ETF Kisokos – Hogyan működik?

Mi az ETF előnye?

Az aktívan kezelt vagyonnal szemben a népszerű ETF-ek és egyéb hagyományosan indexkövető alapok (mint amilyen mondjuk az ETC) legszembetűnőbb előnye a költségek alacsony szintje. Az exchange traded fund-ok esetében ugyanis az alapkezelő kinézi a piacot melyre ki szeretne adni egy ETF-et – és ettől a pillanattól kezdve csak annyit tesz, hogy a bejövő pénzből adott időközönként bevásárol az adott tőzsde vagy szektor részvényeiből. Magyarul senkinek sem kell kifizetni egy nagyon drága szakértői gárdát, hiszen csak az indexet kell követni.

Tőzsdén kereskednek vele, ezért magas likvidítású, azonnal van lehetőség pozícióváltásra, vagy akár kiszállásra. A tőzsde nyitvatartási idején belül folyamatosan frissülő árak mellett tudsz kereskedni, míg a befektetési alapoknál általában nap végi elszámolás van.

Egy relatíve egyszerű lehetőséget biztosít arra, hogy ne csak egy adott cég, hanem egy iparág, ország, vagy egy teljes régió teljesítményébe fektess be.

Sőt elérhetőek olyan indexkövető alapok is, melyek a teljes világgazdaságon alapulnak!

Induljunk ki az alapokból: aktívan és passzívan kezelt alapok

Ahhoz, hogy megértsük, hogy mi is az az ETF, tisztáznunk kell a passzívan (más néven indexkövető) és aktívan kezelt alapok közötti különbséget. Aktív kezelés esetén az, akit megbíztunk a pénzünk forgatásával (jobb esetben) folyamatosan figyeli azokat a különböző tőzsdéket, értékpapírokat, illetve más vagyoni értékkel bíró jogokat – és folyamatosan kereskedik velük a legnagyobb hozam érdekében. Passzívan kezelt alap esetében viszont az alapkezelő a megbízásod alapján megvásárol egy meghatározott terméket (mondjuk egy részvénycsomagot) – és onnantól kezdve nem menedzseli aktívan a portfóliódat, nem történik új adás-vétel. A megvásárolt értékpapír magától követi a társított indexet: ha például növekedik NASDAQ tőzsde mondjuk 10%-al, akkor az ahhoz társított QQQ ETF értéke is növekedni fog 9,95%-al (a rendkívül alacsonynak számító, 0,05%-os különbség a költség).

Akkor mi is az az ETF?

Az Exchange Traded Fund, azaz tőzsdén kereskedett befektetési alap. Az ETF általában egy passzívan kezelt alap, melynek meghatározó sajátossága az indexkövetés mellett az az, hogy a kezelőnek (általában) a birtokában van az a pénzügyi termék, melyre a szerződést megkötötted. Az elsőt 1993-ban hozták létre az S&P 500 követésére, SPDR (vagy SPY) néven.

Másik meghatározó sajátossága az ETF-eknek, hogy nagyon változatosak, és szinte mindegyik általános szabály alól van kivétel. Vannak olyan ETF-ek, melyeket gyakorlatilag aktívan kezelnek “kosároptimalizációkkal”, és vannak olyanok is, melyek sose fognak fizikailag birtokolni egy gramm kukoricát se – pedig elméletileg 5000 tonna van a tulajdonukban. Ezért tényleg ki szeretnénk hangsúlyozni, hogy mindenképpen nézz utána részletekbe menően annak az alapnak, melyet meg akarsz vásárolni!

Milyen ETF-ek vannak?

Befektetés tárgya alapján

Tőzsde alapú

A klasszikus formája az ETF-eknek. Az első ilyen létrehozott indexkövető alap a korábban is említett SPY, és az S&P 500-as indexet követi. A teljesség igénye nélkül felsorolunk pár meghatározó részvénytőzsdét, és az azok mozgását különböző szinten replikáló alapokat.

1. S&P 100 – SPY
2. NASDAQ -QQQ
3. DOW JONES – DIA

Szektor alapú

Abban az esetben, ha nem akarsz egy teljes indexből bevásárolni, hanem inkább csak 1-1 szektorra szeretnél fókuszálni (akár különböző tőzsdéken jegyzett részvényekkel), akkor számodra a szektor alapú indexkövető alapok lesznek a megfelelőek. Egészségügyön belül például az MSCI World Health Care index alapján létrejött ETF-ek a fejlett országok egészségügyi szektorát képviselik, olyan cégek részvényeivel, mint a Johnson & Johnson, a Pfizer, vagy a Novartis.

