Albérlet vagy mamahotel – a legtöbb magyar fiatal gyakorlatilag e két opció közül választhat, hiszen a saját lakás árát évtizedek alatt tudnák csak megkeresni. Magyarországon is kialakult a bérlői generáció, KSH adatai szerint a 35 év alattiak csaknem harmada albérletben lakik, a saját lakással rendelkezők vannak a legkevesebben ebben a korosztályban.

Magyarországon más európai országokhoz képest az albérlet hagyományosan átmeneti megoldásként él a köztudatban. A legtöbben már viszonylag korán öröklakásban gondolkodnak, és legalább már a házasság idején szeretnének saját otthonba költözni. Erre azonban a növekvő ingatlanárak miatt egyre kevesebb fiatalnak van esélye.

Budapesten 500-700, a vidéki városokban 3-400 ezer forint között mozognak jelenleg a négyzetméterárak, egy újépítésű lakás esetén akár az átlagár másfélszeres is lehet, a fővárosban például 885 ezer forint/négyzetméter volt októberben az új lakások átlagára.

Ilyen lakásárak mellett, ha mondjuk egy szerencsés fiatal minden hónapban 20 ezer forintot félre tud tenni lakásra, akkor is 92 évbe telne, mire összegyűjt 22 millió forintot, ami nagyjából egy átlagos, régi építésű, 45 m2-es budapesti lakás ára – persze ebben a számításban nincs benne az infláció, azzal együtt számítva valószínűleg ennyi idő sem lenne elég a lakásravaló megkeresésére.

Az önrész is nehezen lesz meg

A lakáshitel ugyan segíthet a saját otthon megszerzésében, azonban már az önrész előteremtése is gondot okozhat. A jogszabályi előírás szerint az ingatlanfedezet forgalmi értékének legfeljebb a 80 százaléka vehető fel hitelként, tehát minimum 20 százalék saját erő szükséges a hitelfelvételhez. Így például egy 28 millió forintos, budapesti garzonlakás megvételéhez is 5,6 millió forint önerőre van szükség, ami ismét több éves spórolást igényel, ráadásul a lakások drágulása miatt (amely évi 10 százalék felett volt az elmúlt időszakban) időközben a szükséges önrész is jelentősen drágulhat.

Ilyen körülmények között nem csoda, hogy kialakulóban van a bérlői generáció Magyarországon: a KSH adatai szerint 2000-ben még csak a 35 év alattiak 10 százaléka, tizenöt évvel később pedig már a 30 százaléka lakott albérletben. Arról, hogy az azóta eltelt években hogyan alakult az albérletben élők aránya a korosztályon belül, még nem közölt adatokat a statisztikai hivatal. Azt feltételezhetjük, hogy az arányuk tovább növekedett, hiszen az össznépességen belül is emelkedik az albérletben élők aránya. Az összes háztartás arányában egyébként az albérletek még mindig viszonylag ritkák, 2017-ben a háztartások 85,2 százaléka volt saját tulajdonú ingatlanban. A 19-35 éves korosztálynak azonban 30 százaléka albérletben él, jól mutatva, mennyire generációs jelenségről van szó.

Csapdává válhat az albérlet

És hogy hol él a 35 év alattiak fennmaradó 70 százaléka? Jelentős részük még a szüleinél. A K&H ifjúsági indexe szerint a 19-29 év közötti fiatalok 44 százaléka a szüleivel él, saját lakással pedig csak 21 százalék rendelkezik, 27 százalékuk pedig albérletben lakik. A szüleikkel élő fiatalok nagy része egyértelműen kényszerből nem költözik el, a K&H kutatásán 62 százalék válaszolta azt, hogy csak azért élnek még a mamahotelben, mert nincs pénzük saját lakásra. Ennél is aggasztóbb, hogy 53 százalékuk nem tudja, mikor lesz lehetősége a kiköltözésre.

Az albérlet persze egyáltalán nem ördögtől való dolog, főleg ha az oktatási vagy munkaerőpiaci mobilitást szolgálja. A probléma akkor adódik, ha a fiatal anyagi értelemben csapdába esik az eredetileg ideiglenes megoldásnak szánt albérletben. Ez az elmúlt években, a bérleti díjak rohamos emelkedésének köszönhetően számos pályakezdő járt így.

Budapesten ma 149 ezer forint egy átlagos albérlet havidíja, vagyis (a fővárosi átlagbérrel számolva) ha valaki egyedül bérel lakást, a lakbér máris elviszi a fizetés több mint felét.

Nem ritka, hogy egy nagyvárosba, munka miatt albérletbe költöző fiatal ma már az eredeti lakbér dupláját fizeti, miközben a fizetése alig emelkedett. Ilyen csapdahelyzetből van, aki csak úgy tud menekülni, hogy akár 30-as éveiben visszaköltözik a szüleihez, és megpróbál újra spórolni saját lakásra.

