Nem szeretne személyes találkozót? Tanácsadásunk már online is elérhető! Tudnivalók

Vega? Vegán? Ketogén? Mi az igazság a trendi diétákról?

Tagadhatatlan tény, hogy az étrend jelentősen hozzájárul az egészségünk megőrzéséhez. Nincs azonban olyan diéta, amivel a nullára lehetne csökkenteni az egyes krónikus betegségek kialakulásának esélyét.

Világszerte egyre jobban figyelnek az emberek arra, hogy helyesen táplálkozzanak, ami önmagában nagyon jó hír, hiszen az egészségmegőrzés fontos része a helyes táplálkozás. A rossz hír, hogy a köztudatban rengeteg tévhit kering azzal kapcsolatban, milyen is az ideális étrend. Az elmúlt néhány évtizedben a táplálkozási tanácsadás hatalmas iparággá vált, az életmód-magazinok kis túlzással hetente kapnak fel újabb, egészségmegőrzőnek nevezett diétákat, az ésszerűtől (például a mediterrán vagy a japán diéta) az egészen extrémekig terjednek (nyershús-diéta), amelyek ráadásul egymásnak gyakran ellentmondanak, így az ember csak kapkodhatja a fejét, melyiket kövesse.

Mit mond az orvostudomány?

Amit mindenképpen érdemes észben tartani, az az, hogy a divat-diéták és az ilyen témájú könyvek, blogok és egyéb útmutatók nagy részét nem orvosok, hanem lelkes laikusok készítik el, ezek általában nem hosszú évek tudományos kutatását tükrözik.

Ha megpróbáljuk megítélni, hogy egy-egy népszerű diéta (pl. paleo, vegetáriánus, vegán, keto) egészségmegőrző voltát, érdemes azt összehasonlítani az Egészségügyi Világszervezet étrend-ajánlásaival.

A WHO szerint a felnőttek számára kiegyensúlyozott, a napi kalóriaszükségletet (ez kiszámolható például ezzel a kalkulátorral) fedező étrend ideális, ami nagy vonalakban az alábbiakat tartalmazza:

  • Gabonák és keményítőt tartalmazó zöldségek (pl. burgonya).
  • Hüvelyes zöldségek.
  • Gyümölcs, zöldség.
  • Állati eredetű fehérjék (hús, hal, tojás, tejtermékek).

A WHO (persze korántsem teljes körű) ajánlása szerint érdemes limitálni az energia-bevitelt zsiradékokból, és preferálandók a telítetlen zsírok (pl. halból, olajos magvakból, olívából, napraforgóból, szójababból) a telítettekkel (egyéb állati zsírok, pálmaolaj, kókuszolaj) szemben. Javasolják továbbá a cukorbevitel és a sóbevitel csökkentését, és azt, hogy lehetőleg minden nap fogyasszunk el kb. 400 grammnyi zöldséget vagy gyümölcsöt, lehetőleg nyersen vagy párolva.

Amitől rosszabbul érezzük magunkat, valószínűleg nem is tesz jót

A divatos diéták közül ezeknek az elveknek például egyből ellentmond a vegán étrend. Közelebb áll hozzá valamivel a paleo diéta, ami szintén sok zöldség, magvak és állati fehérjék fogyasztását írja elő, ugyanakkor valószínűleg több állati zsírt tartalmaz a javasoltnál.

A szénhidrátbevitel csökkentése a célja az Atkins-, illetve az úgynevezett ketogén diétának, ami általánosságban jó cél, hiszen sokan fogyasztanak túlságosan sok szénhidrátot (például tészták, fehér kenyér, édességek és cukros üdítők formájában). Ugyanakkor a szervezetnek szénhidrátra is szüksége van, a túl sok zsír és fehérje pedig hosszú távon ártalmas lehet. A magas fehérjetartalmú diétákat követők gyakran panaszkodnak hasmenésre vagy székrekedésre, levertségre és fáradtságra –

ha egy diéta elkezdése után ilyesmiket tapasztalunk, az biztos, hogy nem annak a jele, hogy egészségesebben étkezünk.

Olyan diéta valószínűleg nem létezik, ami minden ember számára ideális. Tulajdonképpen az egészségmegőrzés szempontjából nem is maga a táplálék a fő kérdés, hanem hogy az milyen értékeket eredményez a szervezetben. Amire leginkább érdemes figyelni, az a koleszterinszint, a vércukorszint és a vérnyomás, valamint az olyan tápanyagok szintje, mint a kalcium, a jód és a különböző vitaminok. Ezeket orvos értékelheti ki, és ez alapján tehet javaslatot az adott személynek megfelelő étrendre. Például egy magas vérnyomásra hajlamos embernél szükséges lehet a sóbevitel csökkentése, míg akinek nincsenek ilyem problémái (például mert genetikailag kevésbé hajlamos rá, vagy sportol), egészséges maradhat ugyanannyi sóbevitellel, ami másnál már kockázatos.

A diéta még kevés az egészséges élethez

Fontos azt is észben tartani, hogy bár egyes krónikus betegségek kockázata jelentősen mérsékelhető megfelelő táplálkozással, nullára mégsem csökkenthető a kockázat semmilyen diétával. Példaként vizsgáljuk meg, mit tud az orvostudomány a rák kialakulásáról. Ez Magyarországon különösen releváns, hiszen az EU-s országok közül hazákban kiugróan súlyos problémát jelentenek a daganatos betegségek.

A tudományos konszenzus szerint az egészségtelen étkezés több ráktípus kialakulásának esélyét is növeli. Kimutatható az összefüggés például a feldolgozott sertéshúsok fogyasztása, a zöldségben, gyümölcsben szegény étkezés és a vastagbél-, valamint a hasnyálmirigyrák kialakulása között. Emellett több ráktípus esetében rizikófaktor az elhízás, a magas vércukorszint, csakúgy, mint az alkoholfogyasztás és a dohányzás.

Ugyanakkor a WHO szerint a rák fajtáinak mindössze 30-50 százaléka előzhető meg életmódbeli döntésekkel. Az egészségügyi világszervezet szerint messze a legfontosabb életmódbeli rizikófaktor a dohányzás, az összes, rák okozta halálozás 22 százaléka vezethető erre vissza. Vannak még ezen kívül egyéb, nehezen elkerülhető rizikófaktorok, mint például a nagyvárosi légszennyezés. A rák bizonyos fajtái nem a rákkeltő vegyületek testbe jutására vezethető vissza, hanem kórokozókra: a méhnyakrákot például a HPV-fertőzés, a gyomorrákos esetek nagy részét a Helicobacter pylori nevű baktérium okozza. Sok ráktípus kockázatát pedig az öröklött hajlam növelheti jelentősen.

Ennél is kijózanítóbb megállapítás szerepel egy 2015-ben megjelent tanulmányban: a 69 országban végzett kutatás arra jutott, hogy a rákos betegségek 66 százaléka előjel nélkül, az ismert rizikófaktoroktól függetlenül alakul ki. A sejtosztódáskor, véletlenszerűen jelenik meg egy hibás génváltozat, ami burjánzani kezd, rosszindulatú daganatot alakítva ki. A kutatás szerint például a tüdőrákot okozó mutációk 65 százaléka vezethető vissza környezeti faktorokra (elsősorban a dohányzásra), míg egyéb ráktípusok (mell, prosztata, csont) esetén ez az arány csak 15 százalék. A számítás persze ennél bonyolultabb, hiszen a daganat kialakulásához egyszerre több mutációnak kell jelen lenni, de a kutatók szerint összességében a véletlen szerepe nagyobb a rák kialakulásánál, mint az életmódé.

A szűrővizsgálatok nem helyettesíthetők

Számos további, Magyarországon is gyakori betegség létezik még, amit nem lehet megelőzni egészségesebb életmóddal, étrenddel. Ilyenek a különféle, kórokozók által terjesztett betegségek, ezek közül hazánkban a gyomor és a bélrendszert érintő fertőzések jelentik a legnagyobb problémát. Magyarországon és az egész fejlett világban egyre gyakoribbak az obstruktív légúti betegségek (COPD), amelyeket a tüdőszűréseken lehet korán diagnosztizálni és igen hatékonyan kezelni. Ez utóbbi betegségek részben a dohányzásra vezethetők vissza, de annak ellenére egyre több az ilyen megbetegedés, hogy a dohányzás világszerte visszaszorulóban van – a növekvő légszennyezés viszont így is ront a helyzeten.

A diéta és az egészséges életmód így is fontos

A diéta és az egészséges életmód valóban hatalmas pluszt jelentenek az egészségmegőrzésben, és a (különösen az idősebb korra várható) életminőséget is jelentősen javítják. Azonban valamennyi esély akkor is marad a betegségek kialakulására, ha az ember egyébként mindent megtesz azok elkerülésére. Az egészségmegőrzésnek a megfelelő életmód mellett hatékony eszköze a szűrővizsgálatokon való részvétel.

A háziorvosi vizitek, az állami egészségügyben kérhető vizsgálatok és a kampányszerű szűrések (pl. tüdőszűrés, mellrák-szűrés) mellett a magánegészségügyben is rendelkezésre áll több lehetőség. A nem biztosított páciensek számára több privát intézményben választhatók úgynevezett laborcsomagok, ahol kedvezményes áron, általában egy-egy betegségcsoport kockázatát mérik fel laborvizsgálat keretében. Ha éves, vagy annál gyakoribb vizsgálatokat szeretnél, már érdemes lehet egészségbiztosítást kötni, ezek ugyanis általában teljesen fedezik többféle szűrővizsgálat árát (például tüdőszűrés, vérvizsgálat, rákszűrés, nőgyógyászati és urológiai szűrések).

Jelentkezzen díjmentes és független tanácsadásunkra!

Számíthat ránk a pénzügyekben az élet legtöbb területén. Ossza meg velünk elképzeléseit, és segítünk megtalálni azt, ami a legkedvezőbb megoldást nyújtja Önnek.
Ez történik,
miután jelentkezik

További cikkeink