Év végére visszanyerhetik a veszteségeiket a nyugdíjpénztári tagok

Év végére visszanyerhetik a veszteségeiket a nyugdíjpénztári tagok

Az MNB adatai szerint az első negyedéves bukás nagy része már visszajött a nyugdíjszámlákra.
Egészségbiztosítás béren kívüli juttatásként: robbanást hozhat a járvány

Egészségbiztosítás béren kívüli juttatásként: robbanást hozhat a járvány

Sok válaszadó szerint az elmúlt időszak mind a munkavállalók, mind a döntéshozók szemében átértékelte a kollégák egészségének fontosságát, illetve a magán-egészségügyi ellátáshoz való gyors hozzáférést.
Tényleg most éri meg lakást venni a gyereknek Budapesten?

Tényleg most éri meg lakást venni a gyereknek Budapesten?

Az első negyedévben 5,4%-kal csökkent az ingatlanok inflációval korrigált ára. Sok szülő ilyenkor elgondolkozik, hogy érdemes-e lakást venni a fővárosban tanuló gyermekének.
Koronavírus-álló zöld befektetési alapok az új tőzsdei slágertermékek

Koronavírus-álló zöld befektetési alapok az új tőzsdei slágertermékek

A recesszió alatt az ESG-tőzsdeindexek nagy többsége jobb eredményt mutatott, mint a piac nem ESG része.
A nyugdíjak leszakadnak a bérektől, amire csak az öngondoskodás nyújthat megoldást

A nyugdíjak leszakadnak a bérektől, amire csak az öngondoskodás nyújthat megoldást

Havi 117 ezret sem kap a nyugdíjasok fele, és az a rossz hír, hogy lényegi javulás nem várható az állami nyugdíjban.
Cégvezetők, figyelem: a szocho-csökkentésből prémium egészségbiztosításra is futhatja

Cégvezetők, figyelem: a szocho-csökkentésből prémium egészségbiztosításra is futhatja

A dolgozók egészségbiztosítást kaphatnak a szocho-csökkentésből.
Milyen gyermekcélú balesetbiztosítást érdemes választani?

Milyen gyermekcélú balesetbiztosítást érdemes választani?

Ezek akár felnőttkorra is kiterjeszthetőek.
A magyar gyerekek egyharmada túlsúlyos, de nem a fogyókúra a megoldás

A magyar gyerekek egyharmada túlsúlyos, de nem a fogyókúra a megoldás

A dietetikusok más megoldást javasolnak.

Magyarországon több éven keresztül az európai országok többségénél jóval gyorsabban emelkedetek a lakásárak, a COVID-járvány miatt viszont hazánkban is megtört a lendület, és rekord mértékben zuhant a magyar lakáspiac. A Portfoliónak nyilatkozó ingatlanosok szerint a kereslet jövőre már ismét növekedhet, de a lakásárakat az adórendszer változásai miatt nehéz előre jelezni.

Ahogy korábban írtuk, az idei első negyedévben a magyar lakásárindex az élvonalból az utolsó helyre esett vissza az Európai Unió országai közül. Az első negyedévben, az előző év azonos időszakához képest

5,4 százalékkal csökkent a magyarországi ingatlanok inflációval korrigált ára, ami a legnagyobb visszaesés az adott időszakban az uniós országok között.

Az ezt megelőző két negyedévben korábban még több mint 10 százalékkal nőttek a lakásárak, 2007 és 2020 között pedig mintegy 75 százalékkal drágultak az ingatlanok.

Igaz, ez az emelkedés (különösen annak utolsó pár éves szakasza) szakértők szerint nem volt teljesen megalapozott, a Magyar Nemzeti Bank már tavaly nyáron jelezte, hogy a piac erősen túlárazta a magyarországi, különösen a fővárosi ingatlanokat. Akkor úgy becsülték, a fővárosi ingatlanok értéke mintegy 15 százalékkal haladja meg az egyensúlyi értéket – ehhez képest nem is annyira sok az 5 százalékos visszaesés.

A kereslet biztosan megnő

Bár a COVID-járvány első hullámának hatására megremegett a lakáspiac, és a mostani esetszámok alapján a tavaszinál is súlyosabb járvány kezd kialakulni, a Portfoliónak nyilatkozó szakértők szerint a második hullám idején nem esik össze annyira a lakáspiac, mint az első negyedévben. A Duna House becslése szerint például

éves szinten 130 ezer körüli tranzakció várható, ami bár jelentős visszaesés a tavalyi szinthez képest, így is meghaladja a 2014-es év tranzakciószámát.

A Benedikt Károly, a Duna House elemzési vezetője szerint ezután, 2021-ben egy optimista forgatókönyv alapján akár a 2019-es szintre zárhat vissza a forgalom. Ehhez persze az is szükséges, hogy a járvány második hulláma alatt ne vezessenek be szigorú, a gazdasági növekedést is visszavető korlátozásokat.

