet, apróbetűs részt elmondtak neked, mindent kiszámoltak neked előre olyanok, akik több mint 10 éve ismerik a piacot és annak minden buktatóját, akkor neked a GRANTIS független és ingyenes pénzügyi tanácsadására van szükséged.

Negyven év múlva, amikor a mostani 25 évesek nyugdíjba mennek, kétszer annyi nyugdíjas lesz, mint gyerek. Elöregedő társadalmunk képtelen lesz élhető állami nyugdíjat biztosítani neked. Nem véletlen, hogy a felmérések szerint a magyar emberek többsége nem bízik az állami gondoskodásban. Emiatt talán te is keresed a megoldást, hogyan tudnád a leendő állami nyugdíjadat kiegészíteni, és ezzel élhetőbbé tenni az öregkorod, de nem tudod pontosan, mik a lehetőségeid, vagy ha tudod is, nehéz választani. A legjobb helyen jársz! A nyugdíjcélú megtakarításokról szóló cikksorozatom célja, hogy bemutassam neked a 7 legfontosabb kérdést, amit fel kell tenned magadnak, mielőtt bármilyen nyugdíjcélú előtakarékosságba belekezdenél. Ez az a 7 szempont, amit tanácsadói pályám során magam is mindig szem előtt tartottam.

Ebben a cikkben a nyugdíjbiztosításokról lesz szó.

Először is tudnod kell, hogy háromféle államilag támogatott nyugdíj-megtakarítási program közül választhatsz. A nyugdíjbiztosításon kívül létezik még önkéntes nyugdíjpénztár és nyugdíj előtakarékossági számla (NYESZ) is, ám ezeket majd a cikksorozat következő részeiben fogom bemutatni. Maradjunk most a nyugdíjbiztosításoknál!

Kétféle döntést kell meghoznod:

  1. Neked való-e a nyugdíjbiztosítás?
  2. Ha igen, mi alapján érdemes kiválasztanod a konkrét ajánlatot?

Számtalan megkeresésem volt az elmúlt 11 évben, több mint ötezren kértek tőlem tanácsot pénzügyi témákban, és nekik is azt mondtam mindig, amit most neked: 7 kérdést kell feltenned egy nyugdíj-előtakarékosság kiválasztásánál. Ha ezekre megtalálod a választ, akkor képes leszel felelős döntést hozni. Előbb ezeket kell megválaszolnod, és csak azután kezdj konkrét ajánlatokban gondolkodni.

Mi a 7 legfőbb kérdés?

I. Mekkora hozamot termel?
II. Mekkora költséggel jár?
III. Független-e az államtól?
IV. Jár-e hozzá állami támogatás?
V. Mennyire rugalmas?
VI. Milyen a hozzáférhetősége?
VII. Kell-e hozzá szakértelem és aktív menedzselés a részedről?

A fenti 7 kérdést minden esetben fel szoktam tenni a tanácsadásaimon, és téged is erre biztatlak, hogy tedd fel őket magadnak, mert csakis a válaszok megismerésével lehet eldönteni egy ajánlatról, hogy tényleg a te érdekeidet fogja-e szolgálni. Ezek azok a legfontosabb szempontok, amik meghatározzák egy adott konstrukció minőségét. Ha ezek tudatában döntesz, nagyobb eséllyel leszel elégedett évekkel-évtizedekkel a szerződés megkötése után is.

Vessük teszt alá a nyugdíjbiztosítást! Nézzük meg, kiállja-e a 7 fő kérdés próbáját!

I. Mekkora hozamot termel?

Tanácsadásaim során az emberek arra kíváncsiak a leginkább, mennyi lesz a hozamuk, ha egyik vagy másik ajánlatot választják. Ez teljesen természetes, mert olyan megoldást keresnek, ami gyarapítja a vagyonukat, máskülönben a befőttesüvegben is tarthatnák a pénzüket. Nem akarják, hogy az infláció feleméssze a megtakarításukat, és még ezen felül is szeretnék, ha gyarapodna a félretett pénzük. Elöljáróban érdemes tudnod, hogy megkülönböztetünk kamatot és hozamot. A kamat annyiban fix, hogy tudod előre a nagyságát, a hozam viszont változó mértékű (bármekkora lehet, akár negatív is!), mert a mögöttes befektetési teljesítménytől függ. A kettőt olykor kombinálni is szokták, ezek adják együttesen a nyereséged. A realizált hozam, vagyis amit ténylegesen megkapsz, ennél viszont kevesebb, mert le kell vonni belőle a költségeket.

