Mennyibe kerül neked ma, ha önkéntes nyugdíjpénztárral takarékoskodsz?

A magyar önkéntes nyugdíjpénztárak átlagos díjterhelése 2025-ben 0,66% volt, a korrigált mutató 0,70%. Hosszú távra, 30 éves futamidőre számolva a pénztári TKM (teljes költségmutató) medián értéke 0,96%.

Ez azt jelenti, hogy egy átlagos pénztári megtakarítás éves költsége ma 1 százalék alatt van – az ÖNYP tehát egy nagyon költséghatékony módja annak, hogy nyugdíjra tegyél félre és még adójóváírást is szerezz hozzá.

De nézzük a Magyar Nemzeti Bank friss számait részletesebben.

Mennyivel lettek olcsóbbak az önkéntes nyugdíjpénztárak?

Az MNB minden évben kiszámolja a pénztárak díjterhelési mutatóját az előző évi beszámolók alapján. A nemrég publikált adatsor a 2025-ös évet zárja le, ezt nézzük meg ebben a cikkben.

A nyugdíjpénztárak főbb 2025-ös számai a költségek szempontjából:

  • Díjterhelési mutató: 0,66% – két bázisponttal alacsonyabb a 2024-es 0,68%-nál.
  • Korrigált díjterhelési mutató: 0,70% – három bázisponttal alacsonyabb a 2024-es 0,73%-nál.
  • 30 éves pénztári TKM medián: 0,96%. (10 év: 1,79%, 20 év: 1,15%.)

A hosszú táv: a díjterhelési mutató 2002 és 2025 között 1,66%-ról 0,66%-ra, vagyis 60 százalékkal csökkent. A korrigált mutató ugyanezen idő alatt 1,12%-ról 0,70%-ra, 38 százalékkal mérséklődött.

Önkéntes nyugdíjpénztár költségek 2026: ennyit kell fizetned ma nyugdíj-előtakarékosságért

Önkéntes nyugdíjpénztár díjterhelési mutató 2002–2025

ÉvDíjterhelési mutató– ebből működési rész– ebből befektetési részKorrigált díjterhelési mutató
20021,66%0,88%0,78%1,12%
20031,49%0,81%0,68%1,04%
20041,35%0,67%0,68%1,02%
20051,24%0,58%0,66%0,99%
20061,18%0,54%0,64%0,95%
20071,06%0,49%0,57%0,88%
20081,13%0,55%0,57%0,87%
20090,97%0,46%0,51%0,82%
20100,92%0,37%0,54%0,86%
20110,93%0,39%0,54%0,86%
20120,89%0,36%0,53%0,86%
20130,85%0,32%0,54%0,86%
20140,78%0,31%0,47%0,79%
20150,84%0,31%0,53%0,86%
20160,80%0,31%0,49%0,81%
20170,79%0,30%0,49%0,81%
20180,76%0,32%0,44%0,75%
20190,75%0,29%0,46%0,78%
20200,64%0,27%0,37%0,69%
20210,71%0,27%0,44%0,75%
20220,72%0,31%0,41%0,73%
20230,69%0,27%0,42%0,73%
20240,68%0,26%0,42%0,73%
20250,66%0,28%0,38%0,70%
Forrás: MNB, önkéntes nyugdíjpénztári díjterhelési adatok

Miért van kétféle díjterhelési mutató – és melyiket nézd?

A klasszikus díjterhelési mutató a levont díjakat a pénztár teljes vagyonához viszonyítja. Ez a mutató azért is csökken, mert a pénztári vagyon nő: 2025-ben 6,6 százalékkal gyarapodott. Ha a nevező évről évre nagyobb, a hányados akkor is javul, ha a tényleges díjak nem változnak.

A korrigált díjterhelési mutató épp ezt a torzítást szűri ki. A működési díjrészt nem a vagyonhoz, hanem egy 30 éves felhalmozási időszakú, átlagos tag hipotetikus számlaegyenlegéhez viszonyítja. Az MNB szerint ez ad pontosabb képet arról, mekkora díj terheli ténylegesen a tagot.

