Az állami nyugdíjrendszer működése és minden infó egy helyen

1. Így működik a nyugdíjrendszer

Magyarországon ún. felosztó-kirovó nyugdíjrendszer működik, ami azt jelenti, hogy ami egyik hónapban bevétel a rendszerben, az a másik hónapban rögtön kiadás is, mert a jelen kor dolgozóitól levont nyugdíjjárulékok fedezik a jelen kor időseinek havi nyugdíját.

Ebből rögtön következik is, hogy akkor működik jól egy ilyen mérleghez hasonló rendszer, ha a 2 serpenyőben hasonló mértékű pénz van, ez viszont már nagyon régóta nem teljesül és romló tendenciát is mutat.

2023-ban 2,4 millió öregségi nyugdíjban részesülő van Magyarországon, a másik oldalon pedig 4,7 millió munkavállaló, azaz:

Jelenleg 2 munkavállalónak kellene „eltartania” 1 nyugdíjast, ami lehetetlen. Miért? Azért mert az átlagos nettó bér 2023-ban 390.000 forint volt, és ha ezt 2 munkavállalótól kellene levonni, ez leegyszerűsítve azt jelentené, hogy:

Az államnak minden hónapban közel 200.000 forintot kellene levonni a bruttó fizetésedből a nyugdíjasok ellátására.

2050-re ráadásul a 2:1-es arányt 1,5:1-re jósolják ami még tovább rontja a helyzetet. Erről Sebestyén András, vezérigazgatónk is beszélt a TV2 műsorában:

A TV2 kérdezett minket 📺 „2050-re 6 keresőre 4 nyugdíjas jut majd.„

Ez nyilvánvalóan nem tartható, és ezt igazolják is a számok, hiszen már most az átlagfizetés csak közel felét éri el az átlagnyugdíjak összege.

Magyarországon 2023-ban a nettó átlagfizetés 390.000 forint volt míg az átlagnyugdíj csak ennek valamivel több mint a fele 210.000 forint.

Az, hogy a nyugdíjjárulékokat nincs kitől levonni, csak a probléma első része.

Tovább rontja a helyzetet, hogy akitől le lehetne vonni, – tehát az aktív munkavállalóktól -, az ő egyre nagyobb százalékuk vándorol ki külföldre, vagy szerez itthon nem járulékköteles bevételt. A KSH szerint 2023 szeptemberében már 108 ezer magyar dolgozik külföldön ami 20%-kal több mint az előző évben.

Ráadásul az állami nyugdíjszámítás is több sebből vérzik, a legfontosabb ebből a szolgálati idő szorzója, azaz, hogy hány év munkaviszony után, az átlagfizetésünk hány százalékát kapjuk meg nyugdíjként.

15 év munkaviszony után mindössze az átlagkerestünk 43%-át kapjuk meg és ahhoz hogy ez 100% legyen, 50 évet kellene ledolgoznunk.

Szintén a TV2-nek nyilatkoztunk 📺 „50 ledolgozott év kellene a fizetésünkkel megegyező nyugdíjhoz. Ez lehetetlen.„

2. Problémák a nyugdíjrendszerrel

Dr. Farkas András nyugdíjszakértő az alábbi 6 problémát sorolta fel a magyar nyugdíjrendszerrel kapcsolatban:

1. Kaotikus, azaz nem átlátható, nem lehet pontosan megmondani, hogy kinek mekkora nyugdíja lesz, ráadásul a bruttó keresetből számolnak nettó nyugdíjat ami tovább növeli az átláthatatlanságot. A helyzetet tovább rontja, hogy nem minden tőlünk levont járulék számít bele a majdani nyugdíjunk összegébe, csak a járulékköteles bevételekből.

2. Igazságtalan, ugyanis a nyugdíjunk összege aránytaléanul nagy mértékben függ attól, hogy melyik évben megyünk nyugdíjba, ami miat két ugyanolyan életpálya várható nyugdíjösszege között akár 80%-os különbség is lehet, amiat mert a valorizációs szorzókat nem korrigálják.

3. A szolgálati évekkel is baj van, mert az első 20 év majdnem kétszer annyit ér mint a második húsz év, míg például az osztrákoknál minden év egységsesen ugyanannyit ér.

4. A rendszeres nyugdíjemelés nem megoldás, mert nem követi az átlagbér emelkedést.

5. Ráadásul a nyugdíjemelés egységes, nem pedig sávos, ezért a legszegényebb nyugdíjas réteg jár a legrosszabbul.

6. Magyarországon nincsen foglalkoztatói nyugdíjpillér, azaz a munkáltatók semmilyen adókedvezménnyel nincsenek támogatva, hogy segíthessék dolgozóikat saját privát nyugdíjtőkéjük felépítésében.

3. Hogyan számolják a nyugdíjat?

Az állami nyugdíjad mértékét leegyszerűsítve a munkában eltöltött éveid száma és a bejelentett, átlagos és valorizált jövedelmeid szorzataként határozzák meg. Így akinek a munkaviszonya hosszabb volt és magasabb volt a jövedelme is, annak magasabb nyugdíj is jár.

