Az állami nyugdíjrendszer működése és minden infó egy helyen

1. Így működik a nyugdíjrendszer

Magyarországon ún. felosztó-kirovó nyugdíjrendszer működik, ami azt jelenti, hogy ami egyik hónapban bevétel a rendszerben, az a másik hónapban rögtön kiadás is, mert a jelen kor dolgozóitól levont nyugdíjjárulékok fedezik a jelen kor időseinek havi nyugdíját.

Ebből rögtön következik is, hogy akkor működik jól egy ilyen mérleghez hasonló rendszer, ha a 2 serpenyőben hasonló mértékű pénz van, ez viszont már nagyon régóta nem teljesül és romló tendenciát is mutat.

2023-ban 2,4 millió öregségi nyugdíjban részesülő van Magyarországon, a másik oldalon pedig 4,7 millió munkavállaló, azaz:

Jelenleg 2 munkavállalónak kellene „eltartania” 1 nyugdíjast, ami lehetetlen. Miért? Azért mert az átlagos nettó bér 2023-ban 390.000 forint volt, és ha ezt 2 munkavállalótól kellene levonni, ez leegyszerűsítve azt jelentené, hogy:

Az államnak minden hónapban közel 200.000 forintot kellene levonni a bruttó fizetésedből a nyugdíjasok ellátására.

2050-re ráadásul a 2:1-es arányt 1,5:1-re jósolják ami még tovább rontja a helyzetet. Erről Sebestyén András, vezérigazgatónk is beszélt a TV2 műsorában:

A TV2 kérdezett minket 📺 „2050-re 6 keresőre 4 nyugdíjas jut majd.„

Ez nyilvánvalóan nem tartható, és ezt igazolják is a számok, hiszen már most az átlagfizetés csak közel felét éri el az átlagnyugdíjak összege.

Magyarországon 2023-ban a nettó átlagfizetés 390.000 forint volt míg az átlagnyugdíj csak ennek valamivel több mint a fele 210.000 forint.

Az, hogy a nyugdíjjárulékokat nincs kitől levonni, csak a probléma első része.

Tovább rontja a helyzetet, hogy akitől le lehetne vonni, – tehát az aktív munkavállalóktól -, az ő egyre nagyobb százalékuk vándorol ki külföldre, vagy szerez itthon nem járulékköteles bevételt. A KSH szerint 2023 szeptemberében már 108 ezer magyar dolgozik külföldön ami 20%-kal több mint az előző évben.

Ráadásul az állami nyugdíjszámítás is több sebből vérzik, a legfontosabb ebből a szolgálati idő szorzója, azaz, hogy hány év munkaviszony után, az átlagfizetésünk hány százalékát kapjuk meg nyugdíjként.

15 év munkaviszony után mindössze az átlagkerestünk 43%-át kapjuk meg és ahhoz hogy ez 100% legyen, 50 évet kellene ledolgoznunk.

Szintén a TV2-nek nyilatkoztunk 📺 „50 ledolgozott év kellene a fizetésünkkel megegyező nyugdíjhoz. Ez lehetetlen.„

2. Problémák a nyugdíjrendszerrel

Dr. Farkas András nyugdíjszakértő az alábbi 6 problémát sorolta fel a magyar nyugdíjrendszerrel kapcsolatban:

1. Kaotikus, azaz nem átlátható, nem lehet pontosan megmondani, hogy kinek mekkora nyugdíja lesz, ráadásul a bruttó keresetből számolnak nettó nyugdíjat ami tovább növeli az átláthatatlanságot. A helyzetet tovább rontja, hogy nem minden tőlünk levont járulék számít bele a majdani nyugdíjunk összegébe, csak a járulékköteles bevételekből.

2. Igazságtalan, ugyanis a nyugdíjunk összege aránytaléanul nagy mértékben függ attól, hogy melyik évben megyünk nyugdíjba, ami miat két ugyanolyan életpálya várható nyugdíjösszege között akár 80%-os különbség is lehet, amiat mert a valorizációs szorzókat nem korrigálják.

