Egészségbiztosítás béren kívüli juttatásként: robbanást hozhat a járvány

A munkavállalók szeretik, a magyar cégeknél azonban még ritka az egészségbiztosítás béren kívüli juttatásként. Az utóbbi években mégis nőtt az érdeklődés a céges egészségbiztosítások iránt, amit a COVID-járvány és a szocho csökkentése várhatóan idén tovább erősít.

Közhely, hogy pár kivételtől eltekintve a magyar adórendszer nem igazán kedvez a béren kívüli juttatásoknak, az alkalmazottak öngondoskodásához nyújtott támogatás után a cégeknek ugyanúgy kell adózniuk, mintha csak plusz bért fizetnének.

Ez meglátszik például a munkahelyi egészségbiztosítás elterjedtségében is: Balázs Iván egészségbiztosítási szakértő 50 feletti létszámú cégek között végzett felmérést, ahol úgy találta,

70 százaléknál egyáltalán nincs egészségbiztosítás a juttatási rendszerben, még vezetői szinten sem.

A teljes vállalati szférát nézve még kisebb lehet az arány: Balázs Iván szerint a magyar cégek 10-15 százaléka ajánlhat fel valamilyen egészségbiztosítást a dolgozóinak, így

az összes munkavállaló közül csupán 2-3 százalék rendelkezik privát egészségbiztosítással.

A magánügyfelek léptek először

Nagy kérdés viszont, hogy ez a koronavírus-járvány után is így marad-e. Az említett felmérés alapján a cégeket mentálisan rendkívül megterhelte az elmúlt időszak, olyan választ egy cég vezetője sem adott, hogy érintetlenül hagyta volna őket a járvány, emiatt a legtöbben további lépésekben gondolkodnak. Sok válaszadó szerint az elmúlt időszak mind a munkavállalók, mind a döntéshozók szemében átértékelte a kollégák egészségének fontosságát, illetve a magán-egészségügyi ellátáshoz való gyors hozzáférést.

Balázs Iván augusztusban a Pénzcentrumnak úgy nyilatkozott: bár tavasszal a magánügyfelek megrohamozták az egészségbiztosítókat, és májusig soha nem látott mennyiségű új biztosítást kötöttek, a cégek „lefagytak”. Ennek az oka elsősorban az volt, hogy a lezárások miatt a cégvezetőknek nem plusz juttatások bevezetése, hanem a lehető legtöbb feláldozható kiadás lenyesése járt a fejükben. Később, ahogy a gazdaság és a cégek jó részének mérlege valamennyire stabilizálódott, már sok munkáltató is növekvő érdeklődéssel közelített az egészségbiztosítókhoz, így az év végéig jelentős robbanás következhet be a piacon.

Ahol van egészségbiztosítás, ott elégedettek vele a dolgozók

A céges egészségbiztosítások elterjedését egyelőre jelentősen akadályozzák a földrajzi egyenlőtlenségek. Egészségbiztosítással csak bizonyos kijelölt klinikákon kaphatunk teljes körű ellátást, amelyekkel a biztosító szerződést kötött, ezek pedig a nagyvárosokban (főleg Budapesten) jóval sűrűbben találhatók, mint vidéken, ami miatt a kisebb településen működő cégnél dolgozóknak kevésbé jelent segítséget az egészségbiztosítás.

Szerencsére az utóbbi időben jelentősen nőtt a vidéki magánpraxisok száma, és a magánorvosokkal egyre több biztosító szerződik, így a vidéki munkavállalók is ellátáshoz juthatnak.

Balázs Iván felméréséből az derült ki, hogy azoknak a dolgozóknak a többsége, akik béren kívül juttatásként kapnak egészségbiztosítást, teljesen elégedett a kapott szolgáltatással: több mint 54 százalék 5-ös, 27 százalék 4-es osztályzatot adott. Kritikát elsősorban a szolgáltatók bonyolult adminisztrációja és számlázása kapott. Kiderült az is, hogy a koronavírus-járvány a magánszolgáltatókat is leterhelte, a válaszadók a pandémiás helyzetre adott reakcióra és az ebben az időszakban kapott tanácsadói támogatásra is viszonylag rossz osztályzatot adtak.

A felmérésből kiderült az is: a cégvezetők elsősorban az árat, másodsorban a szolgáltatói hálózatot figyelik, amikor egészségbiztosítást választ. Ennek némileg ellentmond, hogy a legtöbb vállalat egyetlen ajánlatból választ, pedig

a piac ma már egyáltalán nem szűk, egy-egy cég számára 5-6 különböző szolgáltató biztosításai is szóba jöhetnek.

A szocho-csökkentésből is kijöhet az egészségbiztosítás ára

Ami a dolgozók igényeit illeti: a felmérésen a legtöbben azt mondták, magán sürgősségi ellátásnak, fogorvosi ellátásnak és online időpontfoglalási rendszernek örülnének a meglévő szolgáltatásokon felül. A járványhelyzet miatt szintén többen mondták, hogy hasznos lenne még az orvosi távkonzultáció és az influenza elleni védőoltás.

Az egészségbiztosítás béren kívüli támogatását két adójogi változás is megkönnyíti. Egyrészt tavaly január 1-jétől ugyan az egészségbiztosításokra 82 százalékos adót vetett ki a kormány, a biztosítók idén megoldást találtak arra egy bizonyos létszám felett, hogy ezt hogyan lehet legálisan 36 százalékra levinni. Másrészt július 1-től két százalékponttal, 17,5-ről 15,5 százalékra csökken a bérek után fizetendő szociális hozzájárulási adó mértéke, ami, bár nem hangzik soknak, mégis akár egy magyar átlagbért kereső munkavállaló egészségbiztosítására is elég lehet.

Mint korábban írtuk, a bruttó átlagbér Magyarországon 2020 márciusában 400 400 forint volt, és a cég adóit is beleszámolva egy átlagos munkavállaló fizetése 476 476 forintba kerül a cégeknek. A júliustól érvényes adócsökkentéssel a cégek ennek 2 százalékát, 9 529 forintot spórolhatnak meg, ami már megközelíti az egyik legjobb ár-érték arányú egészségbiztosítás havi költségét, amely adókkal együtt 12 075 forint/fő. Magasabb bérrel számolva pedig még magasabb színvonalú ellátást is biztosíthatnak a vállalatok alkalmazottjaiknak: például egy nettó 400 000 forintos fizetés (ami egyes feltörekvő gazdasági szektorokban teljesen átlagos) teljes bérköltsége 714 000 forint, aminek már kevesebb mint 2 százaléka is elegendő a 12 ezres egészségbiztosításra. Egy egymilliós vezetői bérköltség esetén pedig egy prémium egészségbiztosítás is kijön a különbözetből.

Jelentkezzen díjmentes és független tanácsadásunkra!

Számíthat ránk a pénzügyekben az élet legtöbb területén. Ossza meg velünk elképzeléseit, és segítünk megtalálni azt, ami a legkedvezőbb megoldást nyújtja Önnek.
Ez történik,
miután jelentkezik

További cikkeink