Minden magyar állampolgár jogosult a nyugdíjkorhatár elérése után nyugdíjra az államtól, amennyiben minimum 15 évet ledolgozott. A jelenleg aktuális nyugdíjkorhatárnak a mértéke 65 év. 15 év munkaviszonnyal viszont mindössze a nyugdíjminimumra leszel jogosult, azaz havi 28.500 forintra, mely napi 950 forintot jelent.

Továbbá a nyugdíjad mértékének meghatározásakor nem a nyugdíjba vonulás előtt keresett utolsó 5 évi jövedelmedet kell figyelembe venned – ami gyakori tévhit – hanem az egész életedben megszerzett szolgálati idő és az 1988 óta keresett jövedelmed fog számítani.

Az RTL Klub-ban is elmondtuk 📺 „Nem az utolsó 5 év alapján számítják a nyugdíjat.„

Az állami nyugdíj kiszámítása leegyszerűsítve úgy történik, hogy 1988-ig visszamenőleg megvizsgálják, melyik évben mekkora összegű volt a fizetésed. Ezeket az összegeket jelenértékre hozzák – valorizációs szorzóval -, mert értelemszerűen az ezer forintos fizetés 30-40 évvel ezelőtt nem ugyanannyit ért, mint napjainkban. Ezekből az összegekből egy átlagot számítanak, így kapod meg a jelenérték szerinti nettó átlagkereseted.

Ennek az átlagkeresetnek egy bizonyos százalékát állapítják majd meg neked nyugdíjadként. Ez az arány elsősorban a szolgálati éveid számától függ, amely 1988. január 1-től a nyugdíjba vonulásod pillanatáig tarthat. Ez a szolgálati időd.

Ezen időintervallumok között utána megvizsgálja a Magyar Államkincstár, hogy ténylegesen milyen hosszú volt az az időszak, amikor a nyugdíjjárulékot fizettél. Ezt pedig jogosultsági időnek nevezzük.

A nyugdíjad végleges összegének képlete tehát = nettó átlagkereseted x szolgálati idő szerinti szorzód x jogosultsági éveid száma.

Túl bonyolult? Akkor számold ki az állami nyugdíjad 2 kattintással itt. 👇

Ugyanakkor a nyugdíjad nem egy névre szóló számlán gyűlik neked, hanem – mint aktív dolgozó – a járulékaidból finanszírozod a jelenlegi nyugdíjas korú lakosság nyugdíját. 

Tehát a várható nyugdíjad összegét a te életpálya átlagkereseted és jogosultsági + szolgálati időd alapján számolják ki, de azt nem a te járulékaid termelik ki, hanem majd a következő generáció feladata lesz, akik akkor fognak dolgozni (vagy nem dolgozni) amikor te már 65 éves leszel.

4. Nyugdíjkorhatár: Mikor mehetek nyugdíjba?

Magyarországon 2023-ban így néz ki a hivatalos nyugdíjkorhatár:

Azaz a jelenlegi szabályok alapján, ha 1957-ben vagy azt követően születtél, akkor 65 éves korodban mehetsz nyugdíjba. Ez alól egy kivétel van, a nők kedvezményes öregségi nyugdíja.

A nők a nyugdíjkorhatár elérése előtt is elmehetnek nyugdíjba abban az esetben, ha 40 év szolgálati időt tudnak igazolni. Ebbe a 40 évbe legfeljebb 8 év gyermekneveléssel töltött idő is beszámítható.

A nyugdíjbavonulás feltétele viszont nem csak az életkorod, de a szolgálati időd is, azaz a ledolgozott éveid szána.

Öregségi nyugdíjra akkor számíthatsz, ha legalább 20 szolgálati évet tudsz igazolni. Ha ez nem éri el a 20 évet, de 15 év vagy annál több, öregségi résznyugdíjat kérhetsz. Ha 15 évnél rövidebb szolgálati idővel rendelkezel öregségi nyugdíjra nem vagy jogosult. 

Más kérdés az, hogy meddig maradhat a 65 éves nyugdíjkorhatár? Szerintünk nem sokáig.

A TV2-nek ezt nyilatkoztuk 📺 „2050-ig 72 év lenne a szükséges nyugdíjkorhatár.„

5. Magánnyugdíjpénztárak

A magánnyugdíjpénztári rendszert 1998-ban alkották meg az állami felosztó-kirovó TB nyugdíj rendszer részeként. A célja az volt, hogy megnövelje a tagok várható állami nyugdíját úgy, hogy a bruttó bér egy bizonyos százalékát a nyugdíjpénztári számlájukra kérhették a tagok.

A rendszer első pillére, az állami felosztó-kirovó rendszer a nyugdíjak kétharmad részét fedezte volna, a magánnyugdíjpénztári rendszer pedig a majdani nyugdíjak maradék harmadának biztosításáért lett volna felelős.

