Ezt kell tudnod

  • A minimálbér 290 800 forintról 322 800 forintra emelkedik
  • A garantált bérminimum 348 800 forintról 373 200 forintra nő
  • Változik: a GYED-nek, GYOD-nak, a táppénz és álláskeresési járadék maximum összege
  • Emelkednek a személyi kedvezmények
  • Változnak a pénztárak önsegélyező limitei

Ami változik 2026-ban a minimálbér emelés miatt

A minimálbér 2026-os emelése nemcsak a munkavállalók pénztárcáját érinti közvetlenül, hanem számos járulékra, juttatásra és vállalkozói kötelezettségre is hatással van.

A minimálbéren vagy garantált bérminimumon foglalkoztatottak bruttó és nettó keresete egyaránt növekszik, amivel együtt emelkednek egyes bérpótlékok is. A magasabb bér a társadalombiztosítási járulék és a munkáltatók által fizetett, 13 százalékos szociális hozzájárulási adó (szocho) alapját is megemeli, így a cégek bérköltségei is nőnek ezen a szinten.

"2026-os minimálbér emelés"

Mivel számos ellátás, juttatás és adóalap a mindenkori minimálbérhez kötött, az emelés ezek összegét is feljebb tolja. Emelkedik például a táppénz, a gyermekgondozási díj (GYED), bizonyos álláskeresési ellátások és a megváltozott munkaképességűek juttatásai is. Hasonló hatás érvényesül több családtámogatásnál, ahol a jövedelmi küszöb vagy az ellátási plafon minimálbérhez igazodik. Az egyszerűsített foglalkoztatás (például mezőgazdasági idénymunka, alkalmi munka) esetében pedig a mentesített összegek és adókulcsok is a magasabb szinthez igazodnak.

Az egyéni vállalkozók és átalányadózók esetében a minimálbér vagy bérminimum gyakran a kötelező járulékfizetés alapját képezi. Főfoglalkozású átalányadózóként a társadalombiztosítási járulék alapja legalább a minimálbér vagy a garantált bérminimum 100 százaléka, a szociális hozzájárulási adóé pedig annak 112,5 százaléka. Munkaviszony esetén a járulékfizetés alsó határa a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 30 százaléka, így ez a küszöbérték is automatikusan magasabb lesz.

Főbb változások
20252026
Minimálbér290 800 Ft322 800 Ft
Garantált bérminimum348 800 Ft373 200 Ft
Táppénz maximum19 387 Ft/nap21 467 Ft/nap
Álláskeresési járadék maximum9 694 Ft/nap10 733 Ft/nap
GYED maximum407 137 Ft450 800 Ft
Gyermekek otthongondozási díja (GYOD)290 800 Ft322 800 Ft
Személyi kedvezmény (adóalap)96 900 Ft107 600 Ft
Személyi kedvezmény (szja)14 535 Ft16 140 Ft
Lakáscélú jelzálog törlesztés43 620 Ft48 420 Ft
Beiskolázási támogatás290 800 Ft322 800 Ft
Közüzemi díjak támogatása (védett fogyasztóknak)43 620 Ft48 420 Ft

Emelkedik a személyi kedvezmény

A személyi kedvezmény havi összege mindig a mindenkori minimálbér egyharmada, adóalap-kedvezményként.

2025-ben a minimálbér 290 800 forint, ennek egyharmada 96 900 Ft/hó adóalap-kedvezmény. Ez szja‑ban 96 900 × 0,15 = 14 535 forint/hó adómegtakarítást jelentett.

2026-ban a minimálbér 322 800 forint, ennek egyharmada 107 600 Forint/hó (száz forintra kerekítve) adóalap-kedvezmény. Ez szja‑ban 107 600 × 0,15 ≈ 16 140 forint/hó adómegtakarítást fog eredményezni.

Személyi kedvezmények 2026-ban
• Adóalap-kedvezmény növekedése: 10 700 forint/hó
• Szja-megtakarítás növekedése: körülbelül 1 600 forint/hó

Változás a pénztáraknál

Sokaknak jó hír, hogy a pénztári önsegélyező limitek is emelkednek:

  • Lakáscélú jelzáloghitel törlesztés: 43 620 forintról – 48 420 forintra
  • Beiskolázási támogatás és felsőoktatási költségtérítés: 290 800 forintról – 322 800 forintra (gyermekenként)
  • Közüzemi díjak támogatása védett fogyasztóknak: 43 620 forintról – 48 420 forintra
    (elszámolható havonta legfeljebb a minimálbér 15 százaléka)
Önsegélyező limitek 2026-ban
Lakáscélú jelzáloghitel törlesztés: 43 620 forintról – 48 420 forintra
Beiskolázási támogatás és felsőoktatási költségtérítés: 290 800 forintról – 322 800 forintra (gyermekenként)
Közüzemi díjak támogatása védett fogyasztóknak: 43 620 forintról – 48 420 forintra

Mind a három minimálbérhez kötött támogatás számítási alapja a 2026-tól már a magasabb összegű minimálbér.