Az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője, Balogh László az idei év végéig 136 ezer tranzakcióra számít, ami tavalyhoz képest nagyjából a forgalom egy hónapnyi visszaesését jelentené. 2021-re ő 140 ezer körüli adásvételt valószínűsít. Hozzátette: sok múlik azon is, hogy mikor szűnik meg a hitelmoratórium.

Ingatlanárak: eddig az optimistáknak volt igaza

A szakértők az ingatlanárakkal kapcsolatban már kevésbé értenek egyet. Ahogy a Portfolio írja: az első negyedéves, rekordszintű csökkenés után sokan további árzuhanást jósoltak, és a budapesti ingatlanpiacon 15-20 százalékos indexcsökkenést sem tartottak kizártnak. Az optimisták ezzel szemben 4-5 százalékos csökkenést vetítettek előre az év végéig a fővárosban. Egyelőre úgy tűnik, az utóbbiaknak lehetett igaza, az MNB adatai szerint a csökkenés bőven az egyszámjegyű tartományban maradt.

A Portfoliónak nyilatkozó szakértők közül jövőre többen a lakásárak enyhe növekedését jósolják: az elemzők a fővárosi tégla építésű lakásoknál év végéig mindössze 1, a paneleknél mindössze 3 százalékos további árcsökkenéssel számolnak, míg a családi házak esetében 1-2 százalékos áremelkedést vetítenek előre. Úgy látják, mához képest egy év múlva (2021 szeptemberére) a fővárosi panelek ára nem változik majd, a tégla építésű lakásoké 2 százalékkal magasabban, míg a családi házak ára 4 százalékkal emelkedik. Ez alapján tehát a lakásárak nagyjából a 2019-es szintre térnek vissza jövőre, ami Budapesten még mindig 600 ezer forint feletti átlagos négyzetméterárat jelent.

Két lakástámogatási program is felforgathatja a piacot

A kereslet és kínálat mellett azonban a lakáspiacot a következő pár évben jelentősen befolyásolhatják az állami szabályozás változásai is, különösen az ún. rozsdaövezet-program, amely alapján a főváros egyes részein kedvezményes áfával építhetnek vagy renoválhatnak ingatlanokat a fejlesztők (igaz, ennek részleteit, például, hogy melyik területekre vonatkozik majd, nem jelentették még be, ami elodázza a program hatását az árindexre). Szintén alapvetően felforgathatja a lakáspiacot a jegybank Új Otthon Program nevű ötlete, ami szerint

az új lakások építői vagy vásárlói közvetlenül a jegybanktól vehetnének fel 0 százalékos hitelt.

Ezek a lépések erősíthetik a kínálati oldalt, ami jövőre is alacsony szinten tarthatja a lakásárakat, különösen az új építésű lakásokét. Sápi Zoltán, a Budapesti Lakáspiaci Riport projektvezetője a Portfoliónak azt mondta, ha 2020 decemberéig már megjelenik a projektek árában a csökkentett áfa, akkor idén 5 százalékkal csökkenhet az új lakások árindexe, jövőre pedig a mostani árak szintjén stagnálnak majd a lakásárak. Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője szerint viszont

a rozsdaövezeti áfacsökkentés miatt jövőre akár 10 százalékkal is csökkenhet az új lakások ára Budapesten.

Összefoglalva tehát a budapesti lakásárak idén nagyon alacsony szintre estek vissza, ahonnan már csak növekedés várható, mégsem biztos, hogy megéri már idén ingatlanba fektetni. Elképzelhető, hogy többet spórol az, aki vár néhány hónapot, és kihasználja a kedvezményeket – persze ez is lutri, hiszen a rozsdaprogram részletei még nem ismertek, és az Új Otthon Program egyelőre még csak a tervezőasztalon létezik.

Év végére visszanyerhetik a veszteségeiket a nyugdíjpénztári tagok

Év végére visszanyerhetik a veszteségeiket a nyugdíjpénztári tagok

Az MNB adatai szerint az első negyedéves bukás nagy része már visszajött a nyugdíjszámlákra.
Egészségbiztosítás béren kívüli juttatásként: robbanást hozhat a járvány

Egészségbiztosítás béren kívüli juttatásként: robbanást hozhat a járvány

Sok válaszadó szerint az elmúlt időszak mind a munkavállalók, mind a döntéshozók szemében átértékelte a kollégák egészségének fontosságát, illetve a magán-egészségügyi ellátáshoz való gyors hozzáférést.
Tényleg most éri meg lakást venni a gyereknek Budapesten?

Tényleg most éri meg lakást venni a gyereknek Budapesten?

