Főbb megállapítások

  • 17 év alatt 60 százalékkal csökkent az önkéntes nyugdíjpénztárak száma és a taglétszám is több mint 300 ezer fővel kevesebb lett.

  • Az egy főre jutó megtakarítás már átlépte a 2 millió forintot.

  • Az egészségpénztárak szárnyalnak, a nyugdíjpénztárakat viszont egyre kevesebb fiatal választja.

Már csak 27 nyugdíjpénztár maradt talpon

Az önkéntes nyugdíjpénztárak száma jelenleg 27, azaz idén egyelőre nem történt változás, a tavalyi harmadik negyedévhez képest azonban két pénztárral kevesebb lett.

Ez még elsőre nem is tűnik olyan jelentős változásnak, viszont ha az MNB korábbi statisztikáit is megnézzük, akkor egyértelműen látszik, hogy évek óta fokozatosan apad a pénztárak száma. 10 évvel ezelőtt még 47 önkéntes nyugdíjpénztár volt, 2007-ben (a statisztikában szereplő legkorábbi adat) pedig 68 pénztár, tehát azóta 60 százalékkal csökkent a pénztárak száma. 

A mesés vagyon ellenére is infúzióra szorulnak a nyugdíjpénztárak

Egy helyben toporog a taglétszám

Az MNB friss, a Pénztári szektor idősorait feldolgozó idei harmadik negyedéves adataiból az is kiderül, hogy 1 millió 69 ezer fős a taglétszám. A tavalyi év azonos időszakához képest 5 ezerrel kevesebb a tag, 10 éves távlatban viszont több mint 100 ezren morzsolódtak le, 17 év óta pedig 300 ezernél is többen.

A mesés vagyon ellenére is infúzióra szorulnak a nyugdíjpénztárak

2 millió feletti az átlagos megtakarítás

A tagdíjbevételek viszont szépen gyarapodnak, a tavalyi évben 150 milliárd forint folyt be, 12 milliárddal több, mint az előző évben. Az idei, még nem auditált adatok pedig azt mutatják, hogy az első három negyedévben 122,4 milliárd forint volt a tagdíjbevétel. A pénztártagok most már háromszor annyi tagdíjat fizetnek be, mint amennyit a munkáltatók. Ennek hátterében a munkáltatói tagdíj hozzájárulás, mint kedvezményes támogatási lehetőség kivezetése áll.

A vagyon masszívan 2000 milliárd forint fölött van, a legutóbbi adatok szerint már 2164,5 milliárdra rúg a pénztári vagyon. A vagyon és taglétszám aránya alapján az egy főre jutó megtakarítás átlagos összege meghaladja a 2 millió forintot.

Kérdés azonban, hogy a kormány új rendelkezésével, miszerint jövőre 2025. január 1-jétől egy évig lakáscélra is fel lehet használni adómentesen a nyugdíjpénztári megtakarításokat, mennyi marad majd bent a nyugdíjpénztári számlákon, és hogyan lesz pótolva a nyugdíjcélhoz.

Hiányoznak a fiatalok a nyugdíjpénztárakból

  • A tavalyi évben a 16 és 29 év közötti pénztártagok mindössze 42 ezren voltak, több mint 20 ezer fővel kevesebben, mint 2016-ban. 
  • A 30 és 44 közötti tagok száma 299 ezer, szemben a 8 évvel ezelőtti 466 ezer főhöz képest. 
  • A pénztártagoknak több mint a felét, a 45-59 éves korosztály teszi ki, akik 551 ezren vannak. 
  • A 60 év feletti pénztártagok száma pedig 180 ezer, azaz közel 140 ezerrel többen vannak, mint a fiatalok.
A mesés vagyon ellenére is infúzióra szorulnak a nyugdíjpénztárak

Az adatok annak tükrében is érdekesek, hogy a privát nyugdíj megtakarítási formák közül önkéntes nyugdíjpénztárt lehet a legfiatalabban nyitni, még a nagykorúságot sem kell megvárni, már 16 éves kortól lehet valaki pénztártag. 

Mindeközben az egészség- és önsegélyező pénztárak egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek. Az idei első féléves adatok alapján már 1 millió 155 ezer főre emelkedett a taglétszám. Az elmúlt két évtized alatt megduplázódott a létszám. 

Az önkéntes nyugdíjpénztári, valamint az egészség- és önsegélyező pénztári befizetések után is minden évben igénybe vehető együttesen a legfeljebb 150 ezer forintos adóvisszatérítés. Idén összesen 746 ezer pénztártag, 36,65 milliárd forint értékben élt az adójóváírási lehetőséggel.