Unit-linked életbiztosítás útmutató

De mi az a megtakarítási és mi az a befektetési egységekhez kötött életbiztosítás? Milyen típusai vannak? Milyen kamatokat vagy hozamokat érhetsz el velük? Mik az előnyök és a hátrányok? Milyen költségekre számíthasz? Ezeket a kérdéseket mind megválaszoljuk az alábbi cikkben.

Mi az a megtakarításos életbiztosítás? 📜

Mielőtt a megtakarításos életbiztosítások lényegét megérthetnénk, térjünk ki a kockázati életbiztosításokra, mivel a megtakarításos verzió is ezen alapszik.

A kockázati életbiztosítások valamilyen nem várt káresemény bekövetkeztekor fizetnek. Alapvető formája a haláleseti térítés, vagyis a biztosító akkor fizet, ha a biztosított meghal. Lehetnek bővített formái is, mivel léteznek olyan kiegészítő kockázati életbiztosítások, amik baleset, közlekedési baleset, rokkantság, csonttörés, betegség stb. esetén térítenek.

A megtakarításos életbiztosítások technikailag hasonlítanak a kockázati életbiztosításokra abban, hogy életvédelmi funkciót is ellátnak, mivel haláleseti és rokkantsági térítést is vállalnak. Ugyanakkor a megtakarításos életbiztosítások fő és elsődleges célja a befektetés általi tőkefelhalmozás.

A megtakarításos életbiztosítások tehát két funkciót is ellátnak: kockázati védelem + tőkeképzés.

A megtakarításos életbiztosításokkal bebiztosíthatod magad a kívánt kockázatokra, miközben pénzügyi tartalékot is képezhetsz, amire kamatot vagy hozamot realizálhatsz.

De a megtakarításos életbiztosításokon belül is megkülönböztetünk két legfőbb típust:

1. vegyes / klasszikus / hagyományos életbiztosítás: a kamat garantált olyan értelemben, hogy egy megadott értéknél lehet több, de kevesebb semmiképp. Fix kamatú életbiztosításnak is szokás nevezni. Lényegében kockázatmentes befektetés, ami viszont együtt jár azzal, hogy a hozampotenciálja alacsony. 2021-ben 424 528 ilyen szerződés volt Magyarországon, ebből 113 000 nyugdíjbiztosítás.
2. befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosítás: a hozam nem garantált, ugyanakkor nagyobb hozampotenciállal bír, mint a vegyes életbiztosítások. 2021-ben egymillió ilyen szerződés volt Magyarországon, ebből 300 000 nyugdíjbiztosítás.

Az első fajtával, azaz a vegyes életbiztosításokkal külön cikkben foglalkozunk bővebben. A mostani cikkünkben kizárólag a második típusról, azaz a befektetési egységekhez kötött, más néven unit-linked életbiztosításokról lesz szó.

Hogy működik a befektetési egységekhez kötött életbiztosítás? 💱

A befektetési egységekhez kötött életbiztosítások nem kínálnak garantált lejárati összeget, ugyanakkor ez esélyt ad arra, hogy akár magasabb hozamokat is el tudj érni, mivel magát a befektetési portfóliót te (és a tanácsadód) állítod össze.

Itt nem egy egységes pénzalap van, mint a vegyes életbiztosítások esetében, hanem ún. befektetési eszközalapok, amelyek valamilyen tematika mentén összeválogatott értékpapírok százait, ezreit jelentik.

Az ilyen szintű diverzifikáltság (= a kockázat porlasztása) biztonságot ad, és így nem kell mélyrehatóan értened a befektetésekhez ahhoz, hogy eszközalapot tudj választani, ráadásul a kockázat is porlasztva van egy eszközalapon belül, hiszen ritkán van olyan a világgazdaságban, hogy 100-féle értékpapírnak egyszerre esik be az árfolyama.