Az első negyedévben 5,4%-kal csökkent az ingatlanok inflációval korrigált ára. Sok szülő ilyenkor elgondolkozik, hogy érdemes-e lakást venni a fővárosban tanuló gyermekének.
Koronavírus-álló zöld befektetési alapok az új tőzsdei slágertermékek

Koronavírus-álló zöld befektetési alapok az új tőzsdei slágertermékek

A recesszió alatt az ESG-tőzsdeindexek nagy többsége jobb eredményt mutatott, mint a piac nem ESG része.
A nyugdíjak leszakadnak a bérektől, amire csak az öngondoskodás nyújthat megoldást

A nyugdíjak leszakadnak a bérektől, amire csak az öngondoskodás nyújthat megoldást

Havi 117 ezret sem kap a nyugdíjasok fele, és az a rossz hír, hogy lényegi javulás nem várható az állami nyugdíjban.
Cégvezetők, figyelem: a szocho-csökkentésből prémium egészségbiztosításra is futhatja

Cégvezetők, figyelem: a szocho-csökkentésből prémium egészségbiztosításra is futhatja

A dolgozók egészségbiztosítást kaphatnak a szocho-csökkentésből.
Milyen gyermekcélú balesetbiztosítást érdemes választani?

Milyen gyermekcélú balesetbiztosítást érdemes választani?

Ezek akár felnőttkorra is kiterjeszthetőek.
A magyar gyerekek egyharmada túlsúlyos, de nem a fogyókúra a megoldás

A magyar gyerekek egyharmada túlsúlyos, de nem a fogyókúra a megoldás

A dietetikusok más megoldást javasolnak.

Ha gyermekeid továbbtanulásán gondolkodsz, esetleg felmerülhet, hogy érdemes-e az egyetemre pénzt gyűjteni. Ne vesződjünk fölöslegesen a diplomával, egy jó szakmával többre megyünk – hallhatjuk sok helyről, de vajon valóban így van?

Sokszor hallunk arról, hogy a munkaerőhiány miatt elképesztő összegekkel csábítják a munkavállalók az egyes hiányszakmákhoz értő szakembereket, havi 400 ezer feletti fizetésért keresnek villanyszerelőt, asztalost vagy ipari technikust.

Sokszor hallunk arról is, hogy milyen méltatlanul keveset keresnek a diplomás munkavállalók: egy pályakezdő pedagógus például nettó 135 ezer forinttal kell, hogy beérje, míg egy pályakezdő rezidens orvos nagyjából 200 ezer forint kezdőfizetésre számíthat. Ha valóban ennyire nem becsülik meg a diplomásokat a munkaadók, semmi értelme elvégezni egy egyetemet vagy főiskolát, gondolhatnánk, a fenti példák viszont inkább kivételnek számítanak, nem szabálynak.

Tény, hogy az állami szférában valóban súlyosan alulfizetik a felsőfokú végzettséggel rendelkezőket is (a versenyszférához képest), ugyanakkor, ha az egész munkaerőpiacot nézzük, egyáltalán nem igaz, hogy a diploma értéktelen, míg a szakmával biztosított a kényelmes megélhetés.

Magasabb végzettség, magasabb bér

A Fizetesek.hu tavalyi elemzése azt megerősítette, hogy a közelmúltban jelentősen nőtt a diplomával nem rendelkezők fizetése. Az online bérfelmérés szerint 2013-ban az általános iskolai végzettséggel rendelkező munkavállalók havi bruttó átlagfizetése még 146 ezer forint volt, 2018-ban pedig már bruttó 227 ezer forint, ami 5 év alatt 55 százalékos növekedést jelent.

Hasonló mértékben, 50 százalékkal nőtt a szakközépiskolát végzett munkavállalók bére is, 155 ezer forintról átlagosan 233 ezerre. Az érettségivel és OKJ végzettséggel rendelkező dolgozók bére pedig 45 százalékkal lett több, előbbieké a 2013-as 185 ezerről 270 ezerre, az utóbbiaké pedig bruttó 190 ezerről 280 ezerre nőtt.

Azonban ugyanebben az időszakban jelentősen nőtt a diplomások bére is, ha nem is olyan mértékben, mint az alacsonyan végzett és szakképzett munkavállalóké. A főiskolát végzett dolgozók bére 35 százalékkal, az egyetemi végzettségűeké pedig 25 százalékkal nőtt 2013 óta. Mivel 2013-ban a diplomások átlagos fizetése jóval magasabb volt, mint a többi csoporté, így a növekedés után továbbra is ők a legjobban fizetett réteg.

Főiskolai diplomával (egyetemi alapképzéssel) a kutatás szerint tavaly bruttó 421 500 forintot lehetett keresni átlagosan, míg egyetemi végzettséggel 448 500 forintot.

Ez másfélszer annyi, mint amennyit egy szimpla érettségivel vagy OKJ-val lehet megkeresni.

Pályakezdőként is jobban megéri

További érdekesség, hogy a pályakezdő diplomások többet keresnek, mint a több éve dolgozó érettségizett munkavállalók: a felmérés szerint szakközépiskolával bruttó 216 ezret, érettségivel 240 ezret, OKJ papírral pedig 246 ezret lehet keresni pályakezdőként, míg főiskolai diplomával 332 ezer az átlagos kezdőfizetés, egyetemi végzettséggel 339 ezer forint.

