Jöhet a magyar befektetők ébredése? Euró‑bevezetés, forint, magyar állampapír, feat. Bukta Gábor, Concorde
- Írta: Horváth András
- Ellenőrizte: Veres Patrik
- publikálva: 2026. április 22.
- frissítve: 2026. április 22.
- Olvasási idő: 36 perc
A Grantis pénzügyi podcastjeit és videóit nem csak itt a blogon, hanem
vagy a nagyobb podcast platformokon is hallgathatod!
Kérdésed van a befektetéseiddel vagy a megtakarításoddal kapcsolatban?
A podcast teljes leiratát itt olvashatod:
(Az átiratot mesterséges intelligencia szoftverrel készítettük)
Történelmi fordulat után: hogyan gondolkodjunk a magyar eszközökről?
Bevezetés
„Az, ami a magyar lakosság fejében kialakult a forinttal és a devizatartással kapcsolatban, azt most lehet, hogy teljesen át kell gondolni.”
„Lehet, hogy a magyar forint, a magyar részvény és a magyar kötvény lesz a világ királya.”
Most attól, hogy a Tisza Párt győzött, valóban nincsen kolbászból a kerítés. Nem lesz fél éves sztori, és nem is egyéves. Senki ne várja ezt. De ha mondjuk 2028–29 körül már érdemi eredményeket látunk a gazdaságban, megmondom őszintén, nagyon-nagyon boldog leszek.
Tök jó ország, tök jó adottságokkal. Van egy optimista világkép köztársasági szinten, és szerintem mi, magyarok csodára vagyunk képesek. Tényleg hiszek abban, hogy most, ha nem is a kánaán, de egy baromi jó alap teremtődött ahhoz, hogy ezek a befektetések, amelyek magyar eszközökben vannak, a következő években nagyon jól performáljanak.
Fontos kiegészítés
A következő beszélgetésben elhangzottak nem minősülnek befektetési tanácsadásnak, ajánlattételnek, elemzésnek vagy befektetési ajánlatnak. Mivel minden befektetési döntés kockázattal jár, azt kérjük, hogy minden ilyen pénzügyi lépés előtt konzultáljatok egy független szakértővel, és tájékozódjatok minél több információs forrásból. A hamarosan elhangzó beszélgetés nem alkalmas egyedi befektetési döntések meghozatalára.
Piaci reakciók
Történelmi választási fordulat után közel történelmi piaci reakciók történtek. Dübörög a forint, rallyznak a magyar állampapírok, és nagyon mennek a tőzsdei részvények is. Ezekről is beszélgetünk a mai podcastadásban.
A műsor célja azonban inkább az, hogy adjunk neked, kisbefektetőnek és megtakarítónak egy gondolkodási keretrendszert. Az a kérdés, hogy ebben az új rendszerben hogyan érdemes gondolkodni a magyar eszközökről, ha vagyonépíteni vagy megtakarítani szeretnél. Mire kell figyelned? Milyen reflexet kell átállítanod az agyadban, ami a korábbi időszakokra igaz volt, de az elkövetkezőkre már nem biztos?
Ehhez pedig a legjobb ember van itt mellettem: Bukta Gábor, a Concord elemzési üzletágának vezetője.
A választás utáni hangulat
Egyből megkérdeznélek, mielőtt belemegyünk a technikai részletekbe, hogy milyen nálatok most a hangulat. Hétfőn, ha jól sejtem, nem a kávéfőzőgépek voltak a leghangosabbak, hanem inkább a telefonok.
Mondd el, hogy ti elemzőként egy ilyen esemény után hogyan élitek meg ezt. Mi történik nálatok?
Ugye a legfontosabb, amikor egy ilyen eseményre, egy ilyen földcsuszamlásszerű eredményre készülünk, az az, hogy már akár egy választás, akár egy esemény előtt felkészüljünk arra, milyen szcenáriók vannak.
És ugye azt az analógiát vettük elő, hogy mondjuk 2023-ban, a lengyel választáskor mi történt a piacon, mert ott is egy hasonló, Orbán-kormányhoz közeli lengyel párt volt hatalmon. Ott is azt láthattuk, hogy egy kevésbé EU-barát politikát folytattak, viszont a Donald Trump-féle politikai váltás a lengyel piacon és a lengyel eszközökben nagyon jelentős felértékelődéshez vezetett.
Adott volt tehát egy alap, amiből kiindulhattunk, hogy mi várható a magyar piacon, ha a Tisza Párt győz. Amikor ezt az analógiát elővettük, láttuk, hogy a lengyel részvények 2023 őszén nagyon erőteljesen, intenzíven elkezdtek emelkedni. Azóta is tovább tudtak emelkedni. Ez alapján arra kezdtünk el apellálni, és arra számítottunk, hogy a magyar eszközöknél is hasonló történhet.
Készítettünk is ehhez egy elemzést korábban, és ott azt prognosztizáltuk, hogy ha a Tisza Párt nagyon jelentős előnyt tud szerezni a parlamentben, tehát jelentős többséget, akkor az első héten a zsigeri reakció például egy durva 7%-os felülteljesítés lehet a világ többi részéhez képest.
Az érdekesség az volt, hogy ezt tulajdonképpen az első két nap majdnem meg is csinálta a piac, mert dollárban nézve a teljesítményeket, 6%-os felülteljesítést láttunk. Eleve van most egy jó nemzetközi hangulat a piacokon, erre jött rá a Tisza győzelme Magyarországon.
