Állampapír

  • egyszerű

  • alacsony kockázat

  • garantált kamat

  • könnyen hozzáférhető

  • adómentes

  • állami függés

  • alacsony hozampotenciál

  • az újabb kibocsátású állampapírok kamata alacsonyabb lehet a jelenlegieknél

Az állampapír témában írt összefoglaló cikkünket is olvasd el, ha érdekel a téma.

Ingatlan

  • havi rendszerességű jövedelem (bérleti díj)

  • fellendülés idején gyors értéknövekedés

  • eladósodás veszélye (lakáshitel)

  • egyszerre kell hozzá sok pénz

  • nem lehet belőle kisebb összegeket kivenni

  • válság idején veszteséges is lehet

  • értékvesztés, amortizáció

  • adózni kell utána

Nyugdíj-előtakarékosság

  • hosszú távon magas hozamkilátás

  • állami adókedvezmény (szja)

  • jól személyre szabható befektetési lehetőségek

  • többségük nem igényel időráfordítást

  • havi kisebb megtakarítási összeggel is működik

  • legalább 10-15 év elköteleződés

  • nyugdíjkorhatár elérésekor vehető csak ki adómentesen

  • előfordulnak magas költségű ajánlatok

  • a rengeteg konstrukció közül nehéz választani

Ha nyugdíjra készülünk, akkor a lehető legrosszabb “befektetés” a párnahuzat vagy a befőttesüveg lehet, vagyis a készpénz: nem elég, hogy az infláció rontja a pénz értékét, még el is lophatják, vagy meg is rongálódhat (tűzeset, csőtörés stb.). Ettől csak egy fokkal jobb eszköz a folyószámla, de sok kamatot ez sem hoz, és ezen a banki lekötés sem segít.

miért éri meg nyugdíj előtakarékosságot indítani
Grantis-számítás

Haladóbb opció lehet az állampapír, amit például tartós befektetési számlára (tbsz) vásárolhatunk. Az állampapír lényege, hogy kölcsönt adunk a magyar államnak, aki ezt kamatokkal honorálja. Előnye, hogy egyszerű, alacsony kockázatú, könnyen hozzáférhető, (jelenleg) adómentes, és valamennyi kamatot mindig garantálnak. Hátránya, hogy állami függésbe kerülünk általa, sosem fog annyi hozamot termelni, mint mondjuk egy jobb részvény, és előfordulhat, hogy a kezdetben viszonylag magas kamatozású állampapírokat később jóval alacsonyabb kamatozásúak váltják fel. (Egyik népszerű fajtája a Magyar Állampapír Plusz.)

Kecsegtető befektetési lehetőségnek tűnik még az ingatlan, jóllehet nem olyan kockázatmentes, és nem olyan egyszerű, mint amilyennek tűnik. Kétségtelen, hogy lakáspiaci fellendülés esetén sokat lehet keresni a vételi és az eladási árfolyam különbségén, és a bérleti díjból származó rendszeres jövedelem is kedvezően hangzik. Azonban azt is tudni kell, hogy az ingatlanbefektetés válság idején veszteséges is lehet. A bevételből le kell vonni az értékvesztés, amortizáció költségeit, illetve az adókat – ilyenkor az éves hozam máris kevésbé tűnik vonzónak.

mennyi volt a magyar ingatlanok árfolyam változásból származó éves hozama 2004 - 2019
Grantis-számítás az MNB adatai alapján.
Ehhez még hozzáadódik a bérleti díjból származó hozam, ugyanakkor a lakáshitel, a felújítás, a rendszeres karbantartás stb. költségei levonódnak belőle.

De ami leginkább az ingatlan mint megtakarítás ellen szól, az az, hogy egyszerre kell hozzá sok millió forint, és nem lehet vele apránként gyűjtögetni. Gyakran hitelt is fel kell venni hozzá, amiben ott rejlik az eladósodás veszélye. Az is gond, hogy nem likvid: nehéz pénzzé tenni. Ha csak 5 millió forintra van szükségem, akkor is el kell adnom a 40 milliós lakást, hogy pénzhez jussak. Arról már nem is beszélünk, hogy mennyi bosszúságot okozhatnak a bérlők, vagy hogy milyen sok időt kell fordítani az ingatlanok karbantartására.

Ezzel el is érkeztünk a nyugdíj-előtakarékosságokhoz, amiket mi optimálisabb befektetésnek tartunk, ha nyugdíjról van szó. Ezek, ahogy a nevükben is benne vannak, kifejezetten azért jöttek létre, hogy a nyugdíjas éveinkre pénzügyileg felkészülhessünk.