Arra a kérdésre tehát, hogy mennyi lesz a hozam, mindig egy egyszerű és közismert mondást szoktam felhozni: az éremnek két oldala van. A nyugdíjmegtakarításokat is úgy kell elképzelni, mint egy érmét, aminek két fő oldala: a hozam és a költségek. Egy nyugdíjmegtakarítás hozamot, vagyis hasznot termel neked, mert befekteted a pénzt, és nem hagyod, hogy az infláció szépen-lassan feleméssze azt az összeget, amiben egyébként rengeteg potenciál rejlik. Viszont, ahogy minden konstrukciónak, ennek is ára van: a pénzintézet elkér tőled valamennyi pénzt, amiért megőrzi és befekteti a megtakarításod.

A hozamot és a költségeket a mérleg ellentétes serpenyőjébe kell tenni, és megnézni, merre billen a mérleg nyelve. Ha kell, vegyél elő egy füzetet, húzz egy vonalat középen, és egyik oldalra gyűjtsd össze a költségeket, a másik oldalra pedig a hozamot. Miután minden megvan, vond ki a költségeket a hozamodból, és nézd meg, hogy mekkora számot kapsz. A cél, hogy ez a szám minél magasabb legyen. Mi ezt egyébként megtettük helyetted a kalkulátorunkkal, néhány kattintás az egész. A teljességhez hozzátartozik, hogy mindenhol, ahol hozamról beszélünk, beszélnünk kell kockázatról is. Ezek kéz a kézben járnak: magasabb hozamkilátás – magasabb kockázat. Erről minden esetben te döntesz, de alapszabály, hogy minél több időd van, annál jobban kockáztathatsz.

Sosem elég tehát, ha csak a mérleg egyik oldalára koncentrálsz. Lehet, hogy kevés költséggel járó befektetésnek tűnik egy adott nyugdíjmegtakarítás, de közben a várható hozam is kevés lesz, és végül nem nyersz vele sokat. Lehet, hogy a várható hozam lesz kiemelkedően magas, ekkor viszont a költségek lehetnek szintén magasak, és rájössz, hogy végső soron nem sok haszon marad a zsebedben. A biztosítási piacon ezt felejtik el sokszor: mindkét oldalt ismertetni.

Az elmúlt évek nyugdíjbiztosítási hozamai

Lássuk, milyen módon termel neked hozamot a nyugdíjbiztosítás! Két fajtáját különböztetjük meg. A klasszikus, vagyis vegyes életbiztosítások garantálnak egy 1 és 2,3% közötti fix kamatot évente, azaz ezt mindenképp megkapod, bár nem valami sok. A garantált kamatnak ez az ára. Viszont a vegyes biztosítások többlethozamot fizetnek neked, vagyis ha a biztosítód a garantált kamatnál több hasznot ér el az adott időszakban, akkor a fix kamat feletti résznek a 80-100%-át kapod meg pluszban. A biztosítók ügyesen kalkulálnak a számokkal: ahol magasabb a fix kamat (2% körüli), ott alacsonyabb a többlethozamból jövő részesedés (~80%). Ugyanez fordítva is igaz: ahol alacsony a garantált kamat (1% körüli), ott akár a többlethozam 100%-át is megkaphatod. Ezek a vegyes életbiztosítások elérhetőek például az Aegon, az MKB, a Grawe, az ING és a Posta biztosítóknál is.

A vegyes mellett létezik befektetéssel kombinált életbiztosítás is. Ennél nincs garantált kamat, cserébe viszont te döntöd el, hogy mibe fekteted a pénzed, amivel a banki kamatok többszörösét érheted el. Számos befektetési alap közül választhatsz, amiket képzett vagyonkezelők menedzselnek, akik érdekeltek a sikerben, mert tevékenységük mások számára nyomon követhető (transzparens), és az az érdekük, hogy az ügyfelek őket válasszák. Te döntöd el, hogy a kockázatkerülő, lassan építkező megoldást, vagy a kockázatosabb, de magasabb hozampotenciálú lehetőséget választod.