Az, hogy egy 16 éves rezsim bukott meg ezzel a választással, és jött egy EU-barát, vagy várhatóan EU-barát, sokkal piackomfortosabb kormányzást előrejelző párt, arra késztette a befektetőket, hogy ne egy egyhetes trade-ben gondolkodjanak, hanem akár egy több hónapig, több negyedévig, több évig tartó permanens bullpiacban a magyar eszközökben.
Ez egyébként engem egy kicsit meglepett, megmondom őszintén, mert a Tisza-trade már jóval a választások előtt beindult. Talán amikor a Medián kihozta, hogy itt akár egy kétharmad is simán lehet, akkor szépen megindultak a vásárlások, talán a külföldi befektetők részéről is.
Az ember azt gondolná, hogy amint ezek a választások lezajlanak, realizálják a profitokat és a hozamokat, de ehelyett azt látjuk, hogy még újabb löketet kapott a történet.
A tavalyi év tanulsága
Hogyha csak a tavalyi évet nézzük, a részvénypiac nagyon jelentősen emelkedett. A BUX Index dollárban és forintban nézve is sokat ment, és közben a forint is nagyon intenzíven erősödött a devizákkal szemben. Emellett a magyar piac is emelkedni tudott.
Sokat beszélgettünk a Concordon belül is arról, hogy ez most tulajdonképpen Tisza-trade-e, vagyis hogy arra veszik-e az eszközöket. Én inkább azon az állásponton vagyok, hogy az egész régió tudott emelkedni a tavalyi évben.
Nem mondanám tehát, hogy már erre kezdtek el ténylegesen kiépülni a pozíciók. Úgy gondolom, hogy a következő időszak lehet az, ahol ténylegesen kialakulhat egy olyan hangulat, amikor mondjuk az euróövezethez való konvergencia húzhatja a magyar eszközöket.
Az előző időszak, amit láthattunk, inkább egy régiós konvergencia volt a nemzetközi piacokhoz. Vették a lengyel eszközöket, a magyar eszközöket, a szlovén, román eszközöket is. Szóval itt azt gondolom, ennek majd lesz egy hosszabb távú hatása, amikor ténylegesen a helyi belső körülmények, a belső szabályozói környezet kialakítása fogja húzni a piacot.
Forintárfolyam
Akkor menjünk bele egy kicsit abba, hogy mit láttatok most, milyen történések zajlottak le, és mi az, amit hosszabb távon láttok benne. Talán nézzük meg eszközosztályonként. Kezdjük azzal, ami a legtöbb embert érinti, és ami azonnal reagál: a forint árfolyamával. Meséld el légyszi, mi történt.
Szerintem a gazdasági újságírás most elveszített egy nagyon komoly nyári témát. Ez a „mikor váltsunk eurót a horvát nyaralásra” típusú kérdés. Valószínűleg ti is többször elmondtátok, és több elemző is azt mondja, hogy a forintárfolyam körüli izgalmak, amelyeket eddig tapasztaltunk, lehet, hogy megszűnnek az elkövetkezendő időszakra.
Pontbecslésbe nem bocsátkoznék, de az biztos, hogy az elmúlt években, vagy inkább az elmúlt 10 évben a forint izgalmas deviza volt. A 2010-es évek második felében azért volt érdekes, mert volt egy jól behatárolt gyengülő trend. Évente pár százalékot gyengült az euró-forint, de lehetett arra számítani, hogy ez a trend folytatódni fog.
Aztán jött a COVID, ami nagyobb volatilitást hozott a forint árfolyamába, majd jött az orosz–ukrán háború és az energiaársokkok, amelyek különösen nagy ingadozásokat okoztak.
A legnagyobb kockázat szerintem az, hogy ebből az izgalmas devizából egy nagyon unalmas deviza lesz. Mégpedig azért, mert a belső körülmények, a belső szabályozási környezet átalakítása nem fog sokkot okozni.
Egyszerűen fogalmazva: nem kell majd attól tartani, hogy holnap után valamelyik kormányzati tag felébred, és úgy dönt, hogy extra adót vet ki valakire. Nem lesznek olyan intézkedések, amelyeket eddig a szakma légből kapottnak érzett. Tehát nem lesz kapkodás, hogy most ezt adóztassam meg, azt adóztassam meg.
Lesz jogbiztonság. A jogbiztonság kiszámíthatóságot ad a piacnak. Ha ez van, az a vállalkozásoknak is kiszámíthatóságot ad, és a magyar gazdaság, a magyar gazdasági szereplők, valamint az egész gazdasági élet egy olyan rendszerre rendeződhet be, ahol ezek a feltételek adottak, és ez egy kiszámítható árfolyamot eredményezhet.
Én azt nem tudom megmondani, hogy most ez a sáv, amelyben a forint ingadozni fog, 350 és 380 forint között lesz, vagy 360 és 370 forint között. De főleg arra, amire először utaltam, vagyis hogy a 358-as szintre, jelenleg nagyon elenyésző esélyt adok, hogy ettől érdemben el tudjon távolodni az árfolyam, sem az erősödő, sem a gyengülő irányba.