Biztosítótársaságtól függően 5-20 eszközalap közül választhatsz minden egyes befektetési egységekhez kötött életbiztosításnál. Ezek között kockázati besorolás, régiók, iparágak, nyersanyagok szerint válogathatsz, de választhatsz akár menedzselt vagy ún. célpont alapokat is, amelyeket folyamatosan szakemberek figyelnek helyetted is.

A befektetéssel kombinált életbiztosítással így esélyed van a vegyesnél magasabb hozamokat elérni, amely által akár sokkal több pénzed gyűlhet össze a lejáratkor, cserébe viszont nem kapsz írásos garanciát a minimálisan felvehető összegről, hiszen itt nincsen fix kamat.

A befektetési egységekhez kötött életbiztosítások rendelkeznek egy ún. eseti számlával is, ami a rendszeres befizetésektől elkülönülten van kezelve, így itt rugalmasabb hozzáféréssel, de ugyanolyan hozampotenciállal tudsz megtakarítani.

Hosszabb távra, tehát 10-15 év feletti megtakarítási idő esetén a befektetési egységekhez kötött életbiztosításokat szoktuk javasolni, hiszen ilyen távra a részvénytúlsúlyos alapok miatt várhatóan ezek nagyobb hozamot képesek elérni, 6-10 év közötti időszakra pedig egy vegyes életbiztosítás is szóba kerülhet.

A befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződés szereplői 👨‍👨‍👧‍👧

Az életbiztosítási szerződésekhez hasonlóan a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződés is többszereplős:

• A szerződő köti meg a szerződést, és alapvetően ő kötelezett a díjfizetésre is. (Nyugdíjbiztosítás esetén ő jogosult az adókedvezmény igénybevételére.)
• A biztosított (aki a szerződőtől eltérő, de vele megegyező is lehet) élete van bebiztosítva a szerződés kockázataira, és nyugdíjbiztosítás esetén az ő életkorához van igazítva a szerződés lejárata.
• A kedvezményezett jut hozzá a biztosítási összeghez + a befizetésekhez + a hozamokhoz a biztosított halála esetén – illetékmentesen és hagyatéki eljáráson kívül. A kedvezményezett megjelölésére minden esetben figyelni kell, hiszen ennek hiányában a törvényes örökös örököl, aki például, ha még kiskorú, akkor a gyámhatóság 18 éves koráig nem is engedi hozzáférni az összeghez.

A befektetési egységekhez kötött életbiztosítás költségei 🧮

Mint minden pénzügyi termék esetében, az életbiztosításoknál is tudnod kell, hogy pontosan mire adod ki a pénzed. A befektetési egységekhez kötött életbiztosítások költségeit az ún. teljes költség mutató, azaz röviden a TKM foglalja össze, amely egyetlen százalékos értékben tartalmazza, hogy évente összesen mennyi költséget vonnak le tőled, tehát hasonlít a hiteleknél megszokott THM-re.

Az életbiztosítások díja alapvetően 3 részből áll:

1. Megtakarítási díjrész: ebből képződik a tőkéd.
2. Kockázati díjrész: ez a választott biztosítási védelmek díja.
3. Költségek: a biztosító működési / szolgáltatási költségeit fedezi.

Nagyon nem mindegy, hogy egy-egy szerződés esetén mekkora a költség része a havi díjadnak, vagy máshogyan fogalmazva mekkora részét fektetik be a havonta félretett összegnek.

A TKM egyébként teljesen pontosan nem alkalmas arra, hogy a költségeket kimutassa, inkább csak egy referenciaértékként tekints rá, hiszen a TKM egy elképzelt, egységes típuspéldán keresztül számítja ki a százalékos értéket.

