Tele a hócipőnk az egészségüggyel, a magán meg méregdrága – ez lehet a megoldás

Lehangoló a vélemény a magyar egészségügyről

Magyarországon aggasztja az embereket a legjobban az egészségügy. A magyarok 63 százaléka aggódik az egészségügy miatt, ami 40 százalékkal magasabb, mint a 23 százalékos globális átlag. A 29 országra kiterjedő reprezentatív kutatás eredményeit Nyéki Andrea, az Ipsos vezető kutatója mutatta be az intézet által rendezett Fókuszban az öngondoskodás szakmai élményreggelin. 

Szemléltetésként kiemeltünk néhány példát, hogy a magyarokhoz képest a többi ország mennyire aggódik az egészségügy helyzete miatt.

A képet valamelyest árnyalja az is, hogy az embereknek milyen a viszonyítási alapjuk, ezért lehet az, hogy a kevésbé fejlett országokban, mint például Dél-Afrikában vagy Indiában jobbnak értékelik a helyzetet, mint a jóléti államokban. Továbbá a hatalmas földrajzi távolságok miatt is nagyobb dolog számukra, ha egészségügyi ellátáshoz jutnak.

Szintén érdekes adat, hogy a magyarok legnagyobb félelmei között is az egészségügy szerepel. Még az inflációnál, a korrupciónál, a szegénységnél és a társadalmi egyenlőtlenségnél, valamint az oktatás helyzeténél is jobban aggódnak, ha az egészségügyről van szó. Tehát ez egy központi kérdésnek számít. 

A következő ábrán részletesen is összehasonlítottuk, hogyan vélekednek a magyarok az egészségügyről a globális átlaghoz képest. 

Az egészségügyi ellátással a magyarok mindössze 12 százaléka elégedett, szemben a 44 százalékos globális átlaggal. A felmérésben megkérdezettek 47 százaléka arra számít, hogy a jövőben tovább fog romlani az ellátás színvonala. A válaszadók 78 százaléka pedig nem bízik az egészségügyi rendszerben. 

A kutatásból az is kiderült, hogy a kezeléshez való hozzáférés és a várakozási idő okozza a legnagyobb kihívást, a munkaerőhiány és a magas kezelési költségek mellett.

A magánszektor felé fordulnak az emberek

Az állami egészségügy hiányosságai következtében nem meglepő, hogy aki teheti, a magánegészségügybe fordul ellátásért. Az Ipsos felmérése szerint a lakosság 55 százaléka vett igénybe fél éven belül magánegészségügyi szolgáltatást. A leggyakrabban igénybe vett szolgáltatásoknak a vér- és vizeletvizsgálat, a fogászat, a nőgyógyászat, az ultrahang, a szemészet és a röntgen vizsgálat bizonyulnak. 

A magánegészségügyi szektor népszerűségének hátterében több tényező is állhat. Az egyik legfontosabb szempont a gyors ellátás, tehát nem kell heteket vagy hónapokat várni az időpontra, hanem néhány napon belül, vagy akár még aznap megkaphatja az ellátást a páciens. 

Szintén a magánegészségügy mellett szól, hogy általában korszerűbb eszközökkel dolgoznak, mint az állami egészségügyben, ami hatékonyabbá teheti a gyógyítást. A szakmai reggelin Kiss András, a Budai Egészségközpont marketing és értékesítési igazgatója elárulta, hogy a mesterséges intelligenciának is egyre nagyobb szerepe lesz a gyógyításban, és már most is számos területen hatékonyan alkalmazzák.

Az Ipsos kutatása rávilágít az emberi tényezőre is, ugyanis sokak számára a türelmes és udvarias ellátás is rendkívül fontos szempont. Tízből hét válaszadó úgy gondolja, hogy a magánegészségügyben jobban bánnak a betegekkel. A megkérdezettek 65 százaléka szerint a magánegészségügyben több idő jut a páciensekre és jobb minőségű szolgáltatást lehet kapni.

A magánegészségügyi ellátás azonban nem mindenki számára elérhető anyagilag. A megkérdezettek 75 százaléka szerint a legtöbb ember számára megfizethetetlen ez a szolgáltatás. 

Ez érthető is, ha már csak a szakrendelések árát nézzük, 35-40 ezer forint alatt aligha lehet megúszni egy vizsgálatot, bizonyos specialisták pedig akár 50 ezer forintot is elkérhetnek. A diagnosztikai vizsgálatok és a műtétek pedig több százezer forintra vagy milliós tételre is rúghatnak.

A kutatás rávilágított arra is, hogy minden második válaszadót nyugtalanít a gondolat, hogy egészségbiztosítás hiányában hatalmas orvosi számlákkal kell szembenéznie.