Fontos az is, hogy a belső tényezők mellett ott van a külső sokk. Ha van egy külső sokk a rendszerben, és most az iráni konfliktus kapcsán is láttuk, akkor bármikor jöhet egy 5–10–15%-os gyengülés a forintban. Ezzel számolni kell. De hosszú távon szerintem a meghatározó faktor az lesz, hogy itt egy nagyon komoly rendszerváltás következik be, ahol a külföldi befektetői bizalom drasztikusan megváltozik a jó irányba.
Az is fontos, hogy Magyar Péter a nemzetközi sajtónak tartott sajtótájékoztatón elég határozottan bejelentette, hogy 2030–31-ig szeretnék bevezetni az eurót. Ha gondolod, itt beszélhetünk a maastrichti kritériumokról is, mert ez a folyamat során alakítani fogja a forint árfolyamát. Azt is be lehet hozni, hogy az uniós pénzeket haza akarják hozni, ami szintén segítheti a forint erősödését, és az infláció kezelésében is szerepe lehet.
Az is meglepett először, aztán persze logikusnak tűnt, hogy a jegybankkal jó kapcsolatot akar fenntartani a kormány.
Ha azt látjuk, hogy a Matolcsy vezette MNB-be vetett hit és kredibilitás a külföldiek részéről elég korlátozott volt, tehát kevésbé bíztak benne, hogy ott jó monetáris politika alakult ki, akkor én úgy gondolom, hogy amióta Varga Mihály a jegybank első embere, azóta nagyon konzisztens, nagyon kredibilis vezetés alakult ki.
Ez a kredibilitás önmagában is azt mutatta, hogy a külföldi befektetők bizalma nagyon jelentősen megnőtt az elmúlt években. Különösen az elmúlt másfél évben tényleg nem történt olyan, hogy a bank például csak azért vágott volna kamatot a választás előtt, hogy ezzel valamilyen beavatkozást eszközöljön, és így az előző kormány hatalmon maradjon. Ez is nagyon fontos üzenet.
Nagyon sok mindenkit felszólítottak lemondásra Magyar Péter leendő miniszterelnök úr részéről, viszont azzal, hogy az MNB-hez egyáltalán nem nyúlt, szerintem ez a piacok szempontjából az egyik, vagy talán a legfontosabb üzenet. Látjuk, mi történik Amerikában: Donald Trump már megint azzal rémítgeti a társadalmat és a befektetőket, hogy a Powellt ki fogja rúgni. Amúgy is lesz egy váltás a Fednél, de Jerome Powell egyébként maradna a Fedben.
Ha itt az MNB-hez hozzá szeretne nyúlni a leendő kormány, vagy akár csak rá szeretne telepedni, és a kormány szeretné meghatározni, hogyan alakítsa a monetáris politikát az MNB, az biztos, hogy nagyon rossz üzenet lenne a piacok szempontjából. Az valószínűleg forintgyengülést okozna, de szerintem ettől jelenleg nagyon messze állunk.
Tegnap a leendő pénzügyminiszter, Kármán András is találkozott az MNB vezetésével. Én úgy gondolom, hogy még egy régi múltra visszatekintő jó kapcsolat is van a két ember között. Ez is fontos. Nagyon bizakodó vagyok ezzel kapcsolatban, hogy itt nagyon komoly, nagyon jó, konstruktív munka tud kialakulni, függetlenül attól, hogy Varga Mihály jegybankelnök a Fidesz oszlopos tagja volt az indulástól.
Ha megnézzük, milyen szakmai munka jön össze a két fél között, reméljük, az lesz, amit mondasz. Összefoglalva tehát arra nem kell számítania annak, aki nyaralás előtt eurót szeretne vásárolni, vagy aki lekereskedné az árfolyammozgásokat, hogy itt rendszerszintű gyengülés lesz.
Talán azt mondhatjuk, hogy ezt felejtsük el, és ez megfordulni látszik. Azt nem mondjuk, hogy hatalmas erősödések lehetnek a következő időszakban, de nagyjából a 380–360 körüli euró-forint árfolyamra kellene berendezkednünk. Biztosabbat persze nem tudunk mondani, de ez a gondolkodásmód talán jó: itt egy stabilabb, kiszámíthatóbb euró-forint árfolyamunk lesz, már csak azért is, mert az euró bevezetéséhez erre van szükség.
A Magyar Állampapírok
Térjünk rá erre is, mert ez egy másik fontos pont Magyarországon. Az állampapír az egyik leggyakrabban használt megtakarítási és befektetési eszköz a lakosság körében. Adjunk nekik egy kis muníciót arra, hogyan érdemes most tekinteni a magyar állampapírokra, mert itt nagyon jó sztorik kezdenek kirajzolódni.
Vannak a lakossági papírok, amelyek továbbra is nagyon, sőt talán a legattraktívabb hozamot tudják biztosítani rövidebb távon. Viszont ott van a másodpiac is, amellyel az intézményi befektetők kereskednek. Mit látunk ott? A 10 éves államkötvény hozamszintje nagyjából 7%-ról lejött majdnem 6%-ig.
Ebből az árfolyamnyereség egy befektetőnek egy 10 éves papír esetében nagyjából 3–4% lehetett. És ha valaki az iráni pánik kapcsán vásárolt be, akkor akár egy hónap alatt 10%-ot is kereshetett csak az árfolyamnyereségen egy 10 éves papíron.
