Rohamosan csökkennek a születésszámok

Évről évre minden hónapban csökken a születések száma

Az év első 5 hónapjában 29 018 gyermek jött világra, 9 százalékkal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. Májusban 5696 gyermek született, 10 százalékkal kevesebb, mint a tavalyi évben ilyenkor – olvasható a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorstájékoztatójában. 

A jelentésből az is kiderül, hogy 2025-ben eddig minden hónapban kisebb volt a születések száma, mint tavaly. Idén januárban 4,2 százalékkal, február-márciusban 8,6 százalékkal, április-májusban 12 százalékkal kevesebb volt az élveszületések száma, mint a tavalyi év azonos időszakaiban. 

A jelenség azonban nem egyedi, mint ahogyan az ábrán is látszik, nemcsak 2025-ben, de már 2024-ben is minden hónapban kevesebb volt a születések száma az előző évhez képest, a január és május közötti időszakot vizsgálva.

Éves összehasonlításban, 2024. június és 2025. május között 74 648 gyermek született, ez a létszám 7758-cal, azaz 9,4 százalékkal kevesebb az ezt megelőző 12 havi adatokhoz képest.

Ezekben a vármegyékben születik a legtöbb és a legkevesebb gyermek

A KSH-nak arról is vannak adatai, hogy vármegyénként hogyan oszlik el a születések száma. A térkép az idei első negyedéves adatok alapján készült, amely szerint 17 945 gyermek született ebben az időszakban. 

A legtöbben Pest vármegyében, azon belül is Budapesten, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében születtek. A legkevesebben pedig Tolna, Vas és Nógrád vármegyében látták meg a napvilágot az idei első negyedévben. 

Egyre inkább kitolódik a gyermekvállalás

2024-ben hazánkban szinte minden korcsoportban visszaesett a szülések száma, leginkább a 25–29 és a 30–34 évesek körében. A születésszám-csökkenés mintegy kétharmada ebben a két korosztályban következett be. 

A KSH adatai szerint a gyermekek több mint fele 30 éves és annál idősebb nőtől született. A rendszerváltás idején még a 25 évnél fiatalabb nők hozták világra az újszülöttek több mint felét, az azóta eltelt idő alatt a nők átlagos életkora első gyermekük születésekor 23 évről 29,4 évre tolódott ki. 

Napjainkban a családalapítást és a gyermekvállalást abban az életkorban kezdik a nők, amikor három évtizeddel korábban szinte már befejezték.

Idősödik a társadalom

A születések számának csökkenése a társadalom elöregedésére is hatással van. 2024-ben a 65 éves és annál idősebbek száma 9,4 ezerrel nőtt, ezzel szemben a gyermekkorúaké (0–14 évesek) 16,1 ezer fővel, az aktív korúaké (15–64 éves) pedig 38,3 ezerrel csökkent. 

A 65 éves és annál idősebbek száma és aránya először 2005-ben haladta meg a 0–14 évesekét, azóta az időskorúak többsége folyamatosan növekszik. 2025. január 1-jén 100 aktív korúra 22 gyermek és 32 időskorú jutott.

Honnan lesz nyugdíjad?

Mivel az aktív korú fiatalok száma folyamatosan csökken, akik a járulékfizetéssel előteremtik az egyre több időskorú nyugdíját, ezért a jövőben még nehezebbé válhat az állami nyugdíjak finanszírozása. 

A nyugdíjasok átlagosan már így is csak a korábbi fizetésük nagyjából 60 százalékából gazdálkodhatnak. A mediánnyugdíj a legutóbbi adatok szerint 214 985 forint, azaz ennyien kapnak ennél több vagy kevesebb nyugdíjat.

Számold ki velünk, hogy várhatólag mekkora állami nyugdíjra számíthatsz.

Ha nem szeretnéd kiszolgáltatni magadat az állami nyugdíjhelyzetnek, akkor még az aktív éveidben lehetőséged van az államtól független, privát nyugdíj megtakarítás elindítására, minden évben 20 százalékos adójóváírás mellett. Jelentkezz be egy díjmentes tanácsadásra, ahol átbeszélheted nyugdíjszakértőinkkel a céljaidat és a lehetőségeidet, hogy megalapozhasd az időskori anyagi biztonságodat.