Ha a korrigált mutatót kicsit jobban megnézzük, kiderül, hogy a javulás nagy része nem a működési, hanem a befektetési oldalról jött. A korrigált mutatóban a működési díjrész 2002-ben 0,35%, 2025-ben 0,32% – vagyis 23 év alatt gyakorlatilag alig mozdult. A befektetési díjrész ugyanezen idő alatt viszont 0,78%-ról 0,38%-ra, több mint felére esett.

Ez persze azért nem rontja a szektor nagyon vonzó összképét: 1 százalék alatti éves költséggel a pénztári forma továbbra is a magyar piac egyik legolcsóbb nyugdíjcélú megoldása. De érdemes tudni, mi mozgatja a számot, mielőtt történelmi költségcsökkenést olvasol ki belőle.


Mit fizetsz a pénztárnak, azaz mit tartalmaz a díjterhelési mutató?

    1. Működési és likviditási díjrész – ezt a befizetett tagdíjadból vonja le a pénztár. Törvényi korlát: az évi 10 000 forintig terjedő részből legfeljebb 10%, az e feletti részből legfeljebb 6% vonható le működésre. A tényleges arányt a pénztár közgyűlése határozza meg.
    2. Befektetési díjrész – a vagyonkezelési és letétkezelési díj, amit a megtakarításodra vetítve számol fel a pénztár. Törvényi korlát: a vagyonkezelésre levont költség nem haladhatja meg az éves átlagos befektetett vagyon 0,8 százalékát.

A gyakorlatban a pénztárak jellemzően a törvényi korlátnál alacsonyabb díjakat alkalmaznak.

Miért csökkent 2025-ben a díjterhelés?

A két összetevő ellentétes irányba mozdult.

A befektetési díjrész négy bázisponttal, 0,42%-ról 0,38%-ra csökkent. Az ok technikai: a pénztári portfóliók hozama 2025-ben szektorszinten átlagosan 9 százalék körül alakult, ami továbbra is magas, de elmaradt az előző évitől, és több portfólió nem érte el a referenciaindexét. Emiatt a pénztárak kevesebb sikerdíjat fizettek a vagyonkezelőiknek.

A működési díjrész két bázisponttal, 0,26%-ról 0,28%-ra nőtt. Három oka volt:

  • Több pénztár módosította 2025-ben a tagdíjfelosztási arányt, és nagyobb részt különített el működésre.
  • A 2025-ben elérhető ingatlancélú kifizetések adminisztrációja jelentős fejlesztést és kapacitásbővítést igényelt.
  • A beérkező tagdíjak 13,2 százalékkal nőttek – nagyobb mértékben, mint a pénztári vagyon –, így a tagdíjból levont működési rész is emelkedett.
Jelölj meg megbízható forrásnak a Google-ban
Így a grantis.hu cikkei előnyben részesülnek, amikor rád vonatkozó témákban keresel.
Megbízható forrásnak jelölöm

Pénztáranként mennyi a díjterhelés és a TKM?

Önkéntes nyugdíjpénztárak díjterhelése és TKM

PénztárJellegDíjterhelés 2025Korrigált díjterhelés 202530 éves TKMPortfóliók száma
Alfa NyugdíjpénztárNyílt0,78%0,76%0,92–1,28%6
Allianz Hungária NyugdíjpénztárNyílt0,66%0,82%0,99–1,03%4
Aranykor NyugdíjpénztárNyílt0,55%0,76%0,96–1,30%9
Artisjus Kardos Gyula NyugdíjpénztárZárt0,30%0,31%0,63%1
BIZALOM NyugdíjpénztárNyílt0,84%0,67%0,65–0,79%3
Bongrain Magyarország NyugdíjpénztárZárt0,26%0,25%0,20%1
Budapest Országos NyugdíjpénztárNyílt0,79%0,88%1,20%2
Budapesti ELMŰ NyugdíjpénztárZárt0,50%0,63%0,66%1
CHINOIN NyugdíjpénztárZárt0,59%0,63%0,61%1
Cimbora NyugdíjpénztárZárt0,25%0,31%0,36%1
DUNASTYR NyugdíjpénztárZárt0,18%0,17%0,49%1
Életút NyugdíjpénztárNyílt0,42%0,51%0,51–1,18%4
Első Rendőri NyugdíjpénztárZárt0,63%0,67%0,84%1
Erste NyugdíjpénztárNyílt1,09%0,98%1,40–1,46%4
Generali NyugdíjpénztárNyílt0,80%0,84%1,07–1,69%4
Gondoskodás NyugdíjpénztárNyílt0,77%0,85%0,54–1,16%5
Honvéd Közszolgálati NyugdíjpénztárNyílt0,53%0,52%0,38–1,06%4
Mentő NyugdíjpénztárZárt0,81%0,63%0,80%1
Mező NyugdíjpénztárNyílt1,16%1,14%1,51%1
OTP NyugdíjpénztárNyílt0,59%0,56%0,50–1,52%6
Pannónia NyugdíjpénztárNyílt0,70%0,71%0,56–1,13%5
Prémium NyugdíjpénztárNyílt0,66%0,68%0,73–0,89%5
RÁBA NyugdíjpénztárZárt0,42%0,48%0,79%1
Richter Gedeon NyugdíjpénztárZárt0,32%0,30%1,36%1
Taurus NyugdíjpénztárZárt0,62%1
Vasutas NyugdíjpénztárNyílt0,67%0,49%0,54%1
Forrás: MNB, 2025-ös adatok. MNB TKM-kereső, lekérdezve 2026. 09. 08.