Mit látunk jelenleg? Mondjuk a magyar államkötvény 6%-os hozamot kínál, a német 3%-ot. Ahhoz, hogy euróban legyen érdemes megtakarítani, legalább ezt a 3% különbséget meg kellene látnunk az euró-forint árfolyamban. Vagyis a forintnak ennyivel gyengülnie kellene ahhoz, hogy kompenzálni tudja ezt a különbözetet.
Ezért nagyon fontos, hogy amit a magyar lakosság fejében a forinttal és a devizatartással kapcsolatban kialakult, azt most lehet, hogy teljesen át kell gondolni. Az elmúlt 10–15 évben hozzászoktunk ahhoz, hogy tartsuk a devizát, mert ki tudja, mi lesz.
Most inkább ahhoz kell hozzászoknunk, hogy lehet, a magyar forint, a magyar részvény és a magyar kötvény lesz a világ királya, ha az eszközöket nézzük. És mi meg itt ülünk Magyarországon, magyar befektetőként, és ez kiszúrja a szemünket. Nem akarok erősen fogalmazni, de ha valaki kimarad magyar befektetőként, lehet, hogy három-négy év múlva visszatekintve baleknak érezné magát.
Fix vagy változó
Menjünk egy szinttel vissza, mert a tanácsadói beszélgetéseken is gyakran feljönnek ezek a kérdések. Kell-e most olyan döntést meghozni, például, hogy teljesen egyszerűen fix vagy változó kamatozású magyar állampapírt vegyek? Ti ezt hogy látjátok? Itt most a lakossági befektetőkről beszélünk.
Ha igaz az az állítás, hogy négy-öt éves időtávon vagy 2030 környékén szeretnénk csatlakozni az euróövezethez, akkor ma meg kell venni egy fix kamatozású eszközt, egy 5–10 éves államkötvényt, és abban ülni kell. Ez egy buy and hold sztori. Vedd meg és tartsd négy-öt éven keresztül. Ne is foglalkozz vele, rá se nézz. Évente fizetni fogja a kamatot, és még árfolyamnyereség is lesz rajta.
Rövid távon persze az inflációs nyomással a külső válsághelyzet miatt a kormánynak is számolnia kell. Hosszú távra nem biztos, hogy tudunk prognózist adni, de az is igaz, hogy változó kamatozással is lehet keresni, mondjuk egy BMÁP-pal.
Lehet persze, csak az érdemi potenciál és az izgalom inkább egy 5–10 éves államkötvény esetében van. Hosszabb lejáratú papírnál viszonylag nagy az úgynevezett duration risk. Ha jön egy külső sokk, vagy romlik a nemzetközi hangulat, akkor a magyar kötvények ugyanúgy esni fognak, mint a régió többi kötvénye.
A hozam és az árfolyam között ellentétes kapcsolat van, tehát ha a hozam emelkedik, az árfolyam esik. Ez benne van a pakliban, de itt most nem egyhetes vagy háromhónapos trade-ről beszélünk. Itt évekről beszélünk. Arról, hogy most elképzelhető, hogy tényleg történelmi pillanat van, egy olyan pillanat, amely vissza nem térő lehetőséget kínál a befektetőknek. Ezt a külföld is észre fogja venni, mert a külföldi sajtó erről cikkez.
Külföldi figyelem
Bloombergen nem tudtam legörgetni a választás estéjén úgy, hogy eljussak a hormuzi szoros lezárásáig. Gyakorlatilag végig a magyar választások voltak a téma.
Így van. Ma reggel is erről volt szó. Küldi nekem a barátom New Yorkból, hogy a Wall Street Journalben hétfőn mi voltunk címlapon. Az, hogy Iránnal mi van, az meg mellette ott van. Jó érzés, régen nem örült ennyire az ember címlapon lenni. Általában nem ilyen kontextusban szerepeltünk ezekben a sajtóorgánumokban az elmúlt hónapokban vagy években.
Simán számíthatunk arra, hogy ha kialakul egy euróövezeti konvergencia, akkor az államkötvények még tovább esnek, és abból a befektetők, akik tartják a kötvényt vagy részvényt, profitálni fognak.
Ezt úgy fordítanám le, hogy ha magyar állampapírod van, akkor nem kell hirtelen eladni, megszabadulni tőle, sőt inkább a bevásárlás lehet a jó irány.
Mondjuk aki eurós állampapírt vett, és nem adta el időben, az most elkezdhet gondolkodni, hogy gyorsan lépjen, és pozicionáljon át. Most csak magamról beszélek.
Egyébként, ha valaki tartott ettől, és nagyon bizonytalannak érezte a kimeneteleket, akkor talán a repó lett volna a legjobb megoldás, vagyis a devizás magyar államkötvény. Merthogy azt megveszi devizában, és ha Fidesz-győzelem van, akkor valószínűleg a hozamok emelkedtek volna. Az árfolyam esett volna, viszont az euró-forint esetében gyengülés következett volna be, tehát az kompenzálta volna.
Kicsit neutrális lett volna, de akkor végül is kötvénykitettség lett volna az életben. Ebben a bizonytalanságban talán ez egy jól teljesítő eszköz lett volna, de látszik, hogy a forintos kötvények így is kenterbe verték.
