Ha megtakarításról van szó, az elmúlt években duplájára nőtt azok aránya, akik készpénz formájában gyűjtögetik a pénzüket – nagyjából 4500 milliárdos összegről beszélhetünk. Ez arra mutat rá, hogy egyre többen vannak azok, akik jobban szeretik ott tartani a pénzüket, ahol látják, egyéb lehetőségekkel szemben pedig sokszor bizalmatlanok.

Ha mégis továbblépünk ezen a lehetőségen, a legtöbben még mindig a bankok folyószámláit, betéteit választják a pénzük kezelésére – közel 6000 milliárd forintos vagyon pihen ilyen eszközben. Mi lehet ennek az oka? Ha kicsit elgondolkodsz ezen, valószínűleg neked is két dolog jut egyből az eszedbe: egyszerű, ráadásul kockázatmentes megoldás arra, hogy félretegyél későbbre.

A fizetésed egyébként is a bankszámládra érkezik, így az el nem költött pénzt ott tartani, vagy a számládat kezelő pénzintézetnél lekötni egy időre nem kerül túl nagy erőfeszítésbe. Ráadásul fix kamat jár érte, így csak jól járhatsz. Ha jobban megnézed viszont, kiderülhet, hogy nem is annyira nyerő megoldás ez, mint hitted, és egy kis utánajárással jobban is járhatnál.

De mi is az a bankbetét?

Ha úgy döntesz, hogy nemcsak a folyószámládon hagyva pihenteted azt az összeget, amit a fizetésedből nem költesz el, hanem valóban megtakarításként kezelnéd, akár a számládat vezető banknál is lehetőséged lehet erre.

Ekkor szerződést kötsz a hitelintézettel, és megegyeztek abban, hogy te egy betétszámlán pénzt helyezel el, amiért cserébe ő majd (előre meghatározott mértékben) kamatot ír jóvá számodra – amennyiben te az előre megbeszélt ideig nem nyúlsz ehhez a megtakarításodhoz.

Nem mindegy azonban, milyen a kamatkörnyezet

Hogy mennyire jársz jól, nagyban függ a jegybanki alapkamattól, ami 2016 óta változatlanul 0,9%. Ez tehát jelenleg az irányadó kamat, ami hatással van a banki kamatokra is.

Egy bankbetét esetében jelenleg 0,01%-tól 2,5%-ig mozoghat a kamat, amit a pénzed után kaphatsz.

Ráadásul figyelembe kell venned, hogy ez a jelenleg 3,4%-os inflációt sem követi, azaz nem kompenzálja a pénz romlásából fakadó veszteségedet, továbbá a kamatadóval és egyéb levonásokkal is számolni kell, ami tovább csökkenti az ilyen eszközökön elhelyezett pénzedet. Egy szó mint száz: jelen állás szerint még kevesebb pénzed is lesz a végén, mint amennyit betettél.

Nem lehet tehát vitatni, mennyire egyszerű és kényelmes ez a megoldás, ahogyan azt sem, hogy tényleg kockázatmentes. De ha nem hogy nem növekszik, de még csökken is az ilyen formában megtakarított pénzed, érdemes lehet más lehetőség után nézni.

A befektetéssel kombinált életbiztosítás mint alternatíva

Bár sokan bonyolultnak és túl költségesnek ítélik meg, a befektetéssel kombinált életbiztosítás hosszú távon – ha megfontoltan választunk – magasabb hozampotenciállal bírhat, mint a bankbetét. Valójában ez a megoldás csak jogilag tekinthető életbiztosításnak, a gyakorlatban sokkal inkább egy megtakarítási eszköz.

Különféle összetételű és kockázati szintű értékpapír-csomagokat (főleg befektetési alapokat) választhatsz magadnak, amivel valamilyen iparágba, régióba vagy cégcsoportba fektetheted a pénzedet – az eszközalapok palettája pedig igen széleskörű.

Te döntheted el, mibe fektessék a pénzedet, ezzel pedig azt is te választhatod meg, mekkora kockázatot vállalsz a magasabb hozam érdekében.