Számos, szektorra specializált ETF-el lehet találkozni:

• Telekommunikáció – SPDR S&P Telecom
• Energiaipar – XLE Energy Select Sector SPDR
• Fogyasztói termékek – XLP Consumer Staples Select Sector SPDR
• Biotechnológia – XBI SPDR S&P Biotech
• Arany – GLD SPDR Gold Trust

Mára világszerte több mint 2000 indexkövető alap létezik, ezért nem meglepő, hogy gyakorlatilag bármilyen szektorra, termékre szeretnél fókuszálni, megteheted.

Index-követés mértéke alapján

Fontos megkülönböztetni továbbá az ETF-eket aszerint, hogy mennyire követik az adott index éppen aktuális eszköz-kosarát.

Teljes replikáció

Általában a teljes replikáció az, amit biztonságosabbnak neveznek a szakértők. Teljes replikáció során azt ETF kezelő 1-1-ben leköveti az index változásait.

“Optimalizált” replikáció

Sok esetben azonban nem lehetséges a teljes replikáció, vagy csak nagyon drágán. Ezekben az esetekben szokták használni az optimalizált replikációt, mely során mintavételezéssel és egy, az alapkezelő által meghatározott kritériumrendszer alapján megpróbálják replikálni az index valós mozgását.

Szintetikus

Szintetikus alapok esetében már bonyolultabb a helyzet, ugyanis ebben az esetben már különböző pénzügyi derivatívák is bekerülnek képbe – ami jelentősen növelheti a kockázatot. Általánosságban el lehet mondani, hogy ez a rizikósabb befektetések közé tartozik az ETF-eken belül.

Mi az ETF vásárlás hátránya?

Ami az egyik legnagyobb előnye is: rendkívül sokrétű befektetési lehetőséget ad a népesség széles körének. Sajnos az ETF-ek esetében is ugyanolyan könnyű félinformációk alapján nagy hibákat elkövetni, mint mondjuk részvények esetében. Így a magas veszteség lehetősége is ugyanúgy fennáll.

A több mint 2000 féle értékpapír azt is eredményezi, hogy ahogy fentebb írtuk, az általánosan felállított szabályok alól mind-mind van kivétel, így alapos utánanézést igényel minden vásárlás.

Ezen felül ha valaki ért a piacokhoz és hajlandó is időt fektetni portfóliójának aktív menedzselésére, akkor magasabb bevétel érhető el egy egyszeri részvényvásárlással, vagy egy teljesen személyre-szabott értékpapír-csomag kialakításával.

Hol lehet ETF-eket venni?

Az ETF-ekkel csak a tőzsdéken lehet kereskedni, ezért kelleni fog egy brókercég, aki kapcsolatban van azzal a tőzsdével ahol a vásárolni szeretnél. A Magyarországról elérhető brókerek és befektetési szolgáltatók kínálatában több ilyen indexkövető alap is található. A Budapesti Értéktőzsdén a következő 9 érhető el:

Az ezekkel az alapokkal való kereskedés és elszámolás forintban történik. A kereskedés szabályaira az aktuális BÉT Piaci szabályok hatályosak.

BUX ETF – A Hazai ETF

Ugyanúgy, ahogy meg lehet venni az amerikai, kínai, vagy a német tőzsde eszközösszetételét, ugyanúgy meg lehet a BUX indexét. A BUX ETF teljesen indexkövető, portfóliójában tökéletesen replikálja a Budapest Értéktőzsdén résztvevő eszközöket. 

Európai ETF-ek – Országok, szektorok, felelősség

Az amerikai piachoz ugyan nem férünk hozzá Magyarországról, de az európai ETF piac is több mint 1400 alapot tartalmaz, melyekbe (brókereken keresztül) te is be tudsz fektetni! Magyarországon például nagyon népszerű a német DAX tőzsde ETF-jeibe való befektetés. Olyan kollektivizált ETF-ek is több milliárd eurós befektetéssel bírnak, mint a Vanguard FTSE Developed Europe UCITS – mely esetében Európa fejlett gazdaságainak vezető részvényeiből vásárolhatsz. 

Mi az az SRI, és miért lehet fontos számodra?

Európában immáron lehetőség van olyan ETF-ek vásárlására, melyekben egyes iparágak, szektorok részvényei ki vannak zárva. Mivel az ETF-ek elsősorban teljes régiókat, országokat és indexeket fednek le, sok befektető nem volt hajlandó válogatás nélkül pénzt juttatni az ott szereplő összes cégnek. Így létrejött a “Socially Responsible Investment” (SRI) mely megjelöléssel alapesetben csak olyan ETF-ek élhetnek, melyek nem tartalmaznak részvényt a következő szektorokból:

• fegyverkereskedelem
• dohány és alkohol
• szerencsejáték
• szénbányászat
• felnőtt tartalom.

Az SRI-kre vonatkozó szabályozás még nem egységes, ezért ha fontos számodra a befektetés ezen aspektusa, járj utána részletesen annak az SRI ETF-nek, melyet meg szeretnél vásárolni! A Budapesti Értéktőzsdén is elérhető 2, a UBS MSCI EMU SRI, és a UBS MSCI USA SRI.

