Bár csaknem mindenki saját lakásra vágyik, az albérletet pedig kényszermegoldásnak tartja, ma egy pályakezdő fiatalnak még hitelből is alig van esélye lakást vásárolni. Különösen nehéz helyzetben vannak azok, akik a munka miatt költözni kényszerülnek, mivel az emelkedő albérletárak mellett aligha marad pénz lakáscélú megtakarításra. Ez köszönhető a magas négyzetméteráraknak, a növekvő bérleti díjaknak, valamint a hitelpiac jellegzeteségeinek.

Évekig kell spórolni, hogy egyáltalán hitelt vehessünk fel

Jogszabályi előírás, hogy az ingatlanfedezet forgalmi értékének legfeljebb a 80 százaléka vehető fel hitelként, tehát minimum 20 százalék saját erő szükséges a hitelfelvételhez. Azaz például egy 28 millió forintos, budapesti garzonlakás megvételéhez is 5,6 millió forinttól lehet csak hitelt felvenni. De ha valaki most kezd el egy ilyen lakásra spórolni, a valós költség ennél nagyobb lehet, hiszen figyelembe kell venni a lakásárak emelkedését is, ez az eddigi tendenciák alapján évi 10 százalék körül lehet.

Gyakori kérdés, hogy melyik éri meg jobban, az albérlet vagy a saját lakás vásárlása, akár hitelre. Többnyire azonban ha egy pályakezdő fiatal nem kap segítséget a szülőktől, a lakásvásárlásra aligha van esélye. Az Ingatlan.com elemzése szerint ha átlagos fizetéssel és bérleti díjakkal számolunk, és feltételezzük, hogy a szülőknél lakva képes félretenni a lakbérnek megfelelő összeg felét, akkor is 4-5 év spórolásba telik csak az önrész összegyűjtése.

Így lehet befektetés a hitel

Felmerül a kérdés, hogy ha úgyis évekig gyűjtögetni kell, érdemes-e egyáltalán hitelt felvenni, nem érdemes-e akkor már várni még néhány évet, hogy összegyűljön a teljes ár.

Induljunk ki az OTP Ingatlanpont májusi elemzéséből: az OTP egy olyan esetet vizsgált, ahol a vásárló 13 millió forintos önrészt fizetett, amihez 10 éves futamidőre igényelt fix kamatozású, 15 millió forint hitelösszegű lakáshitelt, 5,4 százalékos teljes hiteldíjmutatóval (THM). Így kamatokkal együtt a futamidő végén a lakás teljes ára 33,4 millió forint lesz.

Ez ugyan soknak tűnik, de valójában még így is jobban megérheti hitelt felvenni, mintha 10 évig gyűjtögetne valaki ugyanerre a lakásra, éppen a már említett lakásdrágulás miatt. A mostani tendenciák alapján egy 28 milliós lakás 10 év múlva 37,6 millió forintra drágulhat, de persze az is előfordulhat, hogy a lakásárak reálértékben stagnálni kezdenek. Hozzá kell venni azt is, hogy egy ilyen budapesti lakás átvétele után (ha az illetőnek korábban nem volt lakása) vagyonszerzési illeték fizetendő. Ez a lakás teljes árának 4 százaléka, esetünkben 1,12 millió forint.

Hosszabb futamidő esetén persze könnyebben megfizethető törlesztőrészletekkel kalkulálhatunk, a mérleg másik serpenyőjében a nagyobb összköltség áll, illetve az, hogy a lakáspiac időközben bedőlhet, és a lakás értéke nem növekszik tovább, vagy akár csökkenhet is az eredeti vételárhoz képest.

Mire elég a CSOK?

Ahogy a példa mutatja, a fiatalok lakásvásárlása során a legfőbb kérdés az, hogy képesek-e kifizetni az önrészt. Ebben kis segítséget jelenthet a CSOK, amit azonban csak bizonyos esetekben fogadnak el önerőként a bankok. A pénzintézetek többsége csak a már meglévő gyermekek után igényelt (azaz biztosan az ügyfél zsebében maradó) CSOK-ot fogadja el önerőként, a vállalt gyermekekre kapott megelőlegező CSOK-ot csak a pénzintézetek egy része tekinti önerőnek.

Azt sem érdemes figyelmen kívül hagyni, hogy a CSOK számos kötelezettséget ró az igénylőkre: 10 évig például a választott lakásban kell lakni, ha pedig az ún. megelőlegező CSOK-ot igénylik a szülők, akkor a vállalt gyermeknek még a határidő lejárta előtt meg kell születnie (1 gyermek esetén 4, 2 gyermek esetében 8, míg 3 gyermeknél 10 év a határidő). Ha a feltételek nem teljesülnek, az állami támogatást kamatostul vissza kell fizetni.

A CSOK, bár némileg enyhít a lakáshelyzeten, láthatóan nem univerzális megoldás, és a fiatalok nagy része továbbra is szülői segítséggel, illetve öröklés útján tud csak saját lakáshoz jutni, különösen Budapesten. A TogetherMoney angliai pénzintézet 34 európai városra kiterjedő felmérése szerint Budapestnél csak két városban, Moszkvában és Kijevben nehezebb a pályakezdők lakásszerzése. A felmérésben azt vizsgálták, hogy az átlagkereseteket, a jelzáloghitelek kamata és a törlesztőrészletek a keresetek mekkora hányadát teszik ki, valamint kalkuláltak a megélhetési költségekkel is. A legjobb esélyekkel a felmérés szerint Brüsszelben juthatnak lakáshoz, ezt követi Bern és Koppenhága.

Az önerő összegyűjtésében segíthet egy életbiztosítás

Ha maradunk az 5,6 millió forintos önerőnél, akkor ezt egy jól megválasztott életbiztosítással, évi 6-7% átlaghozam mellett 10 év alatt össze lehet gyűjteni havi 30.000 forintból. Természetesen meggyorsítható a folyamat, ha többet is félre tudsz tenni erre a célra. Kalkulátorunk segítségével kiszámolhatod a saját adataiddal, mennyi időbe telne összeszedni az önerőt, ha nem csak a bankszámlán gyűjtenéd a pénzt.

Egy ingyenes tanácsadás keretében szakértőink segítenek neked a lakáshitelezéssel kapcsolatos lehetőségek sorra vételében és a döntésben. Konzultációra a lenti űrlap kitöltésével jelentkezhetsz!