II. Mekkora költséggel jár?

A hozam áttekintése után beszéljünk a költségekről is, mert ugyanúgy figyelembe kell venni őket. Ahogy az előző pontban említettem, minden banki konstrukciónak vagy biztosítói megtakarításnak költsége van. Hosszú távon nagyon nem mindegy, hogy a költség 1% vagy 5% éves szinten. De azt sem szabad elfelejteni, hogy sokszor nem a legolcsóbb, legköltségkímélőbb ajánlat a legcélravezetőbb a számodra. Előfordulnak esetek, amikor igenis érdemesebb a nagyobb költségűt választani, hiszen a hosszú távú érdeked az, hogy a legbiztonságosabb és a leggyorsabban célt érő megoldást válaszd. A költség tehát fontos, de nem kizárólagos szempont. Sose válassz csakis a költség alapján!

A nyugdíjbiztosításokkal szemben gyakori kritika volt néhány éve, hogy túlzottan költségesek. Ez a piac 70-80%-ára igaz volt, de a Magyar Nemzeti Bank felismerte ezt, és erre válaszul bevezették az etikus életbiztosítási koncepciót. Ezzel a nyugdíjbiztosítás lett az egyedüli nyugdíj-előtakarékossági forma, aminél minden költséget ki kell mutatni, és ezek mértéke is maximalizálva van. Ezáltal a nyugdíjbiztosítás általánosságban olcsóbb lett, és egy csomó drága termék eltűnt a piacról. A nyugdíjbiztosítással szemben kritikus cikkek persze meglepő módon általában a legdrágább ajánlatokat emelik ki, pedig a termékek 20-30%-a kifejezetten olcsónak számít. Mi ezt a fajta részrehajlást is maximálisan mellőzzük tanácsadói munkánk során, mivel teljesen objektíven, a számokra hagyatkozva alkotunk véleményt, és a kalkulátorunk segítségével bármilyen állításunk leellenőrizhető. Mi egyébként sem a pénzintézetek szolgálatában állunk, minket az MNB felügyel, és az objektív tanácsadói munkánkért kapunk jutalékot.

Néhány éve, még az etikus koncepció előtt, bevezették a teljes költségmutatót (TKM), ami a költségeket hivatott százalékosan kimutatni. Viszont ez csak egy referenciaszám, ami egy típuspélda alapján számol, és egy 35 éves személy paramétereit veszi figyelembe. A te esetedben ez a mutató valószínűleg nem pontos, mivel a személyes paramétereid eltérhetnek a típuspélda alanyához képest. Mi ezért fejlesztettünk ki egy kalkulátort, ami személyre szabva, a te adataidat beütve, a hivatalos TKM-nél pontosabban mutatja meg a költségeket. Ha úgy tetszik, megmutatjuk a te személyes, egyedi TKM-edet. Kalkulátorunkról még az Origo hírportál is cikkezett (ha elolvasnád, kattints ide!). Természetesen, ha kell, személyesen ki is elemezzük neked a kalkulátor eredményeit.

Azt érdemes tudnod a költségek típusairól, hogy az etikus koncepció miatt maximum négyféle lehet. A szerződéskötési költséget általában az első három évben vonják le, ezért ezek az évek költségesebbek, de utána ez a költség megszűnik. A negyedik év után fenntartási költséget vonnak, ez lehet évente 0%, de 5-6% is. Ezért rendkívül kritikus, hogy melyik ajánlatot választod, mert a költségek nagyban eltérhetnek. Vagyonarányos költségeid lehetnek még, amit az alap-, vagyon- és letétkezelésért fizetsz a bent lévő pénz százalékában (évente 1-3%). A számlavezetéshez vagy befizetéshez kapcsolódó költségek az adminisztráció és a díjbeszedés költségét takarják, ezek évente mindössze pár száz forintos tételek.