Egy befektetési egységekhez kötött életbiztosítást vizsgálva a költségek pontos mértéke több dologtól is függ, mint például:

• Az életbiztosítás havi díja (van, ahol magasabb díjnál kisebbek bizonyos költségek).
• A választott befektetési eszközalapok típusai (a magasabb kockázatú alapok nagyobb költséget is vonnak le, mint az alacsonyak).
• Az életbiztosítás futamideje, ami szintén fordítottan arányos a levont költségekkel. Minél hosszabb időben gondolkodsz, annál alacsonyabb lesz az éves átlagköltséged, azaz a TKM-ed.
• A kiegészítő biztosításokról már nem is beszélve, amit ha beleválasztasz az életbiztosításba, az tovább fogja emelni a TKM mutatót.

Unit linked költségek összefoglaló táblázat

A fenti táblázat jól illusztrálja, hogy mennyire bonyolult a unit-linked biztosítás költségrendszere. Ráadásul sokszor több néven is futhat ugyanaz a költség annak függvényében, hogy melyik biztosítónál vagy éppen. Ez azért problémás mert a legnagyobb különbséget a befektetési egységhez kötött biztosításnál a költségek adják ki.

Amikor életbiztosítást keresel, akkor minden esetben lesz egy saját TKM-ed, amely az életkoroddal, futamidőddel, díjfizetési ütemeddel, választott eszközalapjaiddal és havi díjad nagyságával arányosan számolják ki, és ez csak a legritkább esetben lesz megegyező a TKM-mel.

Pontosan ezért nagyon erősen ajánlott egy független tanácsadót bevonni a választásba, hiszen saját fejlesztésű kalkulátorunkkal sokkal objektívebben, a tényekre alapozva, a saját számaiddal hasonlíthatóak össze a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások.

A TKM szabályozást az MNB felügyeli, és egyre szigorúbbak a feltételek, ezért az utóbbi években nagyon szépen kitisztultak az indokolatlanul drága termékek, így ma már tényleg versenyképes életbiztosítások közül tudsz választani.

Mi számít korrekt TKM-nek? ✅

Mikor mondható egy befektetési egységekhez kötött életbiztosításra, hogy korrekt árazású?

Mi azt szoktuk mondani, hogy éves 1-3% közötti költséget még az infláció figyelembevételével is pozitív hozamba lehet fordítani, de egy 3% feletti TKM-hez már nagyon magas átlaghozam kell, hogy az a szerződés hosszú távon nyereséges legyen. 

Ebből adódik a kérdés, hogy mekkora a reálisan elérhető hozam egy befektetési egységekhez kötött életbiztosítással.

A befektetési egységekhez kötött életbiztosítás hozama 📈

A befektetési egységekhez kötött életbiztosítások esetén a hozamelvárások magasabbak, mivel nem kell extrémen kockázatkerülő befektetési politikát folytatni, mert nincs szerződésben garantált lejárati összeg.

Tény, hogy a másik oldalon negatív hozam, tehét veszteség is keletkezhet, ám hosszú távon a legtöbb veszteség jobb esetben csak időleges, hiszen nagy eséllyel lesz egy olyan időszak, amikor az árfolyamok újra megnőnek, és akkor és újra bőven pozitívban lehet az egyenleged.

De mégis mi a reális elvárás? Mennyit “szoktak” hozni ezek a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások? Természetesen ez attól függ, hogy milyen kockázati besorolású értékpapírok vannak a kosárban, és hogy milyen időtávban gondolkodsz. Mivel az életbiztosítás maga egy minimum 10 éves, hosszú távú konstrukció, ezért a hozamokat sem érdemes ez alatti időtávban értékelni.

A jövőre vonatkozóan ígéreteket senkitől nem várhatunk a hozamokra vonatkozóan. Aki az értékpapírpiacon várható hozamokat ígér, ott erősen megkérdőjelezhető, hogy nem lépte-e át a szakmai kompetencia szintjét, avagy mire alapozza ezeket az ígéreteket. Ő előre látja a gazdaság jövőbeni teljesítményét? Biztosan tudja a részvénypiacok ingadozásait? Tudja. mikor jön a következő válság, és meddig fog tartani? Persze, a múlt alapján ezekre lehet következtetni, de ez csak következtetés.

