Ezt kell tudnod

  • A nyugdíjasok 47 százalékának még a 200 ezer forintot sem éri el a nyugdíja.
  • Több mint 28 százalékuk a 170 ezer forintos szegénységi küszöb alatt él.
  • A nyugdíjasok több mint 96 százalékának nem éri el az átlagbért a nyugdíja.
  • Félmillió forint feletti nyugdíjjal csupán a nyugdíjasok 3,4 százaléka rendelkezik.

A legkisebb nyugdíjjal rendelkezők elszegényednek

A nyugdíjasok 47 százaléka még mindig 200 ezer forint alatti nyugdíjból él a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2025-ös adatai szerint. Bár idén valamelyest javult a helyzet tavalyhoz képest, amikor még 51 százalékuk, azaz több mint a felük gazdálkodott ekkora összegből. 

A mediánnyugdíj 214 985 forint, ami azt jelenti, hogy a nyugdíjasok fele kap ennél kisebb vagy nagyobb összeget.

A nyugdíjak eloszlása 
Nyugdíj ellátás összege2024-ben (fő)2025-ben (fő)
– 39 999 Ft20 523 20 483
40 000 – 99 999 Ft178 404161 900
100 000 – 199 999 Ft967 917888 815
200 000 – 299 999 Ft674 317700 507
300 000 – 399 999 Ft271 561301 207
400 000 – 499 999 Ft99 252117 185
500 000 Ft –60 38777 394
Nyugdíjasok száma összesen2 272 3612 267 491
Forrás: Grantis számítás a KSH 2025-ös adatai alapján.
A táblázat az öregségi nyugdíjban, az életkoron alapuló és a megváltozott munkaképességűeknek járó ellátásokban részesülőket tartalmazza.

A KSH legutóbbi adatai szerint az egyszemélyes háztartásokban havi 170 ezer forint volt a szegénységi küszöb mértéke. Ez alapján közel 640 ezer főnek, azaz a nyugdíjasok 28 százalékának a szegénységi küszöb alatt van a nyugdíja. 

Ezzel egybevág a KSH korábbi tanulmánya is, amely szerint az egyedül élő 65 év felettieknek az egyharmada él szegénységben.

A középmezőnyben: a legtöbben ekkora nyugdíjat kapnak

A 2,2 millió nyugdíjas meghatározó része, 888 ezer fő 100 és 200 ezer forint közötti nyugdíjat kap. A második kategória, amiben a legtöbben vannak, a 200 és 300 ezer forint közötti sáv – ekkora nyugdíja 700 ezer személynek van. 

Idén 10 százalékkal növekedett azok száma, akik 300 és 400 ezer forint közötti nyugdíjban részesülnek, azonban ők a nyugdíjasoknak csak a 13 százalékát képezik. Hasonló a helyzet a 400 és 500 forint közötti nyugdíjjal rendelkezőkkel is, a nyugdíjasoknak csak az 5 százaléka rendelkezik ekkora járandósággal. 

A KSH szerinti nettó átlagkereset 490 400 forint körül alakul. A nyugdíjasok 96 százalékának pedig 500 ezer forint alatt van a nyugdíja, ez alapján megállapítható, hogy a nyugdíjasok túlnyomó többségének elmarad a nyugdíja az átlagbértől.

Itt részletesen írtunk arról, hogyan szakadnak le a nyugdíjak a bérekhez képest. 

A kivétel erősíti a szabályt: ők a luxusnyugdíjasok

A nyugdíjasoknak mindössze a 3,4 százaléka olyan szerencsés, hogy 500 ezer forintnál nagyobb nyugdíjat kapjon, összesen 77 ezren vannak így.

A KSH idén először részletes lebontásban is közölte, hogy hányan kapnak félmilliónál magasabb nyugdíjat: 500 és 600 ezer forint közötti nyugdíjat 45 ezer személy, 600 és 700 ezer forint közöttit 18 ezer, 700 ezer forint felettit pedig csak 14,4 ezer nyugdíjas kap.
A fővárosi és a vidéki nyugdíjak közti különbségekről itt olvashatsz.

A félmilliós privát nyugdíj receptje

Ha szeretnél az államtól független, privát nyugdíjat, akkor még az aktív éveidben ajánlott elindítanod egy privát nyugdíj megtakarítást. Háromféle módon is takarékoskodhatsz: önkéntes nyugdíjpénztárral, nyugdíjbiztosítással, valamint nyugdíj előtakarékossági számlával. Mindhárom után visszaigényelheted a személyi jövedelemadót 20 százalékát.

Ennyien kapnak félmilliós nyugdíjat, így tartozhatsz közéjük

Érdemes minél fiatalabban belevágni a takarékoskodásba. Amíg 30 éves korban kezdve a megtakarítást még elég havi 42 ezer forintot félrerakni a félmilliós privát nyugdíj érdekében, addig 35 éves korodban már 60 ezer forint, 40 évesen pedig 90 ezer forint megtakarítása szükséges ugyanennek a célnak az eléréséhez.