A legtöbb allergia jeleit már gyermekkorunkban észrevehetjük magunkon, de előfordul, hogy az első allergiás reakció csak felnőttként jelentkezik. Allergénvizsgálattal megállapítható, ha van valamilyen érzékenységünk, akkor is, ha az egyelőre tünetmentes.

A közhiedelem szerint az allergia csak gyermekeknél alakul ki, ezért aggasztó lehet, ha felnőttként látszólag váratlanul rosszul leszünk valamilyen étel fogyasztása, vagy allergén anyaggal való érintkezés után. Gyakran derül ki, hogy nagy ijedtségre nincs ok, a rosszullét oka csak egy korábban nem észlelt allergia volt.

Az allergia az immunrendszer túlzott reakciója egy allergénre. Ez lehet hétköznapi élelmiszerektől a szöveteken keresztül a gyógyszerekig számos anyag, amelyek különböző típusú, eltérő súlyosságú reakciókat válthatnak ki – a legtöbb esetben az allergia kellemetlen, de ártalmatlan, ritkán azonban előfordul, hogy a heves immunreakció akár életveszélyessé válik (főleg akkor, ha az allergia légúti tüneteket is okoz). A tipikus allergiás reakciók közé tartozik a bőrirritáció (pirosság, fájdalom vagy viszketés, csalánkiütések), gyomorfájás, hányinger vagy hasmenés (ételallergiáknál), szédülés és gyengeség, a szem és a nyálkahártyák irritációja (könnyezés, váladékozás, orrfolyás, torokfájás), esetleg a nyálkahártyák bedagadása és légzési nehézségek.

Sokáig észrevétlenek maradhatnak a tünetek

Ha felnőttkorban veszünk észre magunkon valamilyen allergiát, valószínű, hogy az már régóta jelen van, csak korábban még nem voltak egyértelműen érzékelhető tünetei. Előfordulhat például, hogy a gyakran visszatérő, de nem túlságosan zavaró ekcéma oka valójában az, hogy allergiásak vagyunk valamilyen ruhaanyagra. Későbbi életkorban ugyanez az anyag már fájdalmasabb bőrirritációt is okozhat. A légutakat érintő allergia egyik fő okozója a pollen, de a pollen okozta irritációt könnyű összetéveszteni a szintén szezonálisan terjedő megfázással.

Valójában a náthás megbetegedések mintegy kétharmadát nem vírus vagy baktérium, hanem valamilyen allergia okozza (a pollen mellett náthaszerű tüneteket válthat ki például a házi poratka és az állati szőr is).

Előfordulhat az is, hogy azért jön elő valamilyen allergia, mert korábban nem találkoztunk nagy mennyiségben a problémás allergénnel. Az orvosok évről évre egyre több allergiás esetet regisztrálnak, amelynek egyik oka az, a városi légszennyezés miatt egyre többféle, és egyre nagyobb mennyiségű allergiát okozó anyaggal érintkezünk. A füst és szálló por mellett növényi pollenekből is egyre több lesz a levegőben, mert a klímaváltozás miatt kitolódik a pollenszezon, és növekednek a meleget kedvelő allergén növények termőhelyei.

A korábban nem ismert allergiát 60 éves kor felett már ritkán diagnosztizálnak,

A helyzet hasonló a különböző érzékenységekhez, például a laktóz-intoleranciához: bár a laktózérzékenység genetikai hátterű, sok érintettnél évtizedekig nem okoz gondot a tej fogyasztása, csak idősebb korukban jelentkezik a probléma. (Az allergia és az intolerancia között az a különbség, hogy az utóbbi esetében nincs túlzott immunreakció, csupán a szervezet nehezen tud lebontani valamilyen tápanyagot).

A panaszok felerősödése mögött sok esetben az immunrendszer legyengülése áll, ezért előfordulhat, hogy valamilyen komolyabb megbetegedés alatt vagy után érzékeljük magunkon a tüneteket.

Megelőzhető az allergia kialakulása?

Allergiák esetén megelőzésről ritkán lehet beszélni. Kisgyermekkorban esetleg megelőzhető az allergiák kialakulása, ha gyermekünk nem érintkezik bizonyos allergénekkel, ennek a legjobb módja a lakás tisztán tartása. Az allergének javarészét azonban lehetetlen kiszűrni: a pollen például a körülöttünk lévő levegőből jut be a szervezetünkbe, és allergén lehet számos hétköznapi anyag és mindennapi táplálék is.

A felnőttkorban jelentkező allergia szintén nem előzhető meg, hiszen általában egy már meglévő, látens allergia okozza. Fel lehet viszont ismerni már azelőtt, hogy komoly immunreakciót okozna, hogy a jövőben el tudjuk kerülni a szóban forgó allergénnel való érintkezést.

Egyszer mindenképp érdemes elvégeztetni egy allergéntesztet

A klinikai allergénvizsgálatot olyanoknak is érdemes elvégezni, akiknek nincsenek érzékelhető panaszai. Mivel egyes allergiákra való hajlam jelenlegi tudomásunk szerint örökletes lehet, ez különösen olyanoknak ajánlott, akinek a családjában egy vagy több ember is szenved valamilyen allergiában. Az allergiavizsgálat célja a tüneteket okozó allergén azonosítása, ami történhet ún. provokációs teszttel vagy vérvétellel is. A provokációs teszt során a bőrhöz kis mennyiségű allergént vagy allergénkivonatot érintenek, és figyelik, hogy kivált-e ez valamilyen reakciót. Hasonló provokációs tesztet alkalmaznak a légzőszerveket érintő allergia megállapításához is.

A vérvizsgálat elsősorban az életallergiák szűrésére alkalmas. Ennek során a vérben olyan antitesteket mutatnak ki, amelyeket speciálisan egy-egy allergénre adott válaszként kezd el nagy számban termelni a szervezet azért, hogy felismerje, majd semlegesítse a szervezetbe került idegen anyagot. Létezik még emellett az úgynevezett epicután teszt (hátra ragasztós bőrteszt), amellyel a limfociták aktiválásán keresztül ható allergének, például a fémek, fogászati anyagok, ételadalékok, kozmetikai anyagok hatása tesztelhető.

Az állami egészségügyi intézményekben elsősorban az egyes szakrendelésekhez (bőrgyógyászat, fül-orr-gégészet) kapcsolódó allergiákat diagnosztizálnak. A magánlaborokban elérhetők allergénvizsgálati csomagok, vagyis olyan komplex vizsgálatok, ahol egyszerre több hasonló allergiát szűrnek, jellemző például gyógyszer- és ételallergia teszt, vagy a légutakat érintő allergiák szűrésére szolgáló csomag.