III. Független-e az államtól?

A magyarok államba vetett bizalma többször is megrendült az évek során. Sokaknak eszébe jut ilyenkor a magánnyugdíjpénztári vagyon váratlan államosítása, ezért nagyon szkeptikusan tekintenek mindenre, amit az állam biztosít. Érthetően olyan nyugdíjcélú megtakarítást szeretnének, ami az államtól független, és ami miatt nem kell aggódniuk, hogy esetleg elvesztik.

A nyugdíjbiztosítások száma idén túllépheti a 200 ezret, legalábbis erre enged következtetni, hogy a Mabisz szerint 2015 végén 137 ezer nyugdíjbiztosítás volt életben (amiből egyébként 31 milliárd forint privát megtakarítás keletkezett). Az emberek körében azért is népszerű ez a megoldás, mert teljesen, minden téren független az államtól. Nem a bruttó fizetésed részeként kezelik, mint a magánnyugdíjpénztári befizetéseket. Utóbbit az állam hozta létre, majd szüntette meg néhány éve. A nyugdíjbiztosítás ezzel szemben jogilag egy életbiztosítás, ami érinthetetlen az állam számára, mivel egy szolgáltatás, és nem pedig magántulajdon. A nettó keresetedből fizeted be egy privát, sok esetben nem is magyarországi alapítású biztosítónak, amihez az államnak semmi köze. A nagyobb biztosítók 100-200 éve a piac megkerülhetetlen szereplői, akik úgy vigyáznak a pénzedre, hogy az garantáltan független lesz az államtól. A nyugdíjbiztosításból összegyűjtött pénzt ugyanolyan abszurd lenne államosítani, mintha a folyószámládat sajátítanák ki.

Sőt, ilyen szempontból a nyugdíjbiztosítás még biztonságosabb is, mint egy folyószámla, mert – ahogy említettem is – jogilag életbiztosítás, tehát nem vonható inkasszó alá és nem behajtható, mivel nem magántulajdon. A nyugdíjkorhatár esetleges emelkedésétől is független. A másik kettő nyugdíj-előtakarékossági formával szemben a nyugdíjbiztosításnál a szerződéskötéskor életben lévő nyugdíjkorhatár a mérvadó (ekkor férsz hozzá a befizetéseidhez). A nyugdíjbiztosítás abban is független a magyar államtól, hogy – az önkéntes nyugdíjpénztárral szemben – az ide befektetett pénzt nem kizárólag magyar állampapírok vásárlására fordítják. Nem kerülsz teljes függésbe a magyar gazdaság aktuális állapotától, mert a befektetési alapok jelentős részét külföldi értékpapírok teszik ki.

IV. Jár-e hozzá állami támogatás?

A magyar állam támogatja a privát nyugdíjcélú megtakarításokat. Pontosabban adójóváírásról van szó, az SZJA-dból kaphatod vissza az éves befizetésed 20%-át, de évente legfeljebb 100-150 ezer forintot (nyugdíj-megtakarítási formától függően). Ebből is látszik, hogy maga az állam is tudja, hogy a nyugdíjrendszer válságban van, ezért is ösztönzik a privát megtakarításokat.

Az adójóváírás mindenképp egy hasznos lehetőség, mert csökkenti a költségeidet, és amíg életben van, addig érdemes is használni, de nem emiatt kell egyik vagy másik nyugdíjmegtakarítás mellett dönteni. Ahogy az előző pontban kifejtettem: érdemes megőrizni az államtól való függetlenséget. Az államnak joga van megszüntetni ezt a támogatást. Olyan takarékossági formát kell tehát választanod, ami akkor is nyereséges, ha nem támogatja az állam.

A nyugdíjbiztosítások közt elérhetőek olyan konstrukciók is, amik az évi 20%-os (maximum 130 ezer forintos) SZJA-jóváírás nélkül is jó eséllyel nyereségesek lesznek. Így olyan megoldást is választhatsz, ami nem függ az állami támogatástól, anélkül is jó üzlet. Tanácsadói munkám arra is kiterjed, hogy ezeknek a megoldásoknak a megtalálásában segítsek.