Alig van diplomás munkanélküli

Gyakori, nagyrészt téves sztereotípia az is, hogy ma akár egy szakmunkás végzettséggel gond nélkül lehet állást kapni, míg az egyetemekről egymás után kerülnek ki a „büfészakos” diplomások, a munkaerőpiacon hasznosítható képzettség nélkül. Valójában, ahogy azt a Központi Statisztikai Hivatal adatai is alátámasztják,

Magyarországon az egyetemi diplomások körében a legalacsonyabb a munkanélküliségi ráta.

A KSH legfrissebb adatsora szerint 2018-ban az egyetemet végzettek 1,4 százaléka, a főiskolai végzettségűek 1,5 százaléka volt csak állás nélkül. Megemlítendő, hogy az OKJ is főiskolai végzettségnek számít, azonban a számok alapján nem látszik, hogy ilyen végzettséggel könnyebben lehetne elhelyezkedni, mint diplomával. A szakiskolát vagy szakmunkásképzőt végzettek körében már 3,6%, a gimnáziumban érettségizettek között 3,9 százalék a munkanélküliségi ráta. A 8 általánost végzetteknek már 9,9, az elemit sem végzetteknek pedig 21,6 százaléka munkanélküli. Ezek az arányok egyébként az elmúlt évben nem változtak,

2003 óta stabilan a diplomások munkanélküliségi rátája volt a legalacsonyabb.

Kit hogyan érint a válság?

A KSH adataiból egyébként jól látszik, hogyan alakult az elmúlt években a munkaerőpiac: a 2008-as válság előtt a diplomások foglalkoztatottsága csaknem ugyanolyan magas volt, míg a szakmunkások körében rosszabb volt a helyzet, 7-8 százalék körül mozgott. A recesszió után látványosan megugrott minden csoportban a munkanélküliség, ami 2012-ben tetőzött. Ebben az időszakban is az alacsonyabb végzettségűek jártak a legrosszabbul, a szakmunkások között 12,3 százalék volt a munkanélküliség 2012-ben, az elemit végzettek körében pedig a 24 százalékot, az iskolázatlanok között pedig a 45 százalékot is meghaladta. Ugyanebben az évben az egyetemi és főiskolai diplomások 3,6, illetve 5 százaléka volt állástalan.

Az ezt követő időszakban a gazdasági konszolidáció nyomán a munkanélküliség rekord alacsony szintre esett vissza, és különösen sok munkahely nyílt a szakmunkás vagy alacsonyabb végzettségűeknek. A fenti folyamatokat azért is érdemes tanulmányozni, mert

a következő 1-2 évben már nagyon valószínű, hogy véget ér a válságot követő pozitív világgazdasági ciklus.

A közelmúlt eseményei és a foglalkoztatottsági adatok alapján azt láthattuk, hogy egy recesszióban a szakma nem nyújt védettséget, sőt, az átlagos diplomásokhoz képest kifejezetten sérülékenyebb, aki főiskolainál alacsonyabb végzettséggel rendelkezik.

Itt meg kell említeni még azt is, hogy a munkanélküliség 2012-es visszaeséséhez Magyarországon hozzájárult három speciális tényező is: a nagyipari beruházások, a fokozódó kivándorlás és a közmunkaprogram. Kérdéses azonban, hogy ezek hatása meddig lesz még érezhető a munkaerőpiacon. Egyes elemzők szerint a gazdasági lassulás a közeljövőben fokozottan érintheti a német iparvállalatokat, akik Magyarországon is leépítésekre kényszerülhetnek.

A közmunkaprogramra már jövőre jóval kevesebb pénzt fordít a kormány, így új, szakmunkás vagy alapfokú végzettségű emberekkel telítődhet a munkaerőpiac. A jövőre esedékes brexit hatására pedig számos munkavállaló térhet haza a kivándorlás eddigi elsőszámú célországából, az Egyesült Királyságból.

E folyamatok és a legutóbbi válságos időszak tapasztalata alapján kijelenthető, hogy

a diploma, ha nem is nyújt teljes védettséget, mégis nagyobb anyagi biztonságot ad, mint a szakmai végzettség.

Év végére visszanyerhetik a veszteségeiket a nyugdíjpénztári tagok

Év végére visszanyerhetik a veszteségeiket a nyugdíjpénztári tagok

Az MNB adatai szerint az első negyedéves bukás nagy része már visszajött a nyugdíjszámlákra.
Egészségbiztosítás béren kívüli juttatásként: robbanást hozhat a járvány

Egészségbiztosítás béren kívüli juttatásként: robbanást hozhat a járvány

Sok válaszadó szerint az elmúlt időszak mind a munkavállalók, mind a döntéshozók szemében átértékelte a kollégák egészségének fontosságát, illetve a magán-egészségügyi ellátáshoz való gyors hozzáférést.
Tényleg most éri meg lakást venni a gyereknek Budapesten?

Tényleg most éri meg lakást venni a gyereknek Budapesten?

