Főbb megállapítások

  • Magyarország a 12,9 százalékos uniós átlaggal szemben a GDP-nek csupán a 7 százalékát fordítja a nyugdíjakra.

  • Bár idén emelkedett a nyugdíjkiadások mértéke, valójában ez óriási terhet ró a nyugdíjkasszára.

  • Privát nyugdíj megtakarítással teljesen függetlenné teheted magadat az állami nyugdíjrendszertől.

Az európai országok ennyit fordítanak a GDP-ből nyugdíjra

Magyarország az ötödik olyan állam Európában, amelyik a legkevesebbet költi a nyugdíjakra – derült ki az Eurostat felméréséből, amely 35 európai ország GDP-arányos nyugdíjkiadását vizsgálta a 2021-es év tükrében. A kevés ráfordítás a gyakorlatban is meglátszik, hiszen a nyugdíjasoknak a fele még mindig 200 ezer forint alatti nyugdíjból él.

A ranglista élén Görögország áll 16,4 százalékkal, és a top 5-ben szerepel még Olaszország, Ausztria, Franciaország és Portugália is. Az uniós átlag a 27 tagország adatai alapján 12,9 százalék. 

Ehhez képest Magyarország közel 6 százalékkal marad el, a nyugdíjak finonszírozására ugyanis a GDP-nek mindössze a 7 százalékát fordítjuk, ezzel a lista utolsó öt helyezettje közé kerültünk, azaz 30 ország előzött meg minket. Utánunk következik még Albánia, Málta, Törökország és Írország, utóbbi 4,5 százalékkal szorult a rangsor végére. Az elmúlt évtizedben szinte konstans visszaesés tapasztalható hazánkban, 2013-ban ez az érték még 9,4 százalék volt. Az EU becslései szerint 2070-re érhetjük el a jelenlegi uniós átlagot megközelítő, 12 százalékos szintet.

A sor végén kullog Magyarország a nyugdíjkiadásokban

Az EU lakosságának egyébként a 27,2 százaléka részesül nyugdíjban a statisztika szerint, köztük is 80 százalékos az öregségi nyugdíjasok aránya. Ha csak őket számoljuk, akkor is elmondhatjuk, hogy minden ötödik személy nyugdíjas az unióban, ez nagyjából megegyezik a hazai adatokkal is, és a demográfiai előrejelzések szerint a helyzet csak tovább fog fokozódni. Magyarországon 2050-re várhatólag legalább minden negyedik ember nyugdíjas lesz, a nyugdíjak kitermelése pedig így egyre nehezebbé válik.

Gyenge lábakon áll a nyugdíjfinanszírozás

A Pénzügyminisztérium szeptemberben publikált adataiban viszont már azt látjuk, hogy az államháztartás központi alrendszeréből idén eddig 4 281,8 milliárd forintot fordítottak nyugellátásra, ami 10 százalékos emelkedést jelent a tavalyi év azonos időszakához képest. A 2023-as év teljes egészét nézve pedig 5759,9 milliárd forint volt a nyugdíjkiadás, amely 16,8 százalékos növekedést mutat az előző évhez viszonyítva.

Ennek örülhetünk, a probléma viszont az, hogy a nyugdíjkassza egyre kevésbé bírja el a terheket, és folyamatos hiánnyal küzd, tavaly a vártnál is nagyobb, 1459 milliárd forintos veszteséget produkált. Ebben jelentősen közrejátszik a Nők 40 korkedvezményes nyugdíjának és a 13. havi nyugdíj költsége is. Mivel a Nyugdíjbiztosítási Alap főbb bevételi forrásai (TB-járulék, szochó) nem finanszírozzák a nyugdíjkiadásokat, ezért azokat rendszerint a központi költségvetésből kell pótolni, kérdéses azonban, hogy ez hosszú távon meddig fenntartható.

A magyar nyugdíjrendszer működéséről itt írtunk részletesen.

Privát nyugdíjat is felépíthetsz

Még maga az állam sem álltat azzal, hogy később jobb lesz a helyzet, sőt arra biztatnak, hogy kezdjünk el magunk gondoskodni a jövőnkről. 

Széttárhatjuk a kezünket, reménykedhetünk és bosszankodhatunk is, de mivel létezik már a problémára megoldás, ezért dönthetünk úgyis, hogy cselekszünk és megalapozzuk a privát nyugdíjunkat. Ha megtakarítást halmozunk fel, akkor is lesz pénzünk, ha nem lenne elég az állami nyugdíj, vagy irreálisan megemelnék a nyugdíjkorhatárt.

Az segítséget jelenthet, hogy a nyugdíj előtakarékosságot 20 százalékos adóvisszatérítéssel ösztönzik, ami az évek során milliókat jelenthet, plusz adómentesen veheted fel a megtakarításodat, ha kivárod a futamidő végét. A Grantis független nyugdíjszakértőitől van lehetőséged díjmentesen kérdezni, és egy kávé mellett meg tudjátok beszélni, hogyan tudsz teljesen függetlenedni az állami nyugdíjhelyzettől és privát nyugdíjat szerezni.