Megéri a nyugdíjbiztosítás? Kiszámoltuk, érdemes-e ebbe fektetni

Számolásra felkészülni: cikkünkben osztunk-szorzunk, és mindent latba vetve kiszámoljuk, megéri-e nyugdíjbiztosítást indítani.

AKKOR ÉRI MEG HA…

Akkor éri meg befektetni valamibe, ha a végén több pénzt vehetsz ki belőle, mint amennyit betettél.

Ehhez az kell, hogy a megtakarításod legalább az évi inflációt (2022-ben 11,7 százalék) kitermelje (a bankbetét például képtelen erre jelenleg az 1% alatti kamataival). Egy befektetésnek költségei is vannak, amiket a nyugdíjbiztosításoknál transzparens módon minden esetben közzétesznek, tehát a költségekkel már a futamidő elején is tudsz számolni. Ha ezeket kitermeli a befektetésed, máris jól jártál, mert úgy tettél félre, hogy a pénzed megőrizte a reálértékét (miközben a bankszámládon folyamatosan veszít az értékéből). Ha efölött még plusz hozamot is realizálsz, az onnantól kezdve tisztán a te hasznod (még kamatadót sem kell fizetned). Innentől lehet azt mondani, hogy megéri a nyugdíjbiztosítás.

Ezek alapján kimondhatjuk, hogy megéri a nyugdíjbiztosítás, ha:

• legalább az inflációt és a költségeket kitermeli,
• ezek felett plusz hozamot is termel.

Ha ezek teljesülnek, akkor többet kapsz a végén, mint amennyit befizettél (és ez reálértékben is igaz).

A NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSOK HOZAMA

Nézzük is meg, hogyan teljesítettek az elmúlt 5 évben a nyugdíjbiztosítások mögött lévő befektetési portfóliók!

243 eszközalap ötéves átlaghozamait gyűjtöttük össze 10 biztosító nyugdíjbiztosításainál (a teljesség igénye nélkül). Az eredmény a fenti ábrán látható (kockázati szintek szerint növekvő sorrendben), amiből kiderül, hogy egy nyugdíjbiztosítással is el lehet érni az állampapírénál jobb, akár infláció feletti hozamokat. Ezek alapján úgy tűnik, hogy megéri a nyugdíjbiztosítás.

Az alacsony kockázatú portfóliókban többnyire állampapírok szerepelnek, ezért sem kecsegtetnek magas hozammal. A vegyes összetételű, közepes kockázatú eszközalapokban kötvényeket és részvényeket is találunk. A részvényportfóliókban – ahogy a neve is mutatja – a részvények vannak többségben. A kockázati szintek ebben a sorrendben nőnek, ami azt jelenti, hogy egyre hullámzóbb a hozamok teljesítménye, cserébe viszont jobbak is a hozamkilátások hosszú távon.

Mint látod, a hozamkilátások eléggé eltérőek, 2 és közel 9% között is lehet (ami nagyon nem mindegy!), ezért rendkívül fontos, hogy jól válassz magadnak megoldást. Már csak azért is, mert a hozam nem minden: a múltbeli hozamokat ismerjük, a jövőbelieket nem. A hozampotenciál is fontos, de mellette oda kell figyelned a költségekre, a befektetés rugalmasságára és más egyéb, személyes szempontokra.

Ezek az átlagos hozamok, de megnéztük minden biztosító top 3 nyugdíjbiztosítás eszközalap hozamát is:

A NYUGDÍJBIZTOSÍTÁS KÖLTSÉGE (TKM)

Az inflációt tehát könnyedén legyőzheted a nyugdíjbiztosítással (ha megfontoltan választasz), úgyhogy már csak a költségeket kell kitermelni. A nyugdíjbiztosítások esetében ezt a Teljes Költségmutató (TKM) adja meg, ami egy százalékos érték, és éves átlagköltséget jelent. Ez az, ami csökkenti a hozamot. Minél kisebb a TKM a hozamhoz képest, annál jobban megéri a nyugdíjbiztosítás.

Az MNB kötelezi arra a biztosítókat, hogy közzétegyék a TKM-et, amit meghatározott módszertan szerint kell kiszámolniuk. Ez nem egy valós érték, hanem típuspélda alapján számol, ezért csak összehasonlításra alkalmas. A te személyes példád ettől eltérő lehet (vagyis a te TKM-ed lehet több is, kevesebb is, mint a megadott TKM). Ettől függetlenül kiválóan használható, mert egyetlen számba sűrít bele minden költséget (pl. annak a díját, hogy egy alapkezelő foglalkozzon a befektetéseddel).

