Ezt kell tudnod

  • A fiatalok 47,1 százaléka ingatlanvásárlásra költené a munkáshitelt.
  • Átlagosan 3,9 millió forint értékben vettek fel munkáshitelt az igénylők.

Főként ingatlancélra mehetnek a munkáshitelek

A munkáshitel igénylésre jogosult 17 és 26 év közötti fiatalok 47,1 százaléka, azaz közel a fele ingatlancélra fordítaná a munkáshitelt – derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Munkáshitel felméréséből. 

A legnépszerűbb cél a lakásvásárlás és az építkezés, de felújításra és bővítésre is sokan használnák az akár 4 millió forintos munkáshitelt. Az ingatlan után az autóvásárlás és a befektetés következik a sorban a célok között.

A következő grafikonon tételesen is megmutatjuk, hogy milyen célokra használnák fel a fiatalok a munkáshitelt.

A fiatalok közel fele ingatlancélra használná fel a munkáshitelt

Ahogy az ábrán is látható, tudatosan bánnak a munkáshitellel a fiatalok, a fogyasztást és a mindennapi kiadásokat magasztosabb célok előzik meg, mint például a hitelkiváltás vagy a saját vállalkozás elindítása. 

A maximális hitelösszeget igényelték a fiatalok

A jegybank adatai szerint az év első 4 hónapjában összesen 20 ezer szerződéskötés történt, 77 milliárd forint értékben. Az egy főre jutó munkáshitel összege tehát 3,9 millió forint, mivel a hitelfelvevők többsége (88 százalék) a maximális 4 millió forintos hitelösszeget igényelte.

Az MNB becslése szerint az év végéig összesen 77 ezer szerződéskötés valósulhat meg, mintegy 300 milliárd forint értékben. A fő mozgatórugó a kamatmentesség és a gyermekvállalási támogatás.

A munkáshitel is pörgeti a háztartási hitelpiacot

A jegybank tanulmánya szerint a munkáshitel kissé átformálhatja a lakossági hitelpiac szerkezetét 2025-ben, teret adva a fiatalabbak hitelpiacra lépéséhez. A hatás már érzékelhető: az első negyedévben kötött háztartási hitelszerződések 16 százalékát kötötték 27 év alattiak, tavaly ez az arány még 12 százalék volt.

A munkáshitellel rendelkezők között (a többi hitelfelvevőhöz képest) felülreprezentáltak a Jász-Nagykun-Szolnok, Pest, Komárom-Esztergom és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyeiek, ami szintén arra utal, hogy eddig kevésbé hitelezett ügyfélcsoportok kerülhetnek a bankok látóterébe.