BUX és blue chipek
Akkor vannak a blue chipjeink, a tőzsdén. Nagyon komoly céláremelést adtatok a Telekomra meg az OTP-re. Tedd kérlek helyre most a BUX-ot, illetve a blue chipeket: hogyan teljesíthetnek ebben az új rendszerben, mire kell odafigyelni?
Én azért látok ebben kockázatokat is, mert ha versenyközpontú vagy versenyorientált gazdaságpolitika jön, akkor az nyilván a blue chipeknek is versenyt jelent. Ez össztársadalmi szinten nagyon jó dolog, befektetőként viszont gondolkodásra adhat okot. Mi a ti meglátásotok?
Az OTP-ről kezdenék beszélni, mert a BUX Index legnagyobb tagja: az index közel 50%-a az OTP, tehát nagyrészt ez határozza meg a magyar tőzsde teljesítményét.
A magyar bankrendszer jövedelmezősége régiós szinten a béka segge alatt van. Nagyon alacsony. Azért tud papíron magas lenni, mert a külföldi anyavállalattal rendelkező leánybankok annyi tőkét allokálnak ide, amennyi éppen szükséges, és ez javítja a saját tőke arányos megtérülést.
Ha ránézek egy OTP-re, vagy akár egy MBH Bankra vagy kisebb szereplőkre, mondjuk egy Gránitra, akkor ezeknek a saját tőke arányos megtérülése a régióhoz képest köszönőviszonyban sincs azzal, amit más országokban látunk.
Magyarországon a bankoknak nagyon nem volt jó életük. Persze a közteherviselés fontos, tehát a következő kormánynak is fontosak lesznek ezek a bevételek. Most én úgy látom, nem kell arra számítani, hogy hirtelen kánaán lesz. Nem számítok arra, hogy a szektori adókat eltörlik, és nem számítok arra sem, hogy bankadó- vagy extra profitadó-csökkentés lesz.
Ezekre a bevételekre a költségvetés átrendezéséhez és rendbetételéhez szüksége van a következő kormánynak is. De mi van a befektetők fejében ilyenkor? Ha rendbe rakjuk a gazdaságot, és növekedő pályára állítjuk a gazdasági növekedést, vagy ha kialakul egy normális régiós konvergencia, mondjuk egy 3–4,5%-os gazdasági növekedés, akkor a költségvetési helyzet is sokkal jobb lesz. Lesz lehetőség arra, hogy a banki adókon könnyítsenek.
Ha eljutunk mondjuk 2028-ig, akkor már lehet, hogy a bankoknak lesz könnyítés. Másként mondom: mit érzett a lakosság? Azt, hogy lehet, már az ingerküszöbét sem ütötte meg, hogy a banki díjak folyamatosan emelkednek. Miért emelkedtek? Azért, mert folyamatosan adókkal terhelték a bankrendszert.
Közben elhangzott, hogy a bankokat megsarcoljuk, meg mennyit elveszünk a bankoktól, de ezt végső soron a lakosságtól és a vállalatoktól vették el, mert a bankrendszer mindig nagyon intelligens volt abban, hogy ezeket kijátssza, és valószínűleg a jövőben is így cselekedne.
Nem nonprofit alapítványról van szó, hanem egy forprofit cégről. Ez hosszabb távon akár az inflációs trendet is segítheti. És mit segíthet még? Az MNB-t. Ha az infláció csökken, a kamatok csökkenhetnek.
Van ugyan egy kamatérzékenység, ami a banki profitokra hat. Ha forintban kamatcsökkentés lenne, az várhatóan csökkenthetné a kamateredményüket, és némi nyomást gyakorolhatna a profitokra.
De például Lengyelországban azt látom, hogy a kamatcsökkentéssel párhuzamosan olyan bődületes volumen növekedés volt a hitelezésben, ami bőven kompenzálta a kamatmarzs-csökkenést.
Nem is hiányozna, ugye a beruházások a szint alatti hasonlatod alatt vannak. Hitelvételt is lehetne fokozni akár lakossági fronton is. A bankoknak ebben lenne egy nagy mozgástere, főleg ha az állami költségvetés úgy átrendeződne.
A vállalati hitelezés pedig, bocsánat, de botrányosan nézett ki az elmúlt években. Mit látott a vállalkozó? Félt attól, hogy valaki bejelentkezik a cégére, vagy nem volt támogatás. Az elmúlt 10–15 évben a vállalatok jelentős része ráfüggött arra, hogy jön az ingyenpénz és a támogatott hitel.
Ezt is át kellene gondolni, mert nem ettől kellene függeni. Ez lehetőséget adott arra, hogy jöttek a nagy támogatások, de nem ösztönözte a vállalkozásokat arra, hogy nőjön a termelékenység és a versenyképesség. Ez konkrétan nagyon rossz üzenet volt. A vállalkozások kihasználták, de ez nem jó sem a teljes társadalomnak, sem a gazdaságnak.
Lengyelországban miért alacsonyabbak például az élelmiszerárak, mint itt? El kellene gondolkodni azon, hogy volt valamilyen gondolkodásbeli probléma, mert a rendszer ezt alakította ki.
A hitelezés felrobbanása akár a vállalati szektorban is jöhet. Miért gondolom? Mert ha jönnek az uniós források, lesznek támogatások, lesznek pályázatok, a vállalatok elkezdenek pályázni, beruházni, és a beruházásokhoz felvesznek projektfinanszírozást, beruházási hitelt. Ezek a volumeneket nagyon durván meg fogják növelni.