Amit tudunk csinálni, az egy hosszú távú átlagolás, egy nagyon óvatos becslés, amit a múlt hozamteljesítményeire alapozunk. Ehhez először nem az életbiztosítási hozamokat érdemes megnézni, hanem az értékpapír-hozamokat, hosszabb távra, úgy 100-120 évre visszamenőleg.

Miután ezt megtettük, egyértelműen látjuk azt, hogy az állampapír- és kötvényalapok – azaz amelyek kamatot biztosítanak, nem hozamot – mindig az inflációval együtt mozognak, és jellemzően sokkal alacsonyabb növekményt produkálnak hosszú távon, mint a részvényalapok.

A részvényalapok ugyanis elszakadhatnak az inflációtól, és egy (vagy több) vállalat, iparág, régió teljesítményének mozgásait követik le.

A nagy képet megvizsgálva és megértve érdemes visszaközelíteni a kicsibe, és megvizsgálni az életbiztosítások konkrét múltbeli hozamadatait.

Mi a helyzet a konkrét hozam-számokkal?

Fontos kiemelni, hogy almát az almával, körtét a körtével érdemes összehasonlítani, ezért az életbiztosítások (konkrétabban a nyugdíjcélú életbiztosítások) tekintetében az elmúlt 5 év hozamadatait három kockázati szint szerint vizsgáltuk meg, és az összes olyan biztosító hozamadatait figyelembe vettük, akik nyilvánosan közlik az elért hozamaikat.

Született tehát egy nyugdíjbiztosítási “iparági” átlag, amely végül 13 biztosítótársaság 153 különböző eszközalapjának 2012 és 2017 közötti hozamteljesítménye alapján az alábbi számokat mutatta meg nekünk:

Az ábrán az éves átlaghozamok láthatóak, a költségek levonása nélkül (a költségek termékfüggőek, ezt a következő részben taglaljuk). A kötvény-, vegyes- és részvénytúlsúlyos nyugdíjbiztosítási alapok átlagosan 3,58%, 6,05% és 8,15%-os éves átlaghozamot produkáltak az elmúlt 5 évben. Az átlagosan azt jelenti, hogy volt olyan biztosító, amely egy adott kockázatú alapja ennél az átlagnál többet hozott, de volt olyan is, amelyik ennél kevesebbet.  Ha az arany középutat, azaz a vegyes (kék oszlop) befektetési eszközalapokat vizsgáljuk, akkor éves 6,05% teljesítményt voltak képesek elérni ezek az alapok, amit viszonylag stabilan, tehát erős kilengések nélkül hoztak.

A részvényalapok ennél magasabb, 8,15%-os átlagteljesítményt hoztak. Tipikusan a részvényhozamok szoktak egyébként kétszámjegyűek is lenni, de ezek akár negatívban is jelenthetnek ugyanennyit, ezért érdemes óvatosan bánni a részvényekkel.

A múlt persze nem garancia a jövőre, mégis azt szoktuk mondani fentiek alapján, hogy az, aki évi 6-8%-nál többel kalkulál, az nem ért a nyugdíjbiztosításokhoz. Mi 6%-os elméleti kalkulációt használunk ügyfeleinknél és törekszünk arra, hogy olyan egyedi portfóliót állítsunk össze, amely a vállalt kockázat figyelembevételével, legalább ekkora, vagy akár ennél magasabb hozamot is esélyes elérni a gyakorlatban

A befektetési egységekhez kötött életbiztosítások adózása 💸

A befektetési egységekhez kötött életbiztosítás a szerződés lejártakor adómentes, vagyis nem kell utána kamatadót fizetni, mivel ilyen szerződést csak 10 évnél hosszabb távra érdemes kötni.

Adózásról csak akkor beszélhetünk, ha a szerződés lejárta előtt feltöröd a megtakarításodat, és kiveszed belőle a pénzt. Nézzük meg, ilyen esetben hogyan kell adóznod!