V. Mennyire rugalmas?

Nehéz évtizedekre előre tervezni, ezért az emberek félni szoktak a hosszú távú elkötelezettségektől, és ez emberileg teljesen érthető. Történhetnek váratlan események, mint például egy válás, egy tartós betegség, bedőlhet a vállalkozásod, elbocsáthatnak a munkahelyedről, haláleset stb. Érthető, ha szeretnéd tudni, hogyan befolyásolják ezek a nyugdíjcélú vállalásodat.

Nyugdíjbiztosítást azért szoktak nyugodt szívvel kötni az emberek, mert meglehetősen rugalmas. Ha váratlan esemény ér, és emiatt nem tudod fizetni a biztosításod, akkor sem kell megszüntetned. A nyugdíjbiztosítást akár egy évig is szüneteltetheted, akár több alkalommal is. Annyiban még rugalmas a nyugdíjbiztosítás, hogy devizában is fizethetsz be, legyen szó akár euróról, fontról vagy más külföldi devizáról.

Viszont tudnod kell, hogy alapvetően olyan egyezséget kötsz a biztosítóval, amelyben vállalod, hogy rendszeresen fizetni fogsz, ez azonban elsősorban a te érdeked. A NYESZ-nél például nem kötelező a befizetés, de ahhoz, hogy egy ilyen konstrukció tényleg jövedelmező legyen, nagyon szigorú pénzügyi fegyelemre van szükség, ami csak a lakosság 2-5%-ánál van meg. Ez a fajta „rugalmatlanság” tehát nem hátrány, hanem erény: téged motivál abban, hogy tényleg félretedd a pénzt.

VI. Milyen a hozzáférhetősége?

A tőlem tanácsot kérő emberek gyakran megkérdezik azt is, hogy milyen könnyen férnek hozzá a pénzükhöz ennél és ennél a nyugdíjcélú megtakarításnál. Ilyenkor mindig elmondom nekik, hogy nem elég egy ilyen konstrukciót megkötni, azt fizetni is kell. Máshogy nem lesz értelme. Ezeket a megtakarítási formákat direkt úgy alakították ki, hogy ne lehessen könnyedén hozzájuk férni.

Azon a véleményen vagyunk mi is, hogy ez nem az a megtakarítás, amihez hozzá kell férned, mielőtt elérnéd a nyugdíjkorhatárt. Ha szeretnél hozzáférhető vagyont, akkor például a nyugdíjbiztosítás azért is jó, mert amellé eseti számlát nyithatsz, amely teljesen likvid, vagyis bármikor leveheted róla a pénzed.

Érhetnek persze váratlan események. 40 százalékos rokkantság felett például csak a nyugdíjbiztosítás térít. Halál esetén a befizetett összeget az örököseid fogják megkapni (ha jelöltél meg örököst), ráadásul hagyatéki eljáráson kívül, illetékmentesen fognak hozzájutni az összegyűjtött pénzedhez. Ha más jellegű vészhelyzet áll elő, és utolsó utáni opcióként mindenképp kivennéd a nyugdíjbiztosítással összegyűjtött pénzed, akkor (terméktől függően) 2-3 év után megteheted, ebben az esetben viszont vissza kell fizetned az állami támogatást, plusz 20% büntetőkamatot.

VII. Kell-e hozzá szakértelem és aktív menedzselés a részedről?

Lássuk be, az emberek többsége nem szeretne a számok bogarászásával vesződni, nem akarnak tőzsdei híreket figyelni, ezért teljesen érthető, ha olyan nyugdíjcélú megtakarítást szeretnének, ami nem igényel rengeteg időt és hatalmas szaktudást.

A nyugdíjbiztosítás befektetési szakértelem nélkül is tökéletesen működik. Miután megkötötted, nem igényel részedről beavatkozást, mert a befektetési alapokat a vagyonkezelők menedzselik, akiknek az az érdeke, hogy sikert érjenek el. Tevékenységük nyomon követhető, így ők azt szeretnék, ha sikereik miatt minél többen őket választanák.

A NYESZ például kőkemény szaktudást feltételez, tulajdonképpen tőzsdézést jelent, és az aktív közreműködésed nélkül nem termel hozamot, hiába olcsó. A nyugdíjbiztosítás nem ilyen, mert akkor is gyarapodhat a pénzed, ha nem foglalkozol vele vagy nem értesz hozzá. Szakképzett vagyonkezelők elvégzik helyetted a munka oroszlánrészét, és nem a te dolgod, hogy ezzel vesződj.