A táblázat böngészése közben tartsd észben, hogy a zárt pénztárakhoz csak az adott munkáltató dolgozói csatlakozhatnak, és a működési költségek egy részét jellemzően a munkáltató állja. A 0,18–0,36%-os értékek ezért nem elérhető ajánlatok a lakossági megtakarító számára.

Fontos látnod azt is, hogy portfólión belül is nagy a szórás. Például az OTP-nél a legolcsóbb és a legdrágább portfólió között több mint egy százalékpont a különbség 30 éves távon.

Szerintünk a jó pénztárválasztás 80%-a a jó portfólióválasztás.

Beszélj a Grantis nyugdíj-szakértőivel, akik segítenek kialakítani az ideális megtakarítási programot.

Melyik pénztár a legolcsóbb?

Nyugdíjmegtakarításokkal 2014 óta foglalkozó szakértőként abszolút nem ajánljuk, hogy kizárólag a költségek alapján válassz magadnak nyugdíjpénztárat vagy nyugdíjmegtakarítást, mert van még legalább 6 olyan szempont, amit figyelembe kell venned, hogy hosszú távon is jó döntésként tekints majd vissza a megnyitásra.

De a nyílt, bárki által választható pénztárak közül 2025-ös díjterhelés alapján

  • az Életút (0,42%),
  • az Aranykor (0,55%)
  • és a Honvéd (0,53%) állt a legjobban;

    30 éves TKM alapján
  • a Honvéd Pénzpiaci (0,38%),
  • az Életút B (0,51%)
  • és az OTP Kockázatkerülő (0,50%) portfóliója a legolcsóbb.

Viszont akkor itt rá is mutatok arra, hogy miért ne kizárólag a költségből indulj ki: a három legolcsóbb TKM-ű portfólió mindegyike pénzpiaci vagy kockázatkerülő, azaz döntően állampapírt és pénzpiaci eszközt tart. Ezeket olcsóbb kezelni, ezért alacsonyabb a TKM-jük – de hosszú távon nem feltétlenül ezek szolgálják a legjobban egy 30 éves megtakarítási cél elérését.

Az önmagában legolcsóbb portfólió és a hozzád illő portfólió ritkán ugyanaz.

Mit jelent a pénztári díjterhelés forintban?

Nézzük meg röviden, mekkora összeget mozgat a költségkülönbség. Vegyük a klasszikus portfóliókat, ezek a legkonzervatívabbak jellemzően, alacsony vagyonkezelési költséggel, tehát itt lehet a legtisztábban költséghatást nézni. Feltételezzünk 6%-os bruttó hozamot és most ne számoljunk adójóváírással se.

Mekkora lehet a költséghatás különböző ÖNYP-portfólióknál?