A magánnyugdíjpénztár tulajdonképpen a TB rendszeren belül egy névre szóló számla volt, ahol a jövedelemmel arányosan lehetett a nyugdíjas évekre megtakarítani.

Magyarul a jövőbeni állami nyugdíjunknak egy olyan része lett volna, amit majd nem az akkori dolgozóknak kellett volna számunkra megtermelnie, hanem mi gyűjtöttük volna azt össze előre magunknak.

Nagyon fontos tudni, mert a magánnyugdíjpénztár alapú rendszerrel kapcsolatos tévhitek egyik oka, hogy ez a konstrukció nem az állami nyugdíjtól elkülönülten jött létre, hanem annak részeként. A bruttó bérünk 8,5%-áról tudtunk rendelkezni, hogy azt kérjük vagy nem kérjük a magánnyugdíjpénztári számlánkra.

A magánnyugdíjpénztári rendszer tehát NEM egy privát nyugdíj megtakarítás volt, hanem a TB állami nyugdíjrendszer részeként, egy járulékról való rendelkezési jogot jelentett.

Ezt nagyon sokan keverik és rengeteg embert tart vissza az öngondoskodástól a tévhit, hogy azt gondolják, a privát nyugdíj megtakarításokkal is megtörténhet ugyanaz mint a magánnyugdíjpénztári rendszerrel. Nem, mert a kettő teljesen különböző. Erről az ATV-ben is beszéltünk:

Az ATV-nek adott riportunk 📺 „A privát nyugdíj megtakarítás nem juthat a magánnyugdíjpénztárak sorsára.„

A magánnyugdíjpénztári rendszer tehát az állam egy olyan törekvése volt a TB nyugdíjrendszer kibővítésére, amellyel nem érte el a célját. Ellenkezőleg: Az államosítás miatt óriási bizalmatlanságot váltott ki az emberekben, ami azóta is sokakat visszatart abban, hogy elindítsanak egy nyugdíj megtakarítást.

Pedig a NYESZ-ek, az önkéntes nyugdíjpénztárak és a nyugdíjbiztosítások semmilyen állami kitettséget nem élveznek, hiszen ezeket a leadózott nettó bérünkből fizetjük, azaz pontosan annyira tartoznak az államhoz mint a bankszámlánk.

Ezzel a témával nem lehet nem foglalkozni, mert Magyarországon minden aktív korút érint. Mi sem bizonyítja ezt jobban mint hogy egyre gyakrabban kérnek fel minket, hogy nyilatkozzunk a témában:

6. Négy TV interjúnk az állami nyugdíjról

Nagy Feró 42 ezres nyugdíjat kapott.

Mondhatjuk, hogy zenész és nem volt bejelentve, de sokan járnak hasonló cipőben.

30 év múlva a fizetésünk 30%-a vár ránk.

Szerintünk a reális becslés, ha a mai 30 évesek a maradék 70%-ot már saját maguk teremtik elő.

Havi 20-25 ezret minimul félre kell tenni.

Jelenértéken 10-15 millió forintos nyugdíjkiegészítéshez legalább ennyit félre kell tenni.

Az egyetlen kiút az egyéni öngondoskodás.

A jelenlegi nyugdíjrendszer alapjait nem a jelen kor körülményeire találták ki.

7. Így tudod megnövelni a nyugdíjad összegét

Az államtól már jelenleg is átlagosan csak a fizetésünk felét kapjuk meg állami nyugdíjként, a most 30-40 évesek pedig szerintünk bölcsebb ha a fizetésük maximum 25-30%-ával számolnak.

A magyar nyugdíjrendszer több sebből vérzik és hosszú távon nem fenntartható. Ez a probléma társadalmi szinten nem megoldható, így marad az egyéni öngondoskodás, azaz hogy saját magunknak építsük fel a privát nyugdíjtőkénket.

Ezt az állam is beismeri, ezért hozta létre az SZJA törvényben az adókedvezmény lehetőségét mindenki számára, aki kész rá, hogy a saját kezébe vegye a nyugdíját.

Évente maximum 280.000 forintot igényelhetünk vissza a személyi jövedelemadónkból, a privát nyugdíjunkra, a félretett összeg 20%-áig. Ez azt jelenti, hogy minden nyugdíjmegtakarításra szánt összeg 20%-kal többet ér, ha azt a 3 kedvezményes nyugdíjcélú megtakarítási típus valamelyikébe tesszük félre.

Ráadásul az öngondoskodással a nyudíjkorhatár emelések alól is mentesíthetjük magunkat, mert a nyugdíjbiztosítások fixen 65 éves korunkban járnak le, hiába tolják ki bármikor a jövőben a nyugdíjkorhatárt.

Az öngondoskodást már havi 20-30 ezer forinttal is el lehet kezdeni, és sok olyan ajánlat van ami ár-érték arányban megéri.

A 3 adókedvezményes nyugdíj megtakarítási forma előnyeit és hátrányait mutatjuk be érthetően és lényegretörően a következő cikkünkben: