Ezt kell tudnod

    • 1 millió 76 ezer fő takarékoskodik önkéntes nyugdíjpénztárban.

    • A pénztárak által kezelt vagyon már 2,2 ezer milliárd forint felett van.

    • A megtakarítók a vagyonnak mindössze a 0,8 százalékát, azaz, 18,2 milliárd forintot fordítottak ingatlancélra.

    • 1 millió 76 ezer fő takarékoskodik önkéntes nyugdíjpénztárban.

Busás vagyont halmoztak fel a pénztárakban takarékoskodók

Az idei első negyedév végén az önkéntes nyugdíjpénztárak által kezelt vagyon 2 264,2 milliárd forintot tett ki, azaz több mint 240 milliárd forinttal emelkedett egy év alatt. A vagyon legnagyobb hányada, 41 százaléka változatlanul magyar állampapírban található. 

Ennyi pénz pihen a pénztártagok számláján, eszük ágában sincs ingatlancélra fordítani

A taglétszám és a vagyon alapján egy pénztártagnak átlagosan 2,1 millió forint van a nyugdíjpénztári számláján. 

Mint ismert, idén kivételes módon ingatlancélra is felhasználhatók a nyugdíjpénztári megtakarítások.

Az év első három hónapjának adatai alapján azonban úgy fest, a pénztártagok nem kapkodnak a lehetőség iránt. Eddig mindössze a vagyon 0,8 százalékát, azaz 18,2 milliárd forintot használtak fel ingatlancélra. Ez még a korábban becsült 36 milliárd forintnak is csak a fele.

Hallgasd meg a Pénztárszövetség elnökével készült podcastunkat is!

Ennyi pénz pihen a pénztártagok számláján, eszük ágában sincs ingatlancélra fordítani

Jól alakulnak a hozamok is, a tavalyi évben 13,79 százalékos nettó hozamot értek el az önkéntes nyugdíjpénztárak, de 20-30 százalékos hozamok is röpködtek. A pénztári portfóliók hosszú távon is infláció felett teljesítenek. 

Újra gyűlik a pénztárak taglétszáma

Egy év alatt 6 ezer fővel nőtt az önkéntes nyugdíjpénztárak taglétszáma, amely most átlépte az 1 millió 76 ezer főt – derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a pénztárak prudenciális adatairól szóló 2025. első negyedéves tájékoztatójából. 

A taglétszám ugyan elmarad azoktól az időktől, amikor még több mint 1,3 millió pénztártag volt, de az elmúlt évek csökkenő tendenciája után most újra pozitív fordulatot vett a taglétszám alakulása. 

Ennyi pénz pihen a pénztártagok számláján, eszük ágában sincs ingatlancélra fordítani

A taglétszám növekedésének hátterében több tényező is áll. A pénztárak nagy erőkkel dolgoznak a tagok toborzásán, például akciókkal ösztönzik a belépést. Az idei első negyedévben 11,5 ezer új belépőt sikerült bevonzani. 

Egy hangsúlyosabb a nyugdíjkérdés is, az emberek felismerték, hogyha idős korukban is szeretnék megőrizni az életszínvonalukat, ahhoz szükséges takarékoskodniuk a nyugdíjukra.

Többet takarékoskodnak a pénztártagok

Növekedtek a tagdíjbevételek is: az idei első negyedévben már 36,8 milliárd forintra rúgott az egyéni számlákon jóváírt tagdíjbevétel, ami 18,6 százalékos emelkedést jelent az előző év azonos időszakához képest. A tagok és a munkáltatók is növelték a befizetéseket, és egyre tudatosabban állnak hozzá az öngondoskodáshoz. Még azok is fizettek be, akik használtak fel a megtakarításukból ingatlancélra.

A taglétszám és az első negyedévben beérkezett tagdíjbevételek alapján kiszámoltuk, hogy egy fő átlagosan havi 11,5 ezer forintot tesz félre a nyugdíjára pénztárban. 20 év alatt ebből 7 százalékos átlaghozamokkal (a pénztári portfóliók 20 éves teljesítményének átlaga alapján) számolva nagyjából 5,3 millió forint gyűlhet össze. 

Az összeg nagyjából egyezik a pénztárak által elvárt minimumdíjjal, de ha tisztességes nyugdíjat szeretnél, akkor ennél érdemes többre törekedni. Vagy a pénztári megtakarításodat kiegészíteni egy másik nyugdíj előtakarékossági formával, például nyugdíjbiztosítással. 

25 pénztár közül lehet választani

A tavalyi stagnálást követően az önkéntes nyugdíjpénztárak száma a korábbi évekhez hasonlóan ismét csökkent az idei első negyedévben. A Magyar Nemzeti Bank 25 önkéntes nyugdíjpénztárt tart nyilván.

Ennyi pénz pihen a pénztártagok számláján, eszük ágában sincs ingatlancélra fordítani

Az elmúlt évtized során tehát majdnem a felére csökkent a pénztárak száma. Az MNB adatsora 2007-ig nyúlik vissza, amikor még 68 önkéntes nyugdíjpénztár volt, ehhez képest már csak a pénztárak 36,7 százaléka maradt fent. 

Az esetek döntő többségében azonban nem megszűnésről van szó, csak annyi történt, hogy a kisebb pénztárak beolvadtak egy nagyobb pénztárba, amely hosszú távon is biztosítani tudja a stabil működést. A pénztári piacon is hasonló konszolidáció figyelhető meg, mint a biztosításközvetítői, illetve a hitelközvetítői piacon.