Ha a szerződés lejárta előtt, 5 évnél hamarabb kiveszed a pénzt a befektetési egységekhez kötött életbiztosításodból, akkor a kamatjövedelem után 15% szja-t kell fizetned, ez a kamatadó.

A kamatadó az 50%-ára, azaz 7,5%-ra csökken:

• egyszeri díjas életbiztosításnál a kötés utáni 3. évtől,
• rendszeres díjas életbiztosításnál a kötés utáni 6. évtől.

A kamatadó 0%-ra csökken:

• egyszeri díjas életbiztosításnál a kötés utáni 5. évtől,
• rendszeres díjas életbiztosításnál a kötés utáni 10. évtől.

Az idő előtti feltörés egyik hátránya, hogy adózni kell a kamatjövedelem (hozam) után. A másik hátrány, hogy ezeket a megtakarításokat hosszú távra találták ki, ami nem véletlen. Ha rossz árfolyamon szállsz ki belőle, akkor előfordulhat, hogy sok hozamot buksz el, sőt extrém esetben a félretett tőkéd is bánhatja az elhamarkodott döntést.

A hosszú távú befektetés lényege, hogy mellőzni tudd a félretett pénzt, és szükség esetén, ha rossz az árfolyam, akár 3-5 évet is várni tudj, amíg az árfolyam helyreáll, hogy kedvező hozamokkal vehesd fel a megtakarítást.

Ha a szerződés időtartama alatt meghalsz, akkor – mivel életbiztosításról van szó – a biztosító adó- és illetékmentesen kifizeti a megtakarítási összeget a megjelölt haláleseti kedvezményezettnek, méghozzá gyorsan, a hónapokig eltartó hagyatéki eljáráson kívül.

A befektetési egységekhez kötött életbiztosítások felmondása, megszüntetése ❌

Amikor életbiztosítás kötsz, és a megfelelő havi megtakarítási összeget kalkulálod, akkor azt mindig körültekintően és a jövőbeni anyagi lehetőségeidet, veszélyeidet figyelembe véve és mérlegelve tedd meg, vagyis úgy, hogy lehetőleg ne kelljen megszüntetni.

Ez persze nem jelenti azt, hogy ne hozhatna az élet olyan helyzeteket, amikor anyagilag megszorulsz, és el kell gondolkodnod azon, hogy hozzányúlsz az életbiztosításhoz. Ezt csak a legvégső esetben ajánljuk, hiszen ezzel a jövődbe is belenyúlsz, ha viszont tényleg nincsen más lehetőség, akkor több opciód is van, amelyet a biztosítási szerződés feltételei ún. maradékjogoknak hívnak, és amelyekre – szerződéstől függően – jellemzően az első 2-3 év eltelte után van lehetőséged.

Részleges visszavásárlás: Ha most megnézed a biztosítási szerződésed, akkor találsz benne egy táblázatot, amelyben az oszlopok az évek számát, a sorok pedig különböző százalékos értékeket tartalmaznak. A visszavásárlási táblázat azt mutatja meg, hogy a szerződésedben összegyűlt összeg hány százalékához férhetsz hozzá az egyes eltelt években. FIGYELEM! Nagyon fontos, hogy a 2017 előtt megkötött unit-linked, azaz a befektetési életbiztosítások esetében ez a korlátozás legtöbbször csak az első 2-3 év befizetéseire (az ún. kezdeti egységekre) vonatkozik, az ezen felüli évek befizetései 100%-ban hozzáférhetők. A részleges visszavásárlás esetén ne feledd, hogy számolnod kell a kamatadóval is.