Az első negyedévben 5,4%-kal csökkent az ingatlanok inflációval korrigált ára. Sok szülő ilyenkor elgondolkozik, hogy érdemes-e lakást venni a fővárosban tanuló gyermekének.
Koronavírus-álló zöld befektetési alapok az új tőzsdei slágertermékek

Koronavírus-álló zöld befektetési alapok az új tőzsdei slágertermékek

A recesszió alatt az ESG-tőzsdeindexek nagy többsége jobb eredményt mutatott, mint a piac nem ESG része.
A nyugdíjak leszakadnak a bérektől, amire csak az öngondoskodás nyújthat megoldást

A nyugdíjak leszakadnak a bérektől, amire csak az öngondoskodás nyújthat megoldást

Havi 117 ezret sem kap a nyugdíjasok fele, és az a rossz hír, hogy lényegi javulás nem várható az állami nyugdíjban.
Cégvezetők, figyelem: a szocho-csökkentésből prémium egészségbiztosításra is futhatja

Cégvezetők, figyelem: a szocho-csökkentésből prémium egészségbiztosításra is futhatja

A dolgozók egészségbiztosítást kaphatnak a szocho-csökkentésből.
Milyen gyermekcélú balesetbiztosítást érdemes választani?

Milyen gyermekcélú balesetbiztosítást érdemes választani?

Ezek akár felnőttkorra is kiterjeszthetőek.
A magyar gyerekek egyharmada túlsúlyos, de nem a fogyókúra a megoldás

A magyar gyerekek egyharmada túlsúlyos, de nem a fogyókúra a megoldás

A dietetikusok más megoldást javasolnak.

Egyre többet lehet hallani a “mamahotel” jelenség terjedéséről Magyarországon, valamint Európában egyaránt: ez a kifejezés tulajdonképpen azt takarja, hogy egyre inkább kitolódik az, amikor a fiatalok elköltöznek otthonról, és sokszor még munkavállalóként is a szüleikkel laknak. Ugyan előfordul, hogy kényelmi szempontok játszanak szerepet ebben, mégis legtöbbször inkább anyagi okok állnak a háttérben.

Az Eurostat 2017-re vonatkozó adatai alapján a harminc év alatti magyar fiatalok 70%-a még a szüleinél lakik. Nemek szerint ez a következőképpen oszlik meg: a férfiak 80%-ra, míg a nőknek a 68%-ra igaz ez az állítás. A KSH adatai alapján az itt figyelembe vett 16 és 29 év közötti korosztályt tekintve nagyjából 1 millió 130 ezer fő érintett ebben. A “mamahotel” jelenség azonban nem csak nálunk egyre elterjedtebb, az Európai Uniós átlag is 68,2%, tehát csak minimálisan alacsonyabb, mint a mi esetünkben.

Bár a felmérések szerint egész Európára jellemző ez a jelenség, ettől függetlenül természetesen vannak különbségek: például Dániában és Svédországban a 16-29 év közötti korosztály tekintetében 40% alatti azok aránya, akik még a szüleikkel élnek, ezzel szemben Máltán és Olaszországban a 80%-ot is meghaladja – mi magyarok a középmezőnyben helyezkedünk el. Az egyes országok közötti különbségek azonban nem csak gazdasági és jóléti okokra vezethetőek vissza: a jellemző normák, értékek és szokások is nagyban befolyásolják ezt.

Korcsoportok szerint változó a kép

Ugyanakkor érdemes tovább bontani a 16-29 éves korosztályt kisebb kategóriákra, miután elég ritka, hogy egy fiatal már a középiskolai tanulmányai alatt elköltözzön otthonról, illetve egy 16 éves esetében még nem is igazán lehet azt mondani, hogy ideje lenne már önálló életet kezdeni. Éppen ebből adódik az, hogy a 16-19 évesek között egész Európában 90% feletti az arány az otthon élők tekintetében – Magyarországon is 95,50%-ról beszélhetünk.

Amióta a tanulással töltött évek kitolódnak és egyre gyakoribb, hogy a fiatalok a középiskolát követően egyetemre mennek, még a 20-24 éves korosztály esetében megjelenő 81,5%-os arány sem feltétlenül annyira meglepő – ez a Magyarországra vonatkozó adat. Bár az Európai Uniós átlag ez alatt van (76,3%), tehát összességében elmondható, hogy nálunk ebben a korosztályban jellemzőbb az otthon maradás, mint tőlünk nyugatabbra.

A 25-29 évesek helyzete viszont már figyelemreméltó: ők ugyanis már többnyire lediplomáztak, és sok esetben akár munkába is álltak, tehát itt már gyakran fizetéssel is rendelkező fiatalokról beszélhetünk. Magyarországon ebben a korosztályban minden második fiatalra igaz, hogy még otthon él, egészen pontosan 52%-uk érintett. Itt is rosszabb a helyzet, mint az EU-s átlag esetében, ahol ez 42,1%. Azonban nem csak a harminc év alattiak körében beszélhetünk a “mamahotel” jelenségről: Magyarországon a harmincas éveikben járók 27%-a is még a szüleivel lakik.