A lehetőségek: CSOK, szülői segítség, befektetés

A fiatal párok lakáshelyzetén hivatott enyhíteni a CSOK, ez azonban csak az esetek kis részében jelent valódi megoldást. A pénzintézetek jelentős részében csak gyermekes szülőktől fogadják el önrészként a CSOK-ot, akiknek biztos, hogy nem kell majd visszafizetniük az állami pénzt. Emellett a CSOK számos kötelezettséget ró az igénylőkre. 10 évig például a választott lakásban kell élni, és persze „teljesíteni” kell az igényléskor vállalt gyermekszámot. Ha a határidő lejárta előtt nem születik a párnak a vállalt számú gyermeke (egy gyermek esetén 4, két gyermek esetében 8, míg három gyermeknél 10 év a határidő), az állami támogatást kamatostul vissza kell fizetni.

Összességében egy fiatalnak kevés opciója marad a saját lakás megszerzésére. A legnagyobb eséllyel ma azoknak jöhet össze a saját lakás, akiknek a szülei megveszik azt saját megtakarításukból, vagy biztosítják a lakáshitelhez szükséges önrészt. Ha a jövedelmünk mégis elég magas arra, hogy önállóan kezdjük gyűjteni saját lakásra, akkor a legjobb, ha nem készpénzben, hanem valamilyen értékálló, kamatozó befektetésként gyűjtjük az összeget, ez lehet fix hozamú értékpapír vagy akár befektetési célú életbiztosítás is.

A lakásra történő megtakarítás a legtöbb ember számára többéves projekt, így fontos, hogy ez alatt az idő alatt a félretett összeg értékét ne csökkentse az infláció, és akár még kamatozzon is.

Szülőként vagy gyermekvállalás előtt álló párként érdemes körbenézni, milyen megtakarítási lehetőségek vannak, mert ezekhez általában kedvezmények is társulnak. Többféle opció közül választhatsz, és mivel mindegyik másra jó, ezért ezeket akár kombinálni is érdemes lehet. Ha ügyes vagy, havonta félrerakott kisebb összegekből milliomossá válhat a gyereked.

Mielőtt bármit is kiválasztanál, végig kell gondolnod, hogy a pénzre mikor van szükséged: a gyermek első 18 évében, vagy inkább a felnőtté válását támogatnád. Gondold végig, milyen időtávban gondolkodsz: a gyűjtögetést még a gyermek megszületése előtt elkezdenéd, vagy már néhány év eltelt a születése óta.

Érdemes legalább 10-15 évben gondolkodni: ilyen távon érheted el a legjobb hozamokat a lehető legkevesebb költséggel.

Ha úgy számolsz, hogy a gyermeked 23 évesen áll munkába (manapság ez az átlag), akkor igazából még 10 éves kora környékén sem vagy elkésve azzal, hogy hosszabb távú megtakarítást válassz.

Baba-kötvény és Start-értékpapírszámla

Első lehetőségként adja magát a babakötvény, mivel ezt a gyermek első 18 évében lehet használni (felhasználni viszont csak a 18. születésnapja után lehet!). Az állam minden újszülött után 42 ezer forintos életkezdési támogatást ad, amit aztán átvezetnek egy Start-számlára. Ide több pénzt nem tudsz befizetni. Viszont teljesen ingyen nyithatsz a Magyar Államkincstárnál Start-értékpapírszámlát, ahova viszont bármennyi pénzt befizethetsz, amin automatikusan babakötvényt vesznek (ez egy speciális állampapír). Ez két dolog miatt hasznos:

  • állami támogatást
  • és infláció feletti kamatot kapsz utána.

Az állami támogatás nem valami sok, de legalább jár. Az éves befizetéseid 10%-át adják oda, de maximum évi 6 ezer forintot. Vagyis ez mindössze havi 500 forint, amihez 5 ezer forintot kell befizetned. Viszont a babakötvénynek talán nem is ez a támogatás az erőssége, hanem az infláció felett fizetett garantált kamat. Most éppen évi 5,4%-ot fizet egy babakötvény (kamatbázis + kamatprémium), ami – tekintve, hogy nincs költsége – egész jónak számít. Már az a korábbi aggály is semmissé vált, hogy túlzottan korlátozott a felhasználási köre, szerencsére idén lazított ezen egy új törvényi szabályozás, és mostantól szabadon felhasználható.

Önsegélyező pénztár

Az önsegélyező pénztárral gyűjtött összeget rengeteg mindenre fordíthatod, de most maradjunk a szülési szolgáltatásnál. Ezt a terhesség alatt vagy a szülés után legfeljebb 120 nappal tudod igénybe venni (eddig kell igényelni). Ilyenkor akár 2 000 000 forintot is ki tudsz venni a gyermeked után, amit szabadon elkölthetsz, viszont ehhez előbb valamennyit be is kell fizetned.