Klasszikus portfóliókTKM (20 év)Modellezett lejárati érték
Honvéd Közszolgálati Nyugdíjpénztár0,69%kb. 10,54 millió Ft
Gondoskodás Nyugdíjpénztár0,93%kb. 10,27 millió Ft
Prémium Nyugdíjpénztár0,95%kb. 10,24 millió Ft
OTP Nyugdíjpénztár (medián)1,06%kb. 10,12 millió Ft
Alfa Nyugdíjpénztár1,18%kb. 9,99 millió Ft
Allianz Hungária Nyugdíjpénztár1,18%kb. 9,99 millió Ft
Aranykor Nyugdíjpénztár1,45%kb. 9,69 millió Ft
Szórás a mezőnyben0,76 százalékpontkb. 851 ezer Ft
Számítás: Grantis. Havi 25 000 Ft befizetés, 20 év, 6% bruttó hozam, adójóváírás nélkül

851 ezer forint a befizetett 6 millió 14 százaléka. Ennyi múlik egyetlen döntésen, amit a szerződéskötéskor hozol meg, és utána évekig nem gondolsz rá.

ÖNYP költségek összehasonlítva a nyugdíjbiztosítás és NYESZ költségeivel

Magyarországon három nyugdíjcélú megtakarítás után jár 20 százalékos adójóváírás. A költségszintjük nagyságrendileg eltér.

Nyugdíj-előtakarékossági formák költsége

SzempontÖnkéntes nyugdíjpénztárNyugdíjbiztosítás (unit-linked)NYESZ-R
Éves költség (TKM medián, 20 év)1,15%3,40%Nincs TKM; jellemzően 0,1–1% számlavezetés + tranzakciós díj + az eszköz saját költsége
Éves költség (TKM medián, 10 év)1,79%4,30%Ugyanaz, mint fent
Adójóváírás max.150 000 Ft/év (750 000 Ft befizetésnél)130 000 Ft/év (650 000 Ft befizetésnél)100 000 Ft/év (500 000 Ft befizetésnél)
Befektetési döntésTe választasz portfóliót, a pénztár kezeliTe választasz eszközalapot, a biztosító kezeliMinden döntés a tiéd
Biztosítási fedezetNincsVan (haláleset, opcionálisan egyéb kockázatok)Nincs
Rendszeres befizetési kötelezettségNincs, de a tagdíjelmaradásnak van következményeVan, a szerződés szerintNincs
Kinek egyszerűAki nem akar befektetési döntéseket hozniAki fix keretet és biztosítási elemet is akarAki maga állítja össze a portfólióját
Forrás: MNB.hu, Grantis-gyűjtés

A három forma együttes éves adójóváírási plafonja 280 000 Ft – vagyis a kedvezmények kombinálása nem növeli korlátlanul a keretet.

Olcsóbbak lesznek? Vagy éppen drágulhatnak az önkéntes nyugdíjpénztárak?

Bár hosszabb távra nem jósolunk, de történt az elmúlt időszakban néhány olyan változás, amik arra engednek következtetni, hogy átalakulhat a szektor évtizedek óta egyre olcsóbb költségszerkezete, és záródhat majd az olló a nyugdíjbiztosítások és önkéntes nyugdíjpénztárak között.

A biztosítói oldalon a szabályozás szorít. A Magyar Nemzeti Bank tavaly adta ki az Etikus 2.0 intézkedési csomagot. Ennek idén voltak a nyugdíjbiztosítások költségére vonatkozó hatásai (új, egyedi TKM-sávok bevezetése). Eltűntek a régi, ma már drágának és nem elég hatékonynak mondható eszközalapok.

Ezzel a költségek az év végére nagyjából 3%-ra csökkentek ezeknél a termékeknél, de a felső plafon szorít: a jegybank 10 éves tartamra 4,25%, 15 évre 3,95%, 20 évre 3,5% TKM-plafont vár el eszközalaponként. A Grantis értesülései szerint a biztosítók a termékfejlesztés során éppen a szabályozás miatt is egyre inkább odafigyelnek arra, hogy költséghatékony megoldásokat válasszanak (például megjelennek olcsó, ETF-alapú eszközalapok a kínálatban).