A bankoknak alapvetően az a feladata, hogy betétet gyűjtsenek, és azt kihelyezzék hitelbe. Az elmúlt években azt láttam, hogy nem is biztos, hogy annyira megérte a banknak hitelt nyújtani, mert betette államkötvénybe is, és kész.
Tele van betéttel a magyar bankrendszer. Tök jó, mert fizetnek rá nulla egész 2 százalékot, vagy lehet, hogy valaki többet, de a legnagyobb szereplők nagyon elenyésző százalékot fizetnek, ha egyáltalán fizetnek akár lakossági oldalon. Ezt ki lehetett helyezni sokkal magasabb kamatokon. Óriási pénzt lehetett ezen keresni. Hitelkihelyezéssel is lehet majd, csak arra nem volt igény. De alapvetően a bankoknak ez a funkciója. Ebből kellene meg természetes folyamatként az, hogy gyakorlatilag nincs hitelezés ezen a területen, nincs beruházás, a vállalatok ülnek a pénzen, arra sem költenek, hogy a normál business as usual munkafolyamatokat finanszírozzák, mert nem tudják, mi fog történni holnap, inkább rajta tartják a pénzt.
Az elmúlt hónapokban egyébként volt ebben élénkülés. Vállalati szinten már volt valamennyi mozgolódás. Amikor például az OTP menedzsmentjével beszélgettem, vagy láttam az MNB statisztikákat, látszott, hogy ezek a folyamatok minimálisan elindultak. Túlságosan halogatni a beruházásokat nem lehet a vállalatoknál sem, mert ha valaki teljesen elhasználja a gépeit, az infrastruktúráját, akkor mehet a lecsóba. Hosszú távon ez nem tartható fenn.
Egy óriási beruházási ciklus indulhat el Magyarországon.
A lakossági oldalról is megvan a véleményem. A társadalom egy jelentős része abban volt, hogy háborúba megyünk, fel kell halmozni. Sajnos a társadalom nagyon jelentős része hó végére gyakorlatilag kifut a pénzéből, és nincs megtakarítása. Ha ilyen megtakarítási rátákat nézünk, akkor nagyon egyértelmű, hogy itthon a társadalom egyre inkább ketté van szakadva. Ez nagyon egészségtelen.
Sajnos ez nemcsak Magyarországon van így, hanem a világ más részein is, de ezen biztosan változtatni kell. Nekem pedig szilárd elképzelésem, hogy az is rádobott egy lapáttal, amikor az ember hallgatja a propagandát, hogy itt háború van, veszélyhelyzet van, stb., majd utána a kormányzat részéről elhangzik, hogy ha fogyasztani kéne, be akarom indítani a fogyasztást.
Hát csókolom, bocsánat, ha én abban a világban élek, hogy itt ne fogyasszak, vagy inkább azt érzem, hogy veszélyhelyzet van, és itt jönni fog a nagyon nagy baj, akkor inkább fel akarok halmozni. Nem akarok mindent elkölteni, mert a világ végére készülök. A konzervet megveszem a spájzba, hogyha jönnek, akkor legyen mit ennem, meg ha kifosztják a boltokat, meg ha elfogy a vécépapír.
Ha ez a narratíva eltűnik a magyar közéletből, akkor a társadalom jelentős része felszabadulhat, és merhet költeni.
Nagyobb biztonsággal, persze. De én mindig nagyra tartom, tehát aki azt mondja, hogy a magyarok pénzügyileg nem tudatosak, azokat mindig lehurrogom, mert szerintem igenis tudatosak vagyunk. Ha összehasonlítjuk például a háborús riogatás kapcsán, hogy visszafogják-e a költésüket, az tök jó. Láttuk, hogy nyilván nagyon alacsony volt, de nem az volt, mint például a COVID alatt, amikor azonnal kirabolták, lejemolták a boltokat, és üres volt minden. Látszik tehát, hogy nem megy át minden üzenet, a magyarok észnél vannak, nem kajálnak be mindent. Ez csak egy zárójeles megjegyzés volt.
A BUX kilátásai
Összességében a BUX egyéb komponenseiről, vagy magáról a BUX-ról milyen kilátásaitok vannak? Ti hogy látjátok mondjuk az elkövetkező egy-két-három évet?
Az OTP mellett még egy fontos dolgot el lehet mondani. Ezek a kvázi osztalékfizető papírok, mint a Magyar Telekom, a Magyar Állami Nyomda, a Graphisoft Park, és még sorolhatnám azokat a cégeket, amelyek relatíve magas osztalékot fizetnek. Amikor az államkötvényhozamok csökkennek, ezeknek a vállalatoknak az osztalékhozam-prémiuma nő.
Tehát amikor államkötvényhozam-csökkenés van, azzal egyébként jól szokott korrelálni például a Magyar Telekom árfolyama. Ha itt lesz egy komolyabb államkötvény-rally, hozamcsökkenéssel párhuzamosan, a Telekom például nagyon jelentősen felértékelődhet.