Hogyan működik a befizetés? Az éves befizetésed 20%-át visszaigényelheted a személyi jövedelemadódból (szja), ami évente maximum 150 ezer forint lehet. Kiszámolható, hogy 750 ezer forintot kell befizetned az adójóváírás maximalizálásához. Ha már a gyerek születése előtt egy-másfél évvel pénztári tag lettél, és két adójóváírást is megkaptál, akkor ennek értelmében akár a 2 milliós összeget is ki tudod venni.

Sőt, a családtagjaid is megtehetik ezt, ha megjelölik kedvezményezettnek az anyukát, ilyenkor a támogatási összeg is sokszorozódik. Tegyük fel, hogy az anyuka, az apuka és két nagyszülő is él ezzel a lehetőséggel: betesznek összesen 3 millió forintot, kapnak utána 600 ezer forintot. A pénztári költségek levonása után (ami legyen most 6%) 3 384 000 forintot lehet kivenni. Ez 12,8%-os éves hozamnak felel meg, méghozzá kockázatmentesen, aminek hallatán a tőzsdei brókerek is csettintenének.

Gyermekcélú megtakarításos életbiztosítás

Az életbiztosításoknak létezik egy fajtája, melynek a megtakarítás összegyűjtése a célja. Ezeket befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosításoknak szokták hívni. Bár technikailag életbiztosítás, mert tartalmaz kockázatvédelmi elemet, a gyakorlatban megtakarításként működik. Valamilyen rendszerességgel befizetsz egy összeget, ami aztán egy általad választott eszközalapba (befektetési portfólióba) kerül. Egy ilyen eszközalapban általában állampapírokat, vállalati kötvényeket, részvényeket, és az ezeket egyesítő befektetési alapokat találsz. A befektetés menedzselése nem a te dolgod, a biztosító által megbízott szakemberek végzik ezt a munkát. Évente átlagban 6-8%-os hozam érhető el velük.

Fontos hangsúlyozni, hogy akkor válassz életbiztosítást, ha 10, de inkább 15 évig vállalod, hogy rendszeresen félre fogsz tenni. 10 év alatt ezeket túl drága fenntartani, ezért a tisztességesebb pénzügyi tanácsadók nem engedik, hogy ilyen rövid futamidővel elindíts egy ilyet. Ez nem az életbiztosítás hibája, egyszerűen csak ezeket nem rövid távra találták ki, és ehhez igazodik a költségszerkezet is: minél több ideig gyűjtesz, annál olcsóbb.

FundiMini Gyerekszámla

A Fundamenta Lakáskassza megoldása a FundiMini Gyerekszámla. Tulajdonképpen a lakástakarékjuk gyerekverzióját jelenti, csak lakáscélra használhatod fel. 14 évnél fiatalabb gyermek esetében lehet elindítani, havonta legalább 9900 forintot kell félretenni. Az éves befizetés 30%-át adja oda az állam támogatásként, ami ennél is évente maximum 72 ezer forint lehet (ehhez havi 20 ezer forint befizetés kell). A számlanyitási díj a szerződéses összeg 1%-a.

Különbség viszont a felnőtt lakástakarékhoz képest, hogy a FundiMinit nemcsak 10, hanem 20 évre is el lehet indítani. A 10. év végén hűségbónusz jár (elengedik a számlanyitási díj egy részét), és amennyiben bevállalsz újabb 10 évet, akkor a normál betéti kamaton felül némi kamatprémiumot is kaphatsz. Ha szeretnéd, a 20. év végén a pénztár lakáskölcsönt is nyújt a megtakarítás mellé. A modern idők szavát meghallva a Fundamenta ajándék okosperselyt is ad a szolgáltatása mellé (ez egy mobilos alkalmazást takar, amivel spórolásra taníthatod a gyereked).

Melyiket a sok közül?

Mint látod, a babakötvénnyel a gyermek első 18 évében tudsz pénzt gyűjteni, de előbb nem tudod felhasználni, mint hogy a 18. életévét betöltötte. Az önsegélyező pénztárnál a szülési szolgáltatást a szülés után legkésőbb 120 nappal kell igénybe venni, így ennél előre kell gondolkodni. A gyermekcélú életbiztosítást bármikor felhasználhatod a futamidő lejárta után, ennél csak az a fontos, hogy 10-15 évet adj neki. A FundiMini akkor jó, ha lakást vennél a gyerekednek, ami általában 18-23 éves kora körül aktuális.

Ezeket kihasználva könnyen milliomossá teheted a gyermeked a 18., de legkésőbb a 25. szülinapjáig.

Hogy ezek közül melyiket milyen kombinációban válaszd, az teljesen a te élethelyzeteden múlik. Érdemes kikérni hozzáértő független tanácsadó véleményét.