3. A szolgálati évekkel is baj van, mert az első 20 év majdnem kétszer annyit ér mint a második húsz év, míg például az osztrákoknál minden év egységsesen ugyanannyit ér.

4. A rendszeres nyugdíjemelés nem megoldás, mert nem követi az átlagbér emelkedést.

5. Ráadásul a nyugdíjemelés egységes, nem pedig sávos, ezért a legszegényebb nyugdíjas réteg jár a legrosszabbul.

6. Magyarországon nincsen foglalkoztatói nyugdíjpillér, azaz a munkáltatók semmilyen adókedvezménnyel nincsenek támogatva, hogy segíthessék dolgozóikat saját privát nyugdíjtőkéjük felépítésében.

3. Hogyan számolják a nyugdíjat?

Az állami nyugdíjad mértékét leegyszerűsítve a munkában eltöltött éveid száma és a bejelentett, átlagos és valorizált jövedelmeid szorzataként határozzák meg. Így akinek a munkaviszonya hosszabb volt és magasabb volt a jövedelme is, annak magasabb nyugdíj is jár.

Minden magyar állampolgár jogosult a nyugdíjkorhatár elérése után nyugdíjra az államtól, amennyiben minimum 15 évet ledolgozott. A jelenleg aktuális nyugdíjkorhatárnak a mértéke 65 év. 15 év munkaviszonnyal viszont mindössze a nyugdíjminimumra leszel jogosult, azaz havi 28.500 forintra, mely napi 950 forintot jelent.

Továbbá a nyugdíjad mértékének meghatározásakor nem a nyugdíjba vonulás előtt keresett utolsó 5 évi jövedelmedet kell figyelembe venned – ami gyakori tévhit – hanem az egész életedben megszerzett szolgálati idő és az 1988 óta keresett jövedelmed fog számítani.

Az RTL Klub-ban is elmondtuk 📺 „Nem az utolsó 5 év alapján számítják a nyugdíjat.„

Az állami nyugdíj kiszámítása leegyszerűsítve úgy történik, hogy 1988-ig visszamenőleg megvizsgálják, melyik évben mekkora összegű volt a fizetésed. Ezeket az összegeket jelenértékre hozzák – valorizációs szorzóval -, mert értelemszerűen az ezer forintos fizetés 30-40 évvel ezelőtt nem ugyanannyit ért, mint napjainkban. Ezekből az összegekből egy átlagot számítanak, így kapod meg a jelenérték szerinti nettó átlagkereseted.

Ennek az átlagkeresetnek egy bizonyos százalékát állapítják majd meg neked nyugdíjadként. Ez az arány elsősorban a szolgálati éveid számától függ, amely 1988. január 1-től a nyugdíjba vonulásod pillanatáig tarthat. Ez a szolgálati időd.

Ezen időintervallumok között utána megvizsgálja a Magyar Államkincstár, hogy ténylegesen milyen hosszú volt az az időszak, amikor a nyugdíjjárulékot fizettél. Ezt pedig jogosultsági időnek nevezzük.

A nyugdíjad végleges összegének képlete tehát = nettó átlagkereseted x szolgálati idő szerinti szorzód x jogosultsági éveid száma.

Túl bonyolult? Akkor számold ki az állami nyugdíjad 2 kattintással itt. 👇

Nyugdíjkalkulátor

Születési évem

–

+

Nettó fizetésem Ft

–

+

Kiszámolom

A nyugdíjkalkulátor által számított adatok tájékoztató jellegűek, és körülbelül 90%-os pontossággal számolnak.

Hogy számol a kalkulátor?

Várható nyugdíjad:

Ami -tal kevesebb mint a mostani fizetésed. Ahhoz, hogy ezt a hiányt pótold, havonta és közötti összeget érdemes félretenned egy 20% adójóváírásos nyugdíj előtakarékosságba.

Ugyanakkor a nyugdíjad nem egy névre szóló számlán gyűlik neked, hanem – mint aktív dolgozó – a járulékaidból finanszírozod a jelenlegi nyugdíjas korú lakosság nyugdíját. 

Tehát a várható nyugdíjad összegét a te életpálya átlagkereseted és jogosultsági + szolgálati időd alapján számolják ki, de azt nem a te járulékaid termelik ki, hanem majd a következő generáció feladata lesz, akik akkor fognak dolgozni (vagy nem dolgozni) amikor te már 65 éves leszel.

4. Nyugdíjkorhatár: Mikor mehetek nyugdíjba?

Magyarországon 2023-ban így néz ki a hivatalos nyugdíjkorhatár:

A nyugdíjkorhatár fokozatos emelése születési korosztályonként

Születési év	Öregségi nyugdíjkorhatár	Öregségi nyugdíjra jogosultság időpontja
1953	63	2016
1954	63,5	2017. II. félév, 2018. I. félév
1955	64	2019
1956	64,5	2020. II. félév, 2021. I. félév
1957	65	2022
1958	65	2023

Forrás: GRANTIS saját gyűjtése a jogszabályokból

Azaz a jelenlegi szabályok alapján, ha 1957-ben vagy azt követően születtél, akkor 65 éves korodban mehetsz nyugdíjba. Ez alól egy kivétel van, a nők kedvezményes öregségi nyugdíja.

A nők a nyugdíjkorhatár elérése előtt is elmehetnek nyugdíjba abban az esetben, ha 40 év szolgálati időt tudnak igazolni. Ebbe a 40 évbe legfeljebb 8 év gyermekneveléssel töltött idő is beszámítható.

A nyugdíjbavonulás feltétele viszont nem csak az életkorod, de a szolgálati időd is, azaz a ledolgozott éveid szána.

Öregségi nyugdíjra akkor számíthatsz, ha legalább 20 szolgálati évet tudsz igazolni. Ha ez nem éri el a 20 évet, de 15 év vagy annál több, öregségi résznyugdíjat kérhetsz. Ha 15 évnél rövidebb szolgálati idővel rendelkezel öregségi nyugdíjra nem vagy jogosult. 

Más kérdés az, hogy meddig maradhat a 65 éves nyugdíjkorhatár? Szerintünk nem sokáig.

A TV2-nek ezt nyilatkoztuk 📺 „2050-ig 72 év lenne a szükséges nyugdíjkorhatár.„

5. Magánnyugdíjpénztárak

A magánnyugdíjpénztári rendszert 1998-ban alkották meg az állami felosztó-kirovó TB nyugdíj rendszer részeként. A célja az volt, hogy megnövelje a tagok várható állami nyugdíját úgy, hogy a bruttó bér egy bizonyos százalékát a nyugdíjpénztári számlájukra kérhették a tagok.

A rendszer első pillére, az állami felosztó-kirovó rendszer a nyugdíjak kétharmad részét fedezte volna, a magánnyugdíjpénztári rendszer pedig a majdani nyugdíjak maradék harmadának biztosításáért lett volna felelős.

A magánnyugdíjpénztár tulajdonképpen a TB rendszeren belül egy névre szóló számla volt, ahol a jövedelemmel arányosan lehetett a nyugdíjas évekre megtakarítani.

Magyarul a jövőbeni állami nyugdíjunknak egy olyan része lett volna, amit majd nem az akkori dolgozóknak kellett volna számunkra megtermelnie, hanem mi gyűjtöttük volna azt össze előre magunknak.

Nagyon fontos tudni, mert a magánnyugdíjpénztár alapú rendszerrel kapcsolatos tévhitek egyik oka, hogy ez a konstrukció nem az állami nyugdíjtól elkülönülten jött létre, hanem annak részeként. A bruttó bérünk 8,5%-áról tudtunk rendelkezni, hogy azt kérjük vagy nem kérjük a magánnyugdíjpénztári számlánkra.

A magánnyugdíjpénztári rendszer tehát NEM egy privát nyugdíj megtakarítás volt, hanem a TB állami nyugdíjrendszer részeként, egy járulékról való rendelkezési jogot jelentett.

Ezt nagyon sokan keverik és rengeteg embert tart vissza az öngondoskodástól a tévhit, hogy azt gondolják, a privát nyugdíj megtakarításokkal is megtörténhet ugyanaz mint a magánnyugdíjpénztári rendszerrel. Nem, mert a kettő teljesen különböző. Erről az ATV-ben is beszéltünk:

Az ATV-nek adott riportunk 📺 „A privát nyugdíj megtakarítás nem juthat a magánnyugdíjpénztárak sorsára.„

A magánnyugdíjpénztári rendszer tehát az állam egy olyan törekvése volt a TB nyugdíjrendszer kibővítésére, amellyel nem érte el a célját. Ellenkezőleg: Az államosítás miatt óriási bizalmatlanságot váltott ki az emberekben, ami azóta is sokakat visszatart abban, hogy elindítsanak egy nyugdíj megtakarítást.

Pedig a NYESZ-ek, az önkéntes nyugdíjpénztárak és a nyugdíjbiztosítások semmilyen állami kitettséget nem élveznek, hiszen ezeket a leadózott nettó bérünkből fizetjük, azaz pontosan annyira tartoznak az államhoz mint a bankszámlánk.

Ezzel a témával nem lehet nem foglalkozni, mert Magyarországon minden aktív korút érint. Mi sem bizonyítja ezt jobban mint hogy egyre gyakrabban kérnek fel minket, hogy nyilatkozzunk a témában:

6. Négy TV interjúnk az állami nyugdíjról

Nagy Feró 42 ezres nyugdíjat kapott.

Mondhatjuk, hogy zenész és nem volt bejelentve, de sokan járnak hasonló cipőben.

30 év múlva a fizetésünk 30%-a vár ránk.

Szerintünk a reális becslés, ha a mai 30 évesek a maradék 70%-ot már saját maguk teremtik elő.

Havi 20-25 ezret minimul félre kell tenni.

Jelenértéken 10-15 millió forintos nyugdíjkiegészítéshez legalább ennyit félre kell tenni.

Az egyetlen kiút az egyéni öngondoskodás.

A jelenlegi nyugdíjrendszer alapjait nem a jelen kor körülményeire találták ki.

7. Így tudod megnövelni a nyugdíjad összegét

Az államtól már jelenleg is átlagosan csak a fizetésünk felét kapjuk meg állami nyugdíjként, a most 30-40 évesek pedig szerintünk bölcsebb ha a fizetésük maximum 25-30%-ával számolnak.

A magyar nyugdíjrendszer több sebből vérzik és hosszú távon nem fenntartható. Ez a probléma társadalmi szinten nem megoldható, így marad az egyéni öngondoskodás, azaz hogy saját magunknak építsük fel a privát nyugdíjtőkénket.

Ezt az állam is beismeri, ezért hozta létre az SZJA törvényben az adókedvezmény lehetőségét mindenki számára, aki kész rá, hogy a saját kezébe vegye a nyugdíját.

Évente maximum 280.000 forintot igényelhetünk vissza a személyi jövedelemadónkból, a privát nyugdíjunkra, a félretett összeg 20%-áig. Ez azt jelenti, hogy minden nyugdíjmegtakarításra szánt összeg 20%-kal többet ér, ha azt a 3 kedvezményes nyugdíjcélú megtakarítási típus valamelyikébe tesszük félre.

Ráadásul az öngondoskodással a nyudíjkorhatár emelések alól is mentesíthetjük magunkat, mert a nyugdíjbiztosítások fixen 65 éves korunkban járnak le, hiába tolják ki bármikor a jövőben a nyugdíjkorhatárt.

Az öngondoskodást már havi 20-30 ezer forinttal is el lehet kezdeni, és sok olyan ajánlat van ami ár-érték arányban megéri.

A 3 adókedvezményes nyugdíj megtakarítási forma előnyeit és hátrányait mutatjuk be érthetően és lényegretörően a következő cikkünkben:

Nyugdíj megtakarítási lehetőségek 2023-ban.

Tovább >>