És akkor jön a kérdés: na de mekkora az a bizonyos TKM? A válasz az, hogy nagyon sokféle mutató lehetséges. Ennek érzékeltetésére mutatok egy részletet a TKM összehasonlító táblázatunkból:

Találsz TKM-et 1,02%-ért, de 4,38%-ért is ugyanolyan futamidő mellett. Igaz „csak néhány százalék”, a valóságban ez mégis milliós különbségeket jelent. A fenti gondolatmenet alapján beláthatod, hogy 3%-os infláció és 4,4%-os TKM mellett legalább 7,4%-os hozamot el kell érned minden évben ahhoz, hogy megérje a nyugdíjbiztosítás (ha hagyod magad rábeszélni egy ilyen drága termékre).

De miért kellene a legdrágábbat választani? Te is tudod, hogy a boltban sem mindig a legdrágább termék a legjobb – nagyon sok áru túlértékelt, és valójában csak a márkanevet és az ügyes marketinget fizeted meg. A nyugdíjbiztosítások kritikusai viszont rendszeresen élnek azzal az eszközzel, hogy keresnek valami jó drága konstrukciót, a hozamokat alacsonyra lövik, és kihozzák végeredményben, hogy lám-lám, minden nyugdíjbiztosítás rossz. Valójában viszont minden befektetés rossz, ha valaki ész nélkül választ. Ez nem jelenti azt, hogy nem lehet jól is csinálni.

Persze ezzel nem azt mondom, hogy a legalacsonyabb TKM lesz a befutó. A legolcsóbb termék általában a boltban sem a legmagasabb minőséget képviseli (persze akadnak kivételek). A költségek mellett a hozampotenciált is figyelembe kell venni. Ugyanis hiába olcsó egy nyugdíjbiztosítás, ha utána beteszik a pénzed egy kötvényalapba (lásd fent), ami alig termel neked valamit.

Egy reálisabb forgatókönyv szerint 2% körül alakul a TKM, vagyis a nyugdíjbiztosításod éves átlagköltsége. Ehhez hozzáadva a 3%-os inflációt, azt kapod meg, hogy 5% feletti hozamnál nemcsak, hogy megőrzöd a pénzed értékét, de még profitálsz is rajta. A fenti eszközalapok átlagos teljesítménye alapján kimondható, hogy ezt a szintet meg lehet ugrani a megfelelően kiválasztott portfólióval.

A 20%-OS ADÓKEDVEZMÉNY

A nyugdíjbiztosításoknak egyik nagy előnye, hogy adókedvezmény vehető velük igénybe, ami évente a befizetéseid 20%-át jelenti (maximum 130.000 forint). Ennyit kaphatsz vissza a személyi jövedelemadódból, amit aztán a nyugdíjtőkédbe forgatnak, és onnantól ugyanúgy hozamokat termel neked. Már emiatt megéri a nyugdíjbiztosítás elindítását meggondolni.

Mivel egy nyugdíjbiztosítás általában több mint 10 évre szól, így a keresett hozamok után nem kell kamatadót sem fizetned, ami 15% szja lenne. A nettó reálhozamod tiszta hasznot termel neked – adók és egyéb levonások nélkül.

PÉLDASZÁMÍTÁS

Példánk alanya 40 évesen indít nyugdíjbiztosítást, vagyis a futamidő 25 év. A havi díj 30 ezer forint, az éves díj emiatt 360.000 forint, ami után 72.000 forint adójóváírás jár minden évben. A havi díjat aztán minden évben 3%-kal növeljük (ezt értékkövetésnek vagy indexálásnak nevezik), hogy a befizetéseink kövessék az inflációt. Az átlaghozamnál mérsékelt elvárásunk volt, ami bruttó 6%. A TKM-nél az 1,92% és a 4,38% közötti tartományban válogattunk (meg is lehet figyelni a különbségeket a lejárati összegben).

Az eredmény a következő lett:

Elmagyarázom, melyik sor mit jelent a táblázatban. Az értékkövetés (indexálás) 3%, vagyis minden évben az inflációval növeled a befizetéseidet. A költségeket a 20 éves TKM mutatja meg (eszközalaptól függően tól-ig értékkel megadva). Összesen 13 millió forintot fizetsz be. Erre legjobb esetben 2 millió forint hűségbónuszt kaphatsz a biztosítótól, illetve 2,6 millió forint adójóváírást az államtól. Hozamot a befizetéseidre, a hűségbónuszokra és az adójóváírásra is kapsz, ezek összegét is látod tételesen.

Az éves átlaghozamnál feltűnhet, hogy 6%-ot feltételeztünk. Valóban, ez egy feltételezés, amit nem tudhatunk biztosra, mert a múltbéli hozamokat látjuk, a jövőbelieket nem. Sokan ilyenkor szoktak megijedni, hogy erre nincs garancia. De vegyük hozzá, hogy ez bruttó hozam, tehát ebből levonódnak a költségek, vagyis nettó 1,62–4,8%-os éves átlaghozammal számoltunk. Lássuk be, ez azért egy igen óvatos becslés, amit 20-25 éves távon nagy valószínűséggel tartani tudsz. Csak meg kell nézni, hogy mennyit hoztak a nyugdíjbiztosítások az elmúlt 5 évben.