A pénztári oldalon pont a plafon tágul. Bár az előző kormány alatt ugyan, de az (akkor még) Nemzetgazdasági Minisztérium 2025 októberében kedvező szabályozói csomagot jelentett be, amiből talán az egyik legfontosabb idevonatkozó elem, hogy tagszervezőknek (tehát jellemzően az alkuszoknak és más közvetítőknek) fizetett jutalék felső határa 20%-ról 50%-ra emelkedik, magyarul a pénztárak több pénzt fordíthatnak arra, hogy új tagot szerzezzenek tanácsadók által. Ez a költség végső soron a tagdíjból megy majd.

Mindezek persze nem jelentik azt, hogy egyhamar azért kell aggódnod, mert 1% felé kúszik a nyugdíjpénztárak költsége, de érdemes látni, hogy átalakulás elején állhat az öngondoskodási szektor.

ÖNYP vs NYESZ költségek

A három adójóváírásos megtakarítási forma közül jellemzően a Nyugdíj-előtakarékossági számlát, a NYESZ-t szoktuk a legolcsóbbnak mondani, hiszen, ha valaki jól használja, akkor szinte teljesen költségmentes a megtakarítás.

Mennyibe kerül a NYESZ?


A törvény szerint az éves számlavezetési díj legfeljebb az évi napi átlagállomány 1 százaléka lehet, minimum 2 000 forint, és a szolgáltatók jellemzően ennél sokkal többet nem is nagyon kérnek el.

Ráadásul a Magyar Államkincstárnál még ez sincs, állampapír-vásárlásra ingyenes a számlavezetés.

Sőt: minden NYESZ-re történő befizetésed után az első vételi megbízásod díjmentes a befizetett összegig.

Tehát ha nem kereskedsz össze-vissza, nagyon egyszerűen ki tudod hozni évi nagyjából 2 000 – 3 000 forintból a nyugdíjmegtakarítás költségeit.

Persze mindhárom nyugdíj-előtakarékossági forma esetén csak akkor van értelme költséghatékonyságról beszélni, ha hosszú távon elköteleződsz és nem 10 évnél kevesebb megtakarítási időben gondolkozol. Nyugdíjazás vagy 10 éves megtakarítási idő előtti felbontás esetén mindig kell számolnod valamilyen büntetéssel adó és visszafizetés formájában.

Ezt tartsd észben a költségeknél, ha ÖNYP-t választasz

Az önkéntes nyugdíjpénztári szektor költségszintje 2025-ben tovább javult, és 1 százalék alatti éves költséggel a magyar piac egyik legkedvezőbb nyugdíjcélú konstrukciója maradt. Ezzel általában véve sem a banki, biztosítói, sem a legtöbb befektetői szolgáltatás nem tud versenyezni Magyarországon, és tudatos pénzügyi tervezés kell legtöbbször ahhoz, hogy 1% vagy az alatti költségszintet elérd.

A szektorátlag azonban nem a te költséged: a pénztár- és portfólióválasztáson múlik, hogy a 0,20 és 1,69 százalék közötti sávban hová esel – és ez 20 éves távon milliós nagyságrendű különbség.

Ezeket nézd meg, mielőtt elindítasz egy nyugdíjcélú megtakarítást:

  • A saját portfóliód TKM-jét, ne a pénztár átlagát. Egy pénztáron belül több mint egy százalékpont lehet a különbség.

  • A díjterhelést és a 30 éves TKM-et együtt. Hogy lásd, mit fizetsz ma és mit hosszú távon.

  • A portfólió eszközösszetételét, ne csak az árát. A legolcsóbb portfólió jellemzően a legkonzervatívabb is, így nem halmozol fel vagyont, amikor ennek lenne itt az ideje.

  • A hátralévő időtávodat. 10 és 30 év között a TKM nagyságrendileg eltér ugyanannál a terméknél.

Ha bárhol elakadsz, vagy más szempontok is érdekelnek, ülj le egy pénzügyi tanácsadóval. Keress olyan szolgáltatót, aki nem csak egy pénzintézet egyetlen terméktípusát ismeri. A Grantis szakértői például egyaránt tudnak segíteni ÖNYP, NYESZ, vagy nyugdíjbiztosítás kiválasztásában, és további megoldásaik is vannak, ha nem ez a három lenne számodra a legeredményesebb megtakarítási forma.

Add meg az adataid lent és szánj egy órát a díjmentes egyeztetésre, hogy jobb döntést hozz a végén. 👇