Itt érdemes kitérni arra, ez milyen különbséget is jelent a korábban tárgyalt eszközhöz képest. Míg a bankbetétnél egy előre lefixált kamatot írnak jóvá a számládon adott idő elteltével, addig a befektetéssel kombinált életbiztosítás során attól függően változhat a hozamod, amit kaphatsz, hogy hogyan teljesít az értékpapír-csomag, amit választottál.

Ebben az esetben tehát kétségkívül nagyobb kockázatot vállalsz, nem lehetsz előre biztos abban, hol tart majd a megtakarításod néhány év múlva. De a jelenlegi kamatkörnyezet függvényében mégis nagyobb esély van rá, hogy így nagyobb mértékben gyarapodjon a pénzed, mintha bankbetétben gondolkoznál.

Milyen hozamra számíthatsz, ha a befektetéssel kombinált életbiztosítást választod?

Az elmúlt 3 évben az egyes szolgáltatóknál a különböző eszközalapok (értékpapír-csomagok) hozamai nagyjából 3,9% és 23,4% között alakultak. Ahogyan már szó esett róla, azzal azért érdemes tisztában lenned, hogy bár ez a 23,4% kiemelkedően kecsegtető lehet, a legmagasabb hozamoknál azonban mindig kiemelkedően magas a kockázat is – akár negatív hozamod is lehet, tehát pénzt is veszíthetsz.

Áltatában azok az értékpapír-csomagok, amik ilyen magas hozamokat termelnek, jórészt részvénytúlsúlyosak. A részvény-árfolyamok pedig igen szeszélyesek lehetnek: nagy emelkedések, de nagy zuhanások is jellemezhetik, így amekkorát nyerni, akkorát bukni is lehet velük. Emellett pedig az elmúlt évek hozamaiból nem is lehet biztosra venni, hogy a jövőben hogy alakulnak majd a számok. Érdemes tehát lehetőségeinkhez mérten dönteni, amikor értékpapír-csomagot választunk: alacsonyabb kockázatú eszközalapok között is válogathatunk bőven, persze ezeknél a hozam is alacsonyabb.

Reálisabb inkább 7-8%-os hosszú távú átlaghozammal kalkulálni, amikor ezt a befektetési lehetőséget fontolgatod.

Valamint érdemes tisztában lenned ezzel kapcsolatban még egy nagyon fontos dologgal: ez csak hosszú távon fogja igazán megérni. A hozamod évről évre változhat, egyszer elérheti a 15%-ot is, máskor akár az 5% sem, de az évek során ezek kiegyenlítik egymást, és ha türelmes vagy, kedvező átlaghozam kerekedhet belőle.

Természetesen ahogyan a bankbetét esetében az adók és egyéb levonások csökkentették a nyereségedet, úgy az életbiztosítás esetében is számolnunk kell költségekkel. Azonban ha egy 2-3%-os átlagköltséget veszünk alapul, még így is a jelenlegi 3,4%-os infláció felett lesz, amit kaphatsz a befektetett pénzed után.

Az elmúlt évek változásai átláthatóbbá és olcsóbbá tették ezt a megtakarítási formát

Az etikus életbiztosítási koncepció bevezetése óta a szerződőt terhelő költségek csökkentek, és az egész költségszerkezet átláthatóbb lett. Így tehát lehetővé vált, hogy pontosan tisztában legyél azzal, mit fogsz kapni a pénzedért, és megfontoltabban dönthess arról, mibe is fekteted be azt.

Az évek óta létező Teljes Költségmutatóról (TKM) már korábban kimondták, hogy ebben a százalékos mutatóban éves átlagköltségként minden ezzel járó költségnek benne kell lennie. Ugyanakkor az előbb említett koncepció bevezetésével maximalizálták is az életbiztosítás költségeit, és a TKM kiszámításának módszertanát is szigorúan leszabályozták. Ezzel pedig nemcsak olcsóbbá, de összehasonlíthatóbbá is váltak a különböző ajánlatok.

Kérd szakértő segítségét

Valószínűleg te is látod, fontos tisztában lenni ezekkel, de nem elég pusztán a hozamok vagy a TKM összehasonlítása alapján dönteni, ha a legjobb konstrukciót szeretnéd választani. Töltsd ki a lap alján található adatlapunkat, és vedd igénybe díjmentes tanácsadásunkat, hogy megtalálhassuk számodra az igényeidhez és lehetőségeidhez leginkább illő megoldást!