Díjszüneteltetés: Ha most épp nincs szükséged a pénzre, és beéred annyival, hogy egy darabig nem kell fizetned a megtakarításos életbiztosításodat, akkor élhetsz a díjszüneteltetés lehetőségével, biztosítótársaságtól függően jellemzően egyéves időtartamig, de a tartam alatt akár többször is. A díjszüneteltetett időszak alatt a biztosító ugyanúgy érvényesíti a költségeket, de újabb díjfizetésre már nem vagy kötelezett. Természetesen az elmaradt díjakat később, az újraindításnál visszamenőleg be kell fizetned, viszont egyéb büntetés nincs.

A legtöbb esetben egyértelműen jobban jársz ezzel a megoldással, mintha teljesen felmondanád a szerződést.

Díjcsökkentés: Magasabb havi díjak esetén szintén segítség lehet a díjcsökkentés lehetősége, amelynek nagy előnye, hogy a fizetési kötelezettséged, a megtakarítási hajlandóságod megmarad, igaz, egy alacsonyabb díjat fizetsz csak, ami könnyíthet a havi családi költségvetésen, de legalább nem szoksz le arról, hogy félretegyél, így nem hiúsul meg a megtakarítási cél.

Teljes visszavásárlás: A végső megoldás, amit csak nagyon indokolt esetben lépj meg, mert a megtakarításos életbiztosítások hosszú távú pénzügyi szerződések, amelyekből idő előtt csak veszteséggel lehet kiszállni. Itt ugye szintén a visszavásárlási táblázat értékei lépnek életbe, azonban itt nincsen második esély. A részleges visszavásárlás esetén a visszavásárlás után ugyanúgy él tovább a szerződés, és van ideje “kidolgozni” a veszteségeket, ám a teljes visszavásárlás után azonnal meg is szűnik.

Van még egy lehetőség, ha idő előtt pénzt szeretnék kivonni a megtakarításos életbiztosításunkból, ez azonban nem egy maradékjog, hanem egy olyan opció ami talán az egyik legnagyobb előnye a befektetéssel kombinált életbiztosításoknak. A klasszikus vegyes életbiztosításnál ez az opció nem vehető igénybe.

Ez pedig nem más, mint az eseti számla, amely elkülönülten kezelendő a rendszeres díj számlájától, és semmilyen hozzáférési korlátozás nem vonatkozik rá. Ez tehát egy teljesen likvid számlarész, ahova bármikor befizethető pénz, és bármikor – 2 hetes átfutással – ki is vehető onnan. A legnagyobb előnye pedig az, hogy ugyanazokat az eszközalapokat tudod ezen a számlán is megvásárolni, mint a rendszeres díjból, így a hozamlehetőségek itt is átlagon felüliek.

Érdemes tehát az eseti számlával már az elejétől kezdve számolni, és ide is kisebb-nagyobb rendszerességgel elhelyezni olyan megtakarításokat, amiről tudod, hogy egy-két év múlva lehet, hogy szükség lehet rá. Sokkal jobban jársz vele ugyanis, ha egy esetleges pénzhiány esetén az eseti számlát töröd fel büntetlenül, mintha a rendszeres díjhoz kellene fájdalmasan hozzányúlnod.

Melyik befektetési egységekhez kötött életbiztosítást válasszam? 📊

Ebben a cikkben igyekeztünk mindent odaadni, amit a befektetési egységekhez kötött életbiztosításokról általánosságban oda lehet adni. De ennél többet csak akkor tudunk mondani, ha megismerjük az élethelyzeted és a speciális elképzeléseidet, mivel látatlanban nem lehet tanácsot adni – minden élethelyzet más.

A kérdés ugyanis legalább olyan komplex, mint hogy milyen autót vagy milyen lakást vegyél. Melyek a fő szempontjaid? Mi a célod az életbiztosítással? Először feltétlenül ezekre a kérdésekre kell válaszolnod.

Majd célszerű eldönteni, hogy klasszikus vegyes vagy befektetéssel kombinált életbiztosítás lesz-e a megfelelő. Mindkettőnek van előnye és hátránya is, így leginkább a saját kockázatvállalási hajlandóságod határozza meg, hogy melyikkel érzed magad biztonságban.