Nyugdíj-előtakarékosság alatt három típust értünk:

Bár mindegyik után állami adókedvezmény (szja) jár, nem keverendők össze a magánnyugdíjpénztárakkal: a nyugdíj-előtakarékosságok államtól független, privát megtakarítások, amit a nettó bevételünkből fizetünk a nyugdíjjárulékunktól függetlenül.

mekkora a nyugdíj-előtakarékosságok várható éves hozama / becsült éves átlaghozam

A nyugdíj-előtakarékosságok lényege, hogy havi kisebb megtakarítási összegből profin összeállított portfóliókba fektethetjük a pénzünket a legnagyobb nemzetközi pénzintézeteknél. Előnyük a magas hozampotenciál, és hogy egyszerre fektethetünk értékpapírok százaiba, így nem egy lapra tesszük fel minden pénzünket, porlasztjuk a kockázatot. Nem utolsó szempont az sem, hogy többségük nem igényel mélyebb befektetői szakértelmet, sem komolyabb időráfordítást.

A nyugdíj-előtakarékosságok hátránya, hogy legalább 10-15 év elköteleződést igényelnek, mivel hosszú távú befektetések, így ilyen időtávon a legjövedelmezőbbek. Hátrány még, hogy csak a nyugdíjkorhatár elérésekor férünk hozzá a teljes megtakarítási összeghez adómentesen. Hátrány, hogy rengeteg konstrukció létezik, amik közül nehéz jól választani pénzügyi tanácsadó segítsége nélkül, és tény, hogy számos ajánlat meglehetősen magas költséggel dolgozik. Ha rosszul választunk, akkor nemcsak a költségek, de a kockázatok is megnőhetnek.

Melyik a legjobb nyugdíjcélú megtakarítás?

Erre nincs általános válasz. Mindenki egyéni élethelyzetén és pénzügyi lehetőségein múlik, melyik lesz számára a legkedvezőbb megoldás. Nekünk meggyőződésünk, hogy mindenkinek legalább egy nyugdíj-előtakarékossággal rendelkeznie kellene legkésőbb 40 éves korára, melynek akár kiegészítője is lehet az állampapír vagy az ingatlanbefektetés.

Ingyenes szakértői beszélgetésünket azért hoztuk létre, hogy egyéni élethelyzetekre szabott megoldásokat találjunk. Ha szakszerű megoldást keresel a nyugdíjas éveidre, akkor add le jelentkezésed, és folytassuk személyesen!

Gyakori kérdések a nyugdíj-előtakarékosságokról

Örökölhető-e egy nyugdíj-előtakarékosság?

Igen, mind az önkéntes nyugdíjpénztár, mind a nyugdíjbiztosítás örökölhető, ráadásul hagyatéki eljáráson kívül, akár néhány héten belül, adó- és járulékmentesen, haláleseti kedvezményezett megadásával. A NYESZ csak hagyatéki eljárás keretében örökölhető.

Mikor vehetek ki pénzt a nyugdíj-előtakarékosságomból?

A nyugdíj-előtakarékosságok hosszú távú befektetések, ezért adómentesen csak a nyugdíjkorhatár elérésekor vehető fel a teljes összeg. Ha igénybe vettük az állami adókedvezményt, akkor ennek az összegét kamatostól vissza kell fizetnünk, ha idő előtt hozzányúlunk a pénzhez. Az önkéntes nyugdíjpénztárból 10 évig semmiképp sem lehet pénzt kivenni – sem tőkét, sem hozamot. 10 év után viszont a hozam a legtöbb nyugdíj-előtakarékosságból adómentesen kivehető akár a nyugdíjkorhatár előtt is, ám bizonyos esetekben az adójóváírást 120%-osan vissza kell fizetni.

Mi történik, ha nem tudom fizetni a nyugdíj-előtakarékosságomat?

Ha tartósan nem tudod fizetni a megtakarítást, akkor kérhetsz díjcsökkentést, díjszüneteltetést vagy díjmentesítést, és a legrosszabb esetben fel is mondhatod a szerződést.

Miért jó járadékban kérni a lejárati összeget?

A megtakarítási időszak végén (nyugdíjba vonuláskor) eldöntheted, hogy egy összegben vagy havi járadék formájában kéred a megtakarításod kifizetését. A járadék előnye, hogy segít beosztani a pénzt, és a bent maradó összeg addig tovább kamatozik.

Miben különbözik a nyugdíj-előtakarékosság a magánnyugdíjpénztártól?

A nevével ellentétben a magánnyugdíjpénztár az állami nyugdíjrendszer része volt: a nyugdíjjárulék egy bizonyos részét fektethettük be kedvünk szerint. A nyugdíj-előtakarékosság egy privát befektetés, amit a nettó bevételünkből fizetünk. Az államnak mindössze annyi köze van hozzá, hogy adókedvezménnyel motivál megtakarításra.

Mikor jár adókedvezmény a nyugdíj-előtakarékosság után?

Az adókedvezményt (szja-jóváírást) csak az veheti igénybe, aki fizet személyi jövedelemadót. Nyugdíjbiztosítás esetén azonban az is elég, ha van olyan megbízható családtagunk, aki fizet szja-t, és akit meg tudunk adni kedvezményezettként.