A szakmai reggelin dr. Zsolnai Gábor, az NN Biztosító egészség üzletágának vezetője elmondta, hogy a magyar családok rendszeres kiadásainak 4-5 százalékában már most is megjelennek a magánegészségügyi kiadások. És már az átlagjövedelemmel rendelkezők is igénybe veszik ezeket a szolgáltatásokat, hiszen nem engedhetik meg maguknak, hogy hónapokat várjanak egy vizsgálatra, és akár az állapotuk rosszabbodása miatt kiessenek a munkából.

Van harmadik út: az öngondoskodás 

A magánegészségügybe nemcsak úgy lehet bejutni, ha kifizeted a szolgáltatás díját. Az egészségbiztosítások is lehetőséget nyújtanak arra, hogy magán ellátásban részesülj.

Segítünk magánegészségügyi előfizetést indítani

Ha van egészségbiztosításod, az olyan, mintha lenne egy előfizetésed a magánegészségügybe. Úgy képzeld el, mint egy streaming platformot, ahol az összes filmhez hozzáférhetsz, vagy egy edzőtermi bérletet, amivel mindegyik gépet használhatod.

A havi díjért cserébe a biztosító vállalja, hogy korlátlanul vagy pedig egy éves limit erejéig igénybe veheted a magánegészségügyi szolgáltatásokat, amelyekre kiterjed a biztosításod. Így elkerülheted az államiban a több hónapos várakozási időt, a magánban pedig nem kell fizetned a szolgáltatásért, mert azt a biztosító finanszírozza helyetted.

A Grantis egészségbiztosítási szakértői a teljes piacra rálátnak, és össze tudják hasonlítani számodra a legjobb ajánlatokat. 

Egészségbiztosítás

Az Ipsos felmérésében megkérdezettek 42 százaléka rendelkezik egészségbiztosítással. És azok is nyitottnak bizonyulnak, akiknek még nincs biztosításuk, a válaszadók 14 százaléka tervez a következő fél évben egészségbiztosítást kötni. 

A kutatásból az is kiderül, hogy a 18-29 év közötti fiatalok körében még magasabb, 31 százalékos ez az arány. Ez azért is számít előremutatónak, mert egészségbiztosítást érdemes minél fiatalabban és egészségesebben kötni, hiszen a magán egészségbiztosítások jellemzően az előre nem látott egészségügyi problémákra térítenek.

Az Ipsos adatai szerint az egészségbiztosítással rendelkezők közel felének a munkaadója finanszírozza a biztosítását (44 százalék). Létezik kifejezetten céges egészségbiztosítás is, amely csoportosan megkötve jellemzően olcsóbb a magán egészségbiztosításnál, és az előzménybetegségek befogadására is van lehetőség. 

Tízből négy biztosítással rendelkező válaszadó pedig saját magának fizeti a biztosítást (42 százalék), és olyanok is akadnak, akiknek a családtagjaik (8 százalék) állják az egészségbiztosításukat. 

Dr. Zsolnai Gábor jelezte, hogy a piac 90 százalékát a vállalati egészségbiztosítások teszik ki. És ma már a munkavállalók is kifejezetten keresik ezt a lehetőséget, például az állásinterjúkon is szóba kerülhet, illetve a munkaerőmegtartásban is szerepe lehet. Adott esetben a céges egészségbiztosítás nyújtotta szolgáltatások még a béremelésnél is értékesebbek lehetnek a munkavállaló számára. 

Egészségpénztár

Az egészségpénztárak a költségek csökkentésében lehetnek hasznosak. A pénztári befizetések után ugyanis minden évben visszaigényelhető a személyi jövedelemadó 20 százaléka, évi 150 ezer forintos mértékig. 

Az Ipsos kutatása szerint a válaszadók 15 százaléka rendelkezik egészségpénztári tagsággal. Azok közül pedig, akik még nem tagok, 12 százalék tervez a következő fél évben egészségpénztári tag lenni. Az egészségbiztosításokhoz hasonlóan a 18-29 éves fiatalok körében itt is az átlagnál magasabb, 26 százalékos az arány. 

A szakmai reggelin Budai József, az OTP Egészségpénztár ügyvezető igazgatója is elmondta, hogy az egészségpénztári tagságot nyitók átlagéletkora 45 év alatt van. Mint megosztotta, az OTP-nél 420 ezer egészségpénztári tag van.

Téged is értek már negatív tapasztalatok az állami egészségügyben? Szívesen mennél inkább magánba, de kétszer is meggondolod, hogy kifizesd-e a drága díjakat? Érdemes beszélned a Grantis egészségbiztosítási szakértőivel, hogy milyen lehetőségeid vannak arra, hogy a biztosításodon keresztül részt vehess a magán ellátásban, ahol gyors és hatékony kiszolgálást kapsz.