Nemsokára fizet egy jelentős osztalékot, lesz saját részvény-visszavásárlási program idén is. Jövőre az elemzőink azt kalkulálják, hogy akár 230 forint körüli egy részvényre jutó kifizetés is lehet. A mostani 2300 forintos árfolyammal számolva ez 10%-ot jelent.
Korábban azt is megvizsgáltuk, hogy mi a fair osztalékhozam-prémium például akár egy Állami Nyomda, akár egy Telekom esetében fizetés előtt, historikusan. Azt látjuk, hogy durván 2,5–3% közötti prémium az, amit a befektetők általában el szoktak várni. Ebből az következik, hogy ha a Telekomnál 9% feletti osztalékhozamon forog a papír, az elképesztően attraktív, tehát érdemes tartani, akár még tovább venni is.
Kifejezetten osztalékfizetés előtt, mert az elmúlt években is láttuk, hogy amikor osztalékfizetés van, és a Telekom sokat fizetett az elmúlt években, a befektetők előszeretettel vették. És akkor itt valahol ezt a Telekom-témát le is zárnám, és átmennék olyan részvényekre, amelyek kevésbé profitálhatnak ebből az új rendszerből.
Méghozzá azért, mert az euró-forint jelentősen lejött. A forint erősödése az exportorientált cégeknek nem kedvez. Itt mondjuk a Richtert emelném ki. A Richterre egyébként durván 15 000 forintos célárunk van. A jelenlegi szintektől is még bőven tartogat potenciált, tehát magasabb szinten van, de most a momentum például nem a Richter mellett van. Azért, mert a forint árfolyamának erősödése az exportbevételeken, az exportprofiton keresztül csökkentheti a vállalat forintban kimutatott profitabilitását.
Tehát ott a nominálisan forintban kimutatott profitnövekedés mértéke várhatóan alacsonyabb, mérsékeltebb szintet fog ütni, mint amire korábban a piac számított. Úgyhogy én mindenféleképpen inkább az OTP-t vagy a Telekomot preferálnám.
És akkor az utolsó, amit kihagytunk: a MOL, a „kemény MOL”, amiről mindenkinek van véleménye. Jelenleg ezen az árfolyamszinten senki sem tudja, mi lenne a felérték, vagy mit kellene vele kezdeni. Azt tudjuk, hogy 300 forint osztalékot fog fizetni.
Ha az egész régi magyar palettát megnézzük osztalékhozam szempontjából, ezen a 4400 forintos szinten a MOL már egyáltalán nem attraktív osztalékhozam szempontjából. Korábban az elmúlt években, sőt akár az elmúlt 10 évben is azt nézte a piac, mennyi osztalékot fizet ki a MOL, mert annyi hülyeségre szórta el a pénzt az elmúlt 15–20 szanálási évben, ami nem térült meg, hogy a befektetők tényleg már csak azzal foglalkoztak, mennyi az, ami az ő zsebüket gazdagítja.
Viszont itt még arról is szólnak a hírek, hogy esetleg menedzsmentváltás jöhet. Én azonban úgy gondolom, hogy nem ez lesz a prioritás. Az lesz a prioritás, hogy az állam a tulajdonrészét az MCC-alapítványtól például visszaszerezze, hiszen az az alapítvány a MOL- és a Richter-tulajdonrészek után kapott osztalékból több tízmilliárd forinttal gazdagodik évente. Ez a költségvetést is gazdagíthatná, tehát ez a prioritás.
Utána, ha esetleg a mostani MOL-menedzsment, vagy ha az állam ismét direkt tulajdonossá válna, nem úgy cselekedne, ahogy az állam elvárná, akkor lehet, hogy tehetnek majd egy olyan javaslatot, hogy a menedzsmentben legyen váltás. De szerintem ez, amennyire sokat beszélnek róla, valójában annyira távoli. Leghamarabb szerintem valahová 2027 második felére tenném, amikor ez tényleg asztalra kerülhet, de majd meglátjuk. Szerintem nem ez a legfontosabb dolog a MOL életében.
Kockázatok
Beszéljünk arról is, hogy azért vannak kockázatok. Ez egy nagyon szép kép, nagyon lelkes. Most úgy érezzük a környezetünket azzal kapcsolatban, ami Magyarországon történhet politikai és gazdasági szinten. De azért nagyon nehéz költségvetési állapotunk van, amivel az új kormánynak meg kell küzdenie. Az biztos, hogy költeni már nem nagyon fog tudni.
Inkább most át kellene strukturálni egy picit a költségvetést, és nagyon meg kellene gondolni, mire megy el a pénz. Aztán a növekedést valahogy be kellene indítani. Erről már te is beszéltél néhány gondolattal ezelőtt. Ti mit láttok most? Mik lehetnek a jelentősebb kockázatok? Az, amit felvázoltál, nekem most úgy tűnik, hogy ezt patikára le kellene hozni a kormánynak, hogy minden úgy szóljon, ahogy szeretnénk. Ti hogy látjátok?
Most attól, hogy a Tisza Párt győzött, valóban nincsen kolbászból a kerítés. Azt gondolom, hogy ahhoz, hogy ezt nagyon jó alapra lehessen helyezni, ehhez talán két-három év is kellhet.
Olyan problémák vannak a rendszerben, és olyan ügyek derülhetnek fel a következő években, amelyek jelentősen befolyásolhatják a gazdaság újjáépítését és a jövőbeni állapotát. Van egy stagnáló gazdaságunk, ez egyértelmű. De volt a nemzetközi sajtótájékoztatón még egy fontos üzenet, ami további nyitásra adhat lehetőséget.