Az egészségpénztárak évről évre egyre népszerűbbek. Ez köszönhető a folyamatosan bővülő szolgáltatásoknak és az éves 150.000 forintos adójóváírás lehetőségének is. Nézd meg, hogy működik az egészségpénztár és mire tudod igénybevenni!

150.000 forint adójóváírás a lakáshitel törlesztő után!

Ha érdekel az egészségpénztár, szeretnéd az akár 150.000 forintos adójóváírást érvényesíteni, kérj díjmentes konzultációt és tanácsadónk segít eligazodni a témában!
Beszéljünk!

A bruttó átlagkereset és a bruttó minmálbér aránya

A bérmegállapodás aláírásának eredménye: 2026 január 1-től a minimálbér 11 százalékkal a garantált bérminimum (szakmunkás minimálbér) pedig 7 százalékkal emelkedik. Ugyan még nem érik el a minimum bérek  VKF (Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma) bérmegállapodási tervét, ami szerint 2027-re a minimálbér az átlagkereset 50%-ig felzárkózik. Minden esetre ez egy erőteljes lépés ebbe az irányba.

Mennyivel lesz magasabb a személyi kedvezmény, a lakáscélú jelzálogtörlesztés és a beiskolázási támogatás 2026-ban?

 A 2025 november 18-án a KSH által közzétett közleményben a magyarországi bruttó átlagkereset 687 100 forint, ami az egy évvel korábbi adatokhoz viszonyítva 9,5 százalékos emelkedést jelent. Ha az átlagkereset növekedésének mértéket és a minimálbér emelkedésének arányát összevetjük látható, hogy elég szoros a verseny és a tervezet teljesítéséhez további emelésre lesz szükség. 2025 december 12-én rendelkezésünkre álló adatok alapján jelen pillanatban a minimálbér 46,98 százaléka a bruttó átlagkeresetnek. Tehát 3 százalékot kell még ledolgozni, ami az átlagkereset növekedését figyelembe véve nem lesz annyira egyszerű.

  • január 1-től a teljes munkaidős bruttó minimálbér 322 800 forint (290 800 forintról), amely kedvezmények nélkül körülbelül 214 662 forint nettó bért jelent.
  • A garantált bérminimum bruttó összege 373 200 forint  (348 800 forintról) lesz, nettóban körülbelül 248 178 forint.

A minimálbér és a garantált bérminimum összege kifejezetten fontos adat a magyar gazdaságban. 1.000.000 munkavállalót érint közvetlenül a 2026-os emelés:

250.000 fő minimálbéren és 750.000 fő bérminimumon foglalkoztatottat.

Ez azt jelenti, hogy a KSH adatok szerinti 9 539 502 fős magyar lakosság több mint 10 százalékának szempontjából a minimálbér összege kiemelten fontos kérdés. Tovább bontva a számokat egyre nagyobb jelentőséggel bír a minimálbér összege. 2025 május 23-án publikált KSH foglalkoztatottságra vonatkozó adatok-ból jól látszik, hogy Magyarországon 4 millió 666 ezer dolgozójának 21 százaléka, azaz az aktív dolgozók egyötöde él minimálbérből.

Inflációs adatok tükrében a minimálbér reálértéke

A novemberi KSH inflációs adat 3,8 százalék. Ez mindössze 0,1 százalékkal magasabb az októberi értékhez képest. Ha beigazolódik az MNB 3,7 százalékos 2026-os inflációs várakozása, amit a júniusban közzétett inflációs jelentésben olvashatunk, a minimálbér emelés mindössze 7,3 százalékos reálérték növekedést jelent. A garantált bérminimum 7 százalékos emelésének kevesebb mint a felét, 3,7 százalékos reál bérnövekedést könyvelhetnek el a munkavállalók.

Arról, hogyan vesszük észre az infláció hatását a mindennapokban, Végh Nóri kolléganőm írt egy beszámolót az év elején. A 2024-es infláció hatásairól bővebben itt olvashatsz.

A minimálbér és a bérminimum emelésének vesztesei

Ennek a gazdasági események is van “másik” oldala. Lesznek akiknek emeléssel kapcsolatban plusz kiadása keletkezik és megnőnek a költségei. A minimálbér emelés első sorban a munkáltatókat, KKV-kat és egyéni vállalkozókat éri hátrányosabban. Értelemszerűen a munkáltatók magasabb bért, több járulékot, magasabb ellátási összegeket fizetnek. 

A KKV szektorban is emelkedik a kiadások mértéke. A munkavállalónak a bértárgyalásra egy remek hivatkozási alap a minimumok emelése. De ne feledkezzünk meg a főállásban dolgozó egyéni vállalkozókról sem. Több járulék és adó számítási alapját képezi a mindenkori minimálbér összege. Így a vállalkozók adókötelezettségei is emelkednek a minimálbér növekedésének hatására.