A most ismert, 15 százalékos kamatadó tudomásunk szerint 2020-ban sem fog változni, sem az adó mértéke, sem az adóztatott kamatjövedelmekhozamok listája nem módosul. Az érvényes adótörvény értelmében kamatjövedelemnek minősülnek az alábbi bevételek, tehát fizetni kell utánuk a 15 százalékos adót:

  • Nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírból, kollektív befektetési értékpapírból (például részvényből, államkötvényből) származó kamat/hozam.
  • A nyereménybetétkönyvre kisorsolt tárgynyeremény.
  • Hitelintézeti betétekre, számlakövetelésekre a magánszemély és a hitelintézet között fennálló nyilvánosan meghirdetett feltételekkel kötött szerződés (üzletszabályzat, kamathirdetmény) alapján jóváírt, tőkésített kamat szokásos piaci értéket meg nem haladó része.
  • A szövetkezet által fizetett kamat akkor, ha az a felszámítás időszakában érvényes jegybanki alapkamatot legfeljebb 5 százalékponttal haladja meg, feltéve, hogy a szövetkezet a jogszabályban előírt célokon kívül és előírt mértéket meghaladóan hitelt nem nyújt, hitelfelvételéhez pénzintézetnél fedezetet nem képez, kezességet nem vállal, pénzt elszámolásra – a szokásos üzletvitelhez (pl. anyagbeszerzés, üzemanyag-elszámolás) szükséges mértéken felül – nem ad a tagjainak.
  • A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tagját (kedvezményezettjét, örökösét) a tag munkaviszonyának a feltételes jogszerzési időtartam lejárta előtti megszűnése miatt megillető összegből a tag által befizetett hozzájárulás-kiegészítés összegét meghaladó rész.
  • És az biztosítói kifizetésekből származó jövedelem (ugyanakkor ez bizonyos esetekben adómentes, lásd később).

Újdonság: adómentes állampapírok

A felsorolásból is látható, hogy a kamatadó nem vonatkozik minden értékpapír-befektetésből vagy más megtakarítási formából származó bevételre.

Kamatadómentesek például az inflációkövető Prémium Magyar Állampapírok, valamint a sávos kamatozású Magyar Állampapír Plusz (MÁP+, korábban nemzeti kötvény) hozama. A hároméves és az ötéves prémium állampapírok (PMÁP) június óta jegyezhetők adómentesen, az ötéves MÁP+ hozama júliusi, vagyis első bevezetésük óta adómentes. A korábbi állampapírok adóját azonban nem törölték el, vagyis

ha június előtt vettünk állampapírt, annak hozama után továbbra is fizetnünk kell a kamatadót.

Jövőre is kamatadómentes marad a Babakötvény, amely korábban az egyetlen adómentes hozamú állampapír volt. Ennek oka, hogy az értékpapírt évtizedes befektetésnek szánták, a kötvénybe fektetett összeget a hozamokkal együtt csak a gyermekünk 18. életévének betöltése után kaphatjuk meg. Azonban neve ellenére a kötvény bármikor lehet jegyezni a gyermek 18. születésnapja előtt, az egyedüli megkötés, hogy minimum 3 évig nem férhető hozzá a befektetés. Ha tehát például valaki a gyermek 17 éves korában jegyez először Babakötvényt, akkor a pénzéhez legkorábban a gyermek 20. születésnapja után férhet hozzá, természetesen kamatadómentesen.

Bizonyos megkötésekkel továbbra is kamatadó- és EHO-mentesek maradhatnak a Tartós Befektetési Számlán (TBSZ) elért hozamok is. Ha 3 évig nem nyúlunk a pénzhez, akkor 10 százalékos a kamatadó a nyereség után, míg ha 5 évig érintetlenül hagyjuk az összeget, akkor teljes kamatadó-mentességet kapunk.

lakástakarékok tavaly súlyos sebet kaptak, amikor a kormány eltörölte a lakástakarékpénztári konstrukciók állami támogatását, ennek hatására például az OTP Lakástakarék Zrt. teljesen fel is függesztette termékeinek értékesítését. Ezzel együtt a megmaradt lakástakarékok hozamát, beleértve a korábbi állami támogatásokat is, továbbra sem terheli kamatadó a futamidő lejártakor.

Így adóznak a nyugdíjcélú megtakarítások

Az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás által elért hozamok akkor kamatadómentesek, ha már minimum 10 éve vagyunk pénztártagok, ilyenkor háromévente egyszer adó- és járulékmentesen vehetjük ki a pénztárból az elért hozamot, az eredetileg befektetett tőkét pedig csak a huszadik év után. A futamidő lejártakor, vagyis a nyugdíjaskor eléréséig viszont az egész összeget járulékmentesen felvehetjük, függetlenül attól, hogy előtte mennyi ideig voltunk pénztártagok.

Hasonló szabályozás vonatkozik a nyugdíj-előtakarékossági számlára (NYESZ) is: a nyugdíjjogosultság elérésekor, de legalább 10 éves tagság után adómentesen vehetjük fel a rajta lévő összeget. A NYESZ egyébként átalakítható Tartós Befektetési Számlává, ebben az esetben a már említett 3 és 5 éves adókedvezmények vonatkoznak rá. Az átalakításnak azonban ára is van, a TBSZ-re ugyanis nem vehető igénybe 20 százalékos szja-jóváírás, és átalakítás esetén az adott évben jóváírt szja 20 százalékot is vissza kell fizeni.

Hosszú távon kamatadómentes a befektetési célú biztosítások, például a nyugdíjbiztosítások hozama. Az egyszeri díjas szerződéseknél első három évben felvett hozam után még fizetni kell a 15 százalékos adót, a harmadik év végétől azonban már csak 7,5 százalék a kamatadó mértéke, az ötödik év után pedig teljesen adómentes a biztosítások hozama. A rendszeres díjas szerződésnél a kötés utáni hatodik évtől feleződik a kamatadó, a 10. év után pedig nullára csökken. A nyugdíjbiztosítások esetén emellett a kifizetés akkor is adómentes, ha a szerződő meghal vagy 40 százalékot meghaladó egészségkárosodást szenved. Emellett, hasonlóan a többi nyugdíjcélú megtakarításhoz, a nyugdíjkorhatár elérésével itt is adómentesen kapja meg a befektetett tőkét és annak hozamát.

A kamatadó-mentességen túl a nyugdíjbiztosítások, valamint a NYESZ és az önkéntes nyugdíjpénztár mellett szól az is, hogy a nyugdíjcélú megtakarítási számlákra befizetett összeg 20 százaléka jóváírható a személyi jövedelemadóból, vagyis a kamatadó mellett az szja egy részét is megspórolhatja, aki ezeket a megtakarítási formákat választja.