Élet-, baleset- vagy egészségbiztosítás: mi a különbség?

2019 július 2. Életbiztosítás

Bár a címben említett három biztosítási forma valóban hasonló védelmet nyújt, van néhány jelentős különbség közöttük. Az alábbiakban bemutatjuk, milyen esetekre érvényesek és milyen szabályrendszer szerint működik e három biztosítástípus.

Elsőre azt gondolhatnánk, részletekben különböznek csak a baleset-, élet- és egészségbiztosítások, alapvetően mind ugyanúgy működnek: ha bekövetkezik a káresemény, a biztosító kárpótol. Ha azonban közelebbről megnézzük a biztosítástípusok részleteit, kiderül, hogy nemcsak árnyalatokban különböznek, de a funkciójuk is teljesen más.

Ha baleset érne, ott a balesetbiztosítás

A balesetbiztosítás egyedi jellemzője, hogy nincs futamideje, a biztosító csak a baleset, azaz a biztosítási esemény bekövetkeztekor fizet. A biztosítási esemény a szerződéstől függően lehet bármilyen, a biztosított akaratán kívül, hirtelen fellépő történés, amely vagyoni károsodást, testi sérülést, betegséget, rokkantságot vagy halált okoz. A káreset bekövetkezte után a biztosító gyakran nemcsak egyszeri kártérítést, de gyakran egy bizonyos időszakon keresztül rendszeres juttatást is nyújt a biztosítottnak, vagy annak halála esetén a kedvezményezettnek.

Az, hogy mennyi biztosítási összeget kaphat a balesetet szenvedett ügyfél, azt egyrészt meghatározhatják a biztosító által megszabott „tarifák”, a biztosító meghatározott összeget fizethet például csonttörés vagy égési sérülés után. Ezen kívül fizethetnek a biztosítók kórházi napidíjat a felépülés idejére, illetve gyógyulási támogatást a baleset után szükséges rendszeres kezelések (például végtagsérülés utáni rehabilitáció) idején.

A balesetbiztosítások gyakori, fontos eleme a rokkantsági védelem: maradandó, munkavégzést megakadályozó sérülés esetén a biztosító magas összeget fizethet. Ennek kiszámítása egy százalékos rendszerben történik, ahol százalékszámban megállapítják a rokkantság fokát, és a biztosítási összeget ennek arányában fizetik ki. Ha tehát például valakinél a baleset utáni 1 éven túl 20 százalékos rokkantságot állapítanak meg, és a szerződésben 10 millió forintos biztosítási összeget rögzítettek, akkor az ügyfél a baleset miatt 2 millió forintot kap. A teljes összeget jellemzően baleseti halál vagy 100 százalékos baleseti rokkantság után fizetik ki.

Amiről mindenképpen érdemes még szót ejteni, az a csoportos balesetbiztosítás. Ezzel a legtöbben akkor találkoznak, amikor a munkáltatójuk dönt úgy, hogy biztosítja az alkalmazottjait. A biztosítók számos kedvezményes csoportos csomagot kínálnak a vállalkozásoknak, akiknek lehetőségük van például több csoportra osztani a munkavállalókat egyedi szempontok alapján, akár a munkakör veszélyessége, akár a munkatárs „hasznossága” szerint. A biztosított munkatársak így különböző összegű térítésre jogosultak, függően attól, milyen csoportba sorolták őket a biztosítóval kötött szerződésben.

Életbiztosítás, na de melyik?

Az életbiztosítás a biztosítások rendkívül rugalmas válfaja, tulajdonképpen nem is egy biztosítástípusról beszélhetünk. Az életbiztosítás klasszikus változata, a kockázati életbiztosítás nagyon hasonlít a balesetbiztosításra, hiszen itt is csak a kockázati esemény bekövetkezte után fizet a biztosító. Fontos különbség, hogy a biztosítási összeget nemcsak baleseti sérülés vagy halál, hanem egyéb halálokok, illetve súlyos betegségek után is fel lehet venni a futamidő lejártával, valamint az, hogy (ahogy másfajta életbiztosításoknál is) a biztosítás feltételeit jelentősen meghatározza az ügyfél életkora, esetleges krónikus betegségei, munkaköre, és még számos más kockázati tényező.