Forrás: Eurostat, 2017

Az okok a “mamahotel” jelenség hátterében

Mielőtt rátérnénk az anyagi okokra, röviden érdemes megemlíteni a fiatalok otthon maradását befolyásoló egyéb tényezőket is. Egyrészt előfordulhat, hogy szerepet játszik a bizonytalanság és a félelem a felnőtté válás következményeitől – és kár tagadni, sok szempontból kényelmes megoldás még legalább néhány évig a szülőkkel maradni akár akkor is, ha rendelkezik valaki fizetéssel. Másrészt pedig bizonyos esetekben a szülők is nehezen engedik el gyermekeiket, ezzel is megnehezítve az elköltözést.

És most térjünk rá az anyagi háttérre. Mint azt már említettük, a tanulással töltött időszak egyre hosszabb: egyre több fiatal megy egyetemre – csak tavaly ősszel például 75 230 diák nyert felvételt valamelyik felsőoktatási intézménybe hazánkban -, ezzel pedig sok esetben a húszas éveik közepére is kitolódhat a munkába állás. Ugyan többen is vannak, akik vállalnak munkát a tanulmányaik mellett, az ebből származó bevétel azonban általában nem elég arra, hogy önállóan eltarthassák magukat.

Azonban sok esetben a pályakezdők sincsenek egyszerű helyzetben: van, hogy hónapokba telik elhelyezkedni, valamint sokszor a kezdő fizetés sem elég arra, hogy nyugodt szívvel vághasson bele valaki a független életbe. Ezt nehezíti továbbá, hogy az albérletekért is egyre többet kell fizetni, egy saját lakás vásárlásának költségeiről már nem is beszélve. Ha pedig a szülők nem tudnak ebben anyagilag segíteni, marad a másik opció, tehát az, hogy azzal támogatják gyermeküket, hogy továbbra is otthon maradhat.

A fiatalok hozzáállása a kérdéshez

Az alábbi diagram azt szemlélteti, hogy a még otthon élő fiatalok milyen arányban terveznek változtatni a jelenlegi helyzeten, tehát azon, hogy továbbra is a szüleikkel élnek. Ahogy látható, a többség (71%) tervezi, hogy önálló életet kezdjen, abban azonban van eltérés, hogy ki mennyire gyorsan igyekszik ezt meglépni: míg 30%-uk minél előbb szeretne albérletbe vagy saját lakásba költözni, addig 41%-uk még várna ezzel néhány évet.

Ugyanakkor a még otthon élő fiatalok 29%-a – egyelőre legalábbis – egyáltalán nem tervezi, hogy változtatna jelenlegi körülményein e tekintetben. Természetesen ezeket a terveket nagyban befolyásolja, milyen kilátásokkal számolhatnak azok, akik érintettek a kérdésben – bár hosszú távon sok nehézséget is szülhet, ha belekényelmesednek ebbe a helyzetbe.

Forrás: Fundamenta – Fiatalok lakáshelyzetét vizsgáló országos felmérés, 2017

Sokat segíthet a felkészülés arra, ha gyermekünknek szüksége lesz majd anyagi támogatásra

A fiatalok számára az, hogy belevágjanak az önálló életükbe, egyre nehezebb feladat: egyre későbbi időpontra tolódik, emellett komoly anyagi nehézségekkel is szembe kell néznie legtöbbször annak, aki a saját lábára állna. Ráadásul sokszor hiába szeretnék, a szülők sem feltétlenül tudnak hozzájárulni az induláshoz. Így jobb híján marad az, hogy akár még 30 évesen is a szüleikkel éljenek a fiatalok, ez viszont hátráltatja az önállóvá válást is.

Ugyanakkor kisebb gyermek esetében még van megoldás arra, hogy felkészülhessünk, és könnyebben támogatni tudjuk majd a felnőtt életének kezdetét. Azt, hogy félretegyünk a gyermekünk számára az állam is szorgalmazza: éppen ezért ad a 2006 óta 42 ezer forint életkezdési támogatást, és ezért született meg a Start-értékpapírszámla és a Babakötvény, mint lehetőség. Emellett pedig piaci alapon működő eszközök segítségével is van lehetőség gyermekcélú megtakarítást indítani: akár például egy banki gyermek megtakarítási számlát választva, akár biztosítók által kínált gyermek megtakarítási programokkal gyűjtögetve.

Az, hogy a rendelkezésre álló lehetőségek közül ki melyik mellett dönt, vagy melyikeket kombinálja, az már teljes mértékben egyéni döntés. Azonban kétségtelen, hogy az, ha idejében megtakarítunk ebből a célból, később hatalmas segítséget jelenthet majd gyermekünk számára az elinduláshoz.