Ha ez megvan, akkor folytatódhat az igényfelmérés. Milyen távra tervezel? Milyen havi összeg az, ami a még a legzordabb körülmények között is bevállalhatónak tűnik? Hozzátéve, hogy havi 10-15 ezer forint a minimum, amivel érdemes belevágni, de ma már inkább a 20-25 ezer forintos kezdő összeget javasoljuk.

Van-e a családban más életbiztosítás? Milyen kockázati fedezetek szükségesek? Körülbelül 30-40 kérdésen rágják át magukat ügyfeleink a tanácsadóinkkal folytatott személyes beszélgetéseken, mire eljutnak oda, hogy kollégánk elkezdi megversenyeztetni a különböző ajánlatokat.

Több mint 11 biztosító több mint 130 befektetési egységekhez kötött életbiztosítási ajánlatáról van szó. Persze, hogy nem várható el senkitől, hogy ezek közül tudjon választani. Kivéve persze, ha valakinek ez a munkája, és 10 éve arra tette fel az életét, hogy monitorozza a piacot, darabokra szedi és folyamatosan összehasonlítja az ajánlatokat, és segít a legmegfelelőbb kiválasztásában.

Konzultációnk ingyenes és kötelezettségmentes, amely alatt nem fogsz nyomulást vagy tukmálást érezni. A GRANTIS más. Tudjuk, hogy mi működik a piacon, mert pontosan ebből lett elegünk, amikor megálmodtuk a saját vállalkozásunkat. Ez a tanácsadás neked és rólad szól, a korrektség és őszinteség jegyében.

Hol lehet befektetési egységekhez kötött életbiztosítást kötni? 🏢

Az alábbi biztosítóknál köthető befektetési egységekhez kötött életbiztosítás, ám mindenképp javasoljuk, hogy ne egyedül dönts, hanem kérd tanácsadóink segítségét.

• Aegon befektetési egységekhez kötött életbiztosítás
• Allianz befektetési egységekhez kötött életbiztosítás
• CIG Pannónia befektetési egységekhez kötött életbiztosítás
• Generali befektetési egységekhez kötött életbiztosítás
• Groupama befektetési egységekhez kötött életbiztosítás
• K&H befektetési egységekhez kötött életbiztosítás
• Magyar Posta befektetési egységekhez kötött életbiztosítás
• MetLife befektetési egységekhez kötött életbiztosítás
• NN befektetési egységekhez kötött életbiztosítás
• Signal Iduna befektetési egységekhez kötött életbiztosítás
• Union befektetési egységekhez kötött életbiztosítás
• Uniqa befektetési egységekhez kötött életbiztosítás

👩‍💼Miben segíthetünk?👨‍💼

Egyikünk sem egyforma, így amelyik öngondoskodási forma az egyik előtakarékoskodónak ideális választás, nem biztos, hogy a másiknak is az lesz. Azért, hogy az élethelyzeted és az elvárásaid alapján reális képet kaphass a lehetőségeidről, nem elég elolvasni az útmutatókat, hiszen azokból a legfontosabb dolog hiányzik: Te.

• A személyes céljaid és lehetőségeid,
• az életkorod, a fizetésed, a megtakarításaid és hiteleid,
• a kockázattűrő képességed, a hozamelvárásod,
• a pozitív és negatív tapasztalataid
• és még számos olyan egyéni kérdés, ami pénzügyileg meghatároz téged.

Mi a GRANTIS-nál több mint százharminc hasonló ajánlat összehasonlításával egy óriási adatbázist hoztunk létre életbiztosításokból, melyet nap mint nap használunk. Így ha egy valóban független és tapasztalt tanácsadóra szeretnél támaszkodni egy ilyen fontos döntés meghozatala előtt – fordulj hozzánk! A konzultáció ingyenes.

Gyakori kérdések a befektetési egységekhez kötött életbiztosításokhoz ❓