Ahogy egy korábbi pontban már említettem: vegyes portfóliójú befektetésekről van szó, amik nem magyar állampapírokból állnak kizárólag, ezért nincsenek kitéve a magyar gazdaság ingadozásainak. Értékpapírok ezreiből állítják össze a „szakértői kosarat”, azaz a befektetési alapot, aminek a kockázat minimalizálása és a hozam maximalizálása a célja. Ez a befektetés nem egy lábon, hanem sok lábon áll. Persze ettől még nem mindegy, melyik befektetési alapot választod. A hozamok nagyban eltérhetnek attól függően, hogy milyen a befektetési alap összetétele. Ha megnézed az elmúlt időszak legnagyobb hozamait (lásd: I. pont), te is láthatod, mekkora lehet az eltérés attól függően, hogyan döntesz. Ebben lehet segítségedre egy pénzügyi tanácsadó.

***

Néhány további jótanács

A piac verseng a pénzedért, és mindenki azt akarja, hogy az ő termékébe fektess, függetlenül attól, hogy jól jársz-e vele vagy sem. Senkinek nem érdeke, hogy betekintést nyerj a részletekbe. Mindenki a saját portékáját árulja, és azt tartja a legjobbnak. Senki nem fog átküldeni a konkurenciához, mondván, hogy az ő termékük jobb. Az pedig elég valószínűtlen, hogy az első szembejövő ajánlat lesz a legjobb, viszont ahhoz már idő és szakértelem kell, hogy alaposan átfésüld a piacot. Olyan segítség kell neked, ami külső, független és pártatlan.

Neked nem a reklámszövegekre van szükséged, hanem átfogó, objektív információkra. Felelősséggel tartozol a saját pénzedért, és a pénzügyekben felelősen gondolkodni csak racionális úton lehet, vagyis a számok segítségével. Mi, a GRANTIS-nál mindent a racionális és felelős gondolkodásnak rendelünk alá. Tudást, és ezzel hatalmat szeretnénk a kezedbe adni, hogy felelősen hozhasd meg a döntéseidet. Minden terméket átnézünk, megvizsgálunk minden ajánlatot, kibogarászunk olyan apróbetűs részeket is, amiket máshol eltitkolnak, majd ezeket lefordítjuk a számok nyelvére, és így hasonlítjuk őket össze, közérthető formában. Azt mondjuk: döntsenek a számok, mert azok nem hazudnak.

A mi filozófiánk az, hogy ne termékekben gondolkodj, ne konkrét bankokban és biztosítókban. Minden szolgáltatónak van jó és rossz terméke is (ami persze nézőpont kérdése), a te célod pedig az, hogy megtaláld a számodra leginkább megfelelőt. Mint látod, számos kérdést fel kell tenned, mielőtt egy pénzügyi terméket választanál. Előbb legyenek meg a fontos szempontok és a célok, és csak utána jöjjön maga a konkrét termék.

Mi így adunk tanácsot

A személyes és egyben ingyenes tanácsadások alkalmával ugyanezeken a kérdéseken szoktunk végigmenni. Mostanra már havonta 800-1000 ember keres fel minket. Sikerünk abban rejlik, hogy mi nem terméket akarunk eladni neked, hanem objektív információkat szeretnénk átadni. Mi nem bankok megbízásából dolgozunk. Mi a te megbízásodban állunk. Nálunk semmit sem kell megvenned, mi csak a döntésben segítünk. Azon vagyunk, hogy az elvárásaid alapján megtaláljuk a megfelelő piaci lehetőségeket. Mi a független tanácsadásért kapunk jutalékot, és nem te fizetsz minket. Pártatlanságunkat az MNB felügyeli.

Ha maradtak kérdéseid, az teljesen természetes. Nyugodtan tedd fel őket online, és választ adunk a legjobb tudásunk szerint.

Legközelebb a nyugdíj előtakarékossági számlával, vagyis a NYESZ-szel fogom folytatni a cikksorozatot. Érdemes visszalátogatnod hozzánk, ha érdekel a téma.