A kockázati biztosítások fordítottjai az elérési életbiztosítások, ezek lényege, hogy a biztosító akkor fizeti ki a szerződésben meghatározott biztosítási összeget, ha a futamidő végéig nem történik meg a kockázati esemény. Ha az mégis bekövetkezik, a biztosított vagy a kedvezményezett csak egy viszonylag alacsony szinten megállapított garantált hozamot kap meg, illetve az ezen fölül elért tényleges hozam egy részét.

Ma már ezt az életbiztosítási típust alig használják, a napjainkban kötött életbiztosítások többsége vegyes (klasszikus) vagy befektetési eszközhöz kötött (unit-linked, UL) biztosítás. Ezek a konstrukciók tulajdonképpen félúton vannak valahol a biztosítások és a tőkepiaci befektetések között.

A befektetési egységhez kötött életbiztosítás népszerű, Magyarországon viszonylag újnak számító biztosítástípus; a különlegességük az, hogy az ügyfél maga döntheti el, milyen értékpapír-portfólióba (részvényalapok, kötvények) szeretné fektetni a befizetett biztosítási díjat – ezek árfolyama határozza meg azt, mennyit kap vissza az ember a futamidő lejártakor, vagy ha korábban visszavásárolja a biztosítást.

A vegyes életbiztosítás annyiban tér el ettől, hogy a biztosító dönti el, mibe fekteti a pénzt, az ügyfélnek ebbe beleszólása nincs. Cserébe szerződésben garantált összeget kap a lejárat végén, azaz fix éves kamat van. Mivel a biztosító viseli a kockázat terhét, így jellemzően jóval alacsonyabb kamatot fizet, mint amennyit egy befektetési egységhez kötött életbiztosítással meg lehet keresni.

Ha 40%-ot meghaladóan lerokkansz vagy meghalsz, akkor a vegyes életbiztosítás a teljes szerződéses összeget kifizeti függetlenül attól, hogy mennyit fizettél be. A befektetési életbiztosítás csak azt a részt fizeti ki, amit a balesetig/halálesetig összegyűjtöttél (beleértve természetesen a hozamokat is).

Részletes összehasonlító cikket itt írtunk a két életbiztosítási típusról.

Egészségbiztosítás a magánegészségügy finanszírozására

A harmadik biztosítástípus, az egészségbiztosítás nem is kifejezetten valamilyen káreseményekre való felkészülést szolgál, hanem az egészségfinanszírozás, a magánegészségügy igénybe vételének egy módja. Az egészségbiztosítások hasonlóan működnek, mint az állami társadalombiztosítás: a biztosított a havi befizetések ellenében igénybe vehet bizonyos (jellemzően egyébként elég drága) egészségügyi szolgáltatásokat.

Ha egészségbiztosítást kötnénk, fontos először arról tájékozódni, milyen magánklinikákkal szerződött a biztosító, és milyen szolgáltatásokat fedez a havi biztosítási díj. Egy-egy egészségbiztosítás nem használható fel minden kórházban, és még a szerződött klinikákon is előfordulhat, hogy a biztosítás nem fedezi teljes egészében a szükséges kezelés költségeit.

Fontos különbséget tenni az egészségbiztosítás és a részben hasonló célú egészségpénztárak között. Az egészségpénztári tagsággal szintén finanszírozhatjuk a magánellátásunkat, valamint gyógyhatású készítmények vásárlását. A legfontosabb különbség, hogy az egészségpénztár tőkefedezeti rendszerű, vagyis a felhasználhatóságot a pénztári számla aktuális egyenlege határozza meg. Az egészségbiztosítás ezzel szemben biztosítási alapon működik, tehát a biztosító a biztosítási díj fejében garantálja az ellátások megszervezését és a szolgáltató felé történő finanszírozását.

Kérdésed van?
Keress minket!

A GRANTIS-nál abban hiszünk, hogy mindenkinek jár a hiteles, pontos, etikus tanácsadás. Mi szeretjük érthetően megfogalmazni az apróbetűs részeket, megismertetni az embereket a lehetőségeikkel, a kockázataikkal, és akkor vagyunk elégedettek, ha ingyenes tanácsadásunk nyomán ügyfeleink pénzügyileg tudatos döntéseket hoznak. Ha neked is tanácsra van szükséged, keress bizalommal!