(Csak összehasonlításképp: sokan mások nettó 8%-os hozamot feltételeznek, amihez 10–12%-os bruttó hozamot kellene elérni. Ez már sokkal irreálisabb.)

HAVI 30 EZERBŐL HAVI 180 EZER, 15 ÉVEN KERESZTÜL

Ha a pénzt nem egyben vesszük ki a nyugdíjkorhatár betöltésekor, hanem járadékként, havi bontásban, akkor az aktuálisan bent maradó összeg tovább kamatozik.

Ez havi 159–180.000 forint nyugdíj-kiegészítést jelent az állami nyugdíj mellett.

Az inflációról persze nem feledkeztünk meg: a jelenérték azt jelenti, hogy egy jövőbeli pénzösszeg ma mennyit érne. Ez alapján is azt látjuk, hogy bő 11 millió – szűk 13 millió forinttal a számlánkon léphetünk nyugdíjas korba (járadékban kifejezve ez havi 78-89.000 forint).

Adódik a kérdés: hogy lehet kevesebb a nettó lejárati összeg jelenértéke, mint az összes rendszeres díj? Mégiscsak kevesebbet kapunk kézhez, mint amennyit befizettünk? Nem. Csak pont az infláció miatt nem 13 milliót ér a befizetésünk a futamidő végére. Valójában csak nagyjából 9 millió forintot fizettünk be, és ebből lett 12 millió forint (ha nagyon azt akarjuk megnézni, mennyit „nyerészkedtünk” a megtakarításon).

A lényeg azonban az, hogy félretettük a pénzt, és a költségek levonása után, reálértéken (!) közel 13 millió forintunk lett a nyugdíjig, ami jóval több, mint amennyit összesen befizettünk. Vagyis aki úgy választ, mint ahogy a példában tettük, annak a nyugdíjbiztosítás megéri.

A nettó lejárati összegek 22,8 és 25,9 millió forint között alakultak. Mi ezt jelenértéken is kimutatjuk, vagyis az inflációt bekalkulálva. Így 12,2 és 12,7 millió forint közötti összeget érne a nyugdíj-kiegészítésed, ha a pénz mai értékén fejeznénk ki. Feltűnhet, hogy az inflációval csökkentett lejárati összeg alacsonyabb, mint a befizetéseid. Ez amiatt van, mert a befizetéseid jelenértéke nem érne 13 milliót, csak nagyjából 9 millió forintot, tehát még infláció felett is több milliót keresel.

Ha havi járadékban számolunk, akkor ez azt jelenti, hogy havi 159–180.000 forint nyugdíjtöbbletet kaphatsz az állami nyugdíjad mellé 15 éven keresztül. Mai értékén kifejezve ez havi 78–89 ezer forint körül lenne – ennyit kapnál az állami nyugdíjad mellé pluszba. Ezzel a pénzzel együtt már jóval élhetőbb lehetne az időskorod.

Megéri a nyugdíjbiztosítás a költségeit egy ilyen végeredményért cserébe? Ezt neked kell megítélned, de szerintünk megéri a nyugdíjbiztosítás az árát.

SZERETNÉL EGY ILYEN KALKULÁCIÓT A TE SZÁMAIDDAL?

Láthatod, hogy egy jól kiválasztott nyugdíjbiztosítás képes arra, hogy az évek alatt megduplázza a félretett pénzed. A kamatos kamat, a visszaigényelhető 20% adójóváírás és az inflációt meghaladó hozamok mind ezt a cél támogatják.

De hogy néznek ki ugyanezek a számok a te életkoroddal, és azzal az összeggel, amit már valószínűleg fejben meg is határoztál, hogy kényelmesen félre tudsz tenni?

Havonta 700-an teszik fel nekünk ezt a kérdést, olyan érdeklődőink, akik a cikkeinket olvassák, így természetesen neked is tudunk segíteni.

Egy 45 perces ingyenes és kötelezettségmentes találkozón végignézzük, hogy a nyugdíj megtakarítás összehasonlító kalkulátorunk a te számaiddal mely konkrét ajánlatokat dobja ki első 3 helyen. Megismered a biztosítók neveit, átbeszéljük a konkrét ajánlatok előnyeit és hátrányait és persze azt is megmutatjuk, hogy mi milyen portfóliókat használunk, amivel a maximális éves hozamokat célozzuk meg.

Kattints ide, és tedd fel nekünk kérdéseidet, ha számodra is a független és őszinte tájékoztatás a legnagyobb érték. (Egyébként ide kattintva elolvashatod, hogy mit mondanak azok, akik már részt vettek egy ingyenes beszélgetésünkön)