Főbb megállapítások

  • Nő a feszültség a bérek és a nyugdíjak között. Az átlagnyugdíj még a felét sem éri el az átlagbérnek.
  • A nyugdíjasok 24,2 százaléka relatív jövedelmi szegénységben él.
  • Amíg a nyugdíjemelés elsősorban a várható inflációtól függ, addig a béremelést sokkal több tényező segítheti elő.

Nagy a szükség: már a vásárlásban is támogatni kell a nyugdíjasokat

Sok nyugdíjasnak még a legalapvetőbb kiadások, mint az élelmiszer vásárlás is fejfájást okoznak. A nyugdíjasok helyzetéről sokat elárul, hogy a kormány több intézkedést is hozott a közelmúltban a nyugdíjasok vásárlási kiadásainak csökkentésére. 

A nyugdíjasokra vonatkozó áfa-visszatérítéssel havonta 10-15 ezer forintot spórolhatnak a nyugdíjasok. A 30 termékre vonatkozó árrésstop is jellemzően olyan termékekre vonatkozik, amelyeket a nyugdíjasok nagy arányban vásárolnak, például finomliszt, burgonya.

A politikai okokon túl pénzügyileg is indokolt a nyugdíjasok támogatása. Megmutatjuk, hogyan és miért szegényedett el a nyugdíjasok egy jelentős része a dolgozókhoz képest. 

Óriási szakadék tátong az átlagnyugdíjak és az átlagbérek között

A nyugdíjasok relatív elszegényedése azt jelenti, hogy a nyugdíjnövekedés egyre inkább leszakad a bérnövekedéshez képest. 2024. decemberében 234 426 forint volt az átlagnyugdíj, az átlagbér pedig 483 900 forint. Az átlagnyugdíj az átlagkereset 48 százalékát tette ki, tehát kevesebb mint a felét érte el az átlagbérnek. 

Ahogy az alábbi ábrán is megmutatjuk, a leszakadás évek óta tart: egyre inkább nyílik az olló, és az átlagbérek egy év kivételével egyre gyorsabb ütemben hagyják le az átlagnyugdíjakat. 

Kuporgatnak a nyugdíjasok: már a rokonaikat is alig tudják vendégül látni

Már a bérminimum is a nyugdíj sarkában van. A 231 952 forintos garantált bérminimum épp hogy 11 ezer forinttal marad le a 2025. januári 242 327 forintos átlagnyugdíjtól.

Mi határozza meg a bérek és a nyugdíj növekedését? 

A leszakadás oka a nyugdíjszámításban és a bérek kialakulásának folyamatában van. A nyugdíj emelése elsősorban a következő évre várt infláció mértékétől függ. Amennyiben a tényleges infláció ennél magasabb, akkor a nyugdíjasok nyugdíjkorrekciót kapnak, de csak az infláció mértékéig. 

A nyugdíjak emelkedésére ezenfelül a nyugdíjprémium ad még lehetőséget, amelyet a 3,5 százalék feletti GDP-növekedéshez kötnek. Az utóbbi két évben azonban nem kaptak prémiumot a nyugdíjasok. Magyarország uniós szinten az utolsók között kullog a sorban a GDP-arányos nyugdíjkiadásokat illetően.

A nyugdíjat a havi nettó átlagkereset és a munkával töltött évek alapján számolják. Az átlagkeresetet a valorizációs szorzó segítségével hozzák fel az aktuális gazdasági helyzetnek megfelelő szintre. A valorizációs szorzó minden évben változik, és követi az országos átlagkereset növekedését. Így aki később megy nyugdíjba, jobban járhat, mint aki már régóta nyugdíjas. 

Amíg a nyugdíjak emelkedése az inflációhoz kötött, addig a bérek emelkedésére számos más tényező hatással lehet. A gazdasági növekedés általában a bérekre is pozitív hatással van. Számít a munkaerőpiaci helyzet is, ha épp nagyobb a kereslet a munkaerő iránt, akkor jellemzően magasabb béreket is kínálnak. 

A minimálbér emelkedésről minden évben a munkavállalói szakszervezetek, a munkáltatói érdekképviseletek és a kormány képviselői közösen tárgyalnak, a nyugdíjak megállapításánál azonban nincs ilyen párbeszéd. 

Az éves minimálbér emelkedés pedig a magasabb kategóriába tartozó fizetésekre is bérfelhajtó hatással bír. A munkáltatók is jellemzően törekszenek infláció feletti béremelést adni, a nyugdíjak esetében azonban erre nincs lehetőség, mert a várható infláció mértéke az irányadó.

Gondoskodj róla még időben, hogy legyen elég nyugdíjad!

A Grantis szakértője segít eligazodni a nyugdíj megtakarítási lehetőségek között.
Érdekel

Megugrott a relatív jövedelmi szegénység aránya

A nyugdíjak lemaradásából az következik, hogy a nyugdíjasok egyre inkább elszegényednek az aktívan dolgozókhoz képest, csökken a vásárlóerejük. Az elmúlt évtizedben közel 20 százalékkal növekedett a relatív jövedelmi szegénység aránya a nyugdíjasok körében. 

Mint ahogyan a következő ábra is mutatja, a KSH legutóbbi, 2023-as adatai szerint már a nyugdíjasok 24,2 százalékát érinti a relatív jövedelmi szegénység. 

A foglalkoztatottak körében ezzel szemben – az évtized során kisebb ingadozásokkal –, 2023-ban is 6,7 százalék volt a relatív jövedelmi szegénység aránya, akár csak tíz évvel ezelőtt. 

Kuporgatnak a nyugdíjasok: már a rokonaikat is alig tudják vendégül látni

A relatív jövedelmi szegénység azokra vonatkozik, akiknek a jövedelme nem éri el a medián ekvivalens jövedelem 60 százalékát, ami 2023-ban 168 ezer forint volt. 

Szintén beszédes adat, hogy a 65 évnél idősebb korosztály 8,7 százaléka súlyos anyagi és szociális deprivációban él. Ebbe a kategóriába azok tartoznak, akik például anyagi okokból nem engedhetik meg maguknak, hogy rendszeresen húst fogyasszanak, nem megfelelő náluk a fűtés vagy nincs internet. Vagy épp nem tudják havonta egyszer vendégül látni a rokonaikat vagy elmenni velük egy vendéglátóegységbe.

Privát nyugdíjjal pótolhatod a nyugdíjhiányt

Ha a nyugdíjrendszerben nem történik gyökeres változás, akkor a nyugdíjszegénység várhatólag a jövőben is megmarad, sőt fokozódik, többek között a társadalom öregedése miatt. 

Bizonyára te sem szívesen mondanál le a korábban megszokott életszínvonaladról, például a kedvenc ételeidről vagy szolgáltatásaidról, csak azért, mert nyugdíjas leszel. 

Ha nem szeretnéd magadat kiszolgáltatni az állami nyugdíjhelyzetnek, akkor van lehetőséged privát nyugdíjra takarékoskodni. 

A megtakarításoddal pótolhatod a kieső jövedelmedet, vagy akár annál magasabb összeget is elérhetsz. A privát nyugdíjat ráadásul nemcsak havi járadék formájában, de akár egy összegben is felveheted, ami már egy jelentősebb, akár több tízmillió forintos tőke is lehet. 

A Grantis nyugdíjszakértői örömmel segítenek neked, hogyan tudod elindítani a nyugdíj megtakarításodat, és egy díjmentes konzultáció alkalmával konkrét kalkulációkat is mutatnak neked.