Év végére visszanyerhetik a veszteségeiket a nyugdíjpénztári tagok

Év végére visszanyerhetik a veszteségeiket a nyugdíjpénztári tagok

Az MNB adatai szerint az első negyedéves bukás nagy része már visszajött a nyugdíjszámlákra.
Egészségbiztosítás béren kívüli juttatásként: robbanást hozhat a járvány

Egészségbiztosítás béren kívüli juttatásként: robbanást hozhat a járvány

Sok válaszadó szerint az elmúlt időszak mind a munkavállalók, mind a döntéshozók szemében átértékelte a kollégák egészségének fontosságát, illetve a magán-egészségügyi ellátáshoz való gyors hozzáférést.
Tényleg most éri meg lakást venni a gyereknek Budapesten?

Tényleg most éri meg lakást venni a gyereknek Budapesten?

Az első negyedévben 5,4%-kal csökkent az ingatlanok inflációval korrigált ára. Sok szülő ilyenkor elgondolkozik, hogy érdemes-e lakást venni a fővárosban tanuló gyermekének.
Koronavírus-álló zöld befektetési alapok az új tőzsdei slágertermékek

Koronavírus-álló zöld befektetési alapok az új tőzsdei slágertermékek

A recesszió alatt az ESG-tőzsdeindexek nagy többsége jobb eredményt mutatott, mint a piac nem ESG része.
A nyugdíjak leszakadnak a bérektől, amire csak az öngondoskodás nyújthat megoldást

A nyugdíjak leszakadnak a bérektől, amire csak az öngondoskodás nyújthat megoldást

Havi 117 ezret sem kap a nyugdíjasok fele, és az a rossz hír, hogy lényegi javulás nem várható az állami nyugdíjban.
Cégvezetők, figyelem: a szocho-csökkentésből prémium egészségbiztosításra is futhatja

Cégvezetők, figyelem: a szocho-csökkentésből prémium egészségbiztosításra is futhatja

A dolgozók egészségbiztosítást kaphatnak a szocho-csökkentésből.
Milyen gyermekcélú balesetbiztosítást érdemes választani?

Milyen gyermekcélú balesetbiztosítást érdemes választani?

Ezek akár felnőttkorra is kiterjeszthetőek.
A magyar gyerekek egyharmada túlsúlyos, de nem a fogyókúra a megoldás

A magyar gyerekek egyharmada túlsúlyos, de nem a fogyókúra a megoldás

A dietetikusok más megoldást javasolnak.

Ha gyermeked idén szeptembertől valamelyik egyetem vagy főiskola hallgatója szeretne lenni, már nincs sok időtök arra, hogy véglegesítsétek a jelentkezését: idén február 17-e a felsőoktatási felvételi jelentkezés határideje. Ebből az apropóból összegyűjtöttük, mikre érdemes odafigyelni, mi mindenre célszerű felkészülni, és milyen változások vannak kilátásban 2020-tól. Az már biztos, hogy egyre nagyobb előrelátást igényel majd a családoktól főként pénzügyileg, ha gyermekeiket egyetemre szánják.

A legtöbb szülőnek nagy álma, hogy gyermeke a középiskolai tanulmányai befejeztével egyetemre menjen. Természetesen mindenki arra hajt, hogy állami ösztöndíjas képzésre nyerhessen felvételt, azonban már 2018 őszén is minden 5. hallgató önköltséges formában kezdhette meg a tanulmányait. Ez pedig azt jelenti, hogy a tavaly ősszel felvételt nyert 75 230 hallgatóból 16 739 diák családjának már szeptemberben komoly összegeket kellett befizetnie tandíj gyanánt. Ez pedig nem minden: természetesen ehhez a félévente több száz ezres vagy akár milliós nagyságrendű összeghez egyéb kiadások is társulnak.

Minél előbb érdemes képbe kerülni azzal is, milyen költségekre számíthatunk

A jelentkezés során tehát el kell döntenünk, hogy csak állami ösztöndíjas helyeket jelölünk-e meg vagy önköltséges képzést is: utóbbi esetében pedig kalkulálnunk kell a féléves tandíjjal, ami nagyjából 200 ezer forinttól indul, és akár milliós összegeket is elérhet szaktól függően. Szaktól függően elég nagy különbségek vannak, és bizonyos szakok esetében az intézménytől is függ, mennyibe kerül egy félév:

És persze ne felejtsük el azt sem, hogy amennyiben egyetemre megy a gyermekünk, úgy az ösztöndíjas képzések esetében is számolnunk kell kiadásokkal. Ha másik városban néztük ki a legszimpatikusabb egyetemet, ki kell találni, hogy hogyan oldjuk meg gyermekünk lakhatását: albérlet vagy kollégium? Bár a kollégium olcsóbb, általában szociális alapon dől el, ki kerülhet be, és ki nem, valamint csak államilag finanszírozott képzésen résztvevőknek él ez a lehetőség.

Az albérlet ára havonta – településtől függően – akár 60-70 ezer forintba is kerülhet, és ez még nem minden, ugyanis ebben az esetben az utazási költség is hozzátesz a kiadásokhoz. A legtöbbször helyi bérlet nélkül is nehéz az órákra bejárás, ami havonta még néhány ezer forint. Természetesen élelmiszerre is költeni kell, de időnként ruhákra és szórakozásra is jól jön a pénz. És mi kell a tanuláshoz? Sokszor az egyetemen is szükség van különórákra, de szaktól függően a tankönyvek és a jegyzetek is drágábbak lehetnek. Ha pedig gyermekünk önköltséges képzésen kezdi meg az egyetemi tanulmányait, még ehhez jön hozzá a féléves tandíj is.

Mennyi felvételi pont kell az állami helyekre?

Alap- és osztatlan képzés esetén a maximum 500 pontból 400 pont, ami tanulmányi eredmény alapján, 100 pont pedig amit pluszként, például nyelvvizsgával, emelt szintű érettségivel, versenyeredményekkel lehet összeszedni. Mindenképp megéri tovább menni a középszintnél, ugyanis 50 plusz pontot érhet az emelt szint.

Ahhoz pedig, hogy felvételt nyerhessünk, legalább 280 ponttal kell rendelkeznünk, ez alatt minden további mérlegelés nélkül elutasítják a jelentkezést. Persze ez csak a minimum, a végső döntést az határozza meg, hogy adott szakon és egyetemen elértük-e a nyár közepén kihirdetett ponthatárt. Azzal kapcsolatban pedig, hogy nagyjából mire számíthatunk, az előző évek ponthatárai jelenthetnek támpontot, ugyanakkor bizonyos szakok esetében már megállapításra kerültek a központi ponthatárok.

Az alábbi táblázatban összeszedtünk néhányat ezek közül:

Ezeken a szakokon tehát csak azok szerezhetnek állami ösztöndíjas helyet, akik elérik ezt az előre meghatározott pontszámot. Emellett a jelentkezők száma és az állami támogatásban részesülő diákok keresztáma befolyásolhatja, sikerül-e bejutni.

Azt is érdemes szem előtt tartani, hogy a legtöbbször az államilag támogatott képzéseken magasabb a ponthatár, mint az önköltségesen, jelentkezéskor erre érdemes felkészülni.

Milyen határidőkre kell figyelni?

Az első és legfontosabb dátum a február 17-e, ami a felsőoktatási felvételi idei jelentkezési határideje. A hitelesítés határideje február 22., amire szintén nagyon oda kell figyelni, mert ennek a lépésnek a kihagyása érvénytelenné teszi a jelentkezésünket. Ezt követően április 19-től indul meg az ügyintézés időszaka az E-felvételin: ettől kezdve lehet nyomon követni a rögzített adatokat, és ellenőrizni a feltöltött dokumentumok feldolgozási státuszát. Június 10-ig megtörténik a jelentkezésről szóló általános tájékoztatás kiküldése is, majd június 26-ig a hiánypótlási felszólítás is meg kell, hogy érkezzen, amennyiben érintettek vagyunk. A hiánypótlásra július 10-ig van időnk.

Mikor derülnek ki a ponthatárok?

Mindezek után már csak annyi a dolgunk, hogy várjunk a ponthatárok kihirdetésére, ami idén július 24-én estére várható. Általában ilyenkor sms-ben is kapunk egy nem hivatalos tájékoztatást az eredményről, de augusztus 8-ig legkésőbb pedig a felsőoktatási intézmények is kiküldik a bekerült hallgatóknak a felvételi határozatot.

Persze bízzunk a legjobbakban, de ha első körben nem nyernénk felvételt, augusztusban még lehetőségünk van a pótfelvételi eljáráson részt venni, erről azonban tudni kell: csak önköltséges képzésekre lehet jelentkezni ebben a szakaszban.

2020-tól kötelező emelt szint és nyelvvizsga

Jogszabálymódosítás miatt jövőre már csak az juthat be egyetemre vagy főiskolára, aki legalább egy tárgyból emelt szintű érettségit tesz, valamint legalább egy idegen nyelvből középfokú tudását nyelvvizsga-bizonyítvánnyal vagy emelt szintű nyelvi érettségivel tudja bizonyítani.

De a Corvinus átalakításával kapcsolatos történéseket sem érdemes figyelmen kívül hagyni akkor sem, ha éppen nem ezt az egyetemet néztük ki, ugyanis sokak szerint általánosságban a magyar egyetemek reformját vetítik előre az események. A Budapesti Corvinus Egyetemen 2020-tól már egyáltalán nem fognak állami férőhelyeket meghirdetni, és előreláthatóan a tandíjak is emelkedni fognak.

Valószínűleg ez a jövő, és más egyetemek is átveszik ezt a finanszírozási modellt. Az államilag finanszírozott helyek fokozatos megszűnése és a tandíjak emelkedése miatt kétségtelen, hogy sokkal nagyobb előrelátást igényel majd a családoktól főként pénzügyileg, ha gyermekeiket egyetemre szánják.