ETF, ETC, ETN – Fontos a különbség?

Természetesen mint minden komplex pénzügyi termék esetén, az ördög itt is a részletekben rejlik. Általánosságban el lehet mondani, hogy az ETC (Exchange Traded Commodity) és az ETN (Exchange Traded Notes) esetében megvan annak a lehetősége, hogy, ha a kezelő, akit megbíztál csődbe megy, ami számodra óriási kárt tud okozni. Ezeknél a befektetési formáknál ugyanis a kezelő vállalja a felelősséget a te irányodban arra az esetre, ha kivennél x darab részvényt – de hogyha ő csődbe megy, akkor a tőzsdeindex szárnyalása ellenére neked kárba ment a pénzed. Ugyanis te soha nem voltál tulajdonosa magának az értékpapírnak amit vásároltál, hanem csak egy “ígéreted” van a kezelőtől arra az értékpapírra.  

Az árupiaci alapok (ETC) esetében sem történik fizikai vásárlás, ugyanis nagy tételben például kőolajat, kukoricát, vagy alumíniumot szállítani és tárolni körülményes és drága. Ez alól kivétel egyes fizikai arany ETC-k, melyek páncélszekrényekben ténylegesen tárolják a befektetők által megvett mennyiséget. Azonban ez sem igaz mindegyik arany ETC esetében, ezért alaposan vizsgáld meg a megvásárolni kívánt alapot.

Megéri ETF-be fektetni?

Attól függ melyikbe, és hogy milyen aktívan tudod-akarod menedzselni a portfóliód. Azt el lehet mondani az ETF-ekről, hogy alapvetően sokkal kevesebb költséggel járnak, mint egy aktívan kezelt alap. Jellemzően 0,5-1% alatti az éves kezelési költség, de az 0,1% alatti érték sem ritka. Az aktívan kezelt alapok éves költsége könnyen eléri a 2-3%-ot, ami könnyen felemésztheti a teljes profitot.

Másik összehasonlítási alap lehet az, hogy megvizsgáljuk, hogyan alakult egy aktívan kezelt alap profitabilitása a szimpla tőzsdekövetéssel szemben. Tehát megveri-e a kereskedő magát az indexet? Az összehasonlításból az jön ki, hogy az esetek túlnyomó többségében – főleg a költségek levonása után – az index nyert.

Vannak viszont “veszélyesebb” ETF-ek, melyek már nem követik teljesen az indexet, mert a kezelő optimalizálja a tőzsde részvénykosarát, vagy szimplán szintetikus metodológia alapján dolgoznak. Amennyiben ilyen ETF-el találkozol, alaposan gondold át, hogy pontosan mennyire érted azt a terméket, amibe fektetsz!

Mire kell odafigyelni ETF vásárlásakor?

A legfontosabb dolog ilyen komplex pénzügyi eszköz megvásárlásakor, hogy tisztában legyél azzal, hogy valójában mekkora rálátásod van a piacra! Ha nem befektetéssel foglalkozol nap mint nap, akkor a háromszoros tőkeáttételes szintetikus ETC vásárlás az európai kukoricapiacon nem biztos, hogy optimális választás.

Mivel több ezer ilyen alap van, összegyűjtöttünk pár kérdést, ami segíthet a számodra ideális ajánlat megtalálásában:

• Mekkora belépési, kilépési, illetve éves kezelési költsége van?
• Milyen módon replikálja az indexet?
• Mennyire likvid? Milyen nehéz eladni?
• Eddig hogyan teljesített az értékpapír?

TIPP: Minden ETF-re vonatkozóan elérhető egy „Fact sheet”- azaz egy olyan dokumentum, ami összesíti a befektetők számára legfontosabb adatokat. A fact sheet alapján a fenti kérdésekre is konkrét választ kaphatsz!

Összegzés

A fentiek alapján elmondható, hogy az ETF-ek legnagyobb előnye a befektetési alapokhoz képest az alacsony költség és a folyamatos tőzsdei kereskedés lehetősége. Ez a két tulajdonsága eredményezte azt, hogy 1993-as feltűnése óta 2022-re több mint 10 billió dollárnyi eszközállományt menedzseltek ETF-eken keresztül. (forrás: Statista – ETF statistics)

Amennyiben megtetszett ez a befektetési forma, de nem tudsz vagy akarsz közvetlenül kereskedni vele – akkor mi segítünk! Az állami adókedvezményekkel kombinálva lehetőséged van mind a Grantis-os nyugdíjbiztosítások, mind a nyugdíj előtakarékossági számlák esetén befektetni ilyen értékpapírokba! Keress fel minket az alábbi űrlapon pár kattintással – tapasztalt tanácsadóink szívesen segítenek a papírmunka gyors és hatékony intézésében és a számodra ideális portfólió kialakításában!

Gyakran ismételt kérdések – ETF 2024