Az alábbi cikket a Grantis senior vállalati vagyonbiztosítási szakértői, Evelley Ferenc és Holló Áron készítették az Adózóna „Útmutató cégvezetőknek” prémium hírleveléhez, ami a Hvg360 felületén érhető el.

Az építőipari vállalkozások körében jelentős felfordulást okozott az idén, hogy 2025. január 15-től minden kivitelezőnek és tervezőnek kötelezővé tették a felelősségbiztosítást. Tapasztalataink szerint sok cég még mindig késlekedik a szerződés megkötésével, ami nemcsak megbízásvesztéshez, hanem hatósági szankciókhoz vagy akár csődöt okozó kártérítési kötelezettségekhez is vezethet.

Kinek kötelező?

A felelősségbiztosítást ugyanakkor nem csak az építőipari cégeknek kell kötnie, jogszabály alapján az alábbi tevékenységeket nyújtó vállalkozóknak kötelező:

  • építőipari kivitelezők, tervezők, műszaki ellenőrök, felelős műszaki vezetők,
  • egészségügyi szolgáltatók (például orvosok, fogorvosok, klinikák),
  • ügyvédek, jogtanácsosok,
  • könyvelők, könyvvizsgálók, adótanácsadók,
  • vagyonvédelmi cégek, biztonsági szolgálatok,
  • utazásszervezők,
  • akkreditált felnőttképzők,
  • független biztosítási alkuszok.

Kinek ajánlott, ha nem kötelező?

Vannak ugyanakkor olyan szektorok is, ahol a biztosítás meglétét ugyan nem írja elő jogszabály, de ajánlott a megfelelő védelem. Az alábbi területeken azt tapasztaljuk, hogy a megfelelő felelősségbiztosítási fedezettel a vállalkozásoknál felmerülő kockázatok nagy része kihelyezhető:

  • IT-fejlesztők, rendszerüzemeltetők (például adatvesztés, szolgáltatásleállás),
  • gyártók és forgalmazók (például hibás termék okozta kár),
  • logisztikai cégek (például sérült vagy elveszett áru),
  • szállásadók, ingatlanbérbeadók (például bérlőnek okozott kár)
  • rendezvényszervezők (például látogatók sérülése, helyszínrongálás).

Mire figyeljünk a választásnál?

A megfelelő biztosítás megkötéséhez elengedhetetlen néhány szempont alapos figyelembevétele. Ezek között a legfontosabbak a biztosított tevékenységnek a pontos megnevezése és a díjszámításhoz szükséges adatok részletes megadása. Ezek alapján állapítható meg egy reális fedezeti összeg és önrész. Ahhoz pedig, hogy a vállalkozás hatékonyan tudjon élni ezzel a fedezettel, alaposan meg kell ismerni a kizárásokra és korlátozásokra vonatkozó kitételeket.

Fontos továbbá, hogy a fentiekre ne csak a biztosítás megkötésekor legyen tekintettel a vállalkozás. A biztosítási adatokban történt bármilyen változás esetén a szerződőnek bejelentési kötelezettsége van, így a biztosítási szerződés folyamatos aktualizálása is feladat. A testre szabott – a vállalkozás tevékenységéhez optimálisan illeszkedő – fedezet kialakításához javasolt független biztosítási alkusz bevonása.

Mit térít – és mit nem – a felelősségbiztosítás?

A felelősségbiztosítások jellemzően az alábbi esetekben térítik a keletkezett kárt:

  • harmadik félnek okozott személyi sérülést és dologi kár,
  • hibás teljesítésből eredő vagyoni hátrány,
  • jogi eljárás költségei (ügyvédi díj, szakértői költség).

Nem vonatkozik az így biztosított fedezet viszont az alábbi esetekre:

  • a cég saját vagyonában keletkezett kár,
  • szándékos vagy jogellenes tevékenységgel okozott kár,
  • kizárólag pénzügyi veszteségre (konkrét kár nélkül)
  • biztosított vállalkozásra kirótt bírságokat, biztosított elmaradt nyereségére, szerződésszegési kötbérre.

Nem extra, hanem alapvető védelem

A vállalati felelősségbiztosítás – akár kötelező, akár nem – ma már nem egy extra háló egy vállalkozásnak, hanem a stabil, biztonságos működéshez elengedhetetlen védelem. Egy súlyos káreset sokszor nem csak pénzügyi, hanem működési kockázatot is jelent. Hiba mindig előfordulhat – a kérdés csak az, ki viseli majd a következményeket.