Például az akkugyárak, az elektromos autógyárak, a kínaiak, a koreaiak. Volt Magyar Péternek egy fontos üzenete: ezekkel a vállalatokkal az új kormány konstruktív munkát szeretne végezni. Az orosz olaj esete is ilyen. Ott is szívesen tárgyalnak az orosz féllel. Nincs arról szó, hogy minden olyan lenne, mintha nagyon büdös volna, és ezeket hagynánk elveszni. Ha már van, gondoljuk át, éljünk vele.
A problémák abból fakadtak ezekkel a koreai vagy kínai gyárakkal is, hogy nem tartanak be bizonyos szabályozásokat, de ha alkalmazkodni tudnak az új rendszerhez, akkor maradhatnak.
Ráadásul azért vagyok picit bizakodó, mert most, hogy látjuk mekkora energiasokk van, és a magyar ipar nagy része ráépült az akkugyártásra és az elektromosautó-gyártásra, lehet, hogy megnő majd az igény az elektromos autókra. Lehet, hogy látunk egy ilyen mélypontot ebben a sztoriban. Nagyon sok készlet fel volt halmozva, láttuk, hogy az elektromosautó-árak zuhannak, de ha az emberek szembesülnek azzal, hogy jóval magasabb energiaárak vannak, meg drágább az üzemanyag, akkor lehet, hogy újra megerősödik az igény arra, hogy legalább a második autó elektromos legyen, amihez aksi kell, meg elektromos autó kell.
A BMW-gyár beindult, van BYD-gyárunk, és ott lesz a CATL Debrecenben is, szóval ezek hozzájárulhatnak a gazdasági teljesítményhez. Ez az egyik dolog.
A másik a költségvetés. És tényleg, nincsen kolbászból a kerítés. A bevételi oldalon a szektoradók szerintem fennmaradhatnak. A kiadási oldallal kell először megbirkózni. Én pedig sokat várok attól, kíváncsi leszek a kifutására, például az áfabevételeknek.
Az előző kormány mindig azt mondta, hogy majd a fogyasztás beindul, az áfabevételek segíteni fognak, és akkor költségvetési bevételi szempontból ez könnyítést hoz. De ez nem valósult meg. Viszont most, ha elindul egy költekezési hullám vagy egy beruházási hullám, akkor ez ténylegesen hozzá tud jönni a költségvetés bevételi oldalához, és kényelmesebb szituációt tudna teremteni.
A másik nagy kiadás a magyar költségvetésben a kamatkiadás. Ez a következő években várhatóan enyhülni fog, hiszen a hozamok csökkenése és az új kötvénykibocsátások olcsóbb finanszírozása mindenféleképpen könnyíteni fogja a költségvetésre nehezedő terheket.
Nem fél éves sztori lesz, és nem is egyéves. Senki ne várja ezt. De ha mondjuk 2028–29 körül már érdemi eredményeket fogunk látni a gazdaságban, megmondom őszintén, nagyon-nagyon boldog leszek.
Én nagyon bizakodó vagyok, mert szerintem tök jó ország vagyunk, tök jó adottságokkal. Van társadalmi összefogás, van optimista világkép társadalmi szinten, és akkor szerintem mi, magyarok csodára vagyunk képesek. Nagyon jó helyen vagyunk ehhez.
Zárás
Én nagyon optimista vagyok a BUX-szal kapcsolatban, és nagyon optimista vagyok a magyar eszközökre is. Nem kell túlgondolni a dolgokat. Ezt a kincstári optimizmust szeretném minden kedves nézőnek és hallgatónak továbbadni, mert tényleg hiszek abban, hogy most, ha nem is a kánaán, de egy baromi jó alap teremtődött ahhoz, hogy ezek a befektetések, amelyek magyar eszközökben vannak, nagyon jól performáljanak a következő években.
Biztos lesznek kisebb-nagyobb bukdácsolások a piacon. Lehetnek külső sokkok, ezzel meg kell barátkozni. De ha majd visszatekintünk négy-öt év múlva, szerintem elégedetten csettinthetünk, vagy csaphatunk a saját tenyerünkbe, hogy milyen jó volt, amikor 2026 áprilisában meghoztam azt a döntést, hogy még szeretnék magyar eszközt tartani, mert hiszek benne.
Mi mást mondhatnék? Iratkozzatok fel, mert ilyen pozitív üzenetek jönnek ki a Gratis podcastjeiből, mint amit Gábortól is hallottunk. Nagyon jó volt. Nagyon szépen köszönjük, hogy itt voltál velünk. Gyere legközelebb is. Nektek pedig köszi a figyelmet. Sziasztok.
Kapcsolódó tartalmaink
Ha érdekelnek a befektetések és megtakarítások olvass tovább a cikkeinkben:
Jelentősen változnak már rövid távon is a kilátások a befektetések területén!
Ha téged is érdekel, hogy hol van a legjobb helyen a befektetésed és a megtakarításod, kérd szakértőnk segítségét! A választási eredmények egy teljesen új piaci hangulatot és változó gazdasági helyzetet alakítanak, amik újabb lehetőséget